Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-17 / 64. szám

Épül a feldolgozóüzem A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai gyárában befejezéshez közeledik a feldolgozóüzem rekonstrukciója. Ennek során — a bevezetésre kerülő új technológiának megfelelően — kicserélték a szállítópályákat és új feldolgozógépeket is munkába állítanak. A rekonstrukció során korszerűsítik a szociális létesí menyeket is és új l'ekete-fchér öltözőt építenek (Fotó: Veress Erzsi) Fiatalok védnökségi mozgalma A fiatalok védnökségi moz­galmának hagyományos terüle­te a város, a község, a szűkebb környezet szépítése, a beruhá­zások megvalósításában való al­kotó részvétel. Budapesten és az ország más vidékein vállalásai­kat a legfontosabb igényekhez igazítják fiataljaink. A budapesti KISZ-esek foly­tatják a metró észak-déli sza­kaszának építése felett vállalt védnökségüket. 1976—80 között a fővárosi nagy alkotások közül a délpesti kórház, az Örs vezér téri bevásárlóközpont, a XIV. kerületben létesülő fedett sport- csarnok építkezésére terjed ki a többi között a KISZ védnöksé­ge. A fővárosi fiatalok is jelen vannak olyan nagy központi beruházásokon, mint a paksi atomerőmű, az orenburgi gáz­vezeték építése. Kitesznek magúkért Békés megye KISZ-esei is. A békés­csabai kórház bővítési tervének megvalósítása felett ugyancsak védnökséget vállaltak a városi KISZ-bizottság és a több mint 10 beruházó, illetve kivitelező vállalat fiataljai. NDK—magyar gazdasági kapcsolatok Egyenrangú társak, kölcsönös előnyök 1977-ben 1,2 milliárd rubel A résztvevők többsége nem találta meg a helyes választ a berlini Magyar Kultúra Háza ha­vonként sorra kerülő ifjúsági ve­télkedőinek egyik kérdésére: „Milyen összeget tett ki 1975-ben a Magyarorszag és az NDK kül­kereskedelmi forgalom? 1,5 milliárd márkát? 2,8 milliárd markát? 4 milliárd markát?" A hazánk ismeretéből versenyző berlini fiatalok legnagyobb ré­sze úgy vélte, hogy a második változat a helyes ... Három-négy évvel azelőtt még nem tévedtek volna azok, akik 2.8 milliárd mellé tettek volna keresztet a versenylapon. 1975-re vonatkozóan azonban már 4 milliárd márka a talá­lat, a két ország közötti külke­reskedelmi forgalom ebben az évben érte el ezt a határt, az 1 milliárd rubelt. S tavaly is tovább növekedett a forgalom, amelynek növekedési üteme 1971—1975 között évente 20 szá­zalékot tett ki. Vagyis: a növekedés jóval felülmúlta azt az ütemet, amellyel mindkét ország egész külkereskedelmi forgalma emel­kedett, s valamennyi partnere közül az NDK és Magyaror­szág egymással emelte a legna­gyobb mértékben a forgalmat. Az idén 10 százalékos emelke­déssel számolnak, s ez azt je­lenti, hogy — kiegyensúlyozott mérleggel — 1,2 milliárd rúbel lesz a forgalom. Fontos, nemcsak a külkeres­kedelem, hanem az egész ma­gyar gazdaság számára sok mindent meghatározó tény, hogy a Szovjetunió után az NDK a legnagyobb kereskedel­mi partnere hazánknak. A ma­gyar külkereskedelemben a hat­vanas évek végére került az NDK a második helyre. Az egész forgalom több mint tíz százalékát ezzel a fejlett ipar­ral rendelkező szocialista or­szággal bonyolítjuk le. A for­galom az NDK-val nagyobb, mint Angliával, Franciaország­gal es Olaszországgal együttvé­ve, Az NDK külkereskedelmi statisztikájában a magyar part- I per az ötödik helyen áll, s az [ egész külkereskedelem 5—5,5 százalékát teszi ki. A forgalom az utóbbi tíz esztendőben nőtt meg ennyire, s alaposan felül­múlta azokat a megállapodáso­kat, amelyeket a két országán-j nak idején az 1966—1970-i, ilie- i tőleg az 1971—1975-i tervidő-| szakra kötött. Ez a túllépés" j mindkét ország számára sok | hasznot, eredményt hozott, s ; egyben bizonyítékát szolgáltat- j ta, hogy a két ország népgáz- daságának fejlődési foka, struk- i túrája milyen kitűnő lehetősé­get nyújt a kölcsönösen előnyös együttműködésre. Mindkét ország érdekeit szol­gálja az a törekvés, hogy sza­kosítási és kooperációs