Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-19 / 42. szám
Állítsuk talpra Mottó: 19*6 december végen riportnnisort sugárzott a Magyar Televízió: „Honnan vegyük, ami nincs” címmel. A műsor lényege benne van a címében, vagyis: növekvő gazdasági és társadalmi feladataink megvalósításához, honnan biztosítsuk a megfelelő számú és képzettségű munkaerőt. A Televízió riportjához csatlakozva a megyei újságokban másfél hónap lefolyása alatt mintegy 250 olyan írás jelent meg, amelyek mindegyike hasznos tanácsokkal szolgál a helyi és országos vezetésnek a szövevényes probléma kibogozásában. Ahány riport, cikk, annyi megközelítése a kérdésnek. Amiről senki nem szólt, mi most arról szeretnénk meditálni. Igaz. kicsit különös megközelítése a munkaerőforrásnak, de éppen a különlegessége mi - att érdemes szóvá tenni. Egy fiatalember kért tőlünk segítséget nemrégiben. Őszintén elmondta, hogy kisiklott eletét mások támogatósa nélkül képtelen rendbe hozni. Nincs benne annyi akaraterő, hogy leküzdje a csavargás, az ital kísértését, s ha némi pénz csörög a zsebében, nem nyugszik, amíg el nem szórta. Kiderült, tehetséges, jó szakemberről van szó, aki nagyon is büszke arra, hogy bonyolult műszerész feladatok megoldására is képes. Van tehát lehetőség. Éppen a szakmai önérzet segítségével lehetne megállítani a lejtőn. a munka lehetne a gyógymód. De az is kiderült, hogy nehéz ügyben jár, aki egy ilyen kóros esetet orvosolni szeretne. A munkahelyek sora a leghatározottabban elzárkózott a vállalkozástól: „Menjen elvonókúrára.” „Nem a mi dolgunk, hogy ilyen embereket dédelgessünk.” „Nem vagyunk nevelőiniézet, nálunk felelős munka folyik. Megbízható emberekkel is alig győzzük a tennivalókat.” „örülünk, hogy helyreállt a rend, hogy megszabadultunk az ilyen terhektől. Mit szólnának az embereink, ha szántszándékkal hoznánk ide .link elemeket'.” Nagyszerű dolog, hogv üzemeink vezetői ennyire féltik a munka rendjét. Bizonyára van már jó néhány rossz tapasztalatuk is. Jó. hogy a „link” munkásnak nincs becsülete, hogy ma már nehéz lapítania, és még nehezebb eltűnni a tömegben az olyan embernek, akinek visszataszító tulajdonságai vannak. Jó dolog, hogy a kérdés elutasítói egytől egyig a termelésre hivatkoznak, a feladótokra, amelyek sikeres elvégzéséért az egész közösség felelősséget vállalt, és attól félnek, hogy oda nem való elemek megzavarhatják a nehezen kialakult jó összhangot. A rizikót mégis vállalni kell. Mi nem vagyunk kapitalisták, akik megelégedhetnek a termelés jó eredményeivel. Nálunk az ember mindennél többet számít. Reménytelen esetről csak akkor beszélhetünk, ha az való-i ban reménytelen. Rideg, embertelen felfogás volna azt vallani, hogy aki nem tud akarni, aki a maga erejéből képtelen kilábalni hibáiból, abból úgysem lesz semmi. Ez a vélemény ellentmond még a kapitalista pedagógia elveinek is. Hiszen hathatós segítséggel ilyen emberből is válhat nemcsak valami, hanem valaki is. Vannak olyan lejtők, amelyek aljából 3 gyengébbek csak mások támogatásával juthatnak a tetőre, de fent esetleg jobban megvetik a lábukat, mint akik a maguk erejéből kapaszkodtak fel. Nem volt igazuk azoknak, akik a fiatalembert azzal utasították el. hogy „előbb hozza rendbe magát", mert káros elnézés volna ezekkel a hibáival olyan munkába állítani, melyben mindennap változatlanul produkálnia kell. Az biztos, hogy ilyen esetekben nem a bibliai irgalmas szamaritánus elnéző jóságára van szükség. A szemet hú- nyó megbocsátás nem segít. De a közösség határozott beavatkozása már igen. A bizalom, az együttérzés, a szükséges fegyelmezés még a reménytelennek tartott esetekben is célhoz vezethet. Meggyőződéssel valljuk, hogy az ember megváltoztatható. Van értelme a törődésnek, a türelmes nevelésnek. A környezet, a jó közösség, a szervezett társadalom valóságos műhelye enne a változásnak. Egyébként fiatalemberünk