Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

Félmilliárdos MÉK-beruházás Rossz vicc Sokáig nem fogom elfelejte­ni annak a Trabant-tulajdonos­nak a riadt arcát, akinek a jár­művét néhány ereje teljében le­vő ,,vieemester” az egyik du­nántúli nagyközség piacterén az éjszaka leple alatt fölpakolta a piaci elárusító betonasztalra. A Trabant tulajdonosának hosszú idejébe, fáradságába és bosszú­ságába került, amíg néhány jó- lelkü segítővel leemelte a jár­művet kényszerű tárolási helyé­ről. No, és pénzébe is került, hiszen ez az oda-vissza pakolás alaposan megsértette a Trabant alvázát... Ez a keserű ízű „▼icc" jutott az eszembe a minap, amikor a békéscsabai Eencsési úti la­kótelep épülettömbjei között hazafelé igyekezve, egyszer csak az egyik ház mellől hirtelen egy sárga ZA-s Zsiguli termett elém. Az úttesttől sok-sok mé­ter távolságban, ahol én biz­tonságban éreztem magam... A lakótelep úthálózatát — tanulva a többi csabai lakóte­lep meglehetősen kanyargós és meglehetősen balesetveszélyes útjainak hibájából — úgy épí­tették, hogy azok egyes lépcső­házaktól ötven—kétszáz méter­re is esnek. A kocsitulajdono­sok azonban „segítenek a ba jón”: kihasználva a tömbök kö­zötti széles gyalogjárókat, la­kásuk lépcsőházainak megköze­lítésére ezeket használják ... Én megértem azt, hogy a mo­torizáció bizonyos mértékig el- kényelmesít. Azt is megértem, hogy a kényelmi szempontokat figyelembe véve jólesik közvet­lenül a lakás bejárata előtt ki­szállni az autóból, főképpen ezeken a téli napokon. De még­is: egyelőre a lakótelepen a leg­elterjedtebb „jármű” a gyer­mekkocsi. amelyek épségét ve­szélyeztetik a tömbök között szlalomozó, a lépcsőházak tor­káig elmerészkedö gépkocsik. S belegondolni is rossz, mi lesz a sorsa a tavasszal a házak elé palántáit virágtöveknek. cser­jéknek. facsemetéknek ... Ha­csak! Hacsak ezen kényelmes gépkocsivezetők le nem szok­nak erről a rossz viccről! Vagy le nem szoktatják őket. (—esi) Színvonal — belföldön is A7. ipari szövetkezetekben ké­szülő ruházati termékek több­ségét külföldön értékesítik. Mégsem jelenti ez azt. hogy a belföldi igények háttérbe sző­rűimbe az exportkötelezettségek mögött. A szövetkezetek ugyan­is felkészültek arra, hogy az idén a múlt évinél lényegesen több ruhafélét juttatnak a hazai üzletekbe. Az OKISZ nemrégiben meg­állapodott a Belkereskedelmi és Könnyűipari Minisztériummal, hogy 1977-ben az ipari szövet­kezetek összesen 275 ezer férfi— és 160 ezer női kabátot. 190 ezer férfiöltönyt, 470 ezer férfinad­rágot és 160 ezer gyermekkabá­tot szállítanak belföldi meg­rendelőiknek. Egyedül a Buda­pesti Fehérneműipari Szövetke­zet csaknem félmillió férfiinget készít fékonanyagból. A szövet­kezeti üzemekben 200 ezer pár kesztyű is 'készül, javarészt gyermekméretben. Az OKISZ és az egyesült ruházati szövetke­zet számottevően bővíti a sza- badidőruházat-választékát. A ta­valyinál többfajta anyagból és többféle fazonban készülnek a farmernadrágok, a vászon öltö­nyök. Különösen figyelemreméltó az ipari szövetkezeteknek az a tö­rekvése. amely a csecsemöruhá- zat kínálatának, választékának bővítésére irányul. A legkiseb­beknek készülő ruhákhoz a leg­jobb anyagokat szerzik be. A mezőgazdasági termékeket j értékesítő szövetkezeti közös vállalatok, a MÉK-ek az idén több mint 500 millió forint ér­tékű beruházást terveznek. Ki­lenc helyen építenek nagy hal­mos — egyenként 800 vagon áru I befogadására képes — burgo­nyatárolót. Kecskeméten 600 va- gonos hűtőház építése kezdődik meg. Pécsett palántanevelőház, j Tatabányán burgonyakoptató--és konyhakészre feldolgozó üzem. j Zalaegerszegen pedig új ki­rendeltségi raktár épül. Baján városellátó raktárt, Veszprém­— Soha annyi kedves vendég ] nem fordult meg a községünk- 1 ben, mint» amióta felépült az új könyvtárunk — büszkélkedett egy értekezleten a medgyes- bodzási tanácselnök. A falu ékességét, a népi ih­letésű takaros epületet való­ban szívesen felkeresik a mesz- szi földről jött emberek is, de a könyvtár elsősorban mégis a medgyesbodzásiaké. Másfél év­vel ezelőtt nyílt meg a felsza­badulási emlékkönyvtár, amely érzékelhetően megváltoztatta a község arculatát. A szépen gon­dozott parkban levő kis ház kü­lönös vonzóerőt sugároz: az ezer lakosú községből közel négyszázan a rendszeres olva­sók közé tartoznak. Gyakran van a könyvtárban irodalmi est, TIT-előadás és a szocialista j brigádok tagjai is rendszeres Iá- I togatói a könyvek birodalma- | nak. A zenei részlegen kívül gyermeksarok várja a legkiseb­beket, ahol a könyveken kívül társasájátékok és diafilmek Is az apróságok szórakoztatását szolgálják. Sáros időben a gyere­kek az előtérben hagyják cipői­ket, úgy, mint ahogy azt ott­hon megszokták. — Hiába szólunk a kicsiknek, hogy nem kell levenni a láb­beliket, hiszen nem tudunk pa­pucsot adni mindenkinek — mondja Csécsei István, a könyv­tár vezetője. — A tisztelet ki­fejezését jelenti nálunk, ha sá- [ ros lábbal nem tapossák össze a közösség vagyonát. Jó érzés tudni, hogy az emberek meg- j becsülik a könyvtárt és szíve- j sen jönnek ide. Az elmúlt év­ben néha még kicsinek is bi­zonyult az olvasótermünk, ami­kor egv-egy érdekesebb elő­adásnak lehettünk a részesei. Könyvnapon, a költészet nap­ján. író-olvasó találkozókon mindig nagy számú közönség várja az alkotókat. Büszkeség­ben és Pápán korszerű zöldség- és gyümölcstárolót létesítenek, s ezek beruházásához is még az idén hozzálátnak. A szövetkezeti kereskedelem hálózatát Budapesten nyolc, vi­déken 46 bolt építésével bőví­tik. a boltok többségének meg­nyílására is sor kerül még eb­ben az esztendőben. A gépesí­tés során — néhány újabb cso­magológép beszerzése mellett — főleg az árumozgatást köny- n.yitő targuncaállományt korsze­rűsítik. (MTI) (Fotó: Lónyai László) gél gondolunk art's, hogy az el­múlt ősszel községünkben lát­hattuk vendégül megyénk íróit, a Köröstáj-ankét résztvevőit. Nagy sikerű irodalmi esten mu­tatkozott be Plenter Béla gitár­művész, valamint Sass Ervin, Vadász Ferenc és Varsa Zoltán költők, újságírók. Különböző szakkörök megbeszéléseinek adunk otthont, és állandó ven-, dégeink a gyerekek is. Az álta­lános iskola a könyvtárban tart­ja a rendkívüli irodalomórákat, s a napközisek is visszatérő ba­rátaink, a tanév' elején pedig az elsősök közösen jönnek el a pedagógusokkal egy kis bemu­tatkozásra. A könyvtár és az iskola jobb együttműködése ér­dekében a két intézmény közös megállapodást kötött, amelynek értelmében a kötelező olvasmá­nyok és a szemléltető eszközök biztosításával igyekszünk kiegé­szíteni az iskolai munkát. Ha­sonló együttműködés van ki­alakulóban a termelőszövetke­zettel is, hiszen a tsz-tagok és a szocialista brigádok kollektí­vái is felismerték a könyvtár közművelő szerepét. Kilencezer kötet könyv, nagy számú folyóirat és hanglemez várja a medgyesbodzási olvasó­kat. A könyvtárnak fiókrészle­gei vannak Gábortelepen és Pusztaottlakán. ahol a körzete­sítés során felszabadult isko­laépületben kaptak otthont a könyvek. Falusi képeslapokon általá­ban a tanácsháza, az iskola és egv-egy műemlék jellegű temp­lom képviseli a helység látni­valóit. Ha M ed gyes bőd zásról majd egy új képsorozat készül, akkor a könyvtár épülete bizo­nyára előkelő helyet kap az üd­vözlőlapon, hírül adva ország­világ számára a közművelődés­nek ezt a kis ékszerdobozát. Andódy Tibor Azt, hogy valakinek miként értékelik a munkáját, következ­tetheti abból is természetesen, hogy milyen erkölcsi és anyagi elismerésekben részesítik. Szük­ségtelen hangsúlyozni: minden­kinek számít, hogy mi van a fi­zetési és a prémiumborítékban, vagy mrfior és miért részesült dicséretben, jutalomban. S az is magától értetődik, hogy ezeket mint jelzéseket fogja fel: követ­keztet belőlük főnökei vélemé­nyére. Azoknak viszont, akik va­lamely intézmény, hatóság, vál­lalat igazgatási apparátusában dolgoznak, legalább ilyen fontos, hogy mit remélhetnek munkahe­lyükön hosszabb távon. Vagyis az. hogy egész emberi személyi­ségüket — tehát a politikai és szakmai minőségüket, jellembeli tulajdonságaikat, dolgozó társa­ikhoz való viszonyukat hogyan ítélik meg feletteseik, s mindez miként befolyásolja életük, mun­kájuk további alakulását. Mindenki tudja, hogy a minő­sítések ma teljesen nyíltak: az érintettek természetes joga is­merni a róluk szóló hivatalos, írásos véleményt, sőt azt aláírá­sukkal is tanúsítaniuk kell. Az is köztudott, hogy a legjobb ren­delkezés, a legkiválóbb jogbiz- tosíték se teszi eleve lehetetlen­né, hogy ne fordulhasson elő helyenként „kettős minősítés", az emberek afféle kettős könyvelé­se. Hány esetben fordul elő még manapság is: a jó minősítés csu­pán arra szolgál, hogy tovább le­hessen „passzolni” azt, akitől meg akarunk szabadulni. Vagy ami semmivel sem jobb ennél, azért kapja meg a jó minősítést valaki, mert feletteseinek ne~i volt bátorságuk a közben eltelt időszakban őszintén megmondani mindazt, amit nem tartottak ki­elégítőnek munkájában, maga­tartásában. És hány esetben vált ki ma is keserű vitákat, ha mind­ezt megmondják ugyan, de már csak akkor, amikor rendezni kell a személyügyi dossziékat. Lehet ellenkezőleg is: jól dolgozik va­laki, megmutatja politikai eré­nyeit, bátran kiáll azért, amit helyesnek vél, szakmájában is jó teljesítményt nyújt, de minderről csak egyetlen esetben beszélget­nek el vele, amikor már nem le­het tovább halogatni. Az év első heteit töltjük most, s ha az utcát járjuk, szinte min­den harmadik-negyedik üzleten kis tábla tudatja az emberekkel: itt most leltároznak. Mást nem is tehetnénk, mint hogy megértőén tudomásul vesszük: az év első napjaiban fel kell mérni a kész­leteket, tisztában kell lenni azzal, mennyi van tartalékban, mi hi­ányzik, mit kell felfrissíteni, mit kell leszámítolni. Ami a személyi ügyeket, te­hát az embereket illeti, lehet és kell is kijelölni minősítési idő­Négy művészi ágban ren­dez országos bemutatót, fesztivált, találkozót a Ma­gyar Úttörők Szövetsége a napjainkban zajló 1977. évi úttörő kulturális szemle ese­ményeként. Április 3—6. kö­zött a legjobb úttörőzeneka­rok Sopronban, 7—10-ig az { éneklő rajok Szentesen, majd ( június 7. és 10. között bábja- j tékosok Salgótarjánban, il- j 4 BÉKÉS MiCWj^r T977. FEBRUÁR 1. szakokat, de legkevésbé se lehet úgy eljárni, mint az egyszer egy évben nagyleltárt készítő válla­lat. A személyi dossziék nem élettelen tárgyak, hanem embe­reket tartanak számon, akik dol­goznak, élet- és munkaproblé­mákat oldanak meg, fejlődnek vagy megakadnak, segítséget várnak, képzésre és továbbkép­zésre van szükségük, jellemüeg erősödnek vagy éppen vissza­csúsznak. Helyesen értelmezve tehát a személyi dosszié nemcsak azért nyitott, mert annak tartal­mát az érintett ismeri, hanem abban az értelemben is, hogy az soha nem lezárt, végleges, ha­nem amíg egy ember aktív, ad­dig az a bizonyos dosszié is ala­kul, kiegészül, módosul. Azaz, a következő minősítés tükrözi azt az utat is, amit közben az illető megtett. Mostanában gyakran felteszik a kérdést, hogy az ismert három követelmény közül — politikai, szakmai és emberi magatartás — melyik áll előtérben7 Bizony, nem játék a szavakkal, hogy je­lenleg mindhárom előtérben áll annak megfelelően, ahogyan a helyzet, a feladatok, a megter­helések követelményeket támasz­tanak, És mindennek természe­tesen van egy olyan elkerülhe­tetlen vonzata, hogy a személy­ügyi és kádernevelő munkában a demokratikus elemeknek is erősödniük kell. Nem úgy, hogy pillanatnyi közhangulatra bízzák bárhol is az emberek megítélé­sét, vagy a vezetők személyes véleményüket valamilyen bi­zonytalan „közvélemény” mögé bújtatják. Az ilyen értelmezés nagy károkat okozna, mert ép­pen a szubjektív, az esetleges té­nyezők szerepét erősítené. Ha­nem olyan értelemben, hogy töb­bet nyomjon a latba a választott testületek, a párt- és szakszer­vezetek, a társadalmi képvisele­tek, a szocialista brigádok véle­ménye. Azok a komoly és fele­lős állásfoglalások, amelyek ép­pen elejét vehetik annak, hogy valakinek a megítélése csupán egyetlen ember nem ritkán elfo­gult, vagy hiányos , ismereteire alapuljon. Így csökkenteni lehet az olyan minősítéseket is, me­lyek az antik görög korban mű­ködött Delphoi jósdájának köz­ismert kétértelmű nyelvén t ké­szülnek. Különben is, a minősítés csu­pán egy mozzanata az emberi ügyekkel való foglalkozásnak, A lényeg, a fófeladat minden veze­tő számára az, hogy képezze, ne­velje. segítse beosztottait, s eb­ben a véleményformálás nem célnak, hanem eszköznek tekint­hető, más nagyon fontos és lé­nyeges pedagógiai eszközök so­rában. K. L. letve az Éneklő Ifjúság kó­rusvetélkedő nagydíjasai Zán- kán tartják országos találko­zójukat. A bemutatók előké­szítésében, szervezésében sok segítséget nyújtanak a gyere­kek kulturális-művészeti tevé­kenységét támogató intézmé­nyek: a Kulturális Miniszté­rium, a Népművelési Intézet, a KÖTA és a Magyar Rádió. A fővárosi intézményekkel való jó együttműködés jel­lemzi a februári járási, váro­si, kerületi, illetve megyéi fordulókat Is. Könyvtár, amely megváltoztatta a község arculatát Az úttörő kulturális szemle eseményei j Nyitott dossziék

Next

/
Oldalképek
Tartalom