Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-05 / 30. szám
Jól feleltek — nyertek A felvétel azt a pillanatot örökítette meg. amikor a gazdaság vezetőinek .jelenlétében a brigád vezető átveszi A rádiót Még a ipáit év májusában a Bábolnai iparszerű Kukorica- termelő Közös Vállalat nyolcfordulós pályázatot hirdetett: Kié lesz a rádió? címmel a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok részére. A pályázat két politikai, négy műszaki és két agronómiái fordulóból állott és fordulónként 10 —10 kérdésből. A pályázat értékelése szeijint az Orosházi Allami Gazdaság Táncsics Szocialista Brigádjának tagjai a szakemberek segítségével helyesen válaszoltak és megnyerték a rádiót. ' Az elmúlt napokban a bábolnai közös vállalat képviselője az Orosházi Állami Gazdaság ízék- házában adta át a rádiót Czirá- ki Ferencnek, a Táncsics Szocialista Brigád vezetőjének. Az orosházi kisegítő iskola patron álói Az „Együtt egymásért” úttörőmozgalom keretében tanácskozásra hívta az orosházi kisegítő (iskolában működő Kilián György Úttörőcsapat a testvér KjISZ-alapszervezet és a patronáló szocialista brigádok képviselőit. A meghívásnak valamennyien eleget tettek; jelen voltak a férfifehér- nemü-gyárj Petőfi brigádjának, a Béke Tsz sertéstelepi Petőfi brigádjának, az üveggyár Tyereskova, Semmelweis Ignác és Dolores Ibárruri Szocialista Brigádjának, az ÁFÉSZ szövetkezeti szocialista brigádjának és az üveggyár Kilián György KISZ- alapszervezetének képviselői. A megbeszélésen a csapatvezető beszámolt a kapcsolatok tartalmáról, ismertette az úttörőtanács programjának második félévi feladatait, kiemelve azokat, amelyeket csak az együttműködő testületekkel közösen lehet meg- i valósítani. Ilyenek például a közös társadalmi munkaakciók, az „Egy család — egy őrs”, „Az őrs barátja” akció, az ifivezetők tevékenysége, találkozások szocialista brigádtagokkal. KISZ-fiatalokkal és a munkahelyek megismertetése. A brigádok és a KlSZ-alap- szervezet vállalta, hogy ezekét a tennivalókat valóban „Együtt egymásért” oldjuk meg. Korszerűtlen, elavult iskolánk otthonosabbá tételéhez társadalmi munkát is felajánlottak, és néhány oktatástechnikai eszközt, például vetítőket is kapunk. A megbeszélés várható eredményét az anyagi segítségen túl a csapatvezetőség és az iskola vezetése a társadalmi kapcsolatok bővítésében látja, amely mesz- szemenőe'n a gyermekek érdekét szolgálja. Barsi Vincéné csapatvezető Gazdag tartalommal jelent meg a Szövetkezeti Élet új száma Megjelenít a Szövetkezeti I Élet, a Békés megyei mező- gazdasági, ipari és fogyasztási ] szövetkezetek lapjának idei j második siáma. Első oldalán i beszámol dr. Soós Gábor, MÉM-állarrjtitkár közelmúltban történt látogatásáról, melynek során tárgyalt megyénk vezetőivel, a Körösvidéki Tsz-Szövetség munkatársaival, s átadta az alapításról szóló okiratot a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülésnek, valamint a Gyulai Húskombinátnak. Ugyancsak az első oldalon érdekes tudósítást közöl a lap az Orosházi Kazángyártó és Építőipari Szövetkezel új termékéről. 1977. FEBRUÁR 5. ; amely ’ külföldön máris keresett lett. Olvashatunk a lapban a | medgyesegyházi ipari szövel- i kezetek jelenéről, jövőjéről, valamint Pálfi György igazgató tollából a szakmunkástovábbképzés kétegyházi terveiről. Összefoglaló írást közöl a lap a januárban tartott pártaktívaülésekről, felhíva a figyelmet a legfontosabb tennivalókra. Közli a lap a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusának határozatát, valamint Balogh Sándornak, a Körösvidéki Tsz-Szövetség elnökének írását: ..A határozatok megvalósításának útján” címmel. Olvashatunk a lapban a társadalmi túladjon védelméről, a mezőberényi szövetkezetek munkájáról, valamint a takarékszövetkezetek idei terveiről. Kórlapok a komputerben Á számítógépes fertőzőbeteg-nyilvántartás premierje megyénkben Egy gombnyomás és a komputer bemutatkozik: TPA vagyok, a Békés megyei Számítástechnikai Intézet számítógépe. Melyek a kérdései? — Hány ember betegedett meg megyénkben • fertőző májgyulladásban 1978 júniusában, ebből hány volt a 18 és 20 év közötti nő és hányán laktak Gyulán? — A kérdés szándékosan kacifántos, de a gépet nem lehet zavarba, hozni. Elindulnak a mágnes- szalagok, ide-oda pörögnek egy kicsit és a kiírószerkezet máris száguldozni kezd a papíron: Tavaly a VI. hónapban 15 fertőző májgyulladás volt Békés megyében, ebből 2 volt az említett életkorú nő és hárman laktak Gyulán. Elismerően nézek a program alkotóira — dr. Hóss Károlyra és Lipták Irénre —, de ők csak mosolyognak csodálkozásomon. — Ez nem volt komoly feladat a gépnek — világosit fel dr. Moss Károly. — Ennél sokszorta bonyolultabb összefüggéseket is pillanatok alatt kiszámít és kiír a számítógép. Nern hiszem, hogy ki tudna találni olyan kérdést a fertőzőbeteg-nyilvántartással kapcsolatban, amire ne válaszolna azonnal. Rubeoja a szalagoii Nem is kísérletezünk tovább, hogy zavarba hozzam a gépet, ehelyett megpróbáljuk összefoglalni mi is az, amit láttunk. Nos, ez a megye számítógépes fertőzőbeteg-nyilvántartási programjának premierje volt. Ez a precíz elnevezés, de azt hiszem ebből még nem teljesen világos a dolog lényege. Arról van ugyanis szó, hogy hazánkban az egészség- ügyi szervek előírták, milyen fertőző betegségeket kötelező jelenteni a KÖJÁL-nak. Szám szerint 21 van, olyanok, melyek súlyosságuk, vagy gyors elterjedésük miatt veszélyesek lehetnek. Akik ilyen betegséget kapnak, azoknak a kórlapja bekerül a nyilvántartásba. Ezeknek a lapoknak a gfeldolgozása nagyon fontos, mert ki lehet szűrni belőlük a járványveszélyes időszakokat, környékeket. Csakhogy ezeknek a következtetéseknek a levonását nagyon megnehezítette a kézi feldolgozás időigényessége. Egy egyszerű statisztika összeállításán is hárman-négyen dolgoztak több napig, és ha valamilyen újabb adatra volt szükség, akkor kezdhették a munkát elölről. Az elmúlt évben megváltozott a fertőző betegségek nyilvántartási rendszere és ez adta az ötletet dr. Maurer Józsefnek, a KÖJÁL igazgató-főorvosának és dr. Höss Károlynak. a Békás megyei Tanács Számítástechnikai Intézet vezetőjének: erre a feladatra igénybe vegyék a számítógépet. Mit tudjon a program? A legrövidebb válasz erre az lenne, hogy: mindent, de ilyen a világon sehol sem működik. Meg kellett vizsgálni, milyen adatok szükségesek a klinikus orvos, a járványügyi szakember vagy éppen a statisztikus számára és ezeket feldolgoztatni a géppel. Itt kapcsolódott a munkába dr. Pluhár János, megyei ferlőző- beteg-íőorvos, aki rögtön megértette, milyen előnyöket nyújt az orvosok számára is a számitógépes adatfeldolgozás. Összeállította azt a mintegy 150 kérdést, melyek a klinikai gyakorlat csaknem minden részét felölelik. Ehhez csatlakozott még a köz- egészségügy 50 szempontja és 20 —25 olyan adat. mely a pontos nyilvántartást és gyors visszakeresést segíti. A gyulai kórházban ápolt fertőző májgyulladásban szenvedő betegek adatainak szalagra vitelével kezdődött a munka. Amíg ez folyt, addig a számítóközpont munkatársai a programon dolgoztak. Számos ismeretlen kérdést kellett megoldaniuk, mert ehhez hasonló betegnyilvántartási program nemcsak az országban, de Európában sem nagyon van. Mindent ki kellett tehát találni és dicséretükre legyen mondva, ez kitűnően sikerült. Az első próbafuttatások után tovább finomították a rendszert és ma már nyugodtan elmondhatjuk. hogy mindent tud. amire a gyakorlati életben szükség lehet. Elkészíti az összesített Vegyszerek a mezőgazdaságnak A békéscsabai AGKOKER meregraktarában bő választékban állnak rendelkezésre a megye mezőgazdasági üzemeinek részére a gyom- . irtó és talajfertőtlenítő szerek, melyek a tavaszi mezőgazdasági munkáknál nélkülözhetetlenek (Fotó: Demény Gyula) Iparfejlesztés Szeghalmon Szeghalmon tovább fejlesztik a Csepel Autógyár üzemét. Még ez év januárjában megkezdték a nagyarányú építkezést, bővítést Üj üzemcsarnokokat létesítenek, melyek beruházási költsége közel 200 millió forint. A tervek I szerint 1978 végére adják át rendeltetésének a 3l'-es Állami Épi” tőipari Vállalat munkáját, az új üzemcsarnokot. Ezzel tovább javul Szeghalmon a munkalehetőség. Az új létesítményekkel 500 l embernek tudnak munkát adni. statisztikákat., közli az egyes betegségek kor, nem és hely szerinti csoportosítását, kimutatja a betegségek súlyosságát és még sorolhatnánk sokáig, mert több százféle szempont szerint képes kikeresni, értelmezni és sorba rakni a tárolt adatokat. Készül járványügyi térkép A program tehat kész, szépen, gyorsan és pontosan is működik, de mire jó mindez? Megérte a rengeteg ráfordított munkát? — Ezt a kérdést'dr. Maurer Józsefnek tettem fel. — Feltétlenül érdemes volt megcsinálni, ma már a modern orvostudomány nem dolgozhat a tegnap elavult módszereivel. Ez a számítógépes nyilvántartás és feldolgozás segít a gyakorló orvosnak, hogy megfigyelje az egyes gyógyszerek hatását, a betegségek kombinálódásának lehetőségét, a szövődmények kialakulását és még nagyon sok mindent, melyekről dr. Pluhár János részletesebben és bővebben tudna beszélni. A közegészségügy területén is számos ismeret nyerhető a számítógéptől. Ha már több év adatai állnak rendelkezésünkre, akkor látni fogjuk, hogy az egyes fertőző betegségek mikor és hol ütik fel a fejüket, ennek megfelelően már előre gondoskodhatunk a szükséges védőhatásokról. A számítógép segítségével egyszerűbb lesz a kórházból kikerült betegek rendszeres ellenőrzése, utókezelése, mert a komputer pontosan nyilvántartja, kit, mikor kell újra megvizsgálni. Segítségével. el tudjuk készíteni majd a megye járványügyi térképét, mely óriási segítséget ad majd a megelőző munkához. Szolgáltat még a program ezeken kívül nagyon sok olyan adatot, melyeket eddig a feldolgozás rendkívüli időigénye miatt sohasem kaptunk meg. Egyszóval, olyan eszközhöz jutottunk a számítógép jóvoltából, mely gyorsan. hatékonyan és sokoldalúan alkalmazható, csak tudni kell okosan bánni vele. Békés megyében tehát már világszínvonalon történik a fertőző betegek nyilvántartása, de ez a forradalmian új módszer csak akkor hozhat átütő sikert, ha az egész országban alkalmazzák. Ezt a egészségügy illetékesei is tudják, ezért kísérték végig nagy figyelemmel a megyében folyó munkát. Rövidesen az Egészség- ügyi Minisztérium illetékesei látogatnak el Békéscsabára, hogy meggyőződjenek az itt kidolgozott program országos alkalmaz- hatóságáról. Az alkotók nyugodtak, ők biztosak a sikerben. I-ényai László A lakosság szolgálatában A békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat kibővített igazgatói tanácsülésén értékelték az 1978. évi eredményeket. Aprólékosan meg. vitatták a szocialista brigádok tevékenységét. Az ácsok, bádogosok, kőművesek. lakatosok, szobafestők, mázolok, vízvezetékszerelők és egyéb szakmabeliek a lakossági szolgáltatásban minden korábbinál eredményesebb munkát végeztek. Az IKV kezeléseben levő lakások karbantartására. a hibák kijavítására mozgósított brigádok verseny vállalásainak legfőbb pontja a minőségi munka volt. Ennek köszönhető, hogy a békéscsabai IKV-nál 1978-ban ösz- szesen huszonöt brigád nyerte el a megtisztelő szocialista brigád címet, Első helyre a Dobó István bádogosbrigád került, a második helyezést a Gagarin kőművesbrigád nyerte, a harmadikat pedig a Kun Béla ácsbrigád. Az új esztendőben még nagyobb gondossággal készülnek a lakossági igények maximális kielégítésére.
