Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-30 / 75. szám
Változások, korszerűsítések II. NEB’vizsqá'at az ellenőrzésekről Termelőszövetkezeti törvény A mezőgazdasági termelőszö- | vetkezetekről szóló, 1967-ben megjelent törvény a tsz-ek lejlő- désének új szakaszát nyitotta meg. Az általános társadalmi, gazdasági haladás azonban a mezőgazdasági szövetkezetek helyzetében is lényeges változásokat hozott. Egyesülések folytán csaknem a felére csökkent a tsz-ek száma, megnőtt a földte- j rületük, s bár összességében to- i vább fogyott, egy tsz-re számítva nőtt az átlagos taglétszám. Együtt járt mindezzel, s a fejlett tech- j nika, a termelési rendszerek térhódításával, hogy az új helyzet- < nek már nem felel meg az ön- I kormányzat korábbi rendszere, az alapelvként érvényesült közvetlen demokrácia módszerei a ' gyors és megalapozott döntések akadályaivá Váltak. A törvény korszerűsítése éppen ezért az eddigitől eltérően szabályozta a vezető testületi szervek hatáskörét, s új. demokratikus fórumok létrehozását tette kötelezővé. Közelítette egymáshoz a tagok és az alkalmazottak jogait és kötelezettségeit a munkavégzésben, módosította j a tagok munkadíjazási rendsze- | rét és a termelőszövetkezeti sa- | játossggok figyelembevételével szabályozta a felelősségre vonás módját. Fejlesztve a szövetkezeti demokráciát Kiemeli a törvény a közös munkában való részvétel meghatározó voltát és a korábbinál erőteljesebben hangsúlyozza annak a fontosságát, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezet a népgazdasági érdekkel a társadalmi célokkal összhangban működjék. A közgyűlésnek, mint a legmagasabb szintű testületi szervezet, nek a hatáskörében maradtak a szövetkezet és a tagság életében legjelentősebb jogok. Egyidejűleg növekedett a küldöttgyűlés szerepe. A küldöttgyűlés döntései — a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével — az egész szövetkezetre érvényesek. A demokrácia fejlesztése megkívánja, hogy a tsz dolgozói rendszeres tájékoztatást kapjanak, részt vehessenek a döntésekben és az ellenőrzésben. Ezért a törvény kimondja, hogy a munkahelyi közösségek legyenek azok a fórumok amelyek biztosítják az említett feltételeket. A munkavégzéssel összefüggő jogok és kötelezettségek! ugyanolyan mértékben és módon illetik meg ezekben a közösségekben a dolgozó tagokat, az alkalmazottakat és a dolgozó családtagokat. Meg kell határozni: ki, miért felel? A vezetőség jogállása sem változott meg, de a tsz működésének belső szabályzataiban pontosan el kell határolni a testületi vezetés és a szakmai irányítók hatáskörét, felelősségét. A szakvezetőkre tartozó kérdéseket csak kivételes esetekben vonhatja magához a választott veze. tőség. Az eddiginél tágabb lehetőség van arra, hogy maga a tsz határozza meg, kiket minősít tisztségviselőknek, s kiket sorol az üzemi vezetők körébe. Kimondja a korszerűsített törvény, hogy folytatni és erősíteni kell a szövetkezetek egymás közötti, s az állami vállalatokkal való sokoldalú együttműködését. Nem sorolja fel azonban az együttműködés formáit, utat nyiU'a ezzel a később megalko- tásrV kerülő társulási jogszabály jelenlegitől eltérő rendelkezéseinek. Számos egyéb intézkedés mellett foglalkozik a törvény módosítása a termelőszövetkezetek ér. dekképviseleti szerveivel is. A legutóbbi években az eredeti célkitűzéseket meghaladó igényekkel is jelentkeztek náluk a tsz- ek. Ezek egy részének a területi szövetségek és az országos tanács egyaránt eleget tettek, és jogsza. bályi rendezés nélkül is helyes gyakorlatot alakítottak ki. Vannak azonban új. olyan, jellegű feladatok, amelyeknek a megoldása jogi szabályozást kívánt. A társadalmi célok megvalósítását segítve A korszerűsített törvény kimondja. hogy az érdekképviseleti szervek munkájában jobban kerüljön előtérbe az össz-szövet- kezeti érdekek érvényesítése, s még inkább segítsék a társadalmi célok megvalósítását, a társa, dalmi és csoportérdekek egyeztetését. Kiegészíti az eddigi rendelkezéseket a tagság kollektív érdekvédelmének kötelezettségével is. A termelőszövetkezetek tör. vényességi és ágazati felügyeletének egységes irányítása a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hatáskörébe került. Ez az intézkedés a felügyelet eredményességét segíti. G. P. Katonakenyér Az egyik dunántúli ipari centrumban a közelmúltban komoly veszélybe került a lakosság kenyérellátása. Az ok: egyszerre tucatnyi péket döntött ágyba az influenza. Már-már a teljes leállás veszélye fenyegette a helyi kenyérgyárat, amikor a városi pártbizottság első titkárának mentőötlete támadt: „Menjünk a laktanyába, beszéljünk a parancsnokkal, hátha tud adni néhány katonapéket!” m.msszsr. 1977. MÄKCIUS 30. A parancsnok — amint értesült a helyzetről — azonnal intézke. dett: nyolc olyan katonát irányított tüstént a városi kenyérüzembe. akik a polgári életben a szakmában dolgoztak. S amikor azon a hétvégén a szokásosnak megfelelően, zavartalanul folytatódott a lakosság kenyérellátása, a beavatottakon kívül senki sem tudta, hogy a friss, foszlós kenyér, zsemle, kifli és a többi pékáru annak a nyolc katonának köszönhető, akik a lebetegedett pékek helyére álltak, s derekas munkájukkal megelőzték a ke- nyérhianyt. (K.T) Hogyan dolgoznak a revizorok? Még 1970-ben született az a I kormányhatározat, mely a sző- I vetkezetek ellenőrzési rendszeré- I nek tovabbíejlesztesét írta elő. Így többek. között azt is, hogy a belső ellenőrzés kétévenként í köteles szakértőket igénybe venni. Ennek nyomán hozták lét- \ re a szövetkezetek szakmai szövetségei a revizori irodákat, ősz. tályokat. A Békés megyei Népi , Ellenőrzési Bizottság a közel- j múltban arra keresett választ, j hogy ezek az irodák és az ősz- I tál,vök hogyan dolgoznak. Vajon ellenőrzéseiket hatékony intézkedések követik-e? Az intézkedés a szövetkezeten múlik A Kisipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége mellett 1971. óta működik revizori iroda. A küldöttközgyűlés felügyelete alatt áll ugyan, de mini ön- j álló intézmény dolgozik. A meg. alakuló határozat kimondja, hogy felkérés nélkül is köteles kétévenként általános vizsgálatokat tartani a szövetkezeteknél. Az ellenőrzés programja az OKISZ vezetőségének ajánlására épül. Általánosságban tartalmazza a feladatokat, s nem veszi kellő súllyal figyelembe a szövetkezetek sajátosságait. Vizsgálati módszereket sem ír elő a program, így végeredményben saját belátásuk szerint alakít^ ják ki azt a revizorok. S mivel igen nagy területet ölel át egy- egy vizsgálat, a tételes ellenőrzés sem terjed ki minden részletre. Sőt egyes fontos területek ellenőrzése nem elég alapos. Legalábbis nem annyira, amenv- nyire jelentőségük azt megkívánná. Ez tapasztalható a beruházások célszerűségének vizsgálata, s a különböző ^alapok fel- használása terén. Az itt-ott előforduló hiányosságok ellenére a revizori vizsgálatok alkalmasak a szövetkezeteknél mutatkozó szabálytalanságok, rendellenes, ségek megszüntetésére. Igen ám, csakhogy az intézkedések a szövetkezetek vezetőségén múlnak. Vannak dicséretes példák. De sök az olyan eset, amelyik csak látszatintézkedést takar. A Sarkadi Építőipari Sző. vetkezetnél a revizori iroda észrevételeit vezetőségi ülésen tárgyalták meg, s intézkedési terveket fogadtak