Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-30 / 75. szám
Hogyan lehetne 150 ezerrel több... Az országban Békés megyében tenyésztik az összes sertések 15 százalékát. Ezzel az átlagot kétszeresen meghaladó állománnyal és az utóbbi év fejlődésével sem lehetnek azonban elégedettek a szakemberek. A megállapítás március 29-én a nagyüzemi sertéstenyésztők tanácskozásán hangzott el. Békéscsabán a ME- DÓSZ-székházban tartott megbeszélésen többek közt részt vett és előadást tartott dr. Bajor Ferenc. az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozásának igazgatója, valamint Udvarát László, a Magyar Nemzeti Bank mezőgazda- sági osztályának munkatársa. A megyében 1980-ra 841 ezer vágósertés értékesítése a terv, vagyis 50 ezerrel több. mint amennyi 1975-ben volt. Már az 1976-os év is a tervek jegyében telt el. Igaz. még sok az ellentmondás. Nőtt a malacszaporulat, ugyanakkor az elhullás is, továbbra is magas az abrakíel- használás. Mi adhat megoldást? A válasz: az ISV rendszerű technológia alkalmazása. A hagyományos telepek rekonstrukciójának meggyorsítása a közvetlen feladat. A megye nagyüzemeiben ma közel 350 ezer vágósertést tartanak. Az új technológia alkalmazásával a fej. lesztéseket követően a gazdaságok 150 ezerrel több sertést adhatnának népgazdaságunknak. Mindez 300 millió forintba kerülne. Ha viszont 150 ezer sertést, kibocsátó új telepet építenének. az 1,2 milliárd forintos beruházást igényelne. Az ISV- rendszer alkalmazásával lerövidül a sertéstartás ideje. 30—40 százalékkal csökken a takarmányfelhasználás. A rekonstrukciós beruházásokra a Magyar Nemzeti Bank kedvező hitelfeltételeket biztosít. A hitel lejárta 15 év is lehet. kamata a korábbi kilenc százalék helyett most hat százalék. A fejlesztések állami támogatásának legfontosabb feltételei : nőjön a telepeken a sertéskibocsátás, a megtérülés ideje nem haladhatja meg a hároyn évet. Így várható, hogy az üzemek részéről tapasztalható tartózkodást a fejlesztések megélénkülése követi már 1977-ben. Az ISV-rendszerű sertéstelepeken az eddigi tapasztalatok alapján csökkent az elhullás, javult az állategészségügyi helyzet. A járvány védelmi beruházásokra, az üzemek a jövőben nagyobb gondot fordítsanak. Tartós eredményt itt is csak a technológiai fegyelem szigorú betartása adhat. A tanácskozáson az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek szakemberei elhatározták az ISV-rendszerű technológia alkalmazásának kisüzemekben történő elterjesztését. Sikeres a BKR első öt éve Jól sikerült a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer első öt éve. Ez idő alatt az iparszerűen művelt kukoricaföldeken 45 százalékkal nőtt a hozam a korábbi hasonló időszakhoz viszonyítva. Egyes tájkörzetekben a bajaiak irányításával világszínvonalon termelik a takarmánynövényt. A BKR biológiai felkészültsége a garancia ahhoz, hogy az újabb szerződéskötésekben további hozamnövekedést vállalhattak, s folytathatják a kukorica termesztés gépeire alapozott ágazattársítást. Az idén 127 partnergazdaságban összesen 190 ezer hektáron termesztik a kukoricát', a búzát, a napraforgót és a pillangósokat a bajaiak üzemszervezésében. 1977-ben 203 millió forintot költenek a rendszer technikai fejlesztésére, az anyagi befektetés mellett a nagy értékű álló- és forgóeszköz, maximális kihasználására törekszenek. A partnergazdaságok földjein ismét felülvizsgálják a termőhelyi adottságokat, s ennek megfelelően módosítják a talajtermékeket. E szerint jelölik meg a táblák talajerő-szükségletét, s választják meg a fajtákat. A kukoricaföldeket 60 mázsás hektáronkénti termésátlag eléréséhez készítik elő. s ehhez harmincféle vetőmagból válogatják ki a legalkalmasabbakat. Április elejével menetrend szerint indulnak a nagy teljesítményű kukoricavetö-gé- pek. s erre az időre mindenütt elvégzik a kalászosok tavaszi gyomtalanítását, ápolását. (MTI) Egy párthatározat nyomában: Van már kertészeti szakcsoport Ecsegfalván Az eesegfalvi községi pártszervezet titkára irattárából elővesz egy jegyzőkönyvet, az asztalára teszi és mondja: — Itt van. A tavalyi határozatunk kissé módosulva, AZ IGÉNYEKNEK MEGFELELŐBBEN valósult meg. Erről tanúskodik ez a jegyzőkönyv... Arról van szó, hogy az elmúlt év őszén a község Egyetértés Tsz-ének kommunistái, vezetői, a községi pártszervezet állást- íoglalt a zöldságprogram ügyében. Ügy vélték: megbeszélik a tsz szép számú nyugdíjasaival, hogy alakítsanak kertészeti csoportok Ehhez a szövetkezet földet, gépi munkát és minden segítséget megadna. E határozatról annak idején hírt adott a Népújság is^ A kitűnő kezdeményezés elterjedt a községben és a nyugdíjasok mellett egyre többen kezdtek érdeklődni iránta: — Nem lehetne e szélesíteni a kertészkedni vágyók körét? .— Én Kisújszállásról is hazajönnék, ha beléphetnék egy ilyen szakcsoportba — mondta Gyáni Ferenc. A kezdeményezők megfontolták az észrevételeket és módosították az elgondolást. Ennek alapján alakult meg ez év januárjában Ecsegfalván az első kér- j tészeti szakcsoport. A nyugdíjasok mellett 17 tag í határozott így és az ÁFÉSZ ke- j belében megfelelő segítségre is j talált az induláshoz. Gyáni Fe- ] renc valóban felmondta kisuj-! szállási állásét és Ecsegfalván a szakcsoport elnöke lett. — AZ ÍGÉRETEKET BEVÁLTOTTÁK azok is. akik tavaly segítség- j adásról biztosították a leendő I szakcsoportot — mondja Gubuczl Miklós, a tsz és a községi párt- szervezet titkára. — A termelőszövetkezet három hold felszántott. megtrágyázott, jó minőségű szántót bocsátott a ker- tészkedők rendelkezésére, akik az alakulási jegyzőkönyv szerint ezt a területet közösen művelik, takarítják be és hasznából közös anyagi alapot teremtenek. — A tanács hat hektárnyi tartalék földet adott a szakcsoport- ! nak, az ÁFÉSZ-tői pedig 46 mázsa burgonya- és két mázsa babvetőmagot kaptunk egyelőre. de szakmai tanáccsal és más módon is segítségünkre lesznek, hiszen Ecsegfalván nincs hagyománya a kertészkedésnek — mondja Bogdán József, aki a helyi TÜZÉP-nél vállalt munkája mellett, ugyancsak jelentkezett a szakcsoportba. A kertészkedők parcelláin mar nagy a nyüzsgés, vetik a burgonyát. A fólia alatt — mert Gyáni Ferenc ilyet is csinál — palántázzák a paprikát. Gondozzák a talajt a paradicsom, káposzta, zöldségfélék, a dinnye, a hagyma, a zöldbab, stb. jó műveléséhez. Fölös terményeik biztonságos értékesítésére szerződést kötöttek az ÁFÉSZ-szel és abból NEMCSAK A KÖZSÉG ELLÁTÁSÁRA jut bőven, hanem telik majd más települések szükségleteinek kielégítésére is. — Aránylag jó a felszereltségünk. a tsz-től szükség esetén gépeket kapunk. Kisgépeink is akadnak, van öntözőmotorunk, megkaptuk a vízjogi engedélyt is, mely szerint a kiritói csatornából nyerhetünk öntözési lehetőséget a szövetkezet területén átfutó beívizlevezető árkokon keresztül — mondja Bogdán József. — Most már csak) jó időjárás kellene, hogv bike- j rüljön az első év. . . Ez esetben úgy fordulna a dolog, mint az I egy éve alakult juhászati szakcsoportnál. hogy egy év múltán megnövekedhetne a tagságunk létszáma, ök Is tizennégyen kezdték, 220 juhhal. Az idén húszán vannak már, 400 juhuk legel és márciusban 25 mázsa gyapjút, 228 export-tejesbárányt és 58 pecsenyebárányit értékesítettek. .. * — A határozat tehát rugalmasan valósult meg. Az élet. a jelentkező igények követelték így — mondja Gubucz, Miklós, majd hozzáteszi: — Ha már itt tartunk, hadd tegyek említést a községi pártvezetőségnek egv másik határozatáról, amelynek megvalósítását rám bízták és éppen a megyei lap egyik közleményével függ össze. . . Arról van szó, hogy március 4-én téves információ jelent meg a Népújságban. Nem az újságíró hibájából, hanem helytelen tájékoztatásából. ami elhangzott a tanácsülésünkön is. Mint ismeretes. törpevízművet akarunk építeni és ehhez az egy egységnyi hozzájárulás nem haladhatja meg a tízezer forintot — közölte a téves információ alapján a lap. Ez félreértésből adódott és nem így van. Ugyanis megyei átlagban nem haladhatja meg a tízezer forintot az egy egységnyi hozzájárulás. Egyik községben lehet tehát tizennégyezer, a másikban meg csak hal-nyolcezer forint. Nálunk, még nincs meg a terv, ezért pontos adatot nem tudunk mondani, de előzetes számítások szerint í>segfalván a tízezer forintnál több lesz a hozzájárulás. Szóval a korábbi téves tájékoztatást kellene valahogyan kiigazítani. ígéretet tettünk erre a párt- szervezet titkárának. V. I). J BÉKÉS MEDYEI^r 1977. MÁRCIUS 3«. II lakosság ellátásáért A Battonva—Dombegyház és Vidéke ÁFÉSZ több éve jelentős szerepet tölt, he a lakosság ellátásában. A különböző szakcsoportok mellett — amelyek szintén az árutermelés fokozását szolgálják — a kertészet segíti a lakosság zöldségellátását. A négy, egyenként 350 négyzet- méteres fóliasátor alatt primőrárut termesztenek, s most) létesítenek egy új palántanevelőt. Szépen fejlődik a retek, amely után 1400 négyzetméteren paradicsomot termesztenek majd. A retek és a paradicsom mellett — a szabadban — burgonyát is termesztenek Képünkön: a burgonya ültetéséhez készítik az ta* (Fotó: Veress Erzsi) A E ekés csabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyára felvételre keres KŐMŰVES, LAKATOS, FESTŐ, ASZTALOS SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés a gyár munkaügyi irodáján, Orosháza, Október 6. u. 8. sz.
