Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
Félmilliárdos MÉK-beruházás Rossz vicc Sokáig nem fogom elfelejteni annak a Trabant-tulajdonosnak a riadt arcát, akinek a járművét néhány ereje teljében levő ,,vieemester” az egyik dunántúli nagyközség piacterén az éjszaka leple alatt fölpakolta a piaci elárusító betonasztalra. A Trabant tulajdonosának hosszú idejébe, fáradságába és bosszúságába került, amíg néhány jó- lelkü segítővel leemelte a járművet kényszerű tárolási helyéről. No, és pénzébe is került, hiszen ez az oda-vissza pakolás alaposan megsértette a Trabant alvázát... Ez a keserű ízű „▼icc" jutott az eszembe a minap, amikor a békéscsabai Eencsési úti lakótelep épülettömbjei között hazafelé igyekezve, egyszer csak az egyik ház mellől hirtelen egy sárga ZA-s Zsiguli termett elém. Az úttesttől sok-sok méter távolságban, ahol én biztonságban éreztem magam... A lakótelep úthálózatát — tanulva a többi csabai lakótelep meglehetősen kanyargós és meglehetősen balesetveszélyes útjainak hibájából — úgy építették, hogy azok egyes lépcsőházaktól ötven—kétszáz méterre is esnek. A kocsitulajdonosok azonban „segítenek a ba jón”: kihasználva a tömbök közötti széles gyalogjárókat, lakásuk lépcsőházainak megközelítésére ezeket használják ... Én megértem azt, hogy a motorizáció bizonyos mértékig el- kényelmesít. Azt is megértem, hogy a kényelmi szempontokat figyelembe véve jólesik közvetlenül a lakás bejárata előtt kiszállni az autóból, főképpen ezeken a téli napokon. De mégis: egyelőre a lakótelepen a legelterjedtebb „jármű” a gyermekkocsi. amelyek épségét veszélyeztetik a tömbök között szlalomozó, a lépcsőházak torkáig elmerészkedö gépkocsik. S belegondolni is rossz, mi lesz a sorsa a tavasszal a házak elé palántáit virágtöveknek. cserjéknek. facsemetéknek ... Hacsak! Hacsak ezen kényelmes gépkocsivezetők le nem szoknak erről a rossz viccről! Vagy le nem szoktatják őket. (—esi) Színvonal — belföldön is A7. ipari szövetkezetekben készülő ruházati termékek többségét külföldön értékesítik. Mégsem jelenti ez azt. hogy a belföldi igények háttérbe szőrűimbe az exportkötelezettségek mögött. A szövetkezetek ugyanis felkészültek arra, hogy az idén a múlt évinél lényegesen több ruhafélét juttatnak a hazai üzletekbe. Az OKISZ nemrégiben megállapodott a Belkereskedelmi és Könnyűipari Minisztériummal, hogy 1977-ben az ipari szövetkezetek összesen 275 ezer férfi— és 160 ezer női kabátot. 190 ezer férfiöltönyt, 470 ezer férfinadrágot és 160 ezer gyermekkabátot szállítanak belföldi megrendelőiknek. Egyedül a Budapesti Fehérneműipari Szövetkezet csaknem félmillió férfiinget készít fékonanyagból. A szövetkezeti üzemekben 200 ezer pár kesztyű is 'készül, javarészt gyermekméretben. Az OKISZ és az egyesült ruházati szövetkezet számottevően bővíti a sza- badidőruházat-választékát. A tavalyinál többfajta anyagból és többféle fazonban készülnek a farmernadrágok, a vászon öltönyök. Különösen figyelemreméltó az ipari szövetkezeteknek az a törekvése. amely a csecsemöruhá- zat kínálatának, választékának bővítésére irányul. A legkisebbeknek készülő ruhákhoz a legjobb anyagokat szerzik be. A mezőgazdasági termékeket j értékesítő szövetkezeti közös vállalatok, a MÉK-ek az idén több mint 500 millió forint értékű beruházást terveznek. Kilenc helyen építenek nagy halmos — egyenként 800 vagon áru I befogadására képes — burgonyatárolót. Kecskeméten 600 va- gonos hűtőház építése kezdődik meg. Pécsett palántanevelőház, j Tatabányán burgonyakoptató--és konyhakészre feldolgozó üzem. j Zalaegerszegen pedig új kirendeltségi raktár épül. Baján városellátó raktárt, Veszprém— Soha annyi kedves vendég ] nem fordult meg a községünk- 1 ben, mint» amióta felépült az új könyvtárunk — büszkélkedett egy értekezleten a medgyes- bodzási tanácselnök. A falu ékességét, a népi ihletésű takaros epületet valóban szívesen felkeresik a mesz- szi földről jött emberek is, de a könyvtár elsősorban mégis a medgyesbodzásiaké. Másfél évvel ezelőtt nyílt meg a felszabadulási emlékkönyvtár, amely érzékelhetően megváltoztatta a község arculatát. A szépen gondozott parkban levő kis ház különös vonzóerőt sugároz: az ezer lakosú községből közel négyszázan a rendszeres olvasók közé tartoznak. Gyakran van a könyvtárban irodalmi est, TIT-előadás