Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-25 / 71. szám
Kommunista műszak az épülő atomerőműnél Kommunista műszakot tartottak nemrég a 22. Állami Építőipari Vállalat dolgozói a Pakson épülő atomerőműnél. A kommunista szombatot a vállalat fiataljai szervezték a KISZ zsászlóbontásá- nak 20. évfordulója alkalmából. (MTI-fotó, Bajkor József felvételei — KS) Ki a legjobb járművezető? Az elmúlt év végén hirdette I meg az Autó-Motor című lap a „Keressük a legjobb járműve- . .zetót” vetélkedőt. közösen áj KISZ-szel és a KBT-vel. A verseny már kezdetben is nehéznek ígérkezett, de a díjak is csábítóak: 500 ezer forint értékben kapnak jutalmakat a leg- ' jobbak. Különböző fogós tesztkérdésekre kellett válaszolni a ver- j senyzőknek. majd megyénként a legjobb 300 résztvevő levélben újabb kérdéseket kapott. Hat kategóriában indulhatnak a versenyzők és kategóriánként a legjobb 10 méri össze szombaton tudását Békéscsabán, az autóközlekedési tanintézetben. Minden kategóriából az első két helyezett tovább jut a területi selejtezőbe, a harmadik-negyedik helyezettek pedig jutalomban részesülnek. Szabó Pál névadó ünnepség Vésztőn A vésztői gimnázium 1.077. március 26—^27-én Szabó Fái névadó ünnepséget > rendez. A kétnapos ünnepségsorozat már-1 cius 26-án 9 órakor Szabó Pál biharugrai sírjának megköszöni, zásával kezdődik, 10 órakor Vésztőn a gimnázium épületében Szabó Pál-kiállítást nyitnak és felavatják az író szobrát. A kiállítást Tóth Lajos, az Új Auró-| ra szerkesztője nyitja meg. A Szabó Pál prózamondó versenv 11 órakor kezdődik a vésztői nagyközségi könyvtárban. A verseny zsürielnöke dr. Kutas Ferenc szakfelügyelő. Délután 3 órakor kerül sor a Szabó Pál- emlékünnepségre, a Szabadság filmszínházban, ahol Czine Mihály irodalomtörténész és Komáromi Gábor tanácselnök mond beszédet. A zászlóavatás után a gimnázium irodalmi színpada és kamarakórusa fejezi be a műsort. A község KISZ- alapszervezeteinek részvételével irodalmi est kezdődik este 6 órakor a nagyközségi tanács dísztermében. Az ünnepségsorozat második napja délelőtt 9 órakor a sport- versenyek döntőivel kezdődik. Délelőtt 10 órakor Czine Mihály irodalomtörténész tart előadást a népi írók prózájáról, az öreg diákok találkozója pedig délután 4 órakor lesz a gimnáziumban. A Szabó Pál névadó ünnepség este 6 órakor klubesttel zárul, amelyet az iskolai K1SZ- klubban rendeznek Ma este bemutató a színházban Braginszkij—Rjazanov; Lehetséges az, hogy a mo-1 dern lakótelepek házai teljesen j egyformák, és az ember a saját ] lakása helyett a máséban köt ki? De lehet ám! Nemcsak hogy egy városban hasonlók a lakótelepek, de még egy-egy ország különböző vidékeinek modern negyedei is lehetnek olyan egyformák, mint két tojás. Ez a kesernyésen mulatságos valóság a most' bemutatásra készülő komédia magva. Péter, fiatal moszkvai orvos, enyhén spiccesen repülőre száll szilveszter Ha éjjel megnősülök est éri és saját otthona helyett egy leningrádi lakásban ébred fel. Számtalan bohókás ötlet, aktuális furcsaság, sok-sok kacagás forrása ez a vígjáték. A főszerepekben Forgács Gábort, Zsolnai Júliát. Máhr Ágnest, Székely Tamást látjuk. A vendégrendező Orosz György Já- szai-díjas művész. A díszleteket Csinádv István Jászai-díjas, a jelmezeket Gre- gus Ildikó vendégként tervezÚj szövetkezeti bolt nyílik Szarvason — Budapest és Kondoros után — a közeljövőben szakboltot nyit a megye- székhelyen a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet. A Szabadság téri volt fényképész- műterem helyét alakítják át és a tervek szerint május 1-re megnyílik az új üzlet. A szövetkezetiek fölvonultatják majd itt szinte valamennyi termékü. két. s az elárusítás mellett a bolt alkalmas lesz árumintabemutatóra. piackutatásra is. Mint ismeretes, Szarvason évente 60-65 típusú lámpatestet gyártanak, és ezek közül 15-20 a teljesen új típusú. A jelenleg eléggé szegényes csillárkínálat helyett ennek az üzletnek a belépése jócskán növeli majd a választékot. A lámpatesteken túl hat típusú kávéfőző készüléket, a vasalók széles választékát, húsőrló gépeket, valamint elektromos szerelési cikkeket kínál majd a bolt. Helyes lenne — a lakók igényének megfelelően —, ha az elárusítás mellett szolgáltatást is vállalnának az elektroakusztikai berendezések, háztartási gépek javítására. Kisiskolások műsora Március 19-én délután az általános iskolások vették birtokukba a zsadányi művelődési házat. Az általános iskola színjátszó köre ég az alsó tagozatosok három mesét adtak elő. A legkisebbek bábjátékot mutattak be. majd a másodikosok az Öriásrépa című mesét elevenítették meg. Nagy sikere volt az ötletes jelmezeknek. A nagyobbak az Egyszer egy királyfi ... négyfelvonásos mesejátékot mutatták be., A gyerekek és a felkészítő tanárok munkáját a közönség lelkes, elismerő tapssal jutalmazta. Március 20-án ismét az általános iskolai úttörők voltak a főszereplők Zsadányban. A Tanácsköztársaság kikiáltásáról színes műsorral emlékeztek meg, majd köszöntötték a zsadányi KISZ-szervezetet, a KISZ megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Az úttörők ajándékot adtak át idősebb társaiknak, akik viszonzásul klubdélutánra hívták meg a pajtásokat. A mű, velődési házban vetélkedővel egybekötött táncesten találkoztak a két szervezet tagjai. TITküidöttközgyűiés volt Mezőkovácsházán A TIT mezőkovácsházi járási szervezete 1977. március 20-án délelőtt *10 órakor tartotta meg járási küldöttközgyűlését a mezőkovácsházi művelődési központban. A szervezet értékelte az elmúlt öt évben végzett ismeretterjesztő munkát, és a következő öt év feladatait is meghatározta. Megválasztották a járási szervezet küldötteit, akik a békéscsabai megyei küldöttgyűlésen, április 23-án képviselik majd járásukat. A közgyűlésen dr. Kertész Márton átnyújtotta a megyei elnökség dicsérő oklevelét a legjobban dolgozó TIT-tagoknak, majd a 10 éves tagsággal rendelkezőknek emlékplakettet adott át. 4 BÉKÉS MECYEL WPUJSAC 1977. MÁRCIUS 25. Nemcsak nézni, látni is A tévé Világszerte kutatás és vita | tárgya: miként hat századunk egyik legfontosabb találmánya, a televízió, az ember személyiségére, gondolkozására, véleményformálására. A tévé ugya- ' nis — eltérően a rádiótól — azt követeli nézőitől, hogy szakítsanak meg minden más-tevékenységet, s órákon keresztül figyeljék a képernyőn pergő 1 eseményeket. Figyelembe véve, hogy a tv- csatornák szánta és a sugárzások ideje növekvőben van, s egyre jobban kialakul az egész , világra kiterjedő műsorcsere i rendszere, a televízió kezd hasonlítani egy túltömött áruházhoz, melynek roskadásig telt pultjai között az elkábult vevő ! tétován sétál, s egyre nehezebb eldöntenie, hogy mit válasszon magának. Sőt*, a hasonlatot, az- | zal. is lehetne folytatni, hogy amiként az ilyen áruházban a vevő igen gyakran nem a valódi szükségleteit elégíti ki, ha- I nem hatása alá kerül a jobban j reklámozott, divatosabb, érdekesebbnek látszó cikkeknek, a • tv-programból is gyakran sorozatosan olyasmit választunk ki magunknak, amire tulajdonképpen nincs is szükségünk, mert sem befogadni, sem feldolgozni nem tudjuk. Csupán egyetlen vasárnap délután meghallgatunk egy erős filozófiai és ' természettudományos képzelőerőt követelő előadást a csillagvilág keletkezéséről és fejlődéséről, azt követően, mondjuk, az argentin társadalom viszonyairól látunk filmet. majd verseket hallgatónk legjobb lírikusainktól, kevéssel utána véres bűnügyi történet megy, s a műsor a hét politikai és társadalmi eseményriportjaival folytatódik, amelyek kereskedelmi létesítmények működésétől a NATO-tanácsülésig számos témával foglalkoznak, majd újból film következik, egy szerelmi dráma. Éber tedatenk kikapcsol De ki az, aki képes mindezt értelmezni, feldolgozni, rendezni, helyére tenni, tehát bizonyos dolgokkal azonosulni, más dolgokat fenntartásokkal fogadni. ismét másokat elutasítani? Jószerivel senki, hisz a látottak egy részét szellemi működésünk — hálisten — úgyis kiveti magából, vagy éber tudatunk kikapcsol. ha olyasmit nézünk, amivel szemben ellenállás támad bennünk, amif unalmasnak, érdektelennek, bonyolultnak tartunk. A modern tv olyan széles skálán dolgozik, a gazdaság, a politika, a művészet, a tudomány. a képzelet és a mindennapi élet sok tartományában kalandozik. hogy senki sem. tudja az egészet teljességgel végigjárni. Nyugodt meggyőződéssel állíthatjuk azonban, hogy a magyar televízió műsorpolitikája, eleve korlátozza, szűkíti a mű- sorfolyamban azokat a vetítéseket. amelyek negativ hatásokat kelthetnek a nézőben. A program pillérei az olyan adások, amelyek közvetlenül vagy hatása közvetve a szocialista társadalom, elveinek, humánumának, érdekeinek megfelelő befolyást erősítik, és sem nyílt, sem rejtett konfliktusban nincsenek az erkölcsi, politikai, társadalmi eszményekkel, amelyeket hirdetünk. A mi televíziónk műsorpolitikájának kimagasló nevelő és társadalomformáló szerepéhez, közművelődési küldetéséhez nem fér semmi kétség. Vita a krimik körül Jól tudjuk azonban, hogy a t.v tömeghatása bonyolult és nem problémamentes. Hiszen elég csupán a tv-ben bemutatott krimik hatása körüli vitákra utalni. Tudjuk, a különböző színvonalon mozgó filmek olykor-olykor úgy mutatják be a tettes ártalmatlanná tételét, hogy közben „érdekessé”, „színessé”, „kalandossá” teszik a bűnözés világát, és nem is mindig ellen- szenves viselkedésmintákat, rejtett erkölcsi sugalmazásokat is adhatnak. De nem is kell feltétlenül bűnügyi filmnek lennie ' egy műnek, hogy, mondjuk, a kapitalista társadalmi rend morálját, emberi kapcsolatait, viszonyait hamisan tükrözze. Más művekben is bőven előfordulnak hamis, illúziókat keltő élethelyzetek. „karriertörténetek”, a nőnek, mint szerelmi játékszernek az ábrázolása, erőszakos szuperhősök, idealizált szupergazdagok és idealizált osztályviszonyok. E magatartásminták is adhatnak és adnak is „morális üzenetet”, amelyek talán annál kirívóbbak, mert esetleg előttük vagy utánuk a mi valóságos életünk valóságos - problémáit látjuk, halljuk egy másik műsorban. Mi a teendő? Mi lenne hát a teendő? Tiltsák be az előbb említett filmeket? Ne tűzzék műsorra azt, ami nem káros ugyan, de nem mindenben egyezik nézeteinkkel, felfogásunkkal? De hiszen akkor ki kellene rekeszteni a tv-ből a szórakoztató műsorok nem kis hányadát! Az idő kerekét úgy sem lehet visszaforgatni, hogy nem vesszük tudomásul különféle társadalmi viszonyok, kultúrák létezését, hatását, a mai modern kommunikáció velejáróit. Amellett az emberek szórakozás-kikapcsolódás igényét se lehet a legkevésbé se figyelmen kívül hagyni. Sokkal célszerűbb és értelmesebb ennél a tudatos nézői magatartás erősítése annak a bizalomnak a jegyében, hogy az emberek nagy többsége ebben a társadalomban él. s alapjában a szocialista társadalom normáit, eszményeit, igazságait fogadja el. Általánosságban nincs tehát ok félteni értékeink sorsát-attól. hogy amit a tv-ben látunk, nem feltétlenül egyezik mindig felfogásunkkal. Az viszont igaz, hogy a televíziót — csakúgy, mint a környező világot — nemcsak nézni, hanem látni is kell. Erre nevelni tehát önmagunkat és másokat — ez is időszerű társadalmi feladat. Rózsa László Vetélkedő az ifjúsági mozgalom történetéből „Hűség a néphez, hűség a párthoz” címmel, a forradalmi ifjúsági napok rendezvényeként vetélkedőt tartottak a közelmúltban Orosházán, a KISZ városi bizottság rendezésében. A veisenyre benevezett 32 csapatból nyolc jutott a döntőbe. A kérdéseket a következő témakörökből állították össze: a magyar kommunista ifjúsági mozgalom elmúlt 58 éve, a DÍVSZ és a VIT története. A városi vetélkedőt az Orosházi Üveggyár TFK KISZ-alapszervezete nyerte, második a vendéglátó- ipar, harmadik pedig a baromfifeldolgozó orosházi gyárának KISZ-szervezete.
