Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-12 / 60. szám
flktívaiilés Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) jó színhelyei is. Több oldalról megvilágította a kulturált szórakozás és a közművelődés kapcsolatát. Helytelenítette, hogy sokan úgy ítélik meg: ami szórakoztató. az egyértelműen silány és értéktelen. A kulturális igények kielégítésében természetes helye van a felüdülésnek, a derűs szórakozásnak, a társas együttlétnek. Ezekre a legjobb lehetőséget a különböző klubok biztosítják. A továbbiakban arról szólt, hogy a szórakoztatásban nélkülözhetetlen szerepet töltenek bé filmszínházaink. A Békés megyei Moziüzemi Vállalat igen sokat tett az utóbbi időben a nagy tömegek szórakoztatási igényeinek kielégítéséért, mindez azonban nem mondható el a vendéglátóipar egységeinek kulturális tevékenységére. Ezekben kevés az igazán színvonalas rendezvény, igénytelen, kultúrálatlan zenekarok „szórakoztatják” a vendégeket. — További tudatos, tervszerű munkánk igényli, szükségessé teszi, hogy egvre fokozódó mértékben társadalmi cselekvéssé alakítsuk a közművelődést. Mindenkitől, aki emberek sorsáért felel, aki a közművelődés dolgozója. céltudatos, igényes munkai várunk — mondotta befejezésül Nagy János elnökhelyettes. Két korreferátum Bocskai Mihályné, az SZMT titkára korreferátumában a szakszervezetek sajátos közművelődési feladatát, lehetőségeit ismertette. Elmondta, hogy a j munkásművelődésről beszélve j fontos hangsúlyozni a munka-' hely szerepét, hisz az nemcsak j a termelés színtere, hanem a nevelőmunkáé is. A munka so-1 ran formálódó emberi kapcsola- j tokban rejlik a közvetlen neve-1 lőhatás legnagyobb ereje. A i szakszervezetek kiemelten fogj lalkoznak a tanulásra való ősz-1 tönzéssel. A társak példáta. aj növekvő követelmények, együt- j tesen alakítják a tanulás iránti; érdeklődést. Mégis keresni kell i Az aktívaülés résztvevőinek egy csoportja együtt a közösség műveltségi I szintjét folyamatosan emeljék. K.érte az aktíva résztvevőit, hogy az ez évben megalakuló j vállalati művelődési bizottsá-i goknak adjanak segítséget, hogv ! feladatukat: egy-egy üzem egész j közművelődésének szervezését j és irányítását maradéktalanul | elláthassák. A negyedszázados megvei, könyvtár igazgatója. Lipták Pál i harmadik előadóként mondotta' el korreferátumát. Beszédéből megtudták az aktíva résztvevői, hogy Békés megyében a közművelődési könyvtárak gyorst fejlődése tapasztalható az utóbbi években. A könyvtárosok munkáját dicséri, hogy az olvasók és kölcsönzött művek száma évről évre nő. A könyvtári tagok 64 százaléka 24 éven aluli fiatal. Fontos eredmény, hegy a mezőgazdaságban dolgozó olvasók 1976-ban több kötetet kölcsönöztek. mint a megelőző tíz esztendőben együttvéve. Elmondotta a megyei könyvtári hálózat vezetője, hogy a működési feltételek' nem megfelelőek a megye minden könyvtárában. A községi könyvtárak a városiaknál dinamikusabban feilődtek. Az. országos könyvtár- fejlesztési pályázat legjobb terA tanácskozás szünetében: Kátki András és Nagy Jenő elvtársak azokat a formákat és módszereket, amelyek még inkább igazodnak a dolgozók élet- és munkakörülményeihez. A munkahelyi közművelődésnek a szocialista brigádok képezik a fő bázisát és motorját. Közel háromezer szocialista brigádot tartanak nyilván. 35 ezer taggal és 900 brigád küzd jelenleg a megtisztelő szocialista címért. Jelentős erőről van tehát szó. Számolni kell azonban azzal, hogy a közösségek nem egyformák, különböznek életkorban, felkészültségben, érdeklődési körben és lehetőségben egyaránt. Az a fontos, hogy a . bdgádtagok önmaguk, ezzel í veinek felhasználásával kilenc könyvtár jelentkezett a megyében, így például Zsadányban már építik, Okányban pedig már át is adták az új könyvtárat. Beszélt a főfoglalkozású könyvtárosok átlagbéréről, amely nem elég ösztönző a pá- lyánmaradáshoz. A könyvtárak információs központokká váltak megyénkben, jó kapcsolatot alakítottak ki az üzemekkel, szocialista brigádokkal, az iskolai oktatásnak is gyakori színtere volt a könyvtárak olvasóterme, örömmel jelentette be a hallgatóknak. hogy az új megyei könyvtár kivitelezési tervei már elkészültek. 1932-ben a kinőtt, regi épületből korszerű körül(Fotó: Veress Erzsébet) menyek közé költözik mgjd a Békés megyei könyvtár. Megfelelő igényfeltárás: a közművelődés alapja — A közművelődési párthatározat végrehajtásának első eredményeit, tanulságait összegezzük ebben az időszakban — mondotta Ratki András, az MSZMP KB munkatársa, hozzászólásában. — A beszámolóból, a kor- referátumokból is kitűnik, hogy sokféle közművelődési tevékenység él és hat Békés megyében, és szép eredményeket könyvelhetnek el a párthatározat végrehajtásában. Általános tapasztalatunk — és ez ebben a megyében is így van —. hogy a közművelődés szervezeti, jogi feltételei . rengeteget javultak, és mindenütt érzékelhető a szemlélet megváltozása is. Ebből egyenesen , következik például az, hogy reális, megvalósítható tervek készülnek, és ezáltal a közművelődés ügve előbbre lépett, fontosabbá válik, több figyelmet kap. A továbbiakban arról szólt, hogy az emberek egyre sokoldalúbb művelődési igény- nyel lepnek fel - az élet minden területén. Ezeket az igényeket megfelelően felmérni és szolgálni: a népművelők fontos, alapvető feladata: Annál is inkább, mert a legtöbb akadály a közművelődés előtt éppen abból adódik, hogy nem megfelelő az’ igény feltárás, hogv a tényleges életformákhoz, társadalmi körülményekhez nem szervesen kapcsolódnák az ajánlott, szervezett közművelődési alkalmak. — A művelődést ott kell elkezdeni — mondotta —. amiről az emberek gondolkodnak, közösségi. személvi problémáikra keli választ adni, sajátos eszközökkel. Az előadásokban tárgyalt fürdésekhez igen sokan hozzászóltak. Sz. Kozák Mária, a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa beszélt a múzeum közművelődési tevékenységéről. Dr. Kruppa András, a TIT megyei szervezetének titkára beszámolt az ismeretterjesztő társulat eredményeiről,, a városi és falusi értelmiség aktív felvilágosító munkájáról. A Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, Végh Andor a filmforgalmazás mű.soroolitikai gondjait ismertette. Szel iák Gnörny, az MSZMP megvei bizottságának asztál vvgzető-helvettese a közművelődési párthatározat megva1 ásításának megyei tapasztalatairól beszélt. Befejezésül Nagy János, Békés megye Tanácsának elnökhelyettese összegezte a közművelődési aktívaértekezlet legfontosabb gorldolatait. Jobb munkafeltétel, nagyobb termelés Cselekvési program a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi V állalatnál A hét megye határában dolgozó Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat vezetősége elkészítette az 1977. évi cselekvési programot. A vezetők részt vettek termelési tanácskozásokon, brigádgyűléseken, szocialista brigádvezetők értekezletén és egyéb fórumon, s meghallgatták a rendkívül nehéz körülmények között, családjuktól távol dolgozó emberek véleményeit. javaslatait. Egyöntetű volt a vélemény: ha több és jobb minőségű munkát várnak a dolgozóktól, javítani kell az élet- j és munkakörülményeken. A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat a mező- j gazdasági üzemek számára rendkívül fontos és hasznos j munkát végez. Népgazdasági ér- dek tehát, hogy a folyamatos | termelést semmi ne gátolja. A cselekvési program egyebek között kimondja: törekedni kell a koncentrált. nagy volumenű munkák kialakítására, a nagy termelési értéket adó kotrók és egyéb gépeken a második műszak megszervezésére, átielepü- léseknél úgy kell megszervezni a | munkát, hogy a termelésből kiesés. ne legyen, ezáltal a dolgozók keresete ne csökkenhessen. Az idén harminc új lakókocsit vásárol a vállalat, s megkezdi a megyei iroda lakókocsi-felújító és -gyártó műhelyének építését. A dolgozók meleg étellel való ellátását mindenütt megszervezik. Tartalék rádió-, tv-készülé- keket vásárolnak, hogy ha valahol lakókocsiban meghibásodik, addig sse kelljen várni, amíg a legközelebbi GELKA-szerviz megjavítja. Minden munkahelyen együttműködési szerződést kötnek a könyvtárral, hogy a kézikönyvtár könyveit minél sűrűbben cserélhessék. Gondoskodnak arról, hogy azonos körzetben lakó szellemi és fizikai dolgozó lehetőleg egy megyei iroda területén dolgozzék. s akit lehet, naponta hazaszállítanak. hogy családja körében töltse az éjszakát hét közben is. Messzemenő anvagi és erkölcsi támogatást kapnak a továbbtanulók, hisz a milliós értékű gépek. berendezések kezelése szakképzettséget igényel. A partnergazdasógokkal, vízügyi igazgatóságokkal, vízműtársulásokkal jó együttműködést alakítanak ki. A gépek felújítása érdekében a gyorsabb alkat- részbeszefzésre, illetve -készítésre törekszenek az új esztendőben. Megkezdődött a nyerstégSa-gyaetás Jelentősen fejlesztik Békés és Csongrád megye téglaiparát A Békés’ megyei Tégla- és | Cserépipari Vállalat hagyomé- | nyas téglagyáraiban a napokban kezdődött meg a nyersgyártás. | Főként kisméretű, részben ma- ; gasított tégla és kisebb mennyiségben B 3-as kézi falazóblokk készül. Égetett tégla még van a gyárakban. amiből a jó idő beálltával egyre többet szállítanak el a vásárlók lakásépítéshez. A tavalyi nyers tégla már elfő- : gyott, a most készülőt egy, másfél hónapi szárítás után kezdik: majd égetni. A termelés foko- j zása szükséges, mert a belvíz: által okozott, károk helyreáll!- \ tásához is jelentős mennyiségű ■ téglát kell biztosítani. . A vállalat az idén, a tavalyi- hoz hasonlóan. 240 millió égé-; tett téglát és 70 millió- cserepet I szeretne előállítani, ami csak úgy érhető el, ha valamennyi Békés és Csongrád megyei gyár! a legjobb teljesítményt nyújtja. Peity Frigyes műszaki igazgató- ] helyettes tájékoztatása szerint ebben az évben 46 millió iorin- ! tot fordít a vállalat a szentesi J 3-as szántó téglagyár fejlesz- j tésére. A régi gépsorokat, be- t rendezéseket kicserélik és ke- mencekocsi-rakót, valamint I egységrakatképző berendezést | építenek be. A vállalat légkor-} szerűbb gyára lesz,, ahol a II. j fél évben jelentősen növekszik j majd a termelés. Elkezdődik a fejlesztés a békéscsabai 2-es számú téglagyár- ; ban is, amely 150 millió forintba kerül, és 1979-re fejeződik be. Akkor majd megszűnik a hagyományos gyártás és a korszerű gépsoron jóval több tégla készülhet. Jövőre kezdik el egv korszerű téglagyár építését Békéscsabán, a cserépgyár mellett. A 220 millió forintos beruházás várhatóan még az V. ötéves tervben befejeződik. Az új gyárban — évi 40 millió kisméretű téglaegységre átszámítva — az, igényeknek megfelelő , fajta és kitűnő minőségű téglát lehet majd gyártani. Üzembe helyezése után csökken a munkaerő- hiány és lehetővé válik néhány elavult, hagyományos téglagyárban a termelés beszüntetése. Üj termékek gyártását is elkezdi a vállalat. Ilyen az Alfa elnevezésű nagy üregtérfogatú tégla, amely nyolcszor nagyobb a kisméretűnél, a súlya azonban csak három-, ' négyszerese. Családi ház éoítéséhez kiválóan alkalmas, mert gyorsabb a falazás. kevesebb habarcsra van szükség, emellett olcsóbb a szállítása is. Igen nagy előnye még, hogy jó hang- és hőszigetelő. Ugyancsak új termék a kerámiafödém, amely betonfödém helyett alkalmazható. Jól szigetel és a felrakásához rtincs szükség darura. Már tavaly is készült festett cserép három, mégpedig barna, piros és fekete színben. Az érdeklődés növekszik, a békéscsabai cserépgyár felkészült a^ igények kielégítésére. Fejleszti a vállalat a gépüzemét is. A meglevő mellett új, nagy szerelőcsarnok épül, a régi szerszámgépeket nagyrészt korszerűbbekre cserélik ki. Ez a fejlesztés 1979-ben fejeződik be, és 50 millió forintba kerül. Iparági vonatkozásban a legnagyobb üzem lesz, ahol részben a tőkés országokból származó gépekhez tartalékalkatrészeket ál'-'tanak elő és téglaipari gépeket gyártanak a tröszt vállalatainak, valamint tőkés exocrtra is. Az éves termelési érték várhatóan eléri az 50 millió forintot. P. B 3 bikís Hieni srr 1971. MÁRCIUS 13.