szerző­dések alapján egymás fontos, különösen fejlett iparágai szá­mára megteremtsék a termelés­hez és fejlesztéshez szükséges biztonságot. A szállításoknak már csaknem 30 százalékát olyan termékek teszik ki. ame­lyeket szakosítási, illetőleg ko­operációs szerződések alapján szállít a két ország. A leglát­ványosabb a jármüprogram. lkarus-buszok bonyolítják le I csaknem teljesen az NDK köz- | úti tömegközlekedést, a magyar utakon pedig a népszerű NDK- beli Wartburg és Trabant sze­mélygépkocsik. teherautók, fur­gonok közlekednek tízezrével. Rendkívül sok előnyt nyújt a I mezőgazdasági gépgyártásban kialakult együttműködés is. A magyar élelmiszercikkek persze továbbra is eljutnak az NDK- ba. fontos szerepet töltvén be a lakosság ellátásában. A következő ötéves időszakra ugyancsak hosszú lejáratú egyez­ményt kötött a két ország. Eszerint 1976 és 1980 között 4.9 milliárd rubel értékű árut ve6z. illetőleg ad el egymásnak — egymástól a két szocialista ország, ami az előző 5 év for­galmát 50 százalékkal haladja majd meg. A fogyasztási cikkek forgal­ma is jobban növekszik, mint eddig: az NDK-ban gyártott, jól ismert függönyök, bútorok, szőnyegek, harisnyák, kötött­áruk, porcelán, játékok, csillá­rok, varrógépek mellett kály­hák és tűzhelyek, tapéták, au­tomata mosógépek, tv-készülé- kek, elektromos háztartási ké­szülékek kerültek vagy kerül­nek a magyar üzletekbe. A két ország külkereskedői — or­szágaik gazdaságának, ipará­nak fejlődésére támaszkodva — egyre rugalmasabban és haté­konyabban használják ki a gaz­daság és a lakosság számára azokat az előnyöket, amelyeket az együttműködés kínál. Mind­ez része a KGST komplex prog­ramja fokozatos megvalósításá­nak, az egész szocialista gazda­sági közösség erősítésének. Pintér István Mitől van az egység? I r~\ n úgy vagyok, hogy már 1j ezer éve nézem, amit zz meglátok hirtelen . . .” — mondja József Attila gyönyö­rű filozofikus ihletettségű ver­sében. Ezt, a Dunánál cí­mű elgondolkodtato verset idéz­te egyik ismerősöm a minap, akitől affelől érdeklődtem: ho­gyan megy a tanulás az esti marxista egyetemen. Azt vallot­ta, hogy bizony sokszor nehezen kapaszkodnak meg agyában az új fogalmak, az összefüggések és van úgy, hogy ötször-hatszor is elolvas egy-egy fejezetet, míg végre megérti. De az a pillanat, amikor világossá válnak előtte a korábban meg nem értett dol­gok, egyszerűvé az összefüggé­sek — nagyszerű érzéssel tölti el. Olyan ez, mint mikor valaki hir­telen rádöbben arra a megol­dásra, amin hónapokon át törte a fejét. A megértés tudássá vá­lik. a tudás magasabb foka pe­dig biztosabbá változtatja az em­bert a körülötte folyó dolgok el­igazodásában. A múltkoriban egy falugyűlé­sen vettem részt és a fenti be­szélgetés jutott eszembe, amikor a gyűlésről kifelé jövet valaki azt mondta: „Most már látom, hogy miért képes olyan egysége­sen cselekedni községünk, ami­kor valami társadalmi munkát kérnek a lakosságtól! ..Magya­rán : az illető éppen ezen a gyű­lésen értett meg valamit, amiről légebben ugyan sokat hallott már. de a kifejezés értelme, mélysége eddig nem jutott el a tudatáig. Ez a kifejezés az egység. A falugyűlés valóban jó iskolája volt — ismét had’ idéz­zem a költőt — a „dolgozó nép okos gyülekezetének”, amelyen teljes nyíltsággal beszélték meg a község ügyeit, tárták fel a kö­zös gondokat, hogy megoldásuk­hoz kérjék a lakók segítségét. Az egységes helytállás ko­rábban is jelen volt a községben. Erről tanúskodik többek között, hogy tavaly több mint négymil­lió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a la­kók környezetük szebbé varázso­lásához. A felnőttek zöme részt kért ebből a tevékenységből. És ez természetesen nemcsak egy községben van így, hanem má­sutt is szerte a megyében, az országban. Most hozták nyilvánosságra azt a megyei értékelést, amely három kategóriába rangsorolja településeinket az elmúlt évi társadalmi munka eredménye alapján. A kis- és nagyközségek, a