számára is' akadt végül ilyen műhely, ahol jó kézben van, s melynek mesterei nem féltek reszkírozni. Úgy döntöttek, hogy vállalni kell a nemes kockázatot. Egy ember sorsáról, jövőjéről van szó. Arról, hogy talpra álljon, hasznos munkásként illeszkedjen be életünkbe. K F. Miről ír a Fáklya 4. száma? A Fáklya február 20-án megjelenő, 4. számának anyagai között első helyen a szovjet állam fennállásának 60. éve tiszteletére indított sorozat írását,, a kolhozok megszervezésének időszakát elemzi. A Testvérmegyék — testvér- városok állandó rovat cikkei a Leningrádban és Budapesten működő egyetemek, a Néva-par- ti város és hazánk kapcsolatairól írnak. Riport mutatja be a 175 éves volt Putyilov, a jelenlegi Kirov gyárat. .Kijev textilipari felsőfokú szakemberképzésének eredményeiről tudósít egy másik cikk: beszélgetések szovjet egyetemen tanult, ma Magyarországon fontos beosztásban dolgozó magyar vezetőkkel Hirlapkézbesítöket lelvesz az 1. számú Postahivatal, 4 títósmw&sr. 1977. FEBRUÁR 19. A messzi északra, Szibériába, az even ki nemzetiségi kerületbe visz el egy. színes, képes riport. Itt, a sarkkörön működik az a szovhoz, amelynek a területe felér két Svájc kiterjedésével. Kétezer kilométert utaztak a székesfehérvári Videoton-gyár fiataljainak a BAM építői számára küldött ajándékai: magnetofonok és ' hangfalak. Nagy örömmel fogadják a küldeményt az éoítők képviselői — számol be róla egy moszkvai rioort. A Fáklya hagyományos anyagai, a filmismertető, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programja, az orosz nyelvlecke, keresztrejtvény-pályázat gondoskodnak az olvasók szórakoztatásáról. ismereteinek, információinak bővítéséről. (APN — KS) Megjelent a Delta februári száma OTP-s szocialista brigád höuyvajándéka A főváros XIII. kerületének OTP-fiókjában dolgozik a „Március 21” Szocialista Brigád. A kollektíva nemrégiben kedves ajándékkal lepte meg a bélme- gyer-fáspusztai nevelőotthont, melyben nyolcvan alsó tagozatos állami gondozott lakik. A brigád képviselői 700 kötet könyvet ajándékoztak a gyerekeknek, akik nagy örömmel fogadták budapesti patronálóikat és a kis könyvtárat. A „beszélő” és a „néma” agy címen az agykutatás új fejezetét ismerteti a Delta Magazin új száma: mi a szerepe a szellemi tevékenységben a jobb és a bal agyféltekének? A lap beszámol az esztergomi ásatások új eredményeiről, egy új urándúsítási j eljárásról, bemutatja az autógyártás -csúcsmodelljeit, a fehér! fénnyel előállított holográfiát, a bőrpótlásra használt, besugárzott sertésbőrt, az áramtermelő szélmalmokat. a fotózás új „csoda”- objektívjeit, a lakberendezésben szereplő sokoldalú tárgycsaládokat, s rendkívül érdekes képeket közöl a sárkányrepülésről. Számtalan hír, információ, ötlet, találmány és újdonság, valamint száznál több, javarészt színes, látványos fotó egészíti ki a Delta magazin most megjelent új számát. WWWWWVWVVWWWVWWWW» VVVWWWVVVVWVVWVWWVVVVWVWWWWWWWVWVWWVWWWV'WV Ismét eltűnt egy öreg hás Békéscsabát 15-20 évvel ezelőtt joggal nevezték „földszintes” városnak, hiszen még a főutcáján is alig akadt emeletes épület. Igen sok volt a 150—200 éves öreg, vályogfalú épület. Az utóbbi időben azonban új lakótelepet, a főúton új emeletes házsorokat adtak át. A .Tanácsköztársaság útján sorra eltűnnek az öreg házak, s helyükön modern üzletházak, szolgáltatóegységek, lakóháztömbök épülnek. Fotóriporterünk azt a pillanatot örökítette meg, amikor egy 200 éves öreg ház maradványait rakta tehergépkocsira a markoló. Fotó: Gál Edit Korunk fő forradalmi erői fl fejlett tőkés országok munkásmozgalma Q Georges Marchais a Francia Kommunista Párt főtitkára mondotta a kapitalizmust sújtó jelenlegi válságról az európai kommunista és munkáspártok múlt évi berlini tanácskozásán: „E válság erősén érinti a munkásosztályt, valamint minden fizikai és értelmiségi dolgozót, a parasztságot is. A válság olyan helyzetbe juttatja őket és családjukat. amelyet megoldhatatlan nehézségek. nélkülözések, bizonytalanság és a holnap miatt érzett aggodalom határoz meg. Hátráltatja a nemzeti fejlődést is. és csökkenti Francia- ország szerepét a világban... Ügy véljük, hogy az osztályharc napirenden levő kérdése Franciaországban a következő: mélyreható demokratikus reformokra van szükség olyan céllal, hogy a nagy monopóliumok államosításával a nemzet kezébe adják a gazdasági és társadalmi fejlődés irányítását, s biztosítsák a dolgozók részvételét az ország ügyeinek irányításában és vezetésében minden szinten, beleértve a kormányt is.” A fejlett tőkés országokban a lakosságnak jelenleg 80 százaléka él bérből és fizetésből, s több mint 50 százalék a munkások aránya. A 235 millió dolgozóból 75 millió vesz részt a szakszervezeti mozgalomban, több mint 3 millió a kommunista párttagok száma, nagy létszámú, jelentős erővel és befolyással rendelkező szociáldemokrata munkáspártok vannak. Az új nemzetközi helyzetben, a .növekvő belső nehézségekkel küzdő tőkés országokban új kérdések és új válaszok fogalmazódnak meg. A kommunista mozgalom erősödő. befolyását növelő szakaszához érkezett. Egyes országokban — Olaszország. Franciaország. Portugália, Spanyolország—.valamennyi politikai erő számára alapvető kérdéssé vált a kommunistákhoz való viszony: választaniuk kell a merev szembenállás vagy az együttműködés valamilyen formája között. Az új helyzetben a kommunista pártok igyekeznek megfelelni a kihívásnak. Akcióprogramjuk a tudományos szocializmus elméleti igényével határozza meg a konkrét helyzetből fakadó, országonként sajátosan konkrét tennivalókat. Ugyanakkor valamennyiüknél közös a demokratikus vívmányok védelme és továbbfejlesztése a munkásosztály és forradalmi pártja vezetésével, valamennyi antimo- nopolista erő részvételével. Ugyancsak Marchais mondta: „Következésképpen azt javasol- ■ juk a munkásosztálynak, a dolgozóknak, országunk népének, hogy harcoljon a gazdasági, a társadalmi és politikai élet demokratizálásáért. az állandó demokratizálásért a „végsőkig”, vagyis a szocializmusig”. A burzsoázia hatalmát testvérpártjaink fokról fokra akarják megdönteni. Ez a forradalmi folyamat hosszabb periódust is felölelhet, azonban a végeredmény egyértelmű: a felhalmozódó mennyiségi változások új minőségbe, a szocialista forradalomba csapnak át. Az új politika megfogalmazása, a taktika alkalmazása közben viták, véleménykülönbségek is lehetnek a testvérpártoli között. Ezek azonban nem áthi- dalhatatlanok. Ami a vitákat illeti, figyelmet érdemelnek Leonyid Brezs- nyevnel az -SZKP XXV. kongresszusán , elhangzott szavai: „A kommunisták között időnként keletkezhetnek véleménykülönbségek egyes kérdések megítélésében... A marxista— leninisták azonban az ilyen kérdéseket az internacionalizmus álláspontjáról közelítik meg, az egész mozgalom egységének szilárdítását szem előtt tartva, és a keletkezett problémákat a valódi elvtársiasság szellemében, minden egyes párt egyenjogúsága és önállósága tiszteletben tartása kikezdhetetlen normáinak alapján vitatják meg. Természetesen, itt nincs és nem is lehet szó az elvi dolgokban való kompromisszumokról.” A kommunista pártok különböző körülmények között élnek és harcolnak. A szocialista világrendszer országaiban uralkodó helyzetben vannak és irányítják a fejlett szocialista társadalom építését, a kapitalista országokban élen járnak a néptömegek harcában a társadalmi haladásért, a demokráciáért, a szocializmusért, önállóak a marxista—leninista alapon álló politikai célok és feladatok meghatározásában, országuk, népük történelmi adottságainak, jelenlegi feltételeinek legjobban megfelelő forradalmi taktika kidolgozásában. Ahogy Kádár János is megjegyezte a pártunk álláspontját kifejező cikkében, amely a Béke és Szocializmus 1977-es első szamában jelent
