Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-10 / 58. szám

Napi ezer köbméter ivóvízzel több Az idei fürdőidénytől kezdve a vízgépészeti vállalat által konstruált és készített DEV1G víztisztító berendezéssel szűrik a Fehér-Körös duzzasztótól be­vezetett vízzel a Várfürdő strandmedencéinek és a sport­medencének a vizét, amit hű­tővízként alkalmaznak a fürdő egész területén. A vállalat ve­zetősége a víz bevezetésére mintegy ötmillió forint költség­gel két és fél kilométeres veze­téket építtetett. A víztisztító üzemszerű bejáratását március végén kezdik el, hogy a fürdő- idény kezdetére a berendezés eredményes és zavartalan mű­ködése biztosított legyen. A duzzasztótól bevezetett víz azt is jelenti, hogy hűtővízként tör­ténő felhasználása következté­ben Gyula város lakosságának napi 1000 köbméterrel több ivó- , víz jut, ami kánikulai napok ' esetében is kiküszöbölheti a víz- l hiányt; A fürdő vezetősége már most I gondol a vasárnaponkénti zsú­foltság megszüntetésére. Ennek egyetlen megoldása a fürdési le­hetőség bővítése lenne, tehát mi­nél előbb meg kellene nyitni, ter­mészetesen az időjárástól füg­gően. legalább a gyógymeden­céket. A vízműveknél az utóbbi időben örvendetesen fellendült az újítómozgalom. Bizonyíték erre Sebestyén Péter műszaki csoportvezetőnek a Várfürdőben megvalósított két elgondolása. Az egvik az 50 méteres uszodá­ban előállított kék víz, amit a víztisztító berendezés helyes használatával tudott megoldani. A másik az uj termálkút víz- hőtelenítése. amit csaknem 4000 liter sósav felhasználásával ol­dott meg. Eljárásával a negye­dére csökkent vízhozamot ere­deti mennyiségére tudta vissza állítani. Az új eljárás mintegy 5ft ezer forint megtakarítást eredményezett. Az újítást a vállalat megfelelően jutalmazta. Szakcsoportok a jobb ellátásért A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ a kisgazdaságodtól 1975- ben 75 millió, 1976-ban 81 mil­lió forint értékben vásárolt árut. Az idei felvásárlás terve 95 millió forint. A termelőknek előleget folyó, sít, takarmányt biztősit, szak­csoportokat szervez. Sajátos eszközeivel kapcsolódik a kis- árutermelés folyamatába. Konk­rét. forintokkal is mérhető tet­tekről van szó. melyek eg.vre teljesebben bontakoztatják ki a kisgazdaságokban rejlő lehető­ségeket. Mert vannak ilyenek. A kihasználatlan földterületek, melyek külön-külön nem na­gyok ugyan, de összességében mégis jelentős tartalékok. Az üresen álló istállók, melyeket érdemes ienne újra az állattar­tás szolgálatába állítani. Azért is, mert a mezőgazdasági össz­termelés egyharmadát a kisgaz­daságok adják . *** A termeltetés egyre-másra alakuló szervezetei, a szakcso­portok adták a Békéscsaba és Vidék* ÁFÉSZ kisgazdaságok­tól történő felvásárlásának 46 százalékát 1976-ban. Az ezt megelőző évben ez az arány mindössze 16 százalék volt. Az idén pedig várhatóan megha­ladja az 5U százalékot, A gyors fejlődés bizonyítéka az is, hogy tavaly 6. 1977-ben 7 szakcso­port alakult. Miért van rájuk szükség? Mi­lyen segítséget adnak a tarsu- lóknak? — kérdezhetné bárki. A válasz kézenfekvő, a cso­portok tagjai együtt vásárolnak gépeket, könnyebben jutnak az űj tenyészanyagokhoz, ismeret- terjesztő előadásokat hallgatnak, szervezetten cserélnek tapaszta­latot. — Nemcsak a termelők, ha­nem az ÁFÉSZ érdeke is a szakcsoporti termeltetés. Na­gyobb a lehetőség a termelés irányának igényekhez mért sza­bályozására, de említhetnénk a jó fajták, a tenyészanvagok gyors elterjesztései — magya­rázza Nátor István, az ÁFÉSZ főosztályvezetője. A legnagyobb termelési érté­ket — a terv szerint mintegy 44 millió forintot — képviselő szakcsoportok a baromfi- és to- j jástermelő, valamint a májli- batömő. A békéscsabai és az új­kígyós! szakcsoport több mint 20 millió tojást termel 1977- bcn. Hosszan lehetne még sorolni az imponáló adatokat a 13 szak­csoport tagjainak munkájáról. P* már az'elmondottak is hű­en tükrözik, szükség van ter- m<51”'í1— A termelés döntő alakulásá­ban döntő tényező az egyre ja­vuló takarmányellátás. A szövet­kezet 9 millió forint értékű ter­ményt vásárolt ebben az évben. Ez sok segítséget nyújt a kis­állattenyésztőknek. Csak a máj- libatermelök mintegy 140 va­gon kukoricát használnak fel. melyet megelőlegezve kapnak a hizlaláshoz. Minden lehetőség annyit ér, amennyit megvalósítanak belő- . le — tartják. A tervezett új szakcsoportok megalakulása ezért is adhat új lendületet a termelőknek ott, ahol ezek szer­vezése a tervek szerint megin­dult Békéscsabán, Pósteleken, Újkígyóson, Az .ÁFÉSZ szak­emberei Csabaszabadiban, Me- zőmegveren is keresik azt a termelési ágat. amely a helyi kisgazdaságokban kialakítható. K. J. Egy cselekvő élet emlékeiből — Vannak akik nem szívesen emlékeznek a múltra. Nem cso­da. A szegénység irtózatos do­log. Talán jobb is lenne elfe­lejteni. De hát nem lehet. Amit pendelyes gyerekségétől férfi­korig végig élt az ember, örök­re megmarad. Szabó Mihály mondja ezt, Gá­doroson. a Rákóczi utca 18. szám alatti házukban. Szép, nagy csa­ládi ház, mindennel ellátva. Mi­előtt leülünk, a könyvszekrényen akad meg a szemem. Szépiroda­lom, történelmi és politikai mű­vek, s az Üj magyar lexikon kö­tetei sorakoznak. Az egyik te­tején keresztbe téve egy ke­mény táblajú, vékony köny­vecske. Munlcakönyv a múlt rendszerben Születési éve: 1906. augusztus 11. Termete: magas (ISO cm) Arca: ovális Szeme: barna Szemöldöke: fekete Orra: egyenes , Szája: egymást fedő ajkak Fogai: épek Szakálla: borotvált Különös ismertetőjele: nincs Szabó Mihály részére állítot­ták ki ezt a munkakönyvét a harmincas években. Fedelén a kői onás címert két angyal lóg­ja­Gádoros ötezernyi lakosából a földnélkülieket a sors, a szük­ség vándorlásra kényszerítette. Ott próbáltak megélni, ahol tud­lak. A felesége szülei egy Fehér l megyei uradalomban dolgoztak ugyanakkor, mikor ők Somogy­bán voltak. ■— Nyolcévesen már hagymát szedtem a közeli Eötvös-major- j ban. Az első keresetemmel — 1 sohase felejtem el — egy pa- : rasztszekéren jöttem haza. A laj- bizsebben volt és én csak szorí­tottam a kezemmel, hogy a zötyögős úton ki ne essen. Ké­sőbb kanász -— éves cseléd — voltam egy szentesi gazdánál, A tatabányai 6-os külszíni gépüzem a 18 éves Szabó Mihály dolgozói. Köztük majd summás mindenfelé, még Tolna megyében is. Bánya — munkásmozgalom — sztrájk Édesapja 19-ben vöröskatona. j A család helyzete a megtorlások miatt még nehezebb. Alig kap- j nak munkát. Tizenhat évesen Tatabányára megy szerencsét próbálni. Felveszik a bányába. | És elkezdi a munkáséletet a kül­színi gépüzemnél. — Addig csak a paraszti sor- I sót ismertem. Itt munkások kö- | zé kerültem. Méghozzá szerve- j zettek közé. akiknek egy része j szociáldemokrata volt. Pártfo- I gásba vettek. Én meg valóság­gal ittam a szavakat, annyira a | szívemből beszéltek. Dolgoztai,» figyeltem, tanultam. Hamarosan szakszervezeti tag lettem, majd beléptem szociáldemokrata párt­ba. Négy év után újból hazaiéit Gádorosra. A környéken dolgo­zott, amit csak lehet a mezőgaz­Spiüódok, ír de keis éljek an őkőtt fereneidi'él Igaz. a lapok röviden hirt ad­tak arról, hogy úttörők köszön­tötték a nökonferenciat. Azért egy kis epizód mégis ide kíván­kozik, Meglepetést szereztek az úttörők Az úttörők Békés megyeiek voltak. Három lány és három fiú. a megye legjobbjai közül Gyuláról. Dévai anyáról, Doboz­ról, Körösladányból és Szabad­kígyósról. A konferencia kezde­tén a tavasz színeiben pompázó hatalmas virágcsokorral állítot­ták be, alig bírták az emelvény elé cipelni. Természetesen nagy ováció fogadta őket. Aztán, amikor beszélni kezdtek, és nem a szokásos üdvözlő szöveget mondták, itt is, ott is elragadta­tott elismerés hallatszott A meghatottság pedig akkor kö­vetkezett be, amikor Barabás Julika dévavínyai kislány eze­ket mondta: „Nekem mm a leg­jobb dolgom, mert az én édes­anyám itt van ebben a terem­ben a küldöttek között, de a legnehezebb is. mert nagyon fi­gyeli. mit, hogyan mondok." így került önt) résztvevő figyelmé­nek középpontjába ott. abban a pillanatban, egy Békés megyei édesanya. A másik kedves epizód a be­széd végére került, mert a. kis úttörő ezzel fejezte be: Ügy il­lenék. hogy a nőnapi köszöntőt egy férfi mondja el.. . Erre köz­bevágott Zsidó Csaba: Maid mondom én! Általános derült­ség fogadta, hiszen Csaba olyan pöttöm emberke, hogy alig lát­szott ki az emel vény mögül. Tresnyák Éva és a nőpolitikái határozat Küldöttünk talpraesett hozzá­szólása nagy sikert aratott, de leginkább ez a néhány mondat: Üröm számomra és megtisztelő, hogy részt vehetek a konferen­cián. bár a nőpolitikái határo­zat a megjelenésekor még rám nem vonatkozott, hanem egy másik, az if júságpolitikai. Akkor ugyanis csak 14 éves voltam. Az évek múltak, most már én is felnőtt nó vagyok, azért szólok hozzá... Általános-derültség és taps fogadta ezt. Éva pillanatok alatt belopta magát az emberek szívébe. Nem véletlen, hogy be­választották az országos nóta- nacsba. a há7asférs és a korszerűsödés Erdei Lászlónénak, a "1 NOT elnökének beszámolóját nagy fi­gyelemmel hallgattuk. Hosszú tárra adott tennivalót a, társada­lom minden rétegének. Megszív­lelendő dolgokat hallottunk, el­lentmondásokról, szemléleti hi­bákról is. a sok-sok jó mellett, amit a női egyenjogúságban el­értünk. Talán kissé hosszéi is volt. s ez okozta, hogy a fáradt­ságtól eqy kis elszólás történt. I A szolgáltatásról beszélt, a tiaz- tartások korszerűsítéséről. De a ! ..háztartás" szóból „házastárs” lett. A mondat tehát így hang­zott: Szükséges a házastársakat korszerűsíteni. Persze észrevette és helyesbített. De a nevetős vé­gighullámzott a teremben Va­lóban nem ártana a házastár­saknál némi korszerűsítés!. .. fl székhordó párttitkár Ez is a konferencián történt. Korán érkeztek a küldöttel:, a rendezők itt-ott még intézkedtél:. Így történt az egyik megyei párt- titkárral az alábbi epizód: Az elnöki emelvény melletti kis pádon ült, s figyelte a nyüzs­gést. Egyszer csak rászólt az egyik rendező: Maga meg fog­ja ezt a széket és vigye fel az emelvényre. A titkár egy pil­lanatra meghökkent. Aztán fel­találta magát. — A2011 már nem múljon! A nőkért mindent!... — felkiáltás­sal fogta a széket, s odavitte a kijelölt helyre. Még jó. hogy nem re ndezi ették al vele az egész termet... Kasnyik Judit daságban. 1931-től 43-ig idősza­ki pályamunkás volt a MAV- nál. A faluban élő mozgalmi emberekkel állandó kapcsolatot tartott, az 1932-ben megalakult szociáldemokrata alapszervezet­nek tagja, s két év múlva a község egyik részén a mozgalom vezetője. Közben veszélyes mun­kák: tiltott megbeszélések, agi­táció. És újból tanul, Olvas so­kat, hogy másokat is taníthas­son. Felszabadulás — földreform — új élet 1944. október 12-én huszon­három taggal megalakították a kommunista pártot. Ekkor még csak háromtagú intéző bizott­ságot választottak, majd január­ban már vezetőséget. Köztük volt ő is. Aztán újabb megbíza­tások, a gazdasági munka meg­indítása és a földosztás. — A földigénylő bizottság tagja lettem. Legnagyobb gon­dunk az volt. hogy a község ha­tárában kiosztható föld — 1600 katasztrális hold — kevés. Tár­gyalásokba kezdtünk a szomszé­dos Csongrád megyével és sike­rült a királysági és árpádhalml részekből földet szerezni a gá- dorosiaknak. Felejthetetlen az a szép tavaszi nap, amikor az első kis csapat — huszonnyolcán vol­tunk — zászlóval és zeneszóval kivonult a szénási kövesút jobb oldalán elterülő Werner-íéle földre. Aztán a kimérés és a mesgyékarók beverése. De biz­tatás is kellelt, mert akadtak, akik örültek ugyan, hogv végre beteljesül az álmuk, de féltek is. Mi lesz, ha mégis visszajön a földesúr? Következő feladata az UFOSZ- elnökség volt. Az újgazdák és földhöz juttatottak érdekeinek védelme. Aztán már az egész megvére szóló megbízatást ka­pott a mezőgazdasági igazgató­ságon, később pedig Gyulán a járási tanács téesz csoportveze­tője volt. öt évig. Végül tíz évet töltött a kötöioari vállalatnál, ahonnan nyugdíjba ment. És ha­za a falujába, most már vég­leg. — Ott vettem föl a fonalat, ahol abbahagytam, itthon meg a vállalatnál: az alaoszervi párt- vezetőségben. Egészen a megbe­tegedésemig. Mostanában sokat vagyok fekvő beteg. A .szívem­mel van baj. Tavaly töltöttem a hetvenet. Ha nem is olyan sok, mégis eleg szép idő ez, ugve? Valóban az. Az át,flt történel­mi korokban, melveknek nem nézője, hanem cselekvő formá­lója volt Szabó Mihály. Vass Márta 4 ’977 MÁRCIUS 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom