Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

A magyar Gaudi Sorsok — emberek 100 éve szüléiéit Magyar Ede Art Nouveau. Jugendstil vagy stíl íloréal, nálunk szecesszió, ez az igen gazdag, hirtelen felvil­lant nagy szellemi áramlat Eu­rópában, amely az élet egész te­rületét áthatotta és formálta az öltözködéstől kezdve az evőesz­közökön keresztül, egészen az építészetig. Nálunk talán 1890-től jelentkezett, és az első világhá­ború befejeződéséig tartott. Ez idő atatt olyan' nagyszerű épüle­teket hozott létre, mint a Lech- 11 er Ödön és Pártos Gyula ter­vezte Iparművészeti Múzeum épülete, a veszprémi színházépü­let Medgyasszay István, tervezé­sében, Árkay Aladár városmajo­ri temploma, Kós Karoly és Györgyi Dénes városmajori is-1 kólája, Komor Marcell és Jakab' Dezső tervezte marosvásárhelyi I Kultúrpalota, ugyancsak az ő| művük a szabadkai városháza, korábbró1 a marosvásárhelyi vá­rosháza. valamint a nagyváradi hírneves Fekete Sas Szálló és üz- | letház, Raichl J. Ferenc szabad- , kai és szegedi alkotásai. Szintén a szecesszió formavilá- J 1inban alkotott kiváló művész, i Magyar Ede, a magyar Gaudi 100 éve, 1877. január 31-én szü­letett Orosházán, négygyermekes családban. Édesapja asztalosmes­ter volt, többféle találmány meg­valósításával is foglalkozott. A család 1880-ig az Oszadszki ne­met viselte, csak attól kezdve használták a Magyar családne­vet. Az építészet iránt igen fogé- kony fiatalember az építőmeste­ri képesítést a budapesti felső I építőipari iskolában szerezte j meg. Ezt követően előbb Temes­várra ment, majd Szegeden te­lepedett le, és nyitott tervezőiro­dát. Első jelentősebb szegedi alko­tása a Tábor utca 5. szám alat­ti lakóház, amely ízelítőt ad korai tehetségéből. Különö- > sen kitűnik ez a kapübejárat növényi ihletésű vonalvezetésé­ből, és a kapualj két ' oldalán sorakozó fehér ruhás léányala- kok kezében levő virágmotívu­mokból, amelyek már a szecesz- sziót híven tükrözik. Ezt követően tervezte meg a volt Reök-palolát, amely napja­inkban is Szeged legszebb sze­cessziós háza. Fennmaradt há­zai közül ez a legsikerültebb, itt alkalmazta legbátrabban, ugyanakkor legkecsesebben a természeti formákat. Az épület díszeinek növényi formái, vo­nalkultusza, a megszokottól el­térő, különös színei nemcsak Szeged, hanem az ország legjobb szecessziós épületei közé eme­lik. A házon alkalmazott mű­vészeti stílus minden bizonnyal az építtetőnek. Reök Istvánnak is szólt, aki Zürichben tanult, modern felfogású mérnökember s ezen túlmenőleg Munkácsy Mi­hálynak unokatestvére volt. Az építtető többször megfordult Pá­rizsban, s minden bizonnyal az ott látottak is segítettek megér­teim azt a gondolatot, hogy ha­zahozza a kor legdivatosabb épí­tészeti stílusát. Magyar Edének nem volt mér­nöki diplomája, ami csak növeli egyéniségének értékét, csddála- tos elhivatottságát az építészet iránt. A felsőipariskolai alapo­kat tanulmányutakon, autodi­dakta módon fejlesztette, é$ a művészetek forrongásának köz­pontjában, Párizsban halmozta fel magában a szecesszió él­ményanyagát, formakincsét. Ezekben az években, a század- fordulón nem kisebb dolgok történtek ott, mint az 1900-as világkiállítás, ahova egész Eu­rópa összehordta szecessziós ipar- művészeti kincseit. Picasso ku- b'sta korszakához érkezett el. a fauvizmus diadalmaskodott. A Reök-palota elkészülte. 1907-ben valóságos csúcsteljesítménye a helyi iparosoknak, a lakatosok­nak. a díszítőszobrászoknak és a kőműveseknek, Az épület gaz­dag mívességét értékelték Sze­geden. és egymás után kapta a nagy feladatokat. Ezek az ún. Somogyi-udvar, a szegedi Ká­rász utca sarkán, a Református­palota és pályázatnyertesként a kaposvári színház épülete. A szecesszió divatja hazánk­ban a század első évtizede vé­gere jobbara elmúlt. Ennek oka részint az, hogy kévés volt te­hetséges művelője, másrészt a soha nem látott formák kivite­lezése roppant sok munkát és precizitást igényeltek. Arról nem is beszélve, hogy a kommersz- igényű építkezések tőkeszegé­nyek voltak. Jó példa erre Magyar Ede későbbiekben épített házai, amelyek közül Szegeden ma hatot találunk. A fentieken túlmenőleg még néhány más munkájáról is meg kell emlékeznünk, mint például a horgosi Reök-birtok épületei, a zentai szálloda és városháza és a nagykikindai templom. A túlfeszített munkatempó, családi problémáinak rendezet­lensége (válni akart, de felesége és annak családja nem volt haj­landó). kedvenc stílusának ki­fulladása és anyagi csődje miatt a golyót választotta szerelmének lakásán, 1912. május 5-én, 34 éves korában. Apósa egyébként a Szegeden jó hírnévnek örvendett Adok építőmester volt. aki töb­bek között a ma is meglevő gőz­fürdőt vitelezte ki. Magyar Ede a’kotóműhelye* a Reök-palota bejáratának bal ol­dalán található két irodahelyi­ségben volt. Nála dolgozott Se­bestyén Endre és Soós Aladár, mindkettő építészmérnök, továb­bá Takács János és Mihály Fe­renc építőmesterek. Magyar Ede szecessziója köz­vetlen Lechner Ödön és Lajta Béla mellé kívánkozik, de ezt a száguldó művészeti irányzatot ö képviselte legkövetkezetesebben hazánkban. A Reök-palota egye­dülállóan stílustiszta alkotás. amelyen nem ismerhető fel egyet­len kortárs építész szolgai máso­lása sem. Annyira egyedülálló és magányos ez a ház hazánkban, mint Csontváry sokat emlegetett cédrusa. Dr. Bátyai Jenő Amikor szóba kerül, hogy a I közigazgatásban dolgozó törzs- I gárdistákról szeretnék írni, He- gyesi Péter, a békési Városi Ta­nács személyzeti csoportvezetője ezzel kezdi: „Mit gondol, itt [ könnyebb évtizedekig helytállni, j mint ugyanannyi időt az üzem- ; ben. a munkapad mellett becsü­letesen. példamutatqan végigdol- ; gozni?” Mit válaszolhatok erre? Csak annyit: kérdezzük meg őket. Az adóügyes Egy fejkendős asszony tétován áll a szoba közepén, kezében a kitöltött nyomtatvánnyal. — Gyere csak, Annuskám. mi- ! ről van szó? — biztatja az ügy­intéző. — Tudod, van egy kis kertünk, j azt akarom szétosztani a fiaim között. Nézd már meg, jól csi­náltam? Hunya Ferencné. a pénzügyi osztály adócsoportjának vezetője már nem fiatal asszony; három év múlva nyugdíjba megy. A kapa mellől kerültem a köz- igazgatásba, még 1952 tavaszán — emlékezik. Hívtak: gyere ezt. kell csinálni, én meg élvállaltam. ; Nem volt könnyű ebben az idő­ben adóüggyel foglalkozni, de ki. j tartottam. Igaz, megfordult a le. jemben: most már elég, itt ha­gyom az egészet. A mi csalá- j dunkban az volt a mérce: ki, ho- j gyan állja meg a helyét, még ak­kor is, ha nem fenékig tejföl az i élete. Aztán lehetőség nyílt a ta­nulásra. A néjyhóaapos pénzügvi iskola elvégzése után leérettsé- j gizterh, tovább képeztem ma- j gam. Fáradhatatlannak látszik. Ttí- 1 relmesen, megértőén magyaráz j az újabb ügyfeleknek, akik elé- ; gedetten távoznak az irodájából. I — Mindig magamból indulok ki, ezért érzem át a hozzám for_ 1 dűlők gondját-baját. Az embe­rekkel való közvetlen kapcsola- | tot tartom munkám leggyümöl- i csözőbb részének. Persze sok­szor megkapjuk, hogy búrokra­Sztárok és sztorik a hónap filmprogramjában A februári filmkínálatból bi­zonyára a legtöbb nézőt a Bu­dapest Játékiilmstúdió új pro­dukciója, a ..Fekete gyémán­tok” vonzza majd, az a kétré­szes színes film, amely Jókai Mór regénye nyomán, Várkonyi Zoltán rendezésében készült. A kétrészes filmet Illés György operatőr fényképezte, zeneszer­ző Petrovios Emil. A főbb sze­replők: Huszti Péter, Sunyovsz- ky Szilvia, Haumann Péter, Sza­bó Sándor, Tolnay Klári, Páger Antal, Koncz Gábor és Márkus László. A hónap második ma­gyar filmje Radványi Géza im­már klasszikus számba menő re­mekműve lesz, a Valahol Euró­pában. A háború utáni film­gyártás első máig is izgalmas alkotását Balázs Béla és Rad­ványi Géza írta, s a főszerepek­ben Somlai Arthurt, Gábor Miklóst és Bánki Zsuzsát lát­hatják a nézők. ' Február két szovjet, filmet hoz a mozikba. Bűnügyi film a „Méreg a pohárban”, amely a rigai filmstúdióban készült kri­misorozat egyik része. A film, bár önállóan is teljes értékű, néhány olyan szereplőt vonul­tat fel. amelyeket más, korábbi produkciókból, így a „Gyilkos­ság másodkézből” című filmből ismerhet a közönség. Neves vi­lágsztárokat, Claudia Cardi- nalet. Peter Finchet. Sean Conneryt, Hardy Krügert. Mai- ro Adorfot és Donatasz Banio- niszt szerepelteti a felújításban vetítésre kerülő, „A jégsziget foglyai” című színes, szinkroni­zált szovjet—olasz film, amelyet Mihail Kalatozov, a „Szállnak a darvak” rendezője készített. Csehszlovákiából erkezett Sta­nislav Strnad: „A bátyámnak klassz öccse van” című színes íilmvígjátéka, ugyancsak első­sorban a fiataloknak, főleg a gyerekeknek szól „A télapót Willinek hívták” című NDK alkotás. Színes történelmi film a „Felkelők álruhában’, ame­lyet az NDK-beli Thomas Kü- schel rendezett. A DEFA Stúdió alkotása az 1500-as évekbe, a német, parasztmozgalmak korá­ba kalauzol. A kevésbq ismert mongol filmgyártást képviseli a programban az „Áradás” című alkotás, amely az 1920-as évek elején játszódik, a mongol— orosz határ mentén, és a fehér­gárdisták elleni küzdelem epi­zódjait eleveníti fef. A világhírű Carlos Saui’a „Si­rató egy banditáért” című színes spanyol—olasz—francia filmje az igényes filmek közönségét vonz­za majd elsősorban. Ugyancsak a művészfilmek kategóriájába tartozik Carlos Saura más’k filmje, a Stress is. amelyet a Filmbarátok Köre-hálózatban vetítenek. Ebben Geraldine Chaplin a sztár. Az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb alkotását Tony Richardson „A hosszú­távfutó magányossága” című filmjét is felújítják a következő hetekben. Évtizedek a köz szolgálatában ták vagyunk. Pedig mi a tör­vényeket hajtjuk, illetve hajtat­juk végre. Más kérdés, hogy né­ha tőlünk is sok felesleges jelen­tést, papírt kérnek. Megbecsülés? Nem panaszkodom. Több kitün­tetést kaptam a 25 év alatt, a fi­zetésemmel is meg vagyok elé­gedve. Van két nagy fiam. Az egyik autóvillamossági szerelő a 8-as Volánnál, a kisebb meg í dekoratőr. Megszületett a máso- ! dik unokám is, lesz kikkel fog- I lalkoznom, ha eljön a pihenés j ideje... A tanácsos A műszaki' osztály egyik irodá, 1 jának ajtaján ez áll: Horváth József tanácsos, csoportvezető. Hogyan lesz valaki tanácsi al- j kalmazott? — Ami engem illet, véletlenül — válaszolja. A Csongrád me­gyei Sándorfalván születtem. Amikor 1954-ben Szegeden elvé- | geztem az építőipari techniku­mot, a békési Járási Tanácshoz küldtek egyéves gyakorlatra. Családot alapítottam és itt ra­gadtam: Nem bántam meg. Meg- : szerettem a tanácsi munkát, ígér­tek már nekem 800 forinttal töb­bét, mint a mostani fizetésem mégsem mentem el. Tudja, kü­lön öröm az számomra, ha látha­tom. élvezhetem mindazt, ami­nek megteremtéséhez valame­lyest, a magam módján én is hozzájárultam. Keveset találni az íróasztala mellett. Munkájának jelentős ré- [ szét teszi ki a helyszínelés. Járja a várost, a város környéki közsé­geket. munkatársaival ellenőri- j zi, felméri a lakóházak állapo­tát. — Van tennivalónk bőven — bizonygatja —, hiszen az árvíz, majd a belvíz nagyon sok házat j megrongált és a lakásépítés üte- J me is gyorsabb lett az utóbbi j években. Évente mintegy ezer [ üggyel foglalkozunk. Ez azt je- ! lenti, hogy naponta 6—8 ember ! keresi meg az osztályt. Energikus ember. Tenni akaró, tenni tudó. Munkáját az embe­rek szolgálata szabja meg immár több mint húsz éve. Igaz. az el­ismerés sem maradt el. Megkap­ta az Építőipar Kiváló Do'gozo- ja miniszteri kitüntetést, volt ju. talomúton Lengyelországban és 1975-ben kiérdemelte a tanácsosi címet. Az anyakönyvvezefő „Én. mint a békési Városi Ta­nács anyakönyvvezetője Önöket házastársaknak nyilvánítom...” Vajon hányszor hangzottak el ezek a szavak Pócsi Béláné szá­jából? — Nem számoltam össze — mondja a mindig mosolygó asz- szonv. Nyolc éve vagyok anya­könyvvezető. tavaly 215 házas­ságot kötöttek a városban. Ter­t mészetesen ez a munkámnak csak egy. de szép részét jelenti. Hosszú utat kellett megtenni, amíg idáig eljutottam. Ügv tű­nik. mintha tegnap lett volna, amikor a közellátásnál, a gaz­dálkodási csoportnál dolgoztam. A mezőgazdaság átszervezésének hőskora. Nehéz, küzdelmes, még­is felejthetetlen időszak volt az­Mindig emberek között. 1931 óta. Ügyes-bajos dolgaikkal fog­lalkozni. még itt. a munkahelyen is. hiszen szakszervezeti elnök, s tagja a Hazafias Népfront városi nőbizottságának. Közben tanul. Megszerzi a gimnáziumi érettségi bizonyítványt és elvégzi a mar­xizmus—leninizmus esti közép­iskolát. — Nekem az okozza a legna­gyobb örömet, amikor a házassá­got kötött fiatalokkal néhány év múlva kél-három gyerek társa­ságában találkozom. Egyébként jó a kapcsolatunk a TÜSZSZI- vel. Tavaly 154 névadót rendez­tünk az apróságoknak. A legked­vesebb esetem? Nemrégen tör­tént. hogy aranylakodalomba voltam hivatalos egy kedves, öt- gyerekes. idős házasoárhoz. Mi­vel engem itt, a tanácsnál és az ismerősök viccesen édesanyám­nak szólítanak a zengsz vagy a fénvképész elkiáltotta magát: „Édesanyámnak is töltsétek egv kuoicával...” — mire az egvik idősebb néni megszólalt a fiata­lok felé mutatva: — Mondja kedvesem, ezek itt mind a maga gyerekei? **• • Jelenleg a békési Városi Ta­nácsnál 64-en dolgoznak, közü­lük 40-en törzsgárdatagok. Hisz- szük. hogy a fiatalok példát vesz. nek róluk, mert munkájukkal, emberségükkel, hűségükkel rá­szolgáltak erre. Seres Sándor Napirenden: A klubélet erősítése, a tagság fejlesztése Orosházán A hét elején tartották Oros­házán a Magyar Autóklub he­lyi csoportjának idei évi rendes közgyűlését. Ez alkalommal je­lentést hallgattak meg az el­múlt évi tevékenységről, amely­ben értékelték a tagság és a vezetőség munkáját. Figyelemre méltó két számadatot feltétle­nül említeni kell. Orosházán a személygépkocsi-tulajdonosok száma megközelítően háromezer és ez a szám feltételezné egy igen erőteljes, jó klubélet hi- i alakítását. A Magyar Autóklub [ orosházi csoportja ennek ér­dekében sok mindent meg is ( tesz, bár helyiség hiányában a lehetőségeik bizonyos vonatko­zásban korlátozottak. E közgyű­lésen azonban elhangzott az is, hogy legkésőbb 1978 első ne­gyedében megoldódik az elhe-' lyezési probléma, ú j irodahelyi- ] séget vásárolnak, majd ezt ko- ! vetően három és fél milliós be- l ruházassál műszaki bázist is lé­tesítenek. amely a klubtagok j számára nyújt kedvező szolgál- j tamást. Ha már a szolgáltatások- | ról esik szó. akkor feltétlenül I említést kell tenni azokról a 1 kedvezményes utazási lehetősé­gekről is, amelyeket eddig is biztosított a klub, de a jövőben még inkább biztosít. Ehhez vi­szont szükséges az is. hogy á jelenleg mintegy 200 fős klub­tagságot növeljék. Erre nemcsak a klubélet erősítése miatt van szükség, hanem minden való­színűség szerint a közlekedési morál javításában is nagy sze­repet kapna, ha az autósok nem csupán az országúton találkoz­nának egymással, hanem időn­ként beszélgethetnének is. A közgyűlésen szó esett arról, hogy a Petőfi Művelődési Központtal közösen szervezett autós ismere­teket terjesztő előadássorozato­kat az idén is folytatni kell és az autós műszaki ismereteken túlmenően igen hasznosak lesz- ■nek a közlekedési szabályokról szóló filmvetítéses, valamint az alapvető elsősegélynyújtási is­mereteket bemutató előadások. A klubközgyűlés ez alkalom­mal megválasztotta az új négy­tagú vezetőséget, amely az idei évtől kezdve irányítja a cso­port munkáját. f. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom