Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

Békésről és Tarhosról évente 700 szakképzett munkást kap a megye mezőgazdasága Növelni a termelést, csökkenteni a költségeket A kedvezőtlen időjárás ellenére is eredményes évet zárt a fiizesgyarmati Vörös Csillag Tsz Az elmúlt hét végén tartotta | zárszámadó és tervtárgyaló köz­gyűlését megyénk legnagyobb i termelőszövetkezete, a füzes - gyarmati Vörös Csillag. A hűtő­házban megtartott közgyűlés el­nökségében ott volt Lehóczky Mihály, a TOT főtitkárhelyette­se. Molnár Lajos, az MSZMP megyei bizottságának munkatár­sa, a járás, a község, párt-, álla­mi és társadalmi vezetői. A szövetkezet elnöke, Csirik Imre az elmúlt ér gazdasági eredményeinek taglalásakor el­mondotta, hogy megnyugtató biztonságot adott termelésükhöz a több mint 700 millió forintos szövetkezeti tisz­ta vagyon. Az elmúlt évi szél­sőséges időjárás hatalmas káro­kat okozott az üzemben. Az aszály és a fagy hozzávetőlegesen 15 millió forint termeléskiesést okozott. Ennek ellenére búzából csaknem 1 ezer 900 vagont, ku­koricából félezer vagont, cukor­répából 2 ezer 300 vagont, zöld­takarmányból 1 ezer 800 vagon és több mint 17 vagon lucerna- magot takarítottak be. A lucer­naüzemek 750 vagon szárít- mányt készítettek. Az önálló ága­zatként működő kertészet, a már említett fagykár ellenére is jó eredménnyel zárt. Rendkívül fontos helyet fog­lal el a szövetkezet gazdasági életében az állattenyésztés. Nagy feladatokat oldott meg az építő­részleg, amely tavalyi munkájá­val bizonyította létrehozásának szükségességét, főleg annak ér­dekében, hogy a saját és a köz­ségben létesítendő beruházások minél olcsóbban és minél rövi- debb idő alatt valósuljanak meg. Hasonlóan fontos szerep jutott a főágazatként működő takar­mánygazdálkodásnak, amely több mint 600 millió forint érté- kű takarmányt biztosított az állattenyésztésnek. Összességé­ben 400 millió forintos termelé­si költség mellett 457,5 milliós termelési értéket, 352,5 milliós árbevételt ért el, ami 45 millió forintos eredményt hozott a szö­vetkezetnek. A termelési értéket 25. az árbevételt mintegy 50 mil­lió forinttal teljesítették túl. Mindezek azt eredményezték, hogy tudták biztosítani a szövet­w—»«■■■■>!»■<■»»—«« mwmmmt kezet több mint 2 e&er tagjá- i nak a megfelelő személyi jőve-' delmet. Erre a célra az elmúlt í évben 65,5 millió forintot fizettek j ki. Az egy hónapra jutó átlagke- 1 reset megközelítette a 3 ezer 800 forintot. Beszámolója befejezéseként az elnök számot adott a tagságnak arról, hogy a Vörös Csillag az elmúlt évben is kimagasló ered­ményt ért el és megvan a lehető­sége annak, hogy az idei célki­tűzésekben foglalt nagvobb fel­adatokat teljesíteni tudják. Az elért eredmények azt tükrözik, hogy tovább fejlődött a szövet­kezet anyagi bázisa, a tagság társadalmi, politikai ereje, amely biztosítéka annak, hogy a Vörös Csillagot a jövőben is a legjob­bak között említhessék. Ismertette az ez évi célkitűzé­seket is. amelynek mottója az lehet: tovább növelni a terme­lést és a lehetőségekhez mérten csökkenteni a költségeket. Magas, de nem elérhetetlen cé­lokat tűztek ki. Növénytermesz­tésben 160 millió forintos terme­lési értéket kell teljesíteni. Négy és fél ezer hektáron közel 2 ezer vagon búza termesztését határoz­ták el, 1 ezer 400 hektáron lu­cernát, 1 ezer 600 hektáron ku­koricát, 600 hektáron cukorrépát termesztenek. A kertészetnek 45 millió forintos termelési értéket kell produkálni. Az állattenyész­tés termelési értékterve is meg­közelíti a 200 millió forintot. összességében a szövetkezet főógazatainak ez évben a ter­melési értékterve meghaladja a félmilliárd forintot! Ha ez si­kerülne, több mint 46 millió fo­rint tiszta nyereséghez jutnak. Ezek a nagyszerű tervek arra hi­vatottak, hogy teljesítésükkel — eleget téve a népgazdasági elvá­rásoknak — tovább növeljék a szövetkezet vagyonát, a tagság jövedelmét, ellensúlyozzák azt a kiesést, amit a tavalyi kedvezőt­len időjárás okozott. Szó volt a tervek között, hogy a növénytermesztés csak akkor tud további sikereket elérni, ha a megkezdett és jó úton haladó agronómiái, vízrendezési, komp­lett meliorációs munkát talajia- vítással tovább folytatják. Meg kell találni a legrosszabb minő­ségű talajoknak is a leghatéko­nyabb hasznosítását vagy rizs-í telepítéssel, vagy halastó kialakí­tásával. Mindezekhez szükséges lenne, hogy Sárrét térségében kialakítsanak egy olyan komp­lett agrokémiai központot, amely a kisebb kémiai talajjavításokat, mint a meszezés vagy altalajja­vítást — akár önálló vállalat­ként, vagy egyszerű társulás út­ján — megvalósíthatna. Hangsú­lyozta, hogy a tervfeladatok ma­gasak, de megvalósításuk elérhe­tőnek látszik. A beszámolót követő vitában felszólalt Lehóczky Mihály, aki gratulált a szövetkezet tagságának a nagyszerű eredményekhez. Fel­hívta a figyelmet a mezőgazda- sági termelés továbbfokozásának fontosságára. Az idei megemelt tervek teljesítése még nagyobb erőfeszítést követel a vezetőktől, a tagoktól egyaránt. Ezt hangsú­lyozta felszólalásában többek között Varga István, az MSZMP szeghalmi járási bizottságának első titkára. A közgyűlés a vita lezárása után új vezetőségi tagot, ellen­őrző. nőbizottsági elnököt, vala­mint bizottsági tagokat választott. A közgyűlés egyhangúan meg­szavazta csatlakozásukat a cse­peli munkások felhívásához, amelynek konkrét felajánlásait később dolgozza ki a vezetőség. B. O. Leányok, előre! Az elmúlt években a Munka-j ügyi Minisztérium számos intéz­kedést tett a nők szakmunkás- j képzési arányának javítására, i Ennek eredményeként az idei tanévben a lányok aránya az ed­digi legmagasabb — 31,5 száza lékos — a szakmát tanuló iiata- lok között. Minek tudható be ez a szembe­tűnő javulás? — Mindenekelőtt a létszámter­vezésnek — mondták a minisz­tériumban. Lehetővé tettük ugyanis, hogy a megyei tanácsok munkaügyi osztályai módosít­hassák beiskolázási tervüket, s ahol csak férőhely volt, növel­hessék a lányok felvételét. Szemléletváltozás is bekövet­kezett a vállalatoknál: nem idegenkednek a női munkaerő­től. Legfőképpen azonban javultak a szakmatanulás feltételei, a szakmunkás-kollégiumokban a j lányférőhelyek számát a negye­dik ötéves tervben duplájára emeltük. Bár változatlanul a hagyomá­nyos női szakmák után — keres­kedelmi, vendéglátóipari, élelmi- | szergyártó — érdeklődnek első-ij sorban a pályaválasztó lányok, j megfigyelhető, hogy egyre in- | kább jelentkeznek nagyüzemi ipari szakmákra is. öt évvel j ezelőtt a múszerészszakmákban még csak Í30, tavaly már 390 [ lány tanult, a vegyiparban,és aj nyomdaiparban is csa|knem meg-1 háromszorozódott a lányok je­lentkezése. összességében 18 [ szakmában növekedett a szak­munkásvizsgát tett lányok ará­nya. A minisztérium két éve külön kidolgozta, mely szakmák al­kalmasak a nők arányának nö­velésére, és a szakmák 20 százalékát zár­ta ki, mint a nők számára alkal­matlan pályát. A megmaradt 132 szakma közül azóta 79-ben meg­Ma már nem elég a mezőgaz- , daságban a fejlett agrotechnika, szükséges a jól képzett munka- ^ erő is, amely képes a nagy tel- < jesítményű gépeket ellátni és kezelni. A megyében többek kö­zött Kétegyházán és Békésen j teremtették meg a szakmunkás- í képzés lehetőségét. A Békési j Mezőgazdasagi Szakmunkáskép- j zó Intézet igazgatója, dr. Ko_ ! máromi Sándor tájékoztatott a fiatalok képzéséről; — Iskolánkban növényter­mesztő gépszerelő szakmunká­sokat képezünk. Két osztályúi.k van, így évente ötven tizenéves­nek adunk bizonvjtványt. Meg­felelő gépparkot kell kialakíta­nunk, mert minden évfolyam más gépeken tanulja meg a szakmát. A második év végén j tanulóink a mezőgazdaságban ! használt közúti járművekre jo- j gosítványt szereznek. Ehhez az iskolához tartozik a tarhosi munkástovábbképző központ. Itt összesen , 19 oktató i látja el a tantervi feladatokat, j ebből 17-en a békési iskola, ■ ketten pedig a tanfolyamok és továbbképzések oktatói. Egyik nagy gondja az intézet- | nek, hogy a szakoktatói gárda j kevés, így csak magas túlórával tudják ellátni feladatukat. Az . elmúlt évben 47 szakembert kértek fel, akik rendszeresen tartottak előadásokat Tarhoson. j — Sok előnyt tartalmaz ez — I kapcsolódott beszélgetésünkbe Varga János igazgatóhelyettes. | — A gyakorlati munkát végző hallgatók így közvetlen tapasz- | talathoz juthatnak, nem kated­ráról ismerhetik meg a szak- 1 mát. Tarhoshoz a bentlakásos felelő a lányok aránya, s csak 53-ban nem kielégítő. A felnőtt szakmunkásképzésben még na- gyobb arányú a növekedés: míg 1971-ben összesen 1933 dolgozó nő. szerzett a munkája mellett szakmunkásképesítést, addig 1976-ban a számuk már megkö­zelítette a nyolcezret. (Kocsis) Hivatalos megfogalmazása; fényvisszaverő prizma. A köz­nyelv azonban csak macskaszem. ként emlegeti. Nem az elnevezés a fontos, hanem rendeltetése: a látni és látszani. A pirosfényű prizmát legalább 150 méterről (tiszta időben!) észlelnie kell a távolsági fényszórónak. Külföl­dön már olyan prizmákat is gyártanak, amelyeket, 200—300 méterről is látni lehet. Ami a hazai gyártmányokat illeti — enyhén szólva — nincs mire fel­vágni. nem felelnek meg sem a nemzetközi, sem a hazai előírá­soknak. Még szerencse, hogy a külföldről importált gépkocsik jó minőségű prizmákkal vannak ellátva. A kerékpárokhoz is ké­szítünk prizmákat, de az export kerékpárokra nem ez a macska­szem kerül. A KPM 23 1975. számú rende­leté kimondia: minden moto­ros járművet fel kell szerelni fényvisszaverő prizmákkal. Ám lovas kocsikról és kerékpá­rokról sem hiányozhat a macska­szem. Fontos tudnivaló: három­szög alakú prizmát kizárólag pótkocsikra, valamint csuklós autóbuszokra és trolikra szabad tanfolyamok mellett kihelyezett osztályok is tartoznak: Békés­csabán, Orosházán, Szarvason képeznek traktorvezetőket, nö­vény védőméreg-raktárkezelőket, szemest ermény-szárí tó gépkeze­lőket, raktári anyagmozgatókat és terméktisztí tógép-kezelőket, növényvédőgép-kezelőket. önto- zőgép-kezeióket, rizsőröket és más igényelt tanfolyamokat is szerveznek. Segítőtársuk a me­zőtúri főiskola oktatási csoport­ja, az AGROKBR és természe­tesen a szövetkezetek, gazdasa­gok. Molnár Lajosné, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője említette, hogy a szakmunkástanulók 91) száza­lékának szerződése van több­nyire már az első tanulóévben, így a szakmai gyakorlat ideje alatt és a vizsga után számíta­nak munkájukra. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok mind több szakmunkást várnak ettől az in­tézettől. Tavaly csaknem 700 munkást képeztek Békésen a mezőgazdaságnak. Az idén az első félévben négyszáz mun­kás képzésére vállalkozott a tarhosi központ'. De ezen­túl is vannak • csoportos je­lentkezések helyi továbbkép­zésre. Hallottuk, hogy újabban az AGROKER és más nagy gé­peket forgalmazó vállalat csak megfelelő képesítésű munkások­kal rendelkező üzemeknek ad el speciális gépeket, gépsorokat. Sajnos, a szakmunkásképző intézetek költségvetése nem te­szi lehetővé, hogy a gépparkot kellően fejlesszék. A termelő- szövetkezetek is tudják ezt, ezért gépekkel, berendezésekkel segítik a békésiek munkáját. Minden szövetkezet kész arra, hogy a hozzájuk szerződött ta­nulónak a gyakorlati idejére munkát adjon. A Tarhoson ta­nuló munkások a környező tiz­ekben töltik szakmai gyakorla­tukat. Az üzemek és az iskola kap­csolata az utóbbi időben sokat javult, mert jól képzett munka­erőt kapnak vissza. A megye mezőgazdaságának a fejlett agrotechnika alkalmazá­sában egyre inkább szüksége van jól képzett munkaerőre. A Rába Steiger, a K—700-as trak­torokkal és más speciális gé­pekkel nagy teljesítményt csak az a munkás tud nyújtani, aki felkészült a gépek és a gépso­rok működtetésére. Sz. J. szerelni, más járművekre csak kör alakút. Ez a megkülönbözte­tés azért is fontos, mert a lovas kocsikon még manapság is há­romszög alakú prizmákat látni (ha van rajtuk egj^általánú, és ez könnyen bajba sodorhatja a többi járművezetőt. A lovas ko­csikon két prizmán, a lámpán és a névtáblán kívül 1978. december 31 - töl kötelező lesz a kocsi hátulján levő fer­de, piros-fehér csíkozású fényvisszaverő tábla használa­ta is. A Soproni AFIT, ahol a bizton­sági öveket is gyártják, évekig hasztalanul kísérletezett jó mi­nőségű prizmák gyártásával, ezért a közelmúltban kooperáci­ós megállapodást kötött a jugo­szláv Saturnus-céggel, A szer­ződés értelmében a soproniak készítik majd a prizmák fogla­latait, az úgynevezett fémteste­ket, cserébe pedig a jugoszlávok E jelű prizmákat adnak Magyar- országnak. A megállapodás sze­rint még idén, a harmadik ne­gyedévben megérkezik az első szállítmány. (—Ih—) Üj termékek a húsüzemből A Szarvasi Állami Tangazdaság húsüzemében 16 ezer mázsa élő sertést dolgoztak fel a múlt évben, késztermékként 13 ezer mázsát értékesítettek. Üj termékük * rakott sertésnyelv és a szarvasi vas- tagkolbasz már keresett a piacon Megnőtt a nők aránya a szakmunkásképzésben Javultak a szakmatanulás feltételei Külföldről jön a „macskaszem” Amit a prizmáról tudni keli Külön rendelkesés a lovas kocsikra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom