Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-19 / 42. szám

Állítsuk talpra Mottó: 19*6 december vé­gen riportnnisort sugárzott a Magyar Televízió: „Hon­nan vegyük, ami nincs” címmel. A műsor lényege benne van a címében, vagy­is: növekvő gazdasági és társadalmi feladataink meg­valósításához, honnan biz­tosítsuk a megfelelő számú és képzettségű munkaerőt. A Televízió riportjához csatlakozva a megyei újsá­gokban másfél hónap lefo­lyása alatt mintegy 250 olyan írás jelent meg, ame­lyek mindegyike hasznos ta­nácsokkal szolgál a helyi és országos vezetésnek a szö­vevényes probléma kibogo­zásában. Ahány riport, cikk, annyi megközelítése a kér­désnek. Amiről senki nem szólt, mi most arról sze­retnénk meditálni. Igaz. ki­csit különös megközelítése a munkaerőforrásnak, de éppen a különlegessége mi - att érdemes szóvá tenni. Egy fiatalember kért tőlünk segítséget nemrégiben. Őszintén elmondta, hogy kisiklott eletét mások támogatósa nélkül képte­len rendbe hozni. Nincs benne annyi akaraterő, hogy leküzdje a csavargás, az ital kísértését, s ha némi pénz csörög a zsebében, nem nyugszik, amíg el nem szór­ta. Kiderült, tehetséges, jó szak­emberről van szó, aki nagyon is büszke arra, hogy bonyolult mű­szerész feladatok megoldására is képes. Van tehát lehetőség. Ép­pen a szakmai önérzet segítsé­gével lehetne megállítani a lej­tőn. a munka lehetne a gyógy­mód. De az is kiderült, hogy nehéz ügyben jár, aki egy ilyen kóros esetet orvosolni szeretne. A munkahelyek sora a leghatá­rozottabban elzárkózott a vál­lalkozástól: „Menjen elvonókú­rára.” „Nem a mi dolgunk, hogy ilyen embereket dédelgessünk.” „Nem vagyunk nevelőiniézet, ná­lunk felelős munka folyik. Meg­bízható emberekkel is alig győz­zük a tennivalókat.” „örülünk, hogy helyreállt a rend, hogy megszabadultunk az ilyen ter­hektől. Mit szólnának az embe­reink, ha szántszándékkal hoz­nánk ide .link elemeket'.” Nagyszerű dolog, hogv üze­meink vezetői ennyire féltik a munka rendjét. Bizonyára van már jó néhány rossz tapasztala­tuk is. Jó. hogy a „link” mun­kásnak nincs becsülete, hogy ma már nehéz lapítania, és még ne­hezebb eltűnni a tömegben az olyan embernek, akinek vissza­taszító tulajdonságai vannak. Jó dolog, hogy a kérdés elutasítói egytől egyig a termelésre hivat­koznak, a feladótokra, amelyek sikeres elvégzéséért az egész kö­zösség felelősséget vállalt, és at­tól félnek, hogy oda nem való elemek megzavarhatják a nehe­zen kialakult jó összhangot. A rizikót mégis vállalni kell. Mi nem vagyunk kapitalisták, akik megelégedhetnek a terme­lés jó eredményeivel. Nálunk az ember mindennél többet szá­mít. Reménytelen esetről csak akkor beszélhetünk, ha az való-i ban reménytelen. Rideg, ember­telen felfogás volna azt vallani, hogy aki nem tud akarni, aki a maga erejéből képtelen kilábalni hibáiból, abból úgysem lesz sem­mi. Ez a vélemény ellentmond még a kapitalista pedagógia el­veinek is. Hiszen hathatós segít­séggel ilyen emberből is válhat nemcsak valami, hanem valaki is. Vannak olyan lejtők, ame­lyek aljából 3 gyengébbek csak mások támogatásával juthatnak a tetőre, de fent esetleg jobban megvetik a lábukat, mint akik a maguk erejéből kapaszkodtak fel. Nem volt igazuk azoknak, akik a fiatalembert azzal utasították el. hogy „előbb hozza rendbe magát", mert káros elnézés vol­na ezekkel a hibáival olyan munkába állítani, melyben min­dennap változatlanul produkál­nia kell. Az biztos, hogy ilyen esetekben nem a bibliai irgal­mas szamaritánus elnéző jósá­gára van szükség. A szemet hú- nyó megbocsátás nem segít. De a közösség határozott beavatko­zása már igen. A bizalom, az együttérzés, a szükséges fegyel­mezés még a reménytelennek tartott esetekben is célhoz ve­zethet. Meggyőződéssel valljuk, hogy az ember megváltoztatható. Van értelme a törődésnek, a türelmes nevelésnek. A környezet, a jó közösség, a szervezett társada­lom valóságos műhelye enne a változásnak. Egyébként fiatal­emberünk számára is' akadt vé­gül ilyen műhely, ahol jó kéz­ben van, s melynek mesterei nem féltek reszkírozni. Úgy dön­töttek, hogy vállalni kell a ne­mes kockázatot. Egy ember sor­sáról, jövőjéről van szó. Arról, hogy talpra álljon, hasznos mun­kásként illeszkedjen be életünk­be. K F. Miről ír a Fáklya 4. száma? A Fáklya február 20-án meg­jelenő, 4. számának anyagai kö­zött első helyen a szovjet állam fennállásának 60. éve tiszteleté­re indított sorozat írását,, a kol­hozok megszervezésének idősza­kát elemzi. A Testvérmegyék — testvér- városok állandó rovat cikkei a Leningrádban és Budapesten működő egyetemek, a Néva-par- ti város és hazánk kapcsolatai­ról írnak. Riport mutatja be a 175 éves volt Putyilov, a jelen­legi Kirov gyárat. .Kijev textil­ipari felsőfokú szakemberképzé­sének eredményeiről tudósít egy másik cikk: beszélgetések szov­jet egyetemen tanult, ma Ma­gyarországon fontos beosztásban dolgozó magyar vezetőkkel Hirlapkézbesítöket lelvesz az 1. számú Postahivatal, 4 títósmw&sr. 1977. FEBRUÁR 19. A messzi északra, Szibériába, az even ki nemzetiségi kerület­be visz el egy. színes, képes ri­port. Itt, a sarkkörön működik az a szovhoz, amelynek a terü­lete felér két Svájc kiterjedésé­vel. Kétezer kilométert utaztak a székesfehérvári Videoton-gyár fiataljainak a BAM építői szá­mára küldött ajándékai: magne­tofonok és ' hangfalak. Nagy örömmel fogadják a küldeményt az éoítők képviselői — számol be róla egy moszkvai rioort. A Fáklya hagyományos anya­gai, a filmismertető, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programja, az orosz nyelvlecke, keresztrejtvény-pályázat gondos­kodnak az olvasók szórakoztatá­sáról. ismereteinek, információ­inak bővítéséről. (APN — KS) Megjelent a Delta februári száma OTP-s szocialista brigád höuyvajándéka A főváros XIII. kerületének OTP-fiókjában dolgozik a „Már­cius 21” Szocialista Brigád. A kollektíva nemrégiben kedves ajándékkal lepte meg a bélme- gyer-fáspusztai nevelőotthont, melyben nyolcvan alsó tagozatos állami gondozott lakik. A bri­gád képviselői 700 kötet köny­vet ajándékoztak a gyerekeknek, akik nagy örömmel fogadták budapesti patronálóikat és a kis könyvtárat. A „beszélő” és a „néma” agy címen az agykutatás új fejezetét ismerteti a Delta Magazin új száma: mi a szerepe a szellemi tevékenységben a jobb és a bal agyféltekének? A lap beszámol az esztergomi ásatások új ered­ményeiről, egy új urándúsítási j eljárásról, bemutatja az autó­gyártás -csúcsmodelljeit, a fehér! fénnyel előállított holográfiát, a bőrpótlásra használt, besugárzott sertésbőrt, az áramtermelő szél­malmokat. a fotózás új „csoda”- objektívjeit, a lakberendezésben szereplő sokoldalú tárgycsaládo­kat, s rendkívül érdekes képe­ket közöl a sárkányrepülésről. Számtalan hír, információ, ötlet, találmány és újdonság, valamint száznál több, javarészt színes, látványos fotó egészíti ki a Del­ta magazin most megjelent új számát. WWWWWVWVVWWWVWWWW» VVVWWWVVVVWVVWVWWVVVVWVWWWWWWWVWVWWVWWWV'WV Ismét eltűnt egy öreg hás Békéscsabát 15-20 évvel ezelőtt joggal nevezték „földszintes” városnak, hiszen még a főutcáján is alig akadt emeletes épület. Igen sok volt a 150—200 éves öreg, vályogfalú épület. Az utóbbi időben azonban új lakótelepet, a főúton új eme­letes házsorokat adtak át. A .Tanácsköztársaság útján sorra eltűnnek az öreg házak, s helyükön modern üzletházak, szolgáltatóegységek, lakóház­tömbök épülnek. Fotóriporterünk azt a pillanatot örökítette meg, amikor egy 200 éves öreg ház maradványait rakta tehergépkocsira a markoló. Fotó: Gál Edit Korunk fő forradalmi erői fl fejlett tőkés országok munkásmozgalma Q Georges Marchais a Francia Kommunista Párt főtitkára mondotta a kapitalizmust sújtó jelenlegi válságról az európai kommunista és munkáspártok múlt évi berlini tanácskozásán: „E válság erősén érinti a mun­kásosztályt, valamint minden fizikai és értelmiségi dolgozót, a parasztságot is. A válság olyan helyzetbe juttatja őket és csa­ládjukat. amelyet megoldhatat­lan nehézségek. nélkülözések, bizonytalanság és a holnap mi­att érzett aggodalom határoz meg. Hátráltatja a nemzeti fej­lődést is. és csökkenti Francia- ország szerepét a világban... Ügy véljük, hogy az osztályharc napirenden levő kérdése Fran­ciaországban a következő: mélyreható demokratikus re­formokra van szükség olyan céllal, hogy a nagy monopóliu­mok államosításával a nemzet kezébe adják a gazdasági és társadalmi fejlődés irányítását, s biztosítsák a dolgozók rész­vételét az ország ügyeinek irá­nyításában és vezetésében min­den szinten, beleértve a kor­mányt is.” A fejlett tőkés országokban a lakosságnak jelenleg 80 száza­léka él bérből és fizetésből, s több mint 50 százalék a mun­kások aránya. A 235 millió dol­gozóból 75 millió vesz részt a szakszervezeti mozgalomban, több mint 3 millió a kommu­nista párttagok száma, nagy lét­számú, jelentős erővel és befo­lyással rendelkező szociálde­mokrata munkáspártok vannak. Az új nemzetközi helyzetben, a .növekvő belső nehézségekkel küzdő tőkés országokban új kér­dések és új válaszok fogalma­zódnak meg. A kommunista mozgalom erősödő. befolyását növelő szakaszához érkezett. Egyes országokban — Olaszor­szág. Franciaország. Portugália, Spanyolország—.valamennyi po­litikai erő számára alapvető kér­déssé vált a kommunistákhoz való viszony: választaniuk kell a merev szembenállás vagy az együttműködés valamilyen for­mája között. Az új helyzetben a kommu­nista pártok igyekeznek megfe­lelni a kihívásnak. Akcióprog­ramjuk a tudományos szocializ­mus elméleti igényével határoz­za meg a konkrét helyzetből fa­kadó, országonként sajátosan konkrét tennivalókat. Ugyanak­kor valamennyiüknél közös a demokratikus vívmányok védel­me és továbbfejlesztése a mun­kásosztály és forradalmi pártja vezetésével, valamennyi antimo- nopolista erő részvételével. Ugyancsak Marchais mondta: „Következésképpen azt javasol- ■ juk a munkásosztálynak, a dol­gozóknak, országunk népének, hogy harcoljon a gazdasági, a társadalmi és politikai élet de­mokratizálásáért. az állandó de­mokratizálásért a „végsőkig”, vagyis a szocializmusig”. A burzsoázia hatalmát test­vérpártjaink fokról fokra akar­ják megdönteni. Ez a forradal­mi folyamat hosszabb periódust is felölelhet, azonban a vég­eredmény egyértelmű: a felhal­mozódó mennyiségi változások új minőségbe, a szocialista for­radalomba csapnak át. Az új politika megfogalma­zása, a taktika alkalmazása köz­ben viták, véleménykülönbsé­gek is lehetnek a testvérpártoli között. Ezek azonban nem áthi- dalhatatlanok. Ami a vitákat illeti, figyel­met érdemelnek Leonyid Brezs- nyevnel az -SZKP XXV. kong­resszusán , elhangzott szavai: „A kommunisták között időn­ként keletkezhetnek vélemény­különbségek egyes kérdések megítélésében... A marxista— leninisták azonban az ilyen kérdéseket az internacionaliz­mus álláspontjáról közelítik meg, az egész mozgalom egysé­gének szilárdítását szem előtt tartva, és a keletkezett problé­mákat a valódi elvtársiasság szellemében, minden egyes párt egyenjogúsága és önállósága tiszteletben tartása kikezdhetet­len normáinak alapján vitatják meg. Természetesen, itt nincs és nem is lehet szó az elvi dolgok­ban való kompromisszumokról.” A kommunista pártok külön­böző körülmények között élnek és harcolnak. A szocialista vi­lágrendszer országaiban ural­kodó helyzetben vannak és irá­nyítják a fejlett szocialista tár­sadalom építését, a kapitalista országokban élen járnak a nép­tömegek harcában a társadal­mi haladásért, a demokráciáért, a szocializmusért, önállóak a marxista—leninista alapon álló politikai célok és feladatok meghatározásában, országuk, népük történelmi adottságainak, jelenlegi feltételeinek legjobban megfelelő forradalmi taktika ki­dolgozásában. Ahogy Kádár Já­nos is megjegyezte a pártunk álláspontját kifejező cikkében, amely a Béke és Szocializmus 1977-es első szamában jelent

Next

/
Oldalképek
Tartalom