Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-25 / 71. szám
Április 5-től 13-ig tavaszi szünet Április 5-én kezdődik és 13- án fejeződik be a tavaszi szünet az általános iskolák több mint egymillió és a középiskolák 202 000 diákjának. A szünet utá. ni első tanítási nap április 14-e, csütörtök. A napközi' otthonok ez idő alatt is a gyerekek rendelkezésére állnak, a pedagógusok változatos, tartalmas programokat állítanak össze. Ami a tanév további menetrendjét illeti: az általános iskolákban a tanítás június 4-én, szombaton fejeződik be. A tanév eredményes lezárásához 198 tanítási nap szükséges. Ameny- nyiben ezt június 4-ig valamelyik iskolában vagy osztályban nem érik el, az igazgató a tanítás idejét legfeljebb június 20- ig meghosszabbíthatja. A középiskolák több mint 48 ezer érettségi előtt álló diákjának az utolsó tanítási nap május 14-e, szombat lesz. Az I., II., III. osztályosok még egy további hónapot járnak iskolába, s a tanítás számukra június 11-én, szombaton ér véget. Százkilenc- venkét kötelezően előírt tanítási napot kell teljesíteniük, s amennyiben eddig az időpontig nem lenne meg, az igazgató ugyancsak június 20-ig hosszabbíthatja meg a tanévet. A középiskolák nappali tagozatos tanulóinak írásbeli érettségi vizsgái május 16-án kezdődnek és a hét végével zárulnak. A gimnáziumokban ^ magyart, majd a matematikát, a szakközépiskolákban pedig a magyart és a szakmai tárgyat követi a többi tárgy írásbeli érettségi vizsgája. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák május 23-án, 2-4- én zajlanak le. Az idén is — a tavalyihoz hasonlóan — matematikából, fizikából és biológiából tehetnek közös írásbelit a diákok. A középiskolások szóbeli érettségi vizsgáit az iskolákban az érvényes rendelkezések értelmében június 9-én megkezdhetik, a legtöbb középiskolában azonban várhatóan az első-vizsga- nap június 13-a, hétfő lesz. Az ország szakmunkásképző iskoláiban tanuló csaknem 165 ezer fiatal számára a többi oktatási intézményhez hasonlóan lesz a tavaszi' szünet. A tanév utolsó tanítási napja a szakmun. kásképzőkben június 11-e. A csaknem 48 ezer végzős júniusjúliusban, iskolánként ■ eltérő időpontban tesz szakmunkás- vizsgát. Megérkezett a tavasz, benépesült a határ, és a kertekben is szorgos munka folyik. A továbbiakban a döntő szerep a mil- liós értékű gépekhez és technológiához. a szervezéshez értő embereké, az ő munkájuk nyomán válnak valóra a mezőgazdasági üzemek tervei. Ezeket érdemes még egyszer összegezni és összehasonlítani a népgazdasági tervben foglalt igényekkel. célokkal. Ügy gondolom, hogy az összehasonlítást a termelés és irányítás minden szintjén érdemes elvégeznünk, hiszen az üzemi szándékra való időbeni reagálás adhat lehetőséget nagyüzemi gazdaságaink vezetőinek — akik minden fórumon elismerték a népgazdasági tervcéljaink helyességét — a szükséges intézkedések megtételére. A nagyüzemek terveiről rendelkezésünkre álló információk közül most csak a szántóföldi növénytermesztés néhány olyan mozzanatára térek ki, amelyek meghatározó jelentőségűébe tervcéljaink hiánytalan teljesítésében. A szántóföldi növények közül a legnagyobb területen a kukoricát termesztjük. Az éven- j kénti 1,4—1,5 millió hektár ve- ! tésterület a szántóföld 28-30 százalékát foglalja el- E terüle- ten termelt kukorica értéke kö- j zepes terméshozam esetén 17-19 j milliárd Ft között változik, amely a szántóföldi növényiéi-, melés bruttó termelési értéké- j nek 36 százalékát adja. Hazai kukoricatermesztésünk j alapvetően az állattenyésztést i — a hús-, a tej- és a tojáster- | melést — szolgálja. Az abrak- | fogyasztás háromnegyed részét — évenként 5-6 millió tonna — a kukorica fedezi. A termelés színvonalának emelkedésével, az előállított terméktöbblet növekedésével egyre nagyobb a sze- meskukorica-export jelentősége ] is. A kukorica minden piacon jól értékesíthető exporttermék, ! ezért jelentős devizabevétel forrása is. Az elmúlt időszakban a legjobb termelési eredményt 1975- ben értük el, amikor az összes kukoricatermés meghaladta a 7 millió tonnát, az egy hektárra számított termésátlag az 50 mázsát. Különösen a nagyüzemek eredményei voltak jók. Az állami gazdaságok 57,1 q, a termelőszövetkezeti közös gazdaságok 55.2 q májusi morzsolt szemes kukoricát takarítottak be átlagosan hektáronként. Ezek az átlagtermések világviszonylatban is jó eredménynek számíMegjelent- a Béke és Szocializmus márciusi száma Nemrég jelent meg a Béke es Szocializmusnak — a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóiratának — ez évi 3. száma. A folyóirat vezető helyen közli Gejdar Alijevnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, Azerbajdzsán Kommunista Pártja KB első titkárának cikkét „A demokratikus centralizmus az SZKP tevékenységében” címmel. Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt KB főtitkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterei, nöke cikkében rámutat arra, hogy — amint ezt a laoszi forradalom győzelme bizonyította — a jelenlegi korszakban egy kicsiny, gazdaságilag gyöngén fejlett ország, ha marxista—leninista párt vezeti, nem győzhető le semmiféle imperialista agresszor által. A chilei események tanulságairól szóló cikksorozatát folytatván, a lap ebben a számában Rodrigo Rojasnak, a Chilei Kommunista Párt KB Politikai i Bizottsága tagjának tollából kö- ' zol cikket, amely a Chilében történtek egyik aspektusát elemzi. A lap kivonatosan közli annak a nemzetközi elméleti konferenciának anyagát, amelyet a Béke és Szocializmus az NSZEP Központi Bizottságával közösen 1976 novemberében Berlinben rendezett erről a témáról: „A gazdasági és politikai rendszer kölcsönhatása a szocialista országokban a jelenlegi szakaszban”. Wirth Ádám. az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezető tanára, a nemzetközi tényező jelentőségét vizsgálja a lenini forradalomelméletben. Nagy érdeklődésre tarthat számot a proletár internacionalizmus időszerűségéről az Ib Nör- lundnak, Dánia Kommunista Pártja vb-tagjának és KB titkárának tollából megjelent cikk. amelyben a szerző vitába száll annak a cikknek egyes megállapításaival, amelyet Antonio Rubbi a lap ez évi első számában írt. (KS) Arccal a kukorica felé tanak. 1976-ban az aszály súlyo-1 san károsította a kukoricavetéseket, jelentősen csökkent a terméshozam. Az elmúlt évek eredményeiben meghatározó szerepe volt a nagy termőképességű hibridek, az iparszerű technológiák, a kemizálás elterjedésének, a szakismeret nagymértékű növekedésének. A korszerű termelési és szervezési folyamatok széles körű megvalósításának a hordozói a termelési rendszerek voltak, amelyeket az élen járó mező- gazdasági nagyüzemek hívtak életre. Az ipari anyagok, eszközök használatának növekedése maga után vonta a termelési költségek emelkedését. Megállapítható az is, hogy ott, ahol a termelésfejlesztés eszközeit hatékonyan használták, gondosan megszervezték a munkát — és | szerencsére ilyen az üzemek j többsége — az ágazat jövedelmezősége javult. A termelő- szövetkezetek kukoricatermelésének költség- és tisztajövede- delem-változása a búzáéval ősz- 1 szehasonlítva az alábbiakat mutatja (Ft, hektár). nak növelésére. Számítottunk arra is, hogy a kedvező tapasztalatok alapján az üzemek több. ségében a vezetők és szakemberek belátják, hogy a hatékonyság növelésének legnagyobb tartaléka a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek optimális kihasználásában, ezen belül is a rét-, legelőterületek fűhozamának emelésében, valamint a másódvetésű növények területének növelésében van. Ha ezt a felismerést az üzemek vezetői a termelőmunkában is valóra váltanák és ennek megfelelően szerveznék a szálas- és tömegtakarmány-terme- lést, a gyepterületek ápolását és tápanyag-utánpótlását, az üzemi tervek nem tartalmaznának olyan elképzeléseket, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy egyes gazdaságok a kukorica-vetésterület rovására akarják növelni a szántóföldi szálas- és tomegtakarmány-termő területüket. Magyarországon a kukorica- termesztésben az elmúlt években szép eredmények születtek. Az 1976. évi. a megszokotthál kedvezőtlenebb eredmény nagy1971—72 1973—74 években 1975 Termelési költség Búza 5331 5849 6877 Kukorica 7527 8734 10 845 Tiszta jövedelem: Búza 3030 4005 1995 Kukorica 1583 2612 4253 Meg kell jegyeznem, hogy a [ jövedelmezőségen az V. ötéves tervidőszakra kialakított szabályozók nem változtattak, mivel a költségemelkedést a felvásár- ! lási árak növelése ellensúlyozza. A szemes kukorica-termelés tehát továbbra is jól jövedelmező, a legmagasabb szinten gépesített ágazataink közé tartozik. Az 1977. évi népgazdasági terv megközelítően az 1974. évi május 31-i összeírás szerinti kuko- ricavetés-területtel számol (1 450 000 ha.). Természetes, hogy a tervezés során jó néhány nagyüzem több éves tapasztalata alapján azzal kalkuláltunk, hogy az évelő pillangósok és az egynyári szálas takarmányok vetésterülete az elmúlt évihez viszonyítva számottevően nem változik, viszont lényegesen nagyobb gondot fordítanak üzemeink a szálas- és tömegtakar- mány-termelés területi hozamaiüzemeinkben nem vetheti vissza a termelési kedvet. A korszerű nagyüzem szakmailag és politikailag jól képzett szakembere nagyobb távlatokban kell hogy gondolkodjék. Maguk a nagyüzemi szakemberek vallják, hogy egy adott évben, amikor a kukorica és a búza jó terméssel fizet, nagyobb gazdasági bajok már nem lehetnek az üzemben. Ez országosan, az egész mező- gazdaságra nézve is. teljes mértékben igaz. Ebből következik, hogy népgazdasági érdekeink kiemelt feladatunkká teszi a kukorica-vetésterv teljesítését. Azt várjuk a nagyüzemek vezetőitől, segítsék elő, hogy a háztájiban se csökkenjen a kukorica-vetésterület, a jó termés feltételei is megteremtődjenek. Ismételten vegyék számba a kukoricavetésre rendelkezésre álló területeket és szükség szerint tegyenek gyors, hatékony intézkedéseket gazdaságukban az 1974. évinek megfelelő nagyságú terület bevetésére. Kovács István Sikeres antikvár könyvvásár Hétfőtől csütörtökig nagy sikerű antikvár könyvvásárt tartott Békéscsabán, a Jókai Színház előcsarnokában a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. Hatvanezer forint értékű antik könyv talált gazdára • , (Gál Edit felvétele) Június 21—26-ig V. békéscsabai nemzetközi bábfesztivál Az V. békéscsabai nemzetközi bábfesztivál szervező bizottsága 1976. szeptember 14-én tartotta alakuló ülését. A tanácskozáson úgy döntöttek, hogy hét szocialista és hat kapitalista ország UNIMA-központjának elnökét keresik fel levélben, melyben bejelentik, hogy az V. békéscsabai nemzetközi báb- fesztivált 1977. június 21—26-ig rendezik meg. és azon a meghívott országok egy-egy együttese szerepielhet. A levelekre időközben megérkeztek a válaszok. Csehszlovákiából a prágai Ustredni Lo- utkové Divadlo együttes érkezik majd a békéscsabai fesztiválra, Lengyelországból a krakkói „Groteska”, Bulgáriából a küsztendili „D. Blagdev” művelődési ház bábegyüttese, a Szovjetunióból a tbiliszi. Grúz Állami Bábszínház, Jugoszláviából pedig egy mostari bábjátszó 'együttes. Svájcot a waberni Monika Demenga kétszemélyes bábszínháza képviseli, Olaszországot Maria Signorelli római társulata, Angliát a' birminghami .,Midland Arts Centre Puppetteatre”, Kanadát a torontói ,,Lampoon” társulat, az NSZK-t piedig a „Die Holzköp- pe” együttes. A nápokban érkezett meg a válasz Franciaországból is, amelyben közük, hogy a fesztiválon Björn Fühler „Le Manteau” nevű társulata vesz részt. Kialakult a magyar együttesek mezőnye. A békéscsabai nemzetközi bábfesztiválon a Népművelési Intézet javaslatára 10 honi együttes mutathatja be műsorát, közöttük a KPVDSZ békésosabai ,.Napisugár” báb- .együttese és a békéscsabai ifjúsági és úttörőház „Tücsök” bábszakköre. A zsűriben való közreműködést a meghívottak közül . elfogadta Lucien Caron, ! az UNIMA francia, Hubert Roman az UNIMA belga. dr. j Hans-Richárd Purschke, az UNIMA NSZK-beli központjának képviselője. Várják. az UNIMA elnökének, dr. Henryk Jurkowskynak a válaszát is, aki- szóbeli ígéretet tett Békéscsabára érkezésére. A zsűri magyar tagja lesz többek, között dr. Szilágyi Dezső, az UNIMA magyar központjának elnöke és Tarbay Ede író-dramaturg. A fesztivál időszakában most is megszervezik a legutóbb nagy sikert aratott utcai báb- készítést. a hagyományos kiállítást a Munkácsy Mihály Múzeumban, mely alkalommal a magyarországi vásári bábjátszás tárgyi emlékeit gyűjtik össze és mutatják be. Elkészült a báb- fesztivál plakátterve és műsor- borítója is, Kállay Júlia, a Dürer Nyomda grafikusának munkáit az opieratív bizottság elfogadta. A szervező bizottság májusban ad ki újabb tájékoztatót az előkészületekről.