és a szocialista j brigádok tagjai is rendszeres Iá- I togatói a könyvek birodalma- | nak. A zenei részlegen kívül gyermeksarok várja a legkisebbeket, ahol a könyveken kívül társasájátékok és diafilmek Is az apróságok szórakoztatását szolgálják. Sáros időben a gyerekek az előtérben hagyják cipőiket, úgy, mint ahogy azt otthon megszokták. — Hiába szólunk a kicsiknek, hogy nem kell levenni a lábbeliket, hiszen nem tudunk papucsot adni mindenkinek — mondja Csécsei István, a könyvtár vezetője. — A tisztelet kifejezését jelenti nálunk, ha sá- [ ros lábbal nem tapossák össze a közösség vagyonát. Jó érzés tudni, hogy az emberek meg- j becsülik a könyvtárt és szíve- j sen jönnek ide. Az elmúlt évben néha még kicsinek is bizonyult az olvasótermünk, amikor egv-egy érdekesebb előadásnak lehettünk a részesei. Könyvnapon, a költészet napján. író-olvasó találkozókon mindig nagy számú közönség várja az alkotókat. Büszkeségben és Pápán korszerű zöldség- és gyümölcstárolót létesítenek, s ezek beruházásához is még az idén hozzálátnak. A szövetkezeti kereskedelem hálózatát Budapesten nyolc, vidéken 46 bolt építésével bővítik. a boltok többségének megnyílására is sor kerül még ebben az esztendőben. A gépesítés során — néhány újabb csomagológép beszerzése mellett — főleg az árumozgatást köny- n.yitő targuncaállományt korszerűsítik. (MTI) (Fotó: Lónyai László) gél gondolunk art's, hogy az elmúlt ősszel községünkben láthattuk vendégül megyénk íróit, a Köröstáj-ankét résztvevőit. Nagy sikerű irodalmi esten mutatkozott be Plenter Béla gitárművész, valamint Sass Ervin, Vadász Ferenc és Varsa Zoltán költők, újságírók. Különböző szakkörök megbeszéléseinek adunk otthont, és állandó ven-, dégeink a gyerekek is. Az általános iskola a könyvtárban tartja a rendkívüli irodalomórákat, s a napközisek is visszatérő barátaink, a tanév' elején pedig az elsősök közösen jönnek el a pedagógusokkal egy kis bemutatkozásra. A könyvtár és az iskola jobb együttműködése érdekében a két intézmény közös megállapodást kötött, amelynek értelmében a kötelező olvasmányok és a szemléltető eszközök biztosításával igyekszünk kiegészíteni az iskolai munkát. Hasonló együttműködés van kialakulóban a termelőszövetkezettel is, hiszen a tsz-tagok és a szocialista brigádok kollektívái is felismerték a könyvtár közművelő szerepét. Kilencezer kötet könyv, nagy számú folyóirat és hanglemez várja a medgyesbodzási olvasókat. A könyvtárnak fiókrészlegei vannak Gábortelepen és Pusztaottlakán. ahol a körzetesítés során felszabadult iskolaépületben kaptak otthont a könyvek. Falusi képeslapokon általában a tanácsháza, az iskola és egv-egy műemlék jellegű templom képviseli a helység látnivalóit. Ha M ed gyes bőd zásról majd egy új képsorozat készül, akkor a könyvtár épülete bizonyára előkelő helyet kap az üdvözlőlapon, hírül adva országvilág számára a közművelődésnek ezt a kis ékszerdobozát. Andódy Tibor Azt, hogy valakinek miként értékelik a munkáját, következtetheti abból is természetesen, hogy milyen erkölcsi és anyagi elismerésekben részesítik. Szükségtelen hangsúlyozni: mindenkinek számít, hogy mi van a fizetési és a prémiumborítékban, vagy mrfior és miért részesült dicséretben, jutalomban. S az is magától értetődik, hogy ezeket mint jelzéseket fogja fel: következtet belőlük főnökei véleményére. Azoknak viszont, akik valamely intézmény, hatóság, vállalat igazgatási apparátusában dolgoznak, legalább ilyen fontos, hogy mit remélhetnek munkahelyükön hosszabb távon. Vagyis az. hogy egész emberi személyiségüket — tehát a politikai és szakmai minőségüket, jellembeli tulajdonságaikat, dolgozó társaikhoz való viszonyukat hogyan ítélik meg feletteseik, s mindez miként befolyásolja életük, munkájuk további alakulását. Mindenki tudja, hogy a minősítések ma teljesen nyíltak: az érintettek természetes joga ismerni a róluk szóló hivatalos, írásos véleményt, sőt azt aláírásukkal is tanúsítaniuk kell. Az is köztudott, hogy a legjobb rendelkezés, a legkiválóbb jogbiz- tosíték se teszi eleve lehetetlenné, hogy ne fordulhasson elő helyenként „kettős minősítés", az emberek afféle kettős könyvelése. Hány esetben fordul elő még manapság is: a jó minősítés csupán arra szolgál, hogy tovább lehessen „passzolni” azt, akitől meg akarunk szabadulni. Vagy ami semmivel sem jobb ennél, azért kapja meg a jó minősítést valaki, mert feletteseinek ne~i volt bátorságuk a közben eltelt időszakban őszintén megmondani mindazt, amit nem tartottak kielégítőnek munkájában, magatartásában. És hány esetben vált ki ma is keserű vitákat, ha mindezt megmondják ugyan, de már csak akkor, amikor rendezni kell a személyügyi dossziékat. Lehet ellenkezőleg is: jól dolgozik valaki, megmutatja politikai erényeit, bátran kiáll azért, amit helyesnek vél, szakmájában is jó teljesítményt nyújt, de minderről csak egyetlen esetben beszélgetnek el vele, amikor már nem lehet tovább halogatni. Az év első heteit töltjük most, s ha az utcát járjuk, szinte minden harmadik-negyedik üzleten kis tábla tudatja az emberekkel: itt most leltároznak. Mást nem is tehetnénk, mint hogy megértőén tudomásul vesszük: az év első napjaiban fel kell mérni a készleteket, tisztában kell lenni azzal, mennyi van tartalékban, mi hiányzik, mit kell felfrissíteni, mit kell leszámítolni. Ami a személyi ügyeket, tehát az embereket illeti, lehet és kell is kijelölni minősítési időNégy művészi ágban rendez országos bemutatót, fesztivált, találkozót a Magyar Úttörők Szövetsége a napjainkban zajló 1977. évi úttörő kulturális szemle eseményeként. Április 3—6. között a legjobb úttörőzenekarok Sopronban, 7—10-ig az { éneklő rajok Szentesen, majd ( június 7. és 10. között bábja- j tékosok Salgótarjánban, il- j 4 BÉKÉS MiCWj^r T977. FEBRUÁR 1. szakokat, de legkevésbé se lehet úgy eljárni, mint az egyszer egy évben nagyleltárt készítő vállalat. A személyi dossziék nem élettelen tárgyak, hanem embereket tartanak számon, akik dolgoznak, élet- és munkaproblémákat oldanak meg, fejlődnek vagy megakadnak, segítséget várnak, képzésre és továbbképzésre van szükségük, jellemüeg erősödnek vagy éppen visszacsúsznak. Helyesen értelmezve tehát a személyi dosszié nemcsak azért nyitott, mert annak tartalmát az érintett ismeri, hanem abban az értelemben is, hogy az soha nem lezárt, végleges, hanem amíg egy ember aktív, addig az a bizonyos dosszié is alakul, kiegészül, módosul. Azaz, a következő minősítés tükrözi azt az utat is, amit közben az illető megtett. Mostanában gyakran felteszik a kérdést, hogy az ismert három követelmény közül — politikai, szakmai és emberi magatartás — melyik áll előtérben7 Bizony, nem játék a szavakkal, hogy jelenleg mindhárom előtérben áll annak megfelelően, ahogyan a helyzet, a feladatok, a megterhelések követelményeket támasztanak, És mindennek természetesen van egy olyan elkerülhetetlen vonzata, hogy a személyügyi és kádernevelő munkában a demokratikus elemeknek is erősödniük kell. Nem úgy, hogy pillanatnyi közhangulatra bízzák bárhol is az emberek megítélését, vagy a vezetők személyes véleményüket valamilyen bizonytalan „közvélemény” mögé bújtatják. Az ilyen értelmezés nagy károkat okozna, mert éppen a szubjektív, az esetleges tényezők szerepét erősítené. Hanem olyan értelemben, hogy többet nyomjon a latba a választott testületek, a párt- és szakszervezetek, a társadalmi képviseletek, a szocialista brigádok véleménye. Azok a komoly és felelős állásfoglalások, amelyek éppen elejét vehetik annak, hogy valakinek a megítélése csupán egyetlen ember nem ritkán elfogult, vagy hiányos , ismereteire alapuljon. Így csökkenteni lehet az olyan minősítéseket is, melyek az antik görög korban működött Delphoi jósdájának közismert kétértelmű nyelvén t készülnek. Különben is, a minősítés csupán egy mozzanata az emberi ügyekkel való foglalkozásnak, A lényeg, a fófeladat minden vezető számára az, hogy képezze, nevelje. segítse beosztottait, s ebben a véleményformálás nem célnak, hanem eszköznek tekinthető, más nagyon fontos és lényeges pedagógiai eszközök sorában. K. L. letve az Éneklő Ifjúság kórusvetélkedő nagydíjasai Zán- kán tartják országos találkozójukat. A bemutatók előkészítésében, szervezésében sok segítséget nyújtanak a gyerekek kulturális-művészeti tevékenységét támogató intézmények: a Kulturális Minisztérium, a Népművelési Intézet, a KÖTA és a Magyar Rádió. A fővárosi intézményekkel való jó együttműködés jellemzi a februári járási, városi, kerületi, illetve megyéi fordulókat Is. Könyvtár, amely megváltoztatta a község arculatát Az úttörő kulturális szemle eseményei j Nyitott dossziék