városok éppen a lakosság egy­séges helytállása révén olyan lé­tesítményekhez. színfoltokhoz jutottak, amelyek megvalósítá­sára még évekig kellett volna várni pénz hiányában. Űj par­kok, utak bölcsődei férőhelyek (és ki tudja végig felsorolni) lé­tesültek a társadalmi összefogás­ból. Ez az összefogás pedig a mind szélesebbé kovácsolódó egység eredménye, amely éppen az olyan falugyűléseken, közös megbeszéléseken alakul, ahol az „egyszerű emberek” is hallatják a szavukat, kimondják gondola­taikat (akkor is. ha az ellentét­ben áll a vezetőktől hallottak­kal) s a vitában jönnek rá arra, hogy valójában kinek is van igaza, mit helyes tenni. Előfordul még, hogy az ellen- véleményt mondó szálka marad azok szemében, akik nincsenek egy véleményen vele. Ezért az­tán a legközelebbi közös megbe­szélésen még se mukkan, magá- bazárkózik. mert nem akarja to­vább rontani a helyzetét. Éppen ezekre a visszásságokra hívták fel a figyelmet — követelve a helytelen és káros gyakorlat megszüntetését — a nemrég le­zajlott beszámoló párttaggyűlé­sek és az azokat megelőző be­szélgetések a párttagsággal. Az egységes állásfoglalás kialakítá­sa éppen a párttagság éber, az emberek energiáját visszafogni képes káros nézetek és gyakor­lat ellenőrzése útján valósul meg mind teljesebben és elmond­hatjuk, hogy a párttagság eré­lyes fellépése következtében ez­zel már csak elvétve találko­zunk. A dolgok meg nem értését, az ezeknek való hangot adást nem bunkóval kell szétoszlatni, mert úgy nem is lehet. Hanem türe­lemmel. okos szóval, ha szük­séges, visszatérő viták útján. Ez a gyakorlat honosodott meg im­már megyénkben hosszú évek óta, és ebben a légkörben jutott el a felismerésig az a falugyű­lési ember is. amikor kimondta: most már látom, hogy mitől van az egység... Varga Dezső Termelékenyebb építőipari munka az első két hónapban Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium gyorsje­lentése szerint az év első két hónapjában a kivitelező szerve­zetek dolgozói a múlt év azo­nos időszakához viszonyítva 8.8 százalékkal növelték munkájuk termelékenységét. A munkaszer­vezés javításával tették lehető­vé, hogy az előző évinél jóval hidegebb időszakban is eredmé­nyesebben dolgoztak. A foglal­koztatottak száma mintegy más­fél százalékkal csökkent, de a nagyobb termelékenység révén a termelést 7,1 százalékkal bő­vítették. A legnagyobb építési feladatokat teljesítő ÉVM-vál- lalatok e két hónapban átlago­san 16 százalékkal növelték ter­melésüket, de a KPM-vállalatok és az építőipari szövetkezetek ' teljesítménye elmaradt az előző évitől. Üj lakásokból a két hónap­ban 1379-et adtak át, mintegy 40-nel kevesebbet az egy évvel ezelőttinél. A lakásépítés minő­sége, gazdaságossága, az építési kapacitások ésszerű felhaszná­lása érdekében különösen fon­tos az egyenletes ütemű mun­ka. E feltételeknek elsősorban a vidéki ÉVM-vállalatok tettek eleget. A Baranya, a Bács, a Békés, a Borsod, a Fejér, a 1 Győr, a Hajdú, a Komárom és a Vas megyei, valamint a dél­magyarországi ÉVM-vállalat dolgozói több új otthont adtak . át, mint múlt év első két hó- ! napjában, s bár a budapestiek elmaradtak, az ÉVM-építőipar együttvéve 1C78 lakást adott át. 241-gyel többet az egy évvel ezelőttinél. Az előkészítés üte­mezésében elkövetett késedel­mek következménye, hogy a ta­nácsi vállalatok csak feleannyi lakást adtak át az év első két hónapjában, az építőipari szö­vetkezetek 153-mal, a termelő- szövetkezetek építőipari közös vállalkozásai pedig 39-cel keve­sebbet, mint egy évvel ezelőtt. Az építésügyi ágazat kivitelező szervezeteinek az idén 49 ezer új otthont kell átadniuk. Az idei népgazdasági terv szerint az épíőanyagiparnak 4.5 —5 százalékkal kell bővíteni termelését. Az első két hónap­ban az ÉVM építőanyag- és szerkezetgyártó ipara 4.8 száza­lékkal több terméket készített, mint a múlt év azonos idősza­kában (MTI) 3 1977. MÁRCIUS 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom