Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-20 / 67. szám
I Kultúránk az NDK-ban Ady és Petőfi németül Népszerű oll LGT rí jván laeunnecm öirasaen ; plakát hirdette, hogy a Magyar Kultúra Házában este a Kitörés című filmet vetítik, mégpedig a rendező, Bacsó Péter jelenlété- ben. A film megtekintése után a nézőknek — akik között számos NDK-beli filmművész is lesz* — módjukban áll a rendezővel beszélgetni. Az eszmecsere bizonyára hasznos a vendég- nejk, Bacsónak, akinek módjában áll' film jéről egy baráti ország filmbarátainak véleményét megismerni, de a berliniek is bepillantást nyerhetnek a magyar filmművészet műhelytitkaiba. első kézből értesülnek az alkotók törekvéseiről, gondjairól, problémáiról, eredményeiről. Ugyanaznap, amikor este Bacsó Péter volt a ház vendége, délután dr. Mándi Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetének osztályvezetője tartott előadást a hazánkban a fejlődő országok helyzetéről folyó kutatásról. Reggel az NDK több napilapjában a kulturális rovat élén ugyancsak magyar vonatkozású esemény állt. A színi- kritikusok elismeréssel írtak Kertész Ákos Sziklafal című darabjának potsdami bemutatójá- I ról. s akadtak lapok, amelyek a Tátrai-vonósnégyes kétnapos vendégjátékával foglalkoztak őszinte lelkesedéssel. S ha az ember Berlinben megáll egy könyvkereskedés kirakata előtt, egészen biztosan talál magyar szerzőtől származó könyvet, alkotást. A legutóbb megjelentek közé tartozik Jókai Anna, Lengyel József és Somogyi Tóth Sándor. Az előkészületben levő fordítások száma sem csekély, nemsokára elhagyja a nyomdát egy Ady- és egy Petőfi-kötet, ez utóbbiban a nagy magyar költő jelentősebb prózai munkái kapnak majd helyet. Rendkívül nagy az érdeklődés a Német Demokratikus Köztársaságban a magyar kultúra, irodalom, zene és tudomány iránt. Az ország kulturális életéhek irányítói mindent megtesznek. hogy ezt a nemes kíváncsiságot minél jobban kielégítsék. Hazánk és az NDK között 1967-ben, vagyis tíz esztendeje hosszú lejáratú kulturális megállapodás született, ebben! mindkét állam kötelezettséget J vállalt, hogy a másik ország I kultúrájának megismertetését ! elősegíti. A kulturális csere egy- j re' nagyobb méreteket ölt, s felöleli a kulturális és tudományos élet minden területét. A berlini Magyar Kultúra Házában például a „hónap vendége” sorozatban, vagy alkalomból beszélgetett, előadott, találkozott a vendéglátó országbeli kollégáival dr. Köpeczi Béla akadémikus. Kovács András. Zsombolyai János, Markos Miklós filmrendező, Moldova György, Thurzó Gábor, Kertész Ákos, Szabó Magda író, Farkas Ferenc, Láng István, Kadosa Pál, Szokolay Sándor zeneszerző. A ház rendszeresen Vendégül látja az NDK irodalmának azokat a kiváló képviselőit, akik magyar műveket tolmácsolnak német nyelven. Felolvasnak műfordításaikból, s beszélnek arról, miként lettek a magyar irodalom lelkes hívei, terjesztői. Az sem ritka eset, ha magyar színművészek járnak az NDK- ban. 1974-ben a magyar színházi napok alkalmával a Nemzeti Színház vendégszerepelt itt, és akkor az NDK valamennyi színházában magyar szerzők darabjait játszották. A színházak műsorán továbbra is ott találhatóik a magyar művek, Örkény István és Kertész Ákos a legkedveltebb szerzők, de Szakonyi is népszerű. A legjelentősebb előadás a magyar művek sorában kétségkívül Kodály Háry Jánosának jutott osztályrészül: a berlini Komusche Operben az azóta elhunyt zseniális Walter Flesenstein állította színpadra 1973 őszén. AZ NDK-ban járt az utóbbi időben a Déryné Színház, a Mikroszkóp Színpad és a Huszonötödik Színház. Mindez csak ízelítő abból a gazdagságból, amellyel a magyar kultúra az NDK-ban jelen van. Nem szóljunk például a mozikban es televízióban gyakran és nagy sikerrel vetített magyar filmekről, a magyar könnyűzene népszerűségéről __ az l kjT, Omega, Konez Zsuzsa. Kovács Kati és újabban Vincze Viktória itt fogalom — és arról sem. hogy az NDK televíziója 1976-ban több mint 2500. vagyis több mint 40 órányi magyar műsort sugárzott, a filmeken és sportközvetítéseken kívül. A magyar kultúra, tudomány bemutatásának igénye és lehetősége az utóbbi időben szélesebbé vált, párhuzamosan azzal a fejlődéssel, amely a két ország együttműködésében az utóbbi időben más területeken is végbement. Eerlin, 1977. március. Pintér István Az Ady-ünnepség harmadik napjáról Az Ady-emlékünnepség harmadik napja szombaton 9 órakor ünnepi megemlékezéssel kezdődött az eseménysorozat névadó költőjéről. A sarkadi gimnázium irodalmi színpada Ady Endre t Fölszállott a páva című versével nyitotta meg az ünnepséget, , majd Pálmay Kálmán minisz- j tériumi főtanácsos tartott emlék. | beszedet. A műsor további ré- I szében az irodalmi színpad Ady | sokarcúságát, haz'afiságát, jobb jövőbe vetett hitét idézte meg, a költő műveinek megszólaltatá- j sával. Az ünnepi megemlékezés után | a magyar nyelvi és irodalmi szákfelügyelők, valamint tanárok tanácskozást folytattak, amelyen először Rúzsa János, a sár- i kadi gimnázium tanára tartott | 5 smms^r. 1977. MÁRCIUS 20. előadást Sarkad és környéke múltjáról. A megbeszélés további részében Nobel István, az Országos Pedagógiai Intézet osztályvezetője tájékoztatást adott az Ady Endréről szóló diák. és pedagóguspályázatokról. A tanári pályázatok csekély száma miatt inkább az 59 diákpályázat eredményeit összegezte. Szintén 10 órakor kezdődött az ifjúsági tanácskozás, ahol a megye pártösszekötő tanárai és KISZ-titkárai a névadók mozgalmi életben betöltött szerepéről beszélgettek. A vitát Pándi András, a KISZ KB kulturális osztályának osztályvezetője vezette. A megbeszélésen a névválasztás módszertani kérdéseit vitatták meg azzal a céllal, hogyan lehetne elkerülni a formális név. adást. A program délután 2 órakör a vers. és prózamondás második fordulójával folytatódott, amelyen a versenyzők Adv-ver- seket adtak elő. • • Üssük a vasat! Három funkciója is van Kö-1 rözsi Imrének, a Vésztői útmel-| letti békési gyárban. A gyár hivatalos neve ugyancsak hosz-| szú: a Budapesti Mezőgazdasági J Gépgyár békési gyáregysége; de hát senki sem nevezi így, a magyar ember különben is najla- í mos a nyelvi tömörítésre, így j aztán békési MEZŐGÉP a gyár' becsületes neve. ahol Körözsi! Imre dolgozik. És ahol három ■ funkciója is van: lakatos esc-! portvezető, az SZB kultúrfelelő- se és a klub titkára. A képen, amit itt látunk, kalapács van a kezében, és minden j figyelmét leköti a munka; később a gyár pártirodáján pedig,! amikor már a művelődés dolgairól beszélünk, valósággal megtáltosodik. Rögtön elnézést ké-1 rek a szóért, de ha van lelke- j sebb és odaadóbb híve-barátja- munkása a kultúrának ebben a gyárban, akkor arról is ugyanezt kellene mondani. Témánk a munkásművelődés. A gyáriak élete, szórakozása, munkája. Életmódjuk lassú vál- j tozása, alakulása a jobb felé. | arra, ahol a nagyobb igény, a! hétköznapok szépségeinek felismerése rejtőzik, az üveg sörökön jóval túlnéző világ. Persze. igencsak nagy tévedés lenne általánosítani az .egy-két üveg sör, munka után'’ divatját, mi több: életfelfogását,, de azt is megtanulta minden okos em- i bér. hogy nem venni róla tu- I domást. már régen nem bocsá-' natos bűn ... Körözsi Imre mosolyog. „Hát! messzire kezdtük, az igaz! Va-1 lahol ott, amikor kialakítottuk; a klubot bent a városban, a 3.! számú iskola pincéjében. Vagy, még előbb, amikor elhatároztuk: mindent megteszünk azért, hogy az itt dolgozók többet tudjanak, iskolázottabbak legyenek, lássák a világ dolgait olyannak, j amilyenek ... És szórakozzanak is odaillően, vidáman, jókedvűen.” Ez a néhány mondat közművelődési program lehetne. Ha | jól belegondolunk, az is. hiszen akár a párthatározat a közmű- i vetődésről, akár a törvény: eztl tartalmazza. Csak bővebben, j sokoldalúbban: de végeredményben ezt. És ahol így beszélnek, ahol az igazgató, a párttitkár, mindenki így beszél, ott az a sokat emlegetett bűvös szó is élettel telítődött, ott megváltozott a szemlélet is. Rengeteg a feladat, naponta jönnek elő új dolgok, tennivalók. Kisebb-nagyobb ügyek, csak éppen azt is tudják már ezekről, hogy kihatásaik nagyok. Hogy egyszerűen meghatározó erejűek lehetnek, persze nem úgy. hogy lemérhető lenne bármiféle mértékegységgel. Kis György, a párttitkár mutat egy dossziét. Kihajtjuk az 1976-os évre készített közművelődési tervnél, melyről azt írta Kis László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. hogy: „A gyár 1976. évre szóló közművelődési tervé-' nek bevezetője is bizonyítja azt, j hogy az üzemben több éve folyik tudatos közművelődési te-1 vékenység.” Ide kapcsolódhat j egy későbbi beszélgetés László! Imrénével. a városi művelődési I központ igazgatójával: ..A ME-j ZŐGÉP valóságos ' kísérleti he- j lyünkké vált. Ha valami új módszert, művelődési, ismeret- szerzési formát szeretnénk kipróbálni. tapasztalatokat gyűjteni: MEZŐGÉP. Kapcsolatunk példamutató, városi klubjuk az üzemek, termelőszövetkezetek szocialista brigádjainak találkozóhelyévé vált, és újabban a j TIT városi Értelmiségi Klubjai is itt kapott otthont Ha a ME- ZŐGÉP-ről van szó, nem kell megküzdenünk a vezetés néhol taoasztalható értetlenségével, náluk nem tizedrangú kérdés a művelődés, soha nem a miértről kell gvőzködniink a vezetőket. hanem eevütt töprengünk a hoguanokon. Ilyen kezdeti előnynyel csoda-e. hosv a sikerek sem maradnak el?” A párttitkár dossziéjában a 76-os terv egyik mondata aláhúzva: „Kiemelt feladatunk a szocialista életmód és életforma kialakítása, a közösségi szellem, i a közéleti aktivitás.’’ Kulcsmondat. Ez is a lényegre törő figyelmet mutatja, ési egy pillanatig sem gondol az' érdé kiőrlő vendég arra, hogy üres szavak, kongó szavak. Mert mást is megtudhat ebben a békési gyárban az ember. Például azt, hogy tavaly 174-en jártak különböző politikai tanfolyamokra, az itt dolgozók egyharmada; hogy 53-an járnak középiskolába; hogy 1979-ig mindenki elvégzi az általános iskolát, akinek kell; hogy három könyvbizományos egy év alatt 76 ezer forint értékben adott el könyveket: hogy a harminc színházbérletre esetenként hatvanan jelentkeznének: hogy 160 órás lakatcs-to- vábbképző tanfolyamukat 40-en végezték el sikeresen, és kapnak ezért órabéremelést; hogy februárban 24 betanított munkásból lett lakatos szakmunkás, és éppen március 15-én kezdődött egy újabb tanfolyam: 26-an határozták el. hogy elvégzik a targoncavezetői oktatást. 75 elméleti és 30 gyakorlati órán, június 19-ig. A példák töredéke ez a néhány. A munkásélet perceiben, óráiban, éveiben rakódnak ösz- sze, és erjesztik a változás lassú folyamatát, arrafelé, ahol a nagyobb igény, a hétköznapok szépségeinek felismerése rejtőzik. az üveg sörökön jóval túlnéző világ... „Nálunk a művelődés nagy léma, mondja a párttitkár, fiatal a gyár, fiatal a szakmunkásgárda, nagy a tanulási kedv. De azért nem minden olyan rózsás. Nemrég még azt hittük, itt hamarosan mindenki elvégzi a nyolc általánost, aztán meglepődve tapasztaltuk, hogy az újabb fiatal korosztály, a tizenhat-tizenhét évesek között érthetetlenül sokan vannak, akiknek nincs meg .az általánosuk. Máshol is hallottam hasonló tapasztalatról: megint csak növekszik azoknak a száma, akik 16 éves korban öt-hat, esetleg hét általánossal ha^vják abba a tanulást. Az ostor meg rajtunk csattan: szakmunkás csak 8 általánossal lehet valaki. Az viszont már megint más kérdés, hogy ezek a fiatalok nem néznek túl az orrukon, és jó nekik a segédmunkásság, ritkább esetben a betanított munkás státusa, többre nem telik. Ezt csak azért mondom, hogy ne lássuk egyoldalúan csak sikeresnek. csak szépnek és jónak azt, ami nálunk történik.” Körözsi Imre tovább megy. ahogy mondani szokták ás újra a klubról beszél. „Aranybánya az a klub, a művelődés aranybányája. Aki egyszer oda betér, állítom, hogy újra visz- szajön, és rendszeres látogatója lesz. Mert úgy fogadjuk’ Megértéssel, szeretettel. Meg olyan programokkal, amin érdemes ottmaradni, örültünk a múltkori Köröstáj klubestnek, előtte pedig Szentiványi Kálmán író volt a vendégünk. Csináltunk már vidám esteket is. vetélkedőket. meg komoly TIT-előadást. Megválasztottuk az öttagú jílub- vezetöséget. kiírtuk a biliárd- és az asztalitenisz-bajnokságot, még divatbemutató is volt nálunk. Szóval, amint látja, ilyen változatosságra törekszünk. Rájöttünk. hogy az a jó. Az egyhangúságot, a megállás nélküli fejtágítást nem szereti senki. Az ember szórakozni akar. és kellemesen tölteni a szabad idejét,” A gyár éttermében ebédhez készülődnek. Pompás illatok szállnak, és odakint a tavasz is nekidurálta már magát, a levegőben vibrál a március idusa. Ebben az étteremben képkiállítások sorozatát rendezték a békési alkotók klubjának festői, mondják, hogy a sorozatot újra folytatják. A város közel. At a Körös hídján, alig másfél kilométer. Félezer emberükből néhányan utaznak csak Mezőberényből, Tarhasról, Vésztőről ide. Szeretik ezt a gyárat. A vándorlás minimális. Jószerével nincs is. Az igazgató, Ladinek János már régen tudja a titkot. „Akartuk és egyszercsak megszületett a szó mögötti igazi tartalom is: közösség ez a gyár. Mindenben az. a brigádmozgalomban, a művelődésben. a cselekvő erőben ” Sass Ervin