el. A vezetőség többek között határozatban rögzítette, hogy hét dolgozót írásban kell figyelmeztetni a leltározáskor megállapított szabálytalanságok miatt. A figyelmeztetéseket azonban elfelejtették kézbesíteni. Gyakori az is, hogy az intézkedések csak jövőre vonatkoznak. A Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet 1971. óta 63 dolgozónak egymillió 327 ezer« forint lakás- vásárlási támogatást adott. Kifogásolta a revízió, hogy ugyanaz a dolgozó, aki 1972-ben 70 ezer ! forint vissza nem térítendő tá- | mogatást kapott, ismét 100 ezer { forint juttatásban részesült. Hogyan, miért? A szövetkezet in-1 tézkedett ugyan a lakásvásárlási szabályzat átdolgozásáról, a revizorok kifogásáról azonban megfeledkeztek. Elgondolkoztató esetok A MÉSZÖV mellett működő revizori iroda is majdnem hatéves múltra tekint vissza. A szövetkezetekkel évente megállapo- j dást köt, amelyben vállalja a rendszeres és utóellenőrzéseket, valamint a célvizsgálatokat. Az ÁFÉSZ-ek keretén belül működő szakcsoportoknál a vizsgálatokat a felügyelő bizottság el- nőkének megbízása alapján folytatják. A célvizsgálatok gyakran az árrés kiszámítására, az ipari tevékenység kontírozására, a folyószámlák rendezésére, azaz nem a revizori tevékenységhez tartozó feladatokra irányul- | nak. Az ellenőrzés színvonala az utóbb; években sokat javult. Egyre gyakrabban sürgős intéz- j kedésekre hívják tel az ÁFÉSZ- | ek figyelmét. Ám nem egy eset- | ben ugyanazokat a rendellenességeket tárják fel a revizorok, mint korábban. A szakcsoportoknál sok szabálytalanság fordul elő a pénzkezelésnél, a leltározásnál és az elszámolásoknál. Sajnálatos, hogy nincs szabályozva a felvásárlás átadás-átvételi ügyvitele és elmarad a szakcsoportok ellenőrzése is- A takarékszövetkezetek pedig a hi- i telnyújtáskor a céljelleghez szükséges okmányokat nem ké- • cik be, s nem tartják be a fedezeti és lejárati előírásokat. Előfordul, hogy a revizorok munkáját maguk a szövetkezetek nehezítik meg. A battonyai és a dombegyházi ÁFÉSZ-nél az 1975. évi mérleg ellenőrzésekor a több mint 75 ezer forint értékű kintlevőségre vonatkozó intézkedést azért nem tudták megvizsgálni. mert az iratokat nem mutatták meg, így is lehet küzdeni a hibák ellen. Persze az ilyesmi csak elvétve fordul elő. A revizori iroda vizsgálatának jelentőségét a szövetkezetek felügyelő bizottságai és az igazgatóság 30 napon be- j lül köteles megtárgyalni és in- } tézkedni. Az ülésekre a revizo- ' rókát is meghívják. Az intézkedések színvonala és hatékonysága eltérő. A revizori iroda az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ-nél sok rendellenességet tárt fel. A vizsgálatokat azonban eredményes intézkedések követték, jóllehet közben a szövetkezet más szövetkezettel egyesült. Vannak a/onban elgondolkoztató esetek. Az újkígyósi fedélüzem vezetőjének reprezentációs költsége 1976-ban 12 ezer forint volt, s októberben már 19 ezer forintot használt fel. A békéscsabai j ÁFÉSZ sem rendezte a részjé- j gyekkel kapcsolatos 34 ezer ío- | rint hiányosságát. Langyosvíz-kúra a tsz-ekben A Körösök Vidéke Területi Tsz-szövetség mellett számviteli és revizori osztály, a Dél-Békés megyei Tsz-szövetségnél pedig revizori csoport működik. A mezőgazdasági szövetkezetekben tehát ezek tesznek eleget a kormányhatározatban előírt feladatoknak. De hogyan? Erre vet fényt az alapító határozat, eleve eldöntve a revizori tevékenység hatáskörét. A Körösök Vidéke Tsz-szövetség határozata kimondja, hogy a revizori osztály A meteorológiai előrejelzések ( alapján az elkövetkező napok- j ban, hetekben lehűlésre lehet j számítani, ezért felhívjuk a ! nagyüzemek es a kistermelők figyelmét az esetleges fagykárok elhárítására való felkészülésre. A fagyveszély elleni mínusz 1—mínusz 2 fokig sikeresen lehet védekezni füstöléssel/ illetve öntözéssel vagy permetezéssel. A hatékony védekezés sikere azon múlik, hogy a veszélyeztetett táblákon a veszély időpontjában azonnal közbe lehessen avatkozni. Ehhez az előkészületeket már most meg kell 1 tenni. Ahol öntözőberendezések állnak rendelkezésre, azokat üzemképes készenléti állapotba kell helyezni. Ahol öntözési lehetőség nincs, ott füstö- j lésre alkalmas anyagokat (szál- j mát. kukoricaszárat stb.) kell a ! fagyveszélynek kitett táblákon f elhelyezni. Gyümölcsösöknél ! megoldást jelenthet a nagy ] mennyiségű vízzel való perme-, • köteles tervet kidolgozni és a* ellenőrzési időpontokat a tsz-ek ellenőrző bizottságaival egyeztetni. A szövetség tehát nem a kormányhatározatban megjelölt szervezeti formát hozta létre, hanem a meglevő apparátus egyik egységének tevékenységi körét bővítette ki az ellenőrzési feladatokkal. így nem csoda, hogy a revizori vizsgálatok olykor langyosviz-kúrának tűnnek. Se nem javítanak, se nem rontanak a helyzeten. A revizori osztály a nagy számú eseti, cél és mérlegvizsgálatokat a termelőszövetkezetek szóbeli kérésére végzi el. Ez még rendjén is volna. Csak hát a revizorok nem minden vizsgálatról készítenek feljegyzést. És ez már valóban meglepő. De az is, hogy a kormányhatározatban előírt feladatoknak csupán a fele szerepel az ellenőrzési programban. A kétévenkénti vizsgálatok azonban többé-kevésbé átfogóak. Jellemző viszont, hogy bizonyos kérdéseket — a jövedelem felosztását, az állami támogatás felhasználását — ritkán veszik górcső alá. Az általános vizsgálatok során jelentéseket készítenek, a helytelenségek felszámolására a revizorok javaslatokat is tesznek, Attól azonban óvakodnak, hogy felvessék a felelősség kérdését. Annak ellenére, hogy a Körösök Vidéke Tsz-szövetség revizorai nagyon is mértéktartóak a vizsgálatok során, nem minden szövetkezet hasznosítja tapasztalataikat. Utóvizsgálatokat a Dél-Békés megyei Tsz-szövetség revizorai sem végeznek. Az ellenőrzésekről készült feljegyzéseket, s a javaslatokat megküldik a vizsgált tsz-ek vezetőségének és az ellenőrző bizottságoknak. Arra is felhívják a figyelmüket, hogy 30 napon belül intézkedjenek a rendellenességek megszüntetésé, re. Ez azonban amolyan barátságos gesztus. Ka a tsz akarja intézkedik, ha nem, akkor sem dől össze a világ. Pedig a Dél- Békés megyeiek sem követelnek falrengető dolgokat a szövetkezetektől. A battonyai Petőfi Tsz. ben, amikor a revizorok az általános ellenőrzés során az egész évi gazdálkodást vizsgálták, egyetlen icipici hibácskát tártak fel. Dicséretére legyen mondva a termelőszövetkezetnek. hogy ennek a pinduri ni- bácskának a megszüntetésére határozatban intézkedett. összegezve; ahhoz, hogy a tsz. szövetségek mellett működő revizori osztályok, csoportok eleget tehessenek a kormányhatározatnak, elsősorban a működésükkel kapcsolatos előírásokat kell módosítani. tezés, melyre ugyancsak fel lehet készülni. A védekezés esetleges időpontjának meghatározásához figyelemmel kell kísérni a meteorológiai előrejelző-szolgálat közleményeit, ahol minden esetben felhívják a figyelmet a fagyveszélyre. Az átlagosnál fagyveszélynek jobban kitett helyeken az üzemi megfigyelést is meg kell szervezni. (MTI) A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet felvesz: VILLANYSZERELŐKET Bér megegyezés szerint! Jelentkezés: Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet, Békéscsaba. III. kér., Berényi út 122. sz. Serédi János A MÉM KÖZLEMÉNYE
