Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-19 / 42. szám
Békésen tartották megyei küldöttközgyűlésüket a fogyasztási szövetkezetek (Folytatás az 1. oldalról) lentós bővítésre került sor. Jelenleg 5 kirendeltség, üzlet ház, építése van folyamatban. December végén a megye takarék- szövetkezetei már 651 millió forint összegű betétállományt kezeltek. Nagy figyelmet fordítanak e pénzintézetek a háztáji kisgazdaságok sokoldalú fejlesz-1 tésere. 1976-ban több mint 24 ezer esetben 177 millió forint összegű kölcsönt folyósítottak tagjaiknak, ebből mezőgazdasági termelést szolgáló célokra 46,2 millió forintot. Ez 14 millió forinttal volt több az 1975. évi- ! nél. Ezt követően a jelentősen fej- j lődő lakásszövetkezetek helyzetét elemezte a MÉSZÖV elnöke, j Mint mondotta, ha ütemében a j kívánalomnál lassabban is, de mindinkább kezdi elfoglalni ez a lakásépítési forma helyét megyénkben. A múlt év végén már 20 lakásépítő és -fenntartó szövetkezet működött a megyében. E szövetkezetek 1976-ban 2826 lakás fenntartásáról gondoskodtak. Jelentősnek ítélte, hogv az j építőszövetkezetek a jelenlegi j tervidőszakban 926 lakás meg- i építésére vállalkoztak, melynek megvannak a reális alapjai. A továbbiakban az MSZMP XI. kongresszusa, illetve a fogyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusa határozataiból Békés megye fogyasztási szövetkezeteire háruló legfontosabb feladatokat tárta a küldöttközgyűlés elé. r Sarkadi ’ István számvetése után hozzászólásokra került sor. Ekkor kért szót Tanai Ferenc, aki az ÁFÉSZ-választmány. Hu- gyecz Lászlóvá, aki a takarékszövetkezeti választmány és Bakos János,' aki a lakásszövetkezeti választmány állásfoglalását terjesztette a küldöttközgyűlés elé. Ezután Benkó Imre kért szót és bejelentette, hogy az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ dolgozói csatlakoztak a csepeli munkások által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kezdeményezett versenyfelhíváshoz. Egyben a megye fogyasztási szövetkezeteit kérte, hogy csatlakozzanak az orosházi ÁFÉSZ versenyfelhívásához. Róza Vendelné, az end- rődi takarékszövetkezet ügyvezető-igazgatója a szövetkezeti pénzintézeteket kérte csatlakozásra e versenyfelhíváshoz. A küldöttközgyűlésen dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Baukó Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Pál József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője kért szót. Mindhárman nemcsak értékelték a megye fogyasztási szövetkezeteinek múlt évi tevékenységét, hanem felhívták a figyelmet a legfontosabb tennivalókra is. A hozzászólásokra Sarkadi István, a MÉSZÖV elnöke válaszolt, majd választott testületek kiegészítésére került sor. A múlt évben a MÉSZÖV felügyelő bizottsága nem teljes létszámmal működött, szükséges volt tehát újraválasztása. A megyei küldöttközgyűlés felügyelő bizottsági elnökké választotta Benkó Imrét, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ főosztályvezetőjét, tagjainak: Hajdú Mihályt, a kondoros! ÁFÉSZ elnökét, Sajti Sándort, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ elnökét. Gyeraj Jánost. a Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ megbízott elnökét, Róza VendclA nagy törmelék- és töltőanyagigényre való tekintettel közöljük kedves vásárlóinkkal, hogy amíg készletünk tart, kapható gyárunkban leminösitctt szalag 233-as cserép, 1000 darabonként 550 forintos áron. Békéscsabai I. sz. Téglagyár. nét, az endrődi takarékszövetkezet ügyvezető igazgatóját, Fedorjálc Pált, a szarvasi takarékszövetkezet ügyvezető elnökei és Balázs Mihalynét, a békéscsabai „Építők” Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet igazgatósága tagját. Ugyanakkor a MÉSZÖV elnöksége tagjava választotta a küldöttközgyűlés Szabó Györgyöt, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ elnökét. Ez a küldöttközgyűlés volt hivatva arra is, hogy megválassza a megyei szövetség másik elnökhelyettesét. A küldöttek titkos szavazással a MÉSZÖV elnökhelyettesévé és egyben a megyei szövetség elnöksége tagjává választották Bagi Sándort, az ÁFÉSZ-titkárság vezetőjét. Kedves színfoltja volt a küldöttközgyűlésnek, amikor Bólé Dezső, a SZÖVOSZ osztályvezetője méltatta a Békés megyei fogyasztási szövetkezetek kiemelkedő sporteredményeit. miszerint a múlt évben megrendezett kongresszusi SZÖVOSZ Kupaversenyek során országosan az I. helyezést érték el. A kiemelkedő versenyeredményekről tanúskodó és a SZÖVOSZ által alapított serleget Sarkadi István MESZÖV-elnök vette át. A megyei küldöttközgyűlés dr. Tóth Sándor zárszavával fejezte be munkáját. Balkus Imre Márkusban és áprilisban Vöröskeresztalapszervi vezetőségválasztások Öt megye vöröskeresztes titkárai tartottak tanácskozást február 18-án Békéscsabán, amelyen Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára vett részt, valamint Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára és Várai Mihály- né osztályvezető. A tájértekezleten szó volt a Vöröskerszt V. kongresszusának előkészületeiről, az eddig szerzett tapasztalatokról. Űz Ferenc Békés megyei titkár többek között elmondotta, hogy az előkészítő munkában különböző szinten tanácskozásokat tartottak és minden járás és város elkészítette az intézkedési terveket Ezek szerint a megyében márciusban 207, áprilisban pedig 124 alapszervezetben tartják meg a vezetőségválasztó taggyűlést. Ezeket követik majd a küldöttértekezletek. A tervek szerint ünnepélyessé teszik ezeket a gyűléseket azzal is, hogy 600 véradó kap jelvényt és jó néhánynak a Vöröskereszt Munkáért című kitüntetés különböző fokozatait adják át. Éleiiink lükre A statisztikai hivatal közzétette« jelentését népgazdaságunk, s benne mindnyájunk életének múlt esztendejéről. A jelentés személyes — családi — boldogulásunk, az országos körülmények, sőt la nemzetközi gazdasági helyzet higgadt, .t^r** gyilagos mérlegelését, a kölcsönhatások józan tudomásulvételét tükrözi, következésképpen. ha nem is feltétlen elégedettséget, de kiegyensúlyozottságot es szolid bizakodást. Kezdjük mindjárt az életkörülményekkel. A kereset átlagosan öt és fél százalékkal nőit, az áremelkedések együttes hatása. elérte az öt százalékot. Ilyen módon az egy keresőre jutó félszázalékos reálbér-, illetve — a juttatásokat is magában foglaló — egyszázalékos reál jövedelem-növekedés szerény mértékű, gyakorlatilag pedig alig érzékelhető. Sőt, megfigyelések szerint, az ilyen csekély életszínvonal-emelkedés — eppen a hosszú évek óta megszokott javuláshoz mérten — sokak számára rosszabbodásnak is tűnhet. Tény, hogy a jelzett növekedés a tervezettnél is mérsékeltebb. Az időjárás emlékezetes szélsőségei a mezőgazdasági termést károsították. És mint ismeretes. nem kedveztek nekünk a világgazdaságban már hosz- szabb idő óta mutatkozó gazdasági bajok, nehézségek sem Hogy mindezek ellenére a népgazdaság jó irányban fejlődött, és életünk folyása a nehézségek közepette — átlagosan tekintve — nem rosszabbodott, szocialista gazdaságunk nagyfokú tűrőképességének és a sok eredményes emberi erőfeszítésnek köszönhető. Külkereskedelmi mérlegünk hiánya ugyanis jóval kisebb volt az előző évinél, és a belföldi felhasználás is kisebb ütemben nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Jó irányzat ez. Javult, korszerűbb lett a termelés szerkezete is — kiragadott példát említve —. jóval több alumíniumgyártmányt, számítástechnikát, szalámit állítunk elő, mint akár egy évvel korábban, míg más. kedvezőtlennek mutatkozó cikkek gyártása, így a teherautóé, motorkerékpáré csökkent, vagy meg is szűnt teljesen. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy míg a növénytermesztésben nagy veszteségeket szenvedett az ország, és az állattartásban sem sikerült még teljesen legyőznünk a nehézségeket, a hektáronképti búzaátlagtermés minden eddigit felülmúlt. Bárcsak a kukorica-, vagy különösen a zöldségtermesztésben is így fölfelé, aztán a csúcsok felé haladnánk! Hiszen milyen kellemesen kézzelfoghatóak némelykor a közvetlen következmények is. Miközben a hyári érésű gyümölcsökből általában kevesebb, almából több termett az 1975. évinél. íme. kifelé megyünk a télből, és még mindig akad bőven olcsó, élvezhető alma. Életünk folyamatát, életkörülményeinket persze sokkal bonyolultabb tényezők alakítják. Ezt a jelentést forgatva is. lehet a tovább csökkenő csecsemőhalandóságnak, a kórházi ágyak ismét növekedésnek indult számának, a még nagyobb mértékben igénybe vett gyermekgondozási segélynek, vagy a nyugdíjasok további létszámgyarapodásának több másnál nagyobb fontosságot tulajdonítani. El lehet tűnődni a kereskedelem szerint igen lanyha ruházati forgalmon, de azon is. hogy nem kevesebb, mint negyedmillió új hűtőszekrény, ugyanannyi televízió, soksok milliárd forint értékű bútor és több mint 80 ezer gépkocsi kelt el a múlt évben. Jelentősen nőtt a takarékbetét-állomány, és csaknem 94 ezer lakás épült, ebitől több mint 61 ezer magánerőből — ez utóbbi hét és fél ezerrel több az előirányzottnál! Nem szeszélyből kapcsoltuk össze a takarékbetéteket és az építkezést. Mert, ha csak némileg is könnyebbek lennénen az építkezési feltételek, az anyag- beszerzés, még inkább a kivitelezők „megszerzése” — a jelentés sem mondhat kiemelkedően jót az építőipari vállalatok, különösen a szövetkezetek teljesítményéről —, akkor bizonyára kevesebbet tartalékoltak volna az emberek. Mert a megközelítően százezer új lakás igen tekintélyes hozzájárulás a valóban nagyszabású lakásépítési programhoz, de akinek még nem jutott megfelelő lakás, annak továbbra is ez az első számú gondja. Ilyen módon a jelentés ebben is, sok egyébben is ki- mondva-kimondatlanul utal a teendőkre. Á közös vagyon gyarapodásával együtt nő a termelőszövetkezeti kollektíva felelőssége Dr. Romany Pál felszólalása a békési Egyetértés Tsz közgyűlésén A miniszter a közgyűlés Csütörökön, február 17-én dél- I után tartotta meg zárszámadó ; és tervtárgyaló közgyűlését a békési Egyetértés Tsz. A koz- j gyűlésen — amelyen Balogh László országgyűlési képviselő, J a tsz elnöke számolt be a közös gazdaság eredményeiről és terveiről — a megye párt-, állami, i társadalmi és gazdasági vezetői : mellett részt vett a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Romany Pál, a párt Központi Bizottságánag tagja is. . Az elnöki beszámolóból kitűnt, hogy a kétszeresen is kiváló békési termelőszövetkezet az 1976-os nehéz esztendőben is korábbi eredményeihez hűen teljesítette feladatait. A szakemberek létszámának növelésé, vei, a termelési szerkezet adottságokhoz alkalmazkodó alakító- ! sával, a műtrágyázás és növény- védelem hatékonyságának foko- [ zásával, a technológiák fejlesz- j lésével a májusi belvizek és a I nyári aszály károsító hatása el- j lenére is csaknem 18 millió ío- j rinttal nagyobb árbevételt ért el | a tervézettnél. A búza, a kukorica, a paradicsom terven felüli termése a cu- ] korrépa-, a rizs- és a paprikatermesztés hozamkieséseit se°í- í tett ellensúlyozni, az állattenyésztés ágazatai pedig rendre túlteljesítették előirányzataikat. A 138 millió forintos árbevételhez, benne a 12 millió forintos nyereséghez jelentősen járult hozzá az 1975-ben üzembe helyezett új terményszárító telep, i az 1976-ban létesített 7 ezer j négyzetméter zöldség termő te- ; rületet beborító, fűthető fólia- ház, és az új takarmánykeverő üzem. Beszámolójában az elnök külön is hangsúlyozta a termelő- szövetkezet' tagságának szerepét, szorgalmát és felelősségérzetét, amelyeknek eredményeként a 200 millió forintot megközelítő értékű közös vagyon a csoportérdekeken túl, a népgazdasági eredményeket is szolgálta. Ez teremtett egyben alapot ahhoz is, hogy a békési Egyetértés Tsz az 1977-re előirányzott további 8 százalékos termelés- növelést elérhesse. A tsz-el nők. majd a termelőszövetkezeti felügyelő bizottság elnökének beszámolóját követően, az általános vitában nyolcán szólaltak fel. A közgyűlésen részvevő dr. Romány Pál — Dobi Mihály építőipari részleg- vezető. Serb László keverőüzem- vezető. Varga Julianna buromresxvevőinek egy csoportjával (Fotó: Veress Erzsi) figondozó, Gyaraki István gépszerelő, Nagy Sándor KlSZ-tit- kár és Püski János brigádvezető felszólalása után — Hetedikként kért szót. A miniszter beszéde bevezető részében köszöntötte a termelőszövetkezet tagjait, az alapítókat és nyugdí jasokat és külön is azo. kát a lányokat és asszonyokat, akiknek többsége még ma is gépek segítsége nélkül, fizikai munkával járul hozzá a közi«v eredményekhez. Az elhangzott hozzászólások alapján a miniszter megállapította, hogy az Egyetértés Tsz tagsága erős kollektíva, olyan, amelynek gondja van valamennyi tagjára, köztük a fiatalokra, tehát a jövőre is— Az elmúlt év mezőgazdasagának viszontagságos hónapjai után jó volt hallani, hogy ez a békési termelőszövetkezet teljesítette. sőt túlteljesítette terveit, műit ahogy Békés megye egész mezőgazdasága is elismerésre méltóan tett eleget — lehetőségeihez képest — feladatainak. Jó volt hallani azt is, hogy a tsz a két legfőbb ágazatban, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben érte el a legjobb ered menyeket, hiszen ezek. nek az ágazatoknak a termékei azok. amelyeknek versenyképességét a külföldi piacokon feltétlenül őriznünk és erősítenünk kell — jelentette ki dr. Romány Pál. majd így fejezte be felszólalását : — Ismertek 1977-es terveink, s az is, hogy a mezőgazdaság az elmúlt évinél valamivel kedvezőbb közgazdasági feltételek mellett láthat hozzá ezek valóra váltásához. A sikerhez pedig az kell, hogy a tsz-tagok a közös vagyon gyarapodásával párosuló növekvő felelősségérzettel döntsenek e vagyon felhasználásáról, illetve vegyenek részt a megvalósításban. Hűen a szövetkezet korábbi eredményeihez, a megye hagyományaihoz, azokhoz a hagyományokhoz, amelyeknek születését Tessedik Sámuel munkásságától kell számítanunk. Ehhez a nagy feladathoz kívánok mindenkinek jő erő és egészségetA miniszter beszédét követően még egy hozzászóló — Hancsár Sándor villanyszerelő — mondta el véleményét és a közgyűlés a tsz-elnök válaszadásával, illetve a beszámoló és a terv elfogadásával ért veget. K. E. P.
