Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-11 / 59. szám
A termelési lehetőségek jé kihasználására összpontosítanak a Kőrösök térségében í j 1st kötelei»? bölciődc, iskolaceuti'iim épül 1077. fejlesztési és költségvetési tervét tárgyalta a szeghalmi tanácsülés A nagyüzemi gazdálkodással 1 összefüggő három igen jelentős feladatról tárgyalt március 10-ij ülésén a Körösök Vidéke Tsz-; ek Területi Szövetségének elnöksége. .Ezek közül az egyik közvetlen lakosságot érintő. A tejtermelés és a tejellátás, al szarvasmarha-tenyésztés fejlesz- j tésével kapcsolatos eredményeket, tennivalókat tekintették át a múlt év december végén megjelent 1038-as kormányrendelet szellemében. Az elnökség megállapíthatta: az utóbbi években fejlődésében igen jelentősen előbbre léptek a szarvasmarha-tenyésztő szövetkezetek a tejtermelésben és a tenyésztésben. Elegendő erre hivatkozni: 1975-ben 2307 literi tejet fejtek tehenenként. 1976- ban pedig 2570-et! Ez az állag alatta van a megyeinek (2710),' de ami a gondosságot tanúsítja: két tsz-ben már 4 ezer liter íe- letti hozamot érték el. A taggazdaságok 39.5 százalékában szorul a tejtermelés a szövetségi átlag alá. A kormányintézkedésben biztosított anyagi lehetőségek kihasználására jól felkészültek a tsz-ek. Az év első két hónapjában — a múlt év azonos időszakához képest — kereken 30 százalékkal fejtek több tejet. Az ágazat közgazdasági szabályozó- j sa tehát országosan a ltívánt cél felé viszi a szövetkezeteket. Az' elnökségnek meggyőződése, hogy j a szarvasi Dózsa Tsz 4202 literi tehenenkénti átlagos tejtermelését (ez a megyében a legjobb) a következő időszakban sokan követik. I Nem ennyire közvetlen lakos- j ságot érintő napirend volt a me- | liorációs munkák helyzetéről ] készített jelentés. Mégis összefügg az ellátással, mert a tér-! melés növekedésének nagyon j fontos alapja. Az altalajlazítás, a talajjavítás, az erdősítés, a vízrendezés, a csatornák karbantartása elválaszthatatlan a löbbtermelés feltételeitől. Különösen a Körösök térségében a mély fekvésű kötött talajok követelik meg e komplex, megkülönböztetett gondoskodást. A korábbi években kapacitás hiánya miatt nem tudták a tsz- ek kellően hasznosítani az engedélyezett összegeket. Most a nagy gépek világában a feltéle- lek sokat javultak. Ezért a megyei szervek — hangzott az elnökség előtt — arra kérik a meliorációs munkákban érdekelt gazdaságokat, hogy a részükre biztosított anyagi eszközöket augusztus végéig hasznosítsák. Ebben az esetben lehetőséget teremtenek — pótkeretből — úiabb beruházások elkezdésére és befejezésére. Érdekes adalol közöltek az elnökséggel a tagszövetkezetekben üzemeltetett gépparkról. Ennek átlagértéke megközelíti a 47 millió forintot! Az eszközállományban ez képviseli a legnagyobb értéket. Talán, pontosan ezért az eddigieknél többet kellene foglalkozni, törődni a hasznosítással, a javítással és a hozzáértő emberek képzésével, továbbképzésével. D. K. A városiasodó Szeghalom 1977.. évi költségvetési, fejlesztési tér-! ve szerepelt a nagyközségi tanács március 30-én tartott ülésén. amelyen részt vett Bálint Istvánná országgyűlési képviselő. A több mint tíz-1 ezer lelket számláló, dinamikusan fejlődő település minden la- J kóját érintő napirend érthetően, nagy érdeklődést váltott ki már j a tanácsülést megelőző körzeti j tanácstagi beszámolókon, amelyek — az elmúlt évi helyzetet! elemezve — lényegében előkészítették a mostani napirendet. Aj hatvan körzeti beszámolón 1315 j szavazó polgár vett részt és 380 hozzászólás hangzott el. Ez a korábbiaknál jóval nagyobb aktivitás egyben kifejezi a nagy-1 község lakóinak egységét, tenrií- akarását a további fejlődés mel-j lett, amit a szavakon túl az is fémjelez, hogy )976-bon 7,2 millió forint értékű (eddig példa nélkül állóan magas!) társadalmií munkával járultál,: lakóhelyük] építéséhez, szépítéséhez. A kitűnő eredményt nagyban segítette a tanács és szerveinek [ lakosság körében végzett javuló í tevékenysége, a gyorsuló ügyin-1 tézés. Tavaly például több mint I harmincezer ügyfél bejelentései-1 re, észrevételeire adtak meg-1 nyugtató választ vagy megoldási. | Az aktivitás másik lendítő ere-1 je az. ami a lakosság szeme előtt valósul meg a nagyközség arcú- | latának változásában. Az ötödik i ötéves terv végrehajtása során folytatódik a Csepel Autógyár beruházása, a Volán-telephely j kialakítása és, ha még kevés létszámmal is, de üzemelni kezdett a harisnyagyár. Felépítették az ötszáz köbméteres víztornyot, me- ! lyet ez évben adnak át rendel- i tetősének, befejezték az általa-! nos iskolai diákotthon építését, megkezdődött a 125 gyermeket j befogadó óvoda építése, vala-j mint a Béke utcán két 32 lakásos célcsoportos beruházásban épülő tanácsi bérház. Megtörtént a szükséges intézkedés a József Attila elnevezésű új lakó-J telep kialakítására. Jelentős elő-j relépés van a szilárd burkolatú! utak, járdák és a szennyvízcsatorna építésében, melyekre tavaly több mint egymillió forintot fordítottak. Az eredményeket sorolhatnánk tovább, mindenekelőtt azzal a tekintélyes összegű anyagi támogatással, me-! lyet a nagyközség üzemei adtak és adnak a városiasodás gyorsításáért. A tanácsülés tehát jó alapról, az elmúlt évi kitűnő eredmények talajáról tárgyalhatta az új feladatokat, de a beszámolóból és a hozzászólásokból azért nem hiányzott a nehézségek, gondok őszinte feltárása sem. amelyek jelenleg is kisebb-na- gyobb feszültség okozói Ugyanakkor hangot kaptak a nehézségek áthidalását célzó építő javaslatok is. A beszámolót s e tervezeteket í som bök János vb- titkár módosító javaslataival együtt elfogadta a tanácsülés. A vitát Kozák elvtárs, a vb elnöke foglalta össze. Főbb vonalaiban mit tartalmaz a fejlesztés 1977-re? Kimondja, hogy a tervezői, kivitelezői kapacitást elsősorban a lakásépítésekre kell koncentrálni. Ebben az évben a már elkezdett két 32 lakásos célcsoportos, valamint 45 -(- 70 OTP-lakás átadásáról kell gondoskodni. Ezen túl az új József Attila-lakótelepen 80 lakás. valamint 16 állami lakás építésének elkezdését szükséges biztosítani. Az ágazati beruházások közül kiemelkedik az úttörő- és ifjúsági ház elkezdése, a 8 tantermes új általános iskola építése, valamint 125 férőhelyes óvoda munkálatainak befejezése. IC létesítményekkel — a meglevők mellett — a főútvonalon iskolacentrum alakult ki. A feladatok nagyságát érzékelteti a beruházásokra fordított összeg. A célcsoportos lakások 13 millió, az állami lakások 3 millió, az új óvoda 4,2 millió, az ifjúsági és úttörőház 6 millió forintba kerülnek a fejlesztési alap 1977. évi kiadási rovatában szereplőén. Ezen felül nagy összegű más ráfordításokkal is tovább fejlődik a nagyközség. Járdaépítésre például több mint lélmilliót. további óvodai férőhely építésére csaknem százezer forintot, a víztorony üzemeltetésére közel egymilliót, az OTP-fiókhálózat kialakítására 1,5 milliót, út'- és szennyvízcsatorna-építésre 1.2 milliót fordítanak. Az egyéb beruházásokkal együtt 41 millió forintot tesz ki az 1977. évi fejlesztési alap. Bár a tanácsi tervezés ez évben 2,6 millió forint értékű társadalmi munkára számít, a lakosság azonban előreláthatóan újabb tánújelét adja majd annak, hogy ezen túl is minden erejével hozzájárul nagyközsége idei terveinek valóra váltásához. V. !) Küldöttgyűlésre és jubileumra készülnek Kettős eseményre készül a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ keretében működő — Báldy Bálint arany fokozatú emiékplaliet- tel kitüntetett — baromfitenyésztő szakcsoport. A kettős eseményt az adja, hogy március 13-án, vasárnap nemcsak taggyűlést tart a szakcsoport, hanem 10 éves fennállását is ünnepli. A taggyűlést Békéscsabán, a Szarvasi út 5. szám alatt teleplátogatás előzi meg. Ezt követően kerül sor a Tükör étteremben az 1976. évi gazdálkodás Számvetésére, az ellenőrző bizottság jelentésének ismertetésére, illetve az idei esztendő terveinek jóváhagyására. A beszámolók mellett is jelentős helyet kap majd a szakcsoport 10 éves tevékenységének elemzése. Sarusok — kék, sárga sisakban Egy délelőtt c békéscsabai teherpályaudvaron Fontos az ipari szövetkezetek lakásépítő tevékenységének előmozdítása Az építőipari szövetkezetek la- isépítő tevékenységének foko- isáról, az ehhez szükséges felfelek megteremtéséről tanács- oztak csütörtökön az OKISZ ékházában az OKISZ, az ÉVM, ! érintett területi tanácsok és lakásépítéssel foglalkozó szö- e t kezetek képviselői. Mészáros Vilmos, az OKISZ mökhelyettese azokat a vissza- úzó tényezőket taglalta, ame- rek közrejátszottak abban, hogy megelőző tervidőszak során az oítőipari szövetkezetek a terv- e vett 50 000 helyett mindösz- ;e 32 585 lakást tudtak elkészíti. Hangsúlyozta, hogy a köz- íműködők sok irányú támoga- ísára van szükség, annál is m- ább, mivel az ötödik ötéves írvidőszakban az országos prog- am 8,5 százalékát kitevő továb-1 i 35—37 ezer lakás megépítése árul a szövetkezetekre, és a elépítésre váró lakásokból 30 -31 ezer többszintes épületeken lesz. Szilágyi Lajos építésügyi és vá osíejlesztési miniszterhelyettes öbbek között arról beszélt, hogy lakásépítő tevékenységet meny- iyire hátráltatta az a tény, hogy negyedik ötéves tervidöszak- lan 32-vel, 1976-ban pedig egy :V alatt 38-cal csökkent az épí- őipari szövetkezetek, s ezzel ‘gyidejűleg háromezerrel az ága- iatban foglalkoztatottak száma. Füstös levegő, fekete árnyé-1 kot vető szerelvények, vágányok, j Tartálykocsik, zárt és nyitott va- | gonok alatt recsegnek az olajos talpfák. Kormos épületek tarkítják a békéscsabai rendező-pályaudvart. a vasúti kocsik kerekeinek csattogását túlharsogja a hangszóró, amelyen keresztül az irányító dirigálja a kocsirendezőket, sarusokat. A Szegedi Vasúti Igazgatóság legnagyobb forgalmú teher- és rendező-pályaudvara a békéscsabai. Erre a vasúti csomópontra \ négy irányból futnak be a vonatok, s a megye áruival innen indulnak a határon túlra. Évente a csabai rendezőn 747 ezej | vagon fordul meg, ebből 327 í ezer vagon tranzit küldemény, j a többit itt rendezik. — Mindennap bejárom az állomást, az itt levő vagonokból állítjuk össze az induló teherszel- vényeket. Tizenegy vágányunk van, két tartalékkal és a „dombbal”, vagyis a gurítóval. Ezeken a külső síktolatókon rendezik a vonatokat. Nagyon fontos, hogy ésszerűen dolgozzunk, úgy szervezzük a munkánkat, hogy minél kevesebbszer kelljen „szétszedni” a vonatot. Kevesen vagyunk, sok a szerelvény — de mindezt kint láthatja, invitál Gellén Mihály térfőnök. A sínek között kék, sárga sisakos kocsirendezők, sarusol; szorgoskodnak. Szaporán, egyesével és párosával gurulnak a hatalmas 'vasjármüvek. Tapossuk a salakot, a kiömlött szenet, az elszóródott műtrágyát. Pöfög az öreg 411-es gőzmozdony, sű-’ rün leheli a gőzíelhőt az irányi- j tótoronyra. A kis téglaépületbe kanyargós lépcső vezet. A tenyérnyi helyiségben ketten tel- j jesítenek szolgálatot, Sajti Isi-' ván térfelvigyázó, a vonatok mozgását kíséri figyelemmel A kis asztalon telefonok, orifon- készülék, kapcsolótábla, rajta fehér, fekete, vörös, kék, sátgáj irányítógombokkal. — Állandó kapcsolatot tartunk I a forgalmi irodával, a gurítóval és a többi irányítótoronnyal. Az. onnan kapott információkat pe dig könyvbe rögzítjük — sorolja Sajti István, aki 40 éve vasutas. — Nálunk mindent rögzíteni kell, szigorú szabályok szerint dolgozunk — s közben a . sűrűn csörgő telefonokon ad utasításokat. A hatalmas üvegfal előtt asz- talnyi maketten látható a te-1 herpályaudvar. Előtte középkorú vasutas nyomja a gombokat, j az idegen azt hinné: valamiféle játékszert kezel. — A váltókat innen távirányítással mozgatjuk — mondja a vezérlőasztal mellett Szabó IV. Sándor váltókezelő. — Húszon-1 hat éve vonatfékező voltam, ezt követően kocsirendező, majd! lent váltókezelőként dolgoztam, j Itt könnyebb a dolgom, most' egyedül három ember munkáját végzem, de nagy figyelmet igényel. Éppen ezért idegölő. A nyolcadik vágányon Nagy Imre kocsirendező szerelvényt állít össze Bebújik két kocsi közé, ráakasztja a csavarkapcsot a i horogra, meghúzza, majd össze-; illeszti a légvezetékek tömlőit, j Naponta tízszer, ötvenszer, száz- \ szór .. . Csak egy rossz mozdu-' lat... — Jól meg kell húzni a kap- \ csókát, mert különben rángat a j szerelvény — magyarázza. — Is- | merem a kocsikat, mozgásukat, a | gurítóról lefelé jövetben sebes- j ségüket. Két műszakban dolgo-' zunk: reggel 7-től 18-ig és 13-tól [ reggel 7-ig. Igaz, nem könnyű, I veszélyes is. Naponta a hat-hét | kilogrammos saruval körülbelül 10 kilométert futunk... — s máris rajtol, mint egy rövidtávfutó. A sarut a vagon előtt a vágányra helyezik, a fém lefékezi a kereket, szikracsóvát hagyva maga után megadja magát a vagon. A szomszéd vágánynál szusz-1 szanásnyi szünethez jutott Bé-| esi László, aki 14 éve vasutas, s | most két vágányon dolgozik. — Szép a vasút, de nehéz, j Nincs szabad szombat, ünnep, j csak eső, sár, hó. Nem fehérin- \ ges foglalkozás, olajos, piszkosj munka ez — mondja, s fakép- i nél hagy, mert újabb kocsi kö- j zeledik. S közben betérünk az irányítóba. Az ócska kályha barátsá-1 gos meleget ad, a fogason kabá ! tok, a pádon kopott lavór, a fa- j Ion pontos óra lóg. Hiába, a vas- j útnál fő a pontosság. „A hatosra három rakott... !! A hatosra három rakott... !” — kiabálja a hangszóró. — Telexen kapjuk az utasítást, a szerelvény hány kocsiból áll, a kocsik sorrendjében milyen árut szállítanak és hová | — magyarázza Madarász István j tolatásvezető. — A kocsirende- j zés csapatmunka, egymásra va-1 gyünk utalva. Ha a vagon a tolatáshatáron túlfut, vagy téves vágányra irányítjuk, nagy zűr-! zavart okoz, s mindez egy-két órás kiesést jelent a munkában — folytatja. A repülőhídról nézem a ren dezőt. Sínek, talpfák, váltók, őr helyek, szerelvények. Lomhái pöfög az öreg gőzös a gurítórs s minden kezdődik elölről. — Á vasútnál az egyik legne hezebb munka a kocsirendezőke Könnyebbséget a középütköző felszerelése jelent majd, az ú megoldás csak 1982-től várhatc s ez enyhíti a munkaerőgondo kát és csökkenti a balesetve szélyt is — mondja búcsúzásko Molnár Gábor állomásfőnök. Szekeres András Q bckcs mem music. 1977. MÁRCIUS 11.
