Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
A rugalmasság forrásai Cipők exportra A kaszaperi L«nin Tsz 1976-os kiadásai kereken 10 millió forinttal haladták meg az egy evvel korábbi költségeket. Ezt a l tagok közül többen — az első látszatra érthetően — nem nézték jó szemmel. Ennek hangot is adtak, hozták-vittek a szót arról, hogy a vezetőség intézkedéseiben kapkod, fölöslegesen költekezik. Hogy volt-e valami igazság ezekben a híresztelésekben? Mielőtt megkeresnénk erre a választ, bocsássunk előre annyit, hogy a kaszaperi termelőszövetkezet végül is csaknem 10 millió forintos nyereséggel zárta az elmúlt évet. Mi izgatta fel mégis a kedélyeket Kaszaperen év közben? Az utóbbi kérdésre válaszol- j va: az, ami mindenütt nehézségeket és fejtörést okozott — a tervek teljesítését alapjaiban is veszélyeztető szélsőséges időjárás. illetve az időjáráshoz hasonlóan változó közgazdasági viszonyok. Miközben a népgazdasági igényesnek megfelelően több húst, tejet, kenyérgabonát és zöldséget kellett termelni, növekedtek a költségvetési egyensúly megteremtéséhez hozzájáruló terhek is. A kényszerhelyzet Mindez éppen elég feladatot jelentett volna »gy átlagos esztendőben is. Tavaly azonban minden máshogy alakult a 1sz- ek többségében — köztük a kaszaperiben is —, mint ahogy remélték. A Lenin Tsz-ben azzal kezdődött minden, hogy a tavaszon a kellemetlen vendég, a belvíz j már-már majd hogy nem vég- legesen rendezkedett be a tá'o-1 Iákon. Mire levonult, jócskán el-1 múlt a vetések legmegfelelőbb ideje is. Az így már előre látható terméskiesések ellensúlyozására igazán nem túl sok lehetőség kínálkozott és idő sem sok maradt. A vetések gyors befejezésére a vezetőség „idegen" erőt vett igénybe, túl ezen pedig terven felül vásárolt állatokat és a tartásukhoz szükséges takarmányt. Ezeknek a renden kívüli intézkedéseknek a sorát végül a másod- és tarlóvetések elrendelése egészítette ki. Igazán nem meglepő tehát, hogy a költségek ugyancsak túllépték az előirányzottakat. De lehet-e ezeket a kiadásokat fölöslegeseknek. s ezzel együtt kapkodónak nevezni? A körültekintés Lehetni lehet éppen — ha kap- j kódunk az ítélettel! Legfeljebb | a tények, az élet rácáfolnak íté- | leiünkre, mint a kaszaperi Le-j nin Tsz eredményei a hangulat- keltők véleményére. A szövetkezet növénytermesztése — az! aszály és a késői vetés miatt —.1 a kukorica és a cukorrépa átlagon aluli rossz termése követ-1 keztében nem tudta teljesíteni j árbevételi tervét. A rendkívüli intézkedések: a másodvetesek. a célkitűzéseket meghaladó öntő-1 zés. az állattenyésztés termelési többlete összességében csaknem négy és fél millió forinttal já- \ rultak hozzá a terv szerinti i egyensúly kialakításához. Így történt azután az, hogy a kaszaperi Lenin Tsz az előirányzottnál négymillió forinttal többet költve a tervezettnél, öt és fél millió forinttal nagyobb árbevételhez jutott és a mérlegben is a vártnál jóval nagyobb összegét jegyezhettek az ered- * ményt, vagyis a nyereséget jelző rovatba. A változásokhoz való gyors alkalmazkodás, a termelömunaa mindennapi gyakorlatában váratlanul feltett kérdések azonnali megválaszolása tehát nem feltétlenül kapkodás. Más kérdés az, hogy a vezetőnek mindenképpen meg kell találnia út- ját-módját annak, hogy rendkívüli intézkedéseit megértesse, elfogadtassa a végrehajtókkal. Megint más kérdés az, hogy adott esetben a felelős vezetőnek a kapkodás vádját is vállalva kell rugalmasnak lennie. Végül: nem minden gyors és rendkívüli intézkedés születik rugalmasságból, még akkor sem, ha az intézkedés tulajdonképpeni helyességét az eredmények igazolni látszanak. A rugalmasság ugyanis nem egyedül a vezető rátermettségében gyökerezik. hanem — és alapvetően — a kiegyensúlyozott gazdálkodásban. a fejlődés igényét és lehetőségét magában hordozó termelésben. A megalapozottság Az előbbieket éppen a kaszaperi példa tükrözi legjobban. A Lenin Tsz-ben, ahol az. elmúlt Az MSZBT életéből Ki utazik majd a Szovjetunióba? A Gyulai Húskombinátnál az elmúlt év november 7-én megalakult a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja. A tagcsoport hamarosan munkához is látott. Elsőként meghirdette a „Ki mit tud a Szovjetunióról?” vetélkedősorozatot, amely 12 fordulóból áll. A for- • dűlőként 20—20 kérdést tartalmazó kérdőíveket az aktívák juttatják el az üzem valamennyi dolgozójához. Az íveket meghatározott időn belül kell visszajuttatni a társaság vezetőségéhez, akik aztán értékelik azokat. A dolgozók — átlag 100—120- an — vesznek részt a vetélkedőben. A kérdések összeállítása olyan jellegű, melyből információt szerezhettek és szerezhetnek a Szovjetunióból játékos formában. Természetesen a „játék” nem „babra megy”! Fordulónként meghatározott pontszámot érhetnek el a versenyzők, amit továbbvisznek a következő fordulókra, s így azokat a 12. fordulóig göngyölítik. A legtöbb pontszámot elértek között kerül majd kisorsolásra 1. díjként egy szovjetunióbeli utazas, 2. díjként egv kétszemélyes S/íOT-oeutaló, 3. díjként pedig értékes tárgyjutalom. A vetélkedőbe azonban bármikor be lehet — és érdemes is — kapcsolódni, mert minden forduló telitalálatos szelvényei között 10—10 szépirodalmi könyvet kisorsolunk. A vetélkedősorozat most érkezett félidejéhez. Az érdeklődésre jellemző. hogy mindig újabb és újabb versenyzők kapcsolódnak be. A 12. forduló azonban már nem kérdőíves lesz. hanem szóbeli. Ez. a biztosíték arra. hogy a tényleges tudást, tájékozottságot is lemérjük, végül is ez dönti majd el: a Szovjetunióba, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára ki utazik. Topa Sándo- né, szn-kul túrfelel ős 3 BÉKÉS HEGYEI; esztendőben 52-en vettek részt szervezett szakmai továbbképzésben, ahol kialakították a zöldségtermesztés modellüzemét. ahol 3 és fél millió forintnál többet fordítottak gépvásárlásra és fokozatosan ésszerűsítik a termelési szerkezetet, ahol a háztáji 50 ezer liter tejjel, 80 ezer kilogramm hússal segítette a termelési célok elérését — szóval ebben a mezőgazdasági üzemben a személyi és tárgyi feltételek egyre biztosabb alapot szolgáltatnak » vezetés rugalmasságához. Ugyanezt a folyamatot erősíti az is. hogy a szövetkezet társul valamennyi olyan vállalkozáshoz — jelenleg már hét iparszerű termelési rendszer íagja —. amely fokozza a termelés biztonságát. Ezek azok a változások — összefoglalva —, amelyek a még meglevő, nem kis gondok ellenére is mozgatórugóivá lehettek a kaszaperi Lenin Tsz rugalmas gazdálkodásának. Kőváry E. Péter NSZK megrendelésre évi 150 ezer pár nyitott orrú egészségügyi fapapucsot készítenek a békéscsabai Körösvidéki Cipész Szövetkezetben. Képünkön: présgéppel recés gumitalpakat ragasztanak a láb formájának megfelelően kiképzett fatalpakra Fotó: Veress Erzsi II cél: öt tonna cukor egy hektárról wt/JS*C i 1977 MÁRCIUS 10. A cukorrépa egyik legfontosabb ipari növényünk. A megkülönböztető jelzőt a cukor mindennapi táplálkozásunkban elfoglalt helye miatt már korábban kiérdemelte. Az elmúlt években a fogyasztók szükségletét a hazai termelés nem tudta kielégíteni. Beszédes számokat idézhetünk a Békés megyei cukorrépa-termesztés alakulásáról. A vetésterület 1966—70 között 13 ezer 800 hektár volt, 343,2 mázsa termésátlaggal. A termőterület 1975—76-i'a 18 ezer 150 hektárra növekedett, 302,1, illetve 296,3 mázsa hektáronkénti terméssel. Ezekkel az eredményekkel az utolsók közé került a megye cukorrépa-termesztése az országban. Aligha kell tehát az adatokat bővebben magyarázni. Annál inkább érdemes felkutatni a visszaesés okait. Az elmúlt év rossz időjárása sok gondot okozott. A cukorrépa-termesztők és -feldolgozók legutóbbi tanácskozásán azonban a korábbinál is több szó esett az emberi mulasztásokról, a technológiai fegyelem hiányosságairól. Az eddigi gyakorlat — növekvő termőterület, csökkenő termésátlag — azonban nem tartható fenn tovább. A közvetlen feladat a termésátlagok, nem pedig a termőterület növelése. Jó példák bizonyítják. megfelelő szakmai hozzáértéssel kimagasló termésátlagok születhetnek. Így értek el 500 mázsát is meghaladó hektáronkénti cukorrépatermést a dombegyházi Petőfi. a kever- mesi Lenin, az orosházi Béke termelőszövetkezetekben. A cukorrépa gondos talajművelést, tápanyagpótlást, vegyszeres gyomirtást., vetést, károkozók elleni védekezést, egyszóval művelést igényel. E növény termesztésében ma már elengedhetetlen a talai állandó vizsgálata, de ugyanolyan fontos a vetésforgók előretervezése. A termelési rendszerek által adott technológia is keveset ér önmagában, ha az nem párosul a helyi adottságoknak megfelelő ésszerű változtatásokkal. A cukorrépa-termesztők munkája akkor sem érheti el a kívánt eredményt, ha nem alakul ki szoros együttműködés a feldolgozóiparral. A répa szedésének és feldolgozásának ütemezése. egyeztetése a szezon időszakban az állandóan kiéleződő ellentéteknek veheti elejét. Annál is inkább, mivel a tárolás nagyobbrészt ma is megoldatlan. s a kölcsönös értetlenség még több veszteséget okozhat. I Most. amikor néhány nan választ ja el a termesztő gazdasá-l gokat a vetés kezdetétől, fokozott felelősség hárul a munkát végzőkre. A vetés megkezdésétől befejezéséig ugyanis nem telhet el hosszú idő. Szükség van tehát valamennyi rendelkezésre álló eszköz üzembe állítására. A gazdaságok hagyománytisz- telete a megoldásra váró feladatok nagy erőfeszítést igényelnek. Korábban Békés’ megye mennyiségben is. minőség- ' ben is az országos átlagot meg- | haladó sikereket könyvelhetett el. Az 1977-re kitűzött cukorié- I pa-termesztési tervek teljesítése ezek méltó folytatását eredményezhetik. A 350 mázsa hektáronkénti átlagtermés és 15.5 százalékos cukortartalom tervezése reális, teljesíthető. A népgazdaság, a fogyasztók igénye, hogy a tervek megvalósuljanak. A legnagyobb tartalék a teiVnesztők véleménye szerint is a technológiai fegyelem megszilárdítása. A felismerés azonban csak az első, az út kezdetét jelentő lépcsőfok. Kepenyes János Korszerűsítik a rizstermesztést és a juhászatot a Körösi Állami Gazdaságban Gyomén, a Körösi Állami i Gazdaság központi épülete most j akár az egész üzem jelképe le- j hetne. Itt is építkeznek, akár- I csak gazda,sags/.er te. Kékesi László, az állami gazdaság termelési igazgatóhelyettese az 1977-es tervekről beszél: — Tavaly novemberben. a terméskiesések ismeretében, már elkészítettük az 1977-es tervvázlatot, amit a dolgozóink javaslataival kiegészítettünk, majd a végrehajtási és intézkedési tervvel együtt februárban az asztalra tettünk — mondja az igazgatóhelyettes. — Feladatunk elsősorban a négy fő termelési ágazatunk fejlesztése, korszerűsítése. Ezek: a rizs és a takarmánynövények termesztése, valamint az állattenyésztésben a szarvasmarha- és a juhtenyésztés. Rizstermesztésre 1548 hektárt rendeztünk be. de ebből 1020 hektárt fel kell újítanunk. 1974- ben kezdtük meg ezt a munkát, és ez év végéig be akarjuk fejezni. Az idén vár ránk a legnagyobb része a feladatnak: 648 hektárt kell korszerűsítenünk. Ez gyakorlatilag 40 DT-típusú traktor és hozzákapcsolt berendezés teljes évi munkáját jelenti. Ekkora gépparkunk nincs, ezért ezt a 20 millió forintos korszer üsí tés t a Ívál la lkozók ka 1 végeztetjük el. A tavaly fölvett állami támogatás kiegyenlítésére 1000 hektár rizs hozamát fordítjuk. Az a tervünk, hogy 29 mázsás termést takarítunk be hektáronként. A takarmánygazdálkodásunkban fordulatot jelentett, hogy a múlt év decemberében megérkezett hozzánk 200 NSZK import szarvasmarha, és áprilisban még ugyanennyit várunk. Ezek az állatok 6000 liter tejet adnak évente. Természetesen ezért a teljesítményért nekünk is adunk kell, több és főképp jobb takarmányt. Megszüntetjük a szabadban tárolt széna ölelését, annál is inkábt» mert ebben az évben indítunk oe egy 8 millió forintos MGF-típusú pogácsázóüzemet. Innen saját állományunkat látjuk el feldolgozott szálas takarmánnyal. A szarvasmarha-ágazatban is jelentősek beruházásaink. A jó takarmányozáson kívül új. 52 állásos fejőház segíti majd idei tejtermelési tervünk teljesítését. A tervezésnél nagymértékben számítottunk az új állatok teljesítésére. A tehenészet mellett a növendékmarhatartásunk is gyarapodik. Kétszáz hektáros intenzív legelőre két könnyűszerkezetes. 400 férőhelyes, szabadtartásós istállót építtetünk. A juhprogram alapján kerül sor a juhászat fejlesztésére. 1975-ben kezdtük meg új telepünk építését és a régi újjáalakítását. Eddig 2400 új és ugyanennyi korszerűsített férőhelyet adtak át az építők. Valamennyiben a legmodernebb takarmányozást és trágyakihordást tudjuk alkalmazni. A termelés terve, hogy ebben az évben 100 anyától 14o bárányt nyerjünk és anyánként 5 kilogramm gyapjút nyírjunk le. Terveink megalapozottak, reálisak. Mindennek sikerülnie kell. Ez természetesen csak akkor lehet így. ha a beruházásoknál az állami dotációk adta lehetőségeket a legnagyobb mértékben kihasználjuk — fejezte be Kékesi László á tájékoztatóit.
