Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-11 / 59. szám

A csökkent munkaképességű dolgozók! helyzetét vizsgálta a NEB Számítógép a kórházban ■? Milyen krtriilmények köpött dolgoznak azok. akiknek munka­képessége, baleset vagy más oknál fogva csökkent? Hogyan se­gítik a tanácsok a csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitá­cióját? Milyen intézkedéseket tettek a tanácsok a foglalkoztatá­sukkal kapcsolatos rendelet végrehajtására? Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ a közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Vizsgálatot tartottak 11 vállalatnál, nyolc ipari szövetkezetnél, a járási hivatalokban, a tanácsok munkaügyi és egészségügyi szakigazgatási szerveknél. A-z • orosházi Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár kivételével -valamennyi vizsgált vállalat lét­rehozta a csökkent munkaké­pességű dolgozókkal foglalkozó bizottságot, Legtöbb helyen az üzemorvos is tagja a bizottság­nak, Munkájuk egyik jellemző­je, hogy többségükben csak szóban tesznek javaslatot a könnyebb munkakörbe való el­helyezkedésre. Emiatt a rehabi­litációs tevékenység nem érvé­nyesül megfelelően. Más munkakörben foglalkoztatták Csak ' a Békéscsabai Konzerv- j gyár bizottsága rendelkezik I ügyrenddel. Ebben határozták j meg a rendelet végrehajtásá­val kapcsolatos feladatokat, a munkaköri jegyzéket, s a reha­bilitált dolgozókról nyilvántar­tást vezetnek. Ám egyes vál. ; lalatoknál és szövetkezeteknél a : munkaköri jegyzék nagyon fog- ' hijas. Nem tartalmazza, hogy j milyen mérvű munkaképesség- j csökkenésével, illetve szakkép­zettséggel tölthető be a kijelölt j munkakör. A munkahelyek j többsége nem igényel szakkép­zettséget. Előfordult az is. hogy a csökkent munkaképességű dolgozót nem a munkaköri jegy­zékben feltüntetett munkakör­ben foglalkoztatták. A Pamut- textllművek békéscsabai gyára az orvosszakértői bizottság ál­tal csökkent munkaképességű­nek minősített dolgozót portás munkakörbe helyezte át papí­ron, de ténylegesen udvari se­Termószetvédelem jogpropaganda, névadás A népfrontmozgalom országos központjába a helyi bizottságok tevékenységéről rendszeresen érkező híradásokból sokrétű, színes kép bontakozik ki a moz­galom országos működéséről. , A zalaegerszegiek például ar­ról számoltak be, hogy az otta­ni tanács és a népfrontbizottság szervezésében .már ötödik esz­tendeje működik a megyeszék­helyen a városi tanácstagok klubja. A székesfehérvári elnökség és az ottani körzetek helyi nép- írontelnökséget együttesen szer­vezik az állampolgárok jogait, kötelességeit ismertető előadás- sorozatot, jogi esteket. Tóina megyében a HNF me­gyei elnökségének kezdeménye­zésére — az országban immár tizenhatodikként — létrehozták a kertbarátok megyei társadal­mi szövetségét. A megye ta­valy VI vagon gyümölcsöt és zöldséget adott a népgazdaság­nak, s ebből 56 vagon a kister­melőktől származott. A szövet­ség fontos feladata lesz, hogy előmozdítsa a növekvő parlag­területek megművelését. A So­mogy megyei Kertbarát Szö­vetség kezdeményezésére Ka­posvárott megalakult a házi­kerti szaktanácsadók köre, Húsz kertészmérnök, gyakorló szak­ember vállalkozott arra, hogy rendszeres szaktanácsadást tart a kistermelőknek. A Szeged megyei Város Ta­nácsa és a HNF városi bizott­sága azzal a felhívással fordult a helybeli lakossághoz: ötletei­vel légyen segítségére a most épülő városrész és az ottani ut­cák. terek elnevezésében. gédmunkásként foglalkoztatta. Nem csoda, hogy a dolgozó el­ment a vállalattól. Javulnak a munkahelyi körülmények Szerencseié több a jó példa. Egyes vállalatok, szövetkezetek gondoskodnak a dolgozók át­képzéséről. a megfelelő munka­körben való elhelyezkedésről. 1 Ilyen gyakorlatot folytat már több éve az Orosházi Üveggyár, ] s a Gyomai Háziipari Szövetke­zet. Különösen nagy figyelmet fordítanak azokra a dolgozókra, akiknek a munkaképessége üze­mi baleset miatt csökkent. A I rehabilitáltaknál a munkáké- j pesség-csökkenés általában 56 j százalék, vagy ennél kisebb. Ritka eset azonban, hogy rok­kantsági fokot elérő dogozut foglalkoztatnának. A vizsgált gazdálkodási egy- j ségeknél a múlt évben 2477. a 1 csökkent munkaképességűek ré­szére alkalmas munkahelyet tar­tottak nyilván. Ezzel szemben a foglalkoztatott csökkent munka­képességűek száma 1541 volt. Az igazsághoz az is hozzátarto­zik, hogy az ilyen dolgozók egy része eredeti munkakörben te­vékenykedik. Persze vannak na­gyon is dicséretes példák. A Gyulai Háziipari Szövetkezetben azokat a dolgozó nőket is csők- i kent munkaképességűeknek te- J kir.tik, akiknek három vagy több gyermekük van. Sőt azo­kat az egyedülálló nőket is, akik maguk gondoskodnak gyermekük eltartásáról, A rehabilitált dolgozók több­ségét az orvosszakértői bizott­ság minősítette csökkent mun­kaképességűeknek. A kötelezően előírt egészségügyi vizsgálatról maguk a vállalatok és a szö­vetkezetek gondoskodnak. A munkahelyi körülmények javí­tására is nagy súlyt helyeznek. Ez azonban nemcsak a csők- j kent munkaképességűek mun- | kakörülménveinek javítására j irányul. Több vállalatnál helyes | kezdeményezést állapítottak I meg a népi ellenőrök. A Békés­csabai Hűtőházban elvégezték a zajázintvizsgálatokat. Mivel a gépházban a halláskárosodás nyilvánvalóvá vált. nyomban in­tézkedtek. A szűrővizsgálat után két dolgozót máris más munka­körbe helyeztek át. A zajártal­mak csökkentése érdekében az ajtókat és ablakokat szigetelés­sel látták el. Széles körű szociális gondoskodás A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezésé­ről szóló rendeletet a tanácsok csak részben hajtották végre, állapították meg a népi ellen­őrök. A rehabilitációs munka irányítása és ellenőrzése foghí­jas. A szakigazgatási szervek az éves munkatervek alapján csak általánosságban foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ennek aztán az a következménye, hogy egyes vállalatoknál és szövetkezetek­nél a rehabilitációs bizottságok munkája formálissá válik. A vizsgált szakigazgatási szervek .az elmúlt két évben 51 csök­kent munkaképességű dolgozót helyeztek el a vállalatoknál. A népi ellenőrök tapasztalata sze­rint a foglalkoztatás érdekében igen sokat tett a sarkadi ta­nács. Rendszeresen figyelemmel kísérte a csökkent munkaképes­ségű dolgozók munka- és élet- körülményeit. Hatékonynak bi­zonyult a gyulai Városi Tanács tevékenysége is. A megyei tanács munkaügyi osztálya a múlt évben célul tűzte a munkaviszonyban nem álló csökkent munkaképességű dolgozók elhelyezését. A célki­tűzés azonban csak részben va­lósult meg. Ennek elsősorban az az oka. hogy a csökkent munkaképességű dolgozók szá­ma nem ismeretes. Célvállalat Vagy cél üzem sem létesült a megyében. Ennek ellenére a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására igen tág le­hetőség van. Különösen egyes vállalatoknál és szövetkezetek­nél, a bedolgozói munkakörben. A megyei tanács egymillió 5tá> ezer forint központi támogatást kapott a rehabilitációs tevé­kenység fejlesztésére. Ebből az összegből a Körösvidéki Cipész Szövetkezet 800 ezer, a Szarvasi Vegyesipari Hisz pedig 700 ezer forint támogatásban részesült. A szövetkezetek mintegy 00 csökkent munkaképességű dol­gozónak biztosítottak munkát. Széles körű a szociális gon­doskodás is. 1973-ben 514-en, 197b-ban 889-en kaptak szociá­lis segélyt. Az igénylők elhe­lyezkedésével viszont keveset foglalkoznak. Megyénkben 4812 olyan mun­kahelyet tartanak nyílván, me­lyet a csökkent munkaképessé­gű dolgozó részére jelöltek ki. Ám csak 2945 van betöltve ilyen dolgozóval. A vállalati bi­zottságok munkahelyi jegyzéké­ből megállapítható, hogy igen nagy számban foglalkoztatnak ezeken a munkahelyeken tel­jes értékű munkavállalókat. Mindez nagyon is elgondolkoz­tató. Különösen napjainkban, amikor annyi szó esik a mun­kaerőgondokról. Serédi János Videoton R—l»-es típusú számítógépet állítottak az egészségiig* szolgálatába a szekszárdi Balassa János Kórházban. A számító­gépbe betanuljak a beteg vizsgálati eredményeit. Így bármikor másodpercek alatt előkereshető a későbbi vizsgálatoknál is. a ko­rábbi diagnózis. Ezzel jelentősen esőkként az adminisztráció, ami ■ segíti az orvos gyógyftómunkájót ((MTI-foló: Várkonyi Péter felvétele — KS) •••••*■•«»»é Új üzemi étkezési nyersanyag- norma az építőiparban Megjelent az építésügyi és vá­rosfejlesztési, a munkaügyi és a pénzügyminiszter együttes ren­deleté a kivitelező építőipar dol­gozóinak Üzemi étkeztetéséről és az étkezési nyersanyagnorma egységesítéséről. Különösen in­dokolttá (ette az egységesítést az a körülmény, hogy a nagy épít­kezéseken egyszerre dolgozó vál­Nemcsak lakáshiány az ok Másodorvosok értekezlete a megyei kórházban Békés megyében 1971-ben az orvosi állások 13.8 százalékát | nem töltötték be. Ez az arány | 1974-re még tovább romlott, 16,2 százalékra. Bár nincsenek pontos J adataink, de hasonló a gond a i nővéreknél is. Igaz, valamelyest, javult a helyzet az egészségügyi dolgozók fizetésének rendezése; óta, de még távolról sem lehet a jelenlegi állapotot ideálisnak nevezni. Egy-két megyétől elte­kintve egyformán szorítóak a gondok országszerte. Mi lenne az a megoldás, hogy ez az áldat­lan helyzet — ami lényegében a betegellátás rovására megy — megszűnjön? Egyértelmű választ nehéz adni, több okot lehet fel­sorolni. Ezek élére talán a lakás­hiány kívánkozik, de nem ez az egyetlen ok. A gyulai megyei kórház rang­ja nemcsak az. hogy „megyei”. Oktató kórház is, a végzős or­vostanhallgatók egy'része, bizo­nyos gyakorlati időt tölt itt. — Mondhatnám azt is, hogy több évtizedes lemaradást kell pótolni orvosi lakásépítésben.! hogy eredményesen tudjuk be­tölteni funkciónkat úgy a be­tegellátásban, mint orvosképzés­ben — mondja dr. Dely László igazgatóhelyettes főorvos. — Jelenleg 13 az üres orvosi állásunk — toldta meg dr. Bá­lint János, a pártszervezet titká­ra —, de bízunk abban, hogy ez csak átmeneti, a most végző or­vosok közül legalább ennyien jönnek Gyulára. — Ha azt számoljuk, hogy két évvel ezelőtt még 30-an hiányoz­tak. akkor nem kilátástalan a jövő — egészíti ki dr. Kovács Gábor KlSZ-titkár. Ez a párbe­széd a gyulai megyei kórház­ban rendezett másodorvosi érte­kezlet után hangzott el. A kórház derékhadához tar­toznak a másodorvosok. Jó kez­deményezés volt beszélgetésre összehívni őket, hiszen legtöbb­jük mindössze néhány hónapja végzett az egyetemen. Tulajdon­képpen pályakezdők, nyilván ők tudják, érzik a buktatókat és azt Is, hol lehetne, illetve kellene a segítség. A tanácskozásra meg­hívták a városi tanács vb Igaz­gatási osztály vezetőjét, dr. Tóth Ferencet, akitől „első kézből’ vártak választ a legfontosabb té­mában, a lakásügyben. Arról adott tájékoztatást, hogy a váro­si tanács nyolcmillió forintot ka­pott lakásépítésre, amelyből el­sőként az orvosok igényeit kell kielégíteni. Már az idén is, de inkább a következő években így újabb lakásokhoz juthatnak a kórház dolgozói. Ezután javas­latok hangzottak el: hogyan le­hetne a betegellátás színvonalát tovább javítani. Két fiatal orvos — dr. Hutter Károly és Wagner József egyhó­napos külföldi, NDK-beíi tanul- mányútjáról számolt be a kollé­gáknak. Elhangzott az az óhaj; szakmai érdekből üdvös lenne, ha minél többen sajátítanának ei egy-két idegen nyelvet, hogy mindazokat az új eljárásokat, gyógymódokat. kezeléseket, gyógyszereket itt is alkalmazhat­nák. amit Moszkvában vagy New Yorkban. Ehhez azonban sokszor és sokat kell tanulmá­nyozni a szaklapokat, szakdol­gozatokat, amihez természetesen elengedhetetlen az orosz, az an­gol vagy a német nyélv isme­rete. Béla Ottó lalatoknál gyakran különböző térítési díjakat fizetnek . ugyan­azért az ételért, s a konyhák szerint is eltérő nyersanyagnor­mák alapján készítették az éte­leket. Az Építők Szakszervezete é* az ÉVM kezdeményezésére végzett vizsgálatokból pedig az is kitűnt, hogy az építőiparban végzett nehéz fizikai munka az eddiginél magasabb lápértékű étel kiszolgálását indokolná. Az új rendelet melléklet« pon­tosan meghatározza, hogy a na­pi főétkezésnél — az ebédnél vagy az estebédr.él — 1400 kaló­ria legyen az étel tápértéke, s ehhez 12,40 forint értékű nyers­anyagot kell felhasználni. Buda­pesten a csaknem 30 ezer étel­adagot szállító építőipari szolgál­tató vállalatnál most az, ebéd nyersanyagnormájának értéke 9,20 forint, az étel tápártéke pe­dig még az ezer kalóriát sem éri el. A rendelkezés szerint hogy­ha a vállalat jóléti és kulturális alapja nem nyújt elég fedezetet az előírt nyersanyagnorma ér­vényesítésére, akkor a kollektív szerződésben vagy munkaügyi szabályzatban meghatározott ütemezés szerint fokozatosan 1980 végéig kell megteremteni a teljesítés feltételeit. A jogszabály arra ösztönzi az ilyen vállalato­kat, hogy évente legalább tíz százalékkal növeljék az étkezte­tési ráfordításokat, ugyanis a rendelet lehetővé teszi, hogy­ha tavaly az üzemi étkeztetés nyersanyagértéke nem érte el a most meghatározott norma 70 százalékát, akkor növelhetik — legfeljebb évi to százalékkal a jóléti és kulturális alapot, s csak 10 százalékosnál nagyobb arányú vállalati hozzájárulás terheli a részesedési alapot. Lényeges változás, hogy az új jogszabályok alapján az étel elő­állításának, szállításának, tálalá­sának költségeit a vállalatnak kell megfizetnie, s csak a tény­leges nyersanyagnorma költsé­geinek fedezésében osztozik a dolgozókkal. A rendelet szerint a dolgozó­nak a főétkezésért a nyers­anyagnorma 30 százalékát Ítéli megfizetniük térítési díjként. Ez a hozzáiárulis, tehát akkor sem lehet több. ha drágábban főző konvhától kaoják az ételt. Az építőinari vállalatPknak. szövet­kezeteknek. szövetkezeti válla­latoknak kötelességük arról gon­doskodni. hogy a munkabéké­kén. továbbá a vmmká^záílúso- kon valamennyi dolgozó r.auon- ta égvszer meleg ételt kaphas­son. ÍMTIl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom