Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

Téli délután a könyvtárban Gyulaváriban új köntösben várja olvasóit a könyvtár. Tizenegyezer kötet könyv, nagyszámú hangle­mez és folyóirat található az olvasóteremben, ahol gyakran tartanak író-olvasó találkozókat és más kulturális rendezvényeket * Fotó: Demény Gyula áSWSMSVHWVWHWHWSSHM áWWWWWWWWWWWHWWVmWWUVWtWm Eredményesen zárta a jubileumi esztendőt a szarvasi Öntözési Kutatóintézet A szarvasi Öntözési Kutatóin­tézet 1976-ban ünnepelte fennál­lásának negyedszázados évfordu­lóját. A jubileumi évet a Kiváló Intézet címhez méltóan jó ered­ménnyel zárták. Erről adott tá­jékoztatót a legutóbbi termelési tanácskozáson dr. Kovács Gábor, az intézet igazgatója. Elmondotta többek között: a tudományos kutatók a magyar mezőgazdaság szolgálatában szer­teágazó tevékenységet folytatnak. Szarvason jó eredményeket ér­tek el az öntözéses gazdálkodós biológiai alapjainak megteremté­sében, az öntözés technológiájá­nak, agrotechnikájának fejlesz­tésében, ökonómiai vizsgálatában. Hazánk különböző tájain csak­nem félmillió hektár öntözött! terület hasznos hatékonyságának ! egyik legfontosabb tényezője a biológiai alapok megteremtése. Az intézet liziméter telepének kiépítésével lehetővé vált a nö­vények vízfogyasztásával foglal­kozó kutatások kiszélesítése. Job­ban megismerték a különböző növények vízforgalmát, vízhasz­nosítását. Az öntözővíz felhasz­nálásira sikerült új, országos normatívákat kialakítani. 1976- ban már 16 öntözéssel foglalkozó mezőgazdasági üzemnek adott az intézet hetenként kétszer tájé­koztatót a szántóföldi növények vízfogyasztásáról. Az OVH meg­bízásából készítik az öntözési rend tervezésének számítógépes matematikai modelljét. Kiemelt feladatként kezelik a rizs nemesítését, a gyepgazdálko­dás fejlesztését, új kukorica-, lu­cernafajták előállítását. A minő­sített hibrideknél termőképesebb. a betegségeknek jobban ellenálló és rövid tenyészidejű fajták elő­állítása a cél. Az államilag elis­mert fajtákból elit, illetve szu­perelit vetőmagot adnak a gaz­daságoknak, évről évre nagyobb területre. A tudomány mit sem ér, ha a gyakorlatban nem realizálódik — hangsúlyozta dr. Kovács Gábor. — Ezért kapcsolódott be az inté­zet egy sor lucerna-, gyep-, ku­korica-, szója-, burgonyarend­szerbe. A növénytermesztési rendszerek termesztés-technoló­giáit számos helyen a szarvasi tudományos kutatók dolgozták ki. Helyszínen adnak szaktaná­csokat, jó kapcsolatot teremtet­tek a növénytermelést közvetle­nül irányító szakemberekkel. Ily módon a szarvasi ÖKI szellemi tevékenysége a jubileumi évben már a mezőgazdasági ágazat je­lentős hányadát felölelte, s mint­egy kétmillió hektáron éreztette hatását. A gazdasági eredmények szin­tén felülmúlták a korábbi éveket a szarvasi öntözési Kutatóinté­zetben. 1976-ban kilencmillió 829 ezer forint bruttó nyereséget ér­tek él. Részesedési alapra példá­ul 155 ezer forinttal több jut. mint egy évvel korábban. Fej­lesztésre kétmillió 125 ezer fo­rintot fordíthatnak, amiből mű­szereket, mezőgazdasági gépeket vásárolnak. Egyébként az .elmúlt évben a dolgozók szociális hely­zetének javítására félmillió fo­rintot fordított az intézet. A ju­bileumi évben fizetésen kívül — nyereség, jutalom, segélv és egyéb címen — kétmillió 385 ezer forint került kifizetésre, az állóeszközök felújítására pedig Ifibb mint kétmillió. Csupán a fi­zikai dolgozók bérszintjének fej­lesztésére 712 ezer forintot hasz­náltak fel. A múlt évi tapasztalatok alap­ján készülnek az intézet dolgozói az idei tervfeladatok teljesítésé­re. Egyetemi felvételi előkészíts tanfolyam Békéscsabán A Békés megyei Művelődési! Központ februártól májusig fel­vételi előkészítő tani'olyamot rendez főhivatásban dolgozó, ké- pesítés nélküli népművelők és1 könyvtárosok részére. Február 15-ig jelentkezhetnek az érdeklő­dők a tanfolyamra, amelyen ma- I gyár—történelem tantárgyakból és népművelési ismeretekből ké­szítik fel a hallgatókat. Minden héten egy alkalommal találkoz­nak a résztvevők. Az első fog­lalkozáson ismerik meg a tan­folyam tematikáját, a Jelvételi követelményeket, a felsőfokú in­tézménybe jelentkezés rendsze­rét. Az érettségivel rendelkező főhivatású népművelők és könyvtárosok jelentkezhetnek a budapesti Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetemre, a szegedi, a nyíregyházi, az egri. a szombat- helyi tanárképző főiskolák taná­ri szakkal párosított könyvtár­vagy népművelés-ágazatára, va­lamint a Debreceni Tanítóképző Főiskola népművelés és könyv­táros szakára. Oszter Sándor előadása a német irodalomról Kéthónapos szünet után is­mét éledezik a Megyei Művelő­dési Központ által szex-vezett irodalmi délutánok soi'ozata. A XX. századi világirodalomról szóló előadások sorában most Oszter Sándort hallhatja me. gyénk közönsége. Mezőkovácsházán a Hunyadi János Gimnázium nagytermét zsúfolásig megtöltötték a diákok (zömmel lányok!), akik a tele­vízióból és a filmvászonról is­mert színművésztől hallhattak előadást a XX. századi német irodalomról. A fiatalok körében való rendkívüli népszerűségét kamatoztatta a jó ügy érdeké­ben Oszter Sándor. Mint az elő­adás utáni beszélgetésből kide­rült. a diákok elsősorban a híres moziszínészre voltak kíváncsiak, ám ,.Oszter tanár úr” felállt a katedrára és egy olyan rendkí­vüli irodalomórát tartott, ami­lyen gyakrabban is elkelne isko­láinkban. Az más kérdés, hogy aligha volna tanterv, amely egyetlen órát szánna századunk egész német nyelvű irodalmára, hiszen még egy kötetlenebb for­májú irodalmi délutánon is sok­nak bizonyult ez a hatalmas anyag. Oszter Sándor dicséretére szól, hogy az irodalom óriásainak panteonjában nem tévesztette el azt az élettel gazdag utat, ame­lyen a hallgatókat végigvezette. Hivatásos irodalmároknak is be­csületére válna az az alaposság és egyéni szemlélet, amellyel előadását összeállította. Sajnos a közönséggel való találkozás ide­jén már nagyon ragaszkodott a leírt szöveghez, s csak ritkán szakította meg a felolvasást egy, egy vers vagy novellarészlet előadásával. Pedig ezek lellek volna a legalkalmasabbak arra, hogy felhívják a fiatalok figyel­mét a német irodalom értékeire. A. T. Az Autóközlekedési Tanintézet békéscsabai iskolája (Tessedik u. 21.) AUTÓBUSZ-VEZETŐI TANFOLYAMOT INDÍT 1977. február 12-én délután 13 órakor Feltétele: betöltött 21. életév, 2 éves hivatásos teherautó-vezetői gyakorlat GÉPJÁRMŰ-ÜGYINTÉZŐI TANFOLYAMOT INDÍT 1977. február 24-én Jelentkezni lehet mindennap Márvány falak visszhangozzák... Az aranydiplomások próbáján Egvre csak arra gondolok, azt érzem, hogy valami nagyon szé­pet kell írnom a gyulai Erkel kórusról. Ülök a próbateremben, az új művelődési ház egyik gyö­nyörű tennében, és hallgatom az éneküket. Tisztán, bársonyo­san csillognak a szólamok, ösz- szefonódó dallamindák pompás j harmóniává egyesülnek, aztán a j karnagy int: újrakezdik, aztán megint újra és többször is; az ar- 1 ookon mégis könnyű mosoly, a muzsika varázsa. Tudom, talán túl szép. amit fentebb írtam a gyulaiakról, és í karnagyukról, Rázga Józsefről. De ha valaki mást érez amikor énekelnek, az talán nem meri j bevallani önmagának sem, hogy j az élmény a szíve mélyéig meg- | i'emegteti. Pedig nem könnyű eljutni j odáig, ahová néhány hónap alatt eljutották. A kórusminősí- ! lésen kapott aranydiplomáig. és j a mai szombat öröméig, amikor ' a karnagy intésére, fent a budai ; várpalotában, elindul újra a dal­lamfolyondár. bái'sonyosan csil­lognak a szólamok és újra pom­pás harmóniává egyesülnek ... j Próbaszünetben Rázga József mesél. Elmondja a kórus törté- í rjetét. hiszen annak néhány leg- ■ utóbbi hónapját éli csak velük, és a kórus nagy múltjára ő is büszke. Mi több: sikereik kút­fejének tartja, olyan alapnak, mely nélkül nem juthattak vol­na az aranydiploma közelébe sem. — A dal, a muzsika szerete- tét hozták magukkal, mondja, 1 ez az, amit nem lehet megta-1 nulni. Nem azt mondom, hogy | születni kell rá, de azt igen,! hogy a környezet mindig meg- ' határozó, Éppen ezért bárhol. I ahol kórust vezetek, rengeteg I más célom is van. A legfonto­sabb: a zenei nevelés. Kérdem a hogyant, es eddigi tapasztalatait, hiszen a békés­csabai zeneiskola igazgatása köz­ben a megye kóruséletéről is képet alkothatott. Nem mond elragadtatott szavakat, es a vé­leménye sem éppen hízelgő. Mégis optimista, bár úgy látja, hogy a felnőtt kórusélet sokkal magasabb színvonalú lehetne, mint amilyen. Említi az összefo­gás hiányait, de a jó példákat is. Az orosházi Madrigál karna­gyával, Szokolay Bálinttal leve- lez-tanácskozik mostanában. — Közös hangversenyeket ter­vezünk a három városban: Bé­késcsabán, Orosházán és Gyu­lán. Hogy pezsdüljön a dalos­élet, ez a valamikori gazdag hagyományokkal rendelkező mozgalom, mely attól sem léit, hogy az igazság mellé álljon, hogy dalaival harcokra buzdít­son. Ha az ember belegondol: hányszor és hányán csiholtak már ellentéteket Békéscsaba, Orosháza és Gyula között, ré­gen is, és nem is annyira vé­gen: hogy ez a hármas rivalizá­lás nem is mindig a legtisztább eszközökkel folyt; akkor egy ilyen összefogás, a kórusok — mi több: neves kórusok! — kö­zös hangversenyei már azt jel­zik. hogy sok minden megvál­tozott. i Különben február 26-a is nagy dátum: ezen a szombat estén a békéscsabai Bartók kórus látja vendégül az orosházi Madrigált és a gyulai Erkel kórust. Ebben I is kimondták a közös akaratot: utána Orosháza, majd Gyula kö­vetkezik ... De lehet, hogy előbb Gyula, aztán Oi-osháza. A kissé hosszabbra nyúlt szü­net után a budapesti programot próbálják. Dowland: Drága lányka, Hassler: Szelek szár­nyán, Geneé; Olasz saláta, Ka­rai: Néger spirituálé, Kodály: Régi magyar diákköszöntő és Szokolay Sándor: Miniatűr kantata. A pxóba űjfent egyetlen vib­ráló hangulat. „Bűbáj legyen!” — kéri a karnagy, és bűbáj a I kórus: „Szállók szelek szár­nyán ...” Amikor beléptem a terembe, elhatároztam, megkérdem a kó­rus tagjaitól: miért jönnek? I Miért vállalják a heti 4 óra j próbát, az utazásokat, a fellé- j péseket. Mire befejeződött, tud- ! tam, hogy felesleges a kérdés. A pi'óba. ez a gyorsan elröp- ! penő idő volt mindeni’e a vá­lasz. Megkérdezni: miért jön- f nek? Talán nem is tudtak volna vá­laszolni. Hiszen ez természetes, ez magától értetődő. Mint a legtisztább harmónia, amikor bársonyosán csillognak a szóla­mok. és az összefonódó dallam­indák pompásan egyesülnek ... Ma délben a budai várpalota márványfalai visszahangozzák a gyulai Erkel kórus énekét. Sass Ervin 5 békés Hieran T977. FEBRUÁR 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom