Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-03 / 28. szám
A párthatározat nyomán; Az úttörőmozgalom eredményei, tennivalói megyénkben Az ifjúsággal való fokozott tő-1 rődés következtében az utóbbi j években kedvezően változtak az j úttörőszövetség tevékenységének j politikai-társadalmi feltételei is. j Kialakulóban van az a közszem- lélet, amely az ifjúság, és ezen | belül az úttörők ügyét társadal-! mi ügynek tekinti. Békés megyében 36 ezer 400 tagja van pár- j tunk gyermekszervezetének, a Magyar Üttörők Szövetségének. Az MSZMP Békés megyei Végrehajtó Bizottsága 1975 májusában értékelte a megye úttörő- munkáját. A vb-ülésen mégha- j tározták a pártszervek és szervezetek. az állami, társadalmi és 1 ömegszervezetekben dolgozó kommunisták, a KtSZ-megyebi- zottság és a megyei úttörőelnökség feladatait. A testület a legfontosabb teendők sorában a következőket emelte ki. Fokozódjék az úttörőmozgalomban a KISZ politikai irányítása, a megyei úttörőelnökség segítse elő a gyermekszervezetek politikai jellegének erősítését. Fontos továbbá a csapatok társadalmi kapcsolatainak bővítése, a hatékonyabb nevelőmunka. a szintkülönbségek megszüntetése, a vezető szervek tervszerűbb, hatékonyabb munkája. a vezetőképzés feilesztése, a tárgyi, technikai feltételek javítása. Hatékonyabb politikai nevelés A megyei párt végrehajtó bizottsági ülés után sorra napirendre tűzték a testületi üléseken, titkári tájékoztatókon, munkaértekezleteken az úttörőmunkát a járási, városi pártszervek! is. Intézkedési tervek születtek,, az úttörőelnökségek számot ad- j tak az illető pártszerveknek j munkájukról, s így tervszerűbbé, rendszeressé vált az úttörő- elnökségek és a pártbizottságok kapcsolata. Hatékonyabbá vált j a KISZ politikai irányítása; me- gyénkben már a tervezés idő- . szakában sok helyen egyeztetik a KISZ-akcióprogramot az úttö- | rö-munkatervekkel: elsősorban a! dolgozó fiatalok KISZ-alapszer- j vezeteiben vált elismertté a' KISZ-es ifjúvezetők munkája. Nemcsak a gyermekek, hanem I mind több szülő, felnőtt szarná- j ra is jól ismert már az úttörő- j mozgalmak elnevezése: „Nem; térkép e táj”, az „őrizzük a ián- | got” és most az „Együtt—egy- [ másért”-mozgalom. Ezek, valamint a mozgalmakon belül az akciók programjai jól szolgáliák a politikai nevelést. Nemes tettekre, mai életünk és a jövő feladatainak megismerésére mozgósították a pajtásokat. A programok szorosabban kötődtek a mindennapi élethez, s jól érvényeidül ezekben a játékosság is Tudatosabb, szervezettebb lett a mun-1 kára. a tanulásra nevelés. A! „Bukásmenles őrs” és a „Végezzük el együtt a 8 osztályt” akció is erre ösztönzi a tanulókat — i s magúk a gyermekek fogalmaz- i ták meg az úttörőparlamenfeken a képesség szerinti legjobb tanú- í lás szükségességét. A munkára j nevelésben azonban még számos jó lehetőség kihasználatlan, éppen ezért szükség van az üzemekkel, társszervekkel együtt- j működve még átfogóbb, szerve- ( zettebb nevelőmunkára e téren. Az úttörőcsapatok többsége jól kihasználta a jubileumi év adta lehetőségeket. Reflektor- j fénybe került a hagyományok ápolása, az úttörőszövetség meg- ! alakulása óta eltelt harminc év i eseményeinek, eredményeinek i összegzése. A gyermekek felku- ' tatták úttörő elődeiket, tárgyi i emlékeket, dokumentumokat I gyűjtöttek, minden csapat meg- j írta saját történetét. Levelezések, cseretáborozások révén erősödött a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő barátság. Aj gyermekek személyiségének formálását. a közösségek erősítését j jól szolgálják a hagyományos szemlék, versenyek, túrák, táborozások. Több képzett úttörővezetőt És most következzék néhánv fontosabb adat: megyénk 119 úttörőcsapata összesen 36 ezer 400 tagot számlál, közülük 19 ezer 700 az úttörő és 16 ezer 700 a kisdobos. A csapatokban összesen mintegy 3350 őrsvezető ténykedik, a rajvezetők száma megközelíti az 1450-et. Az őrsvezetőknek 64.5, a rajvezetőknek 53,4 százaléka vett részt vezetőképzésen. a 119 csapatvezető közül pedig 98 végzett tan folyamot. Sürgető feladat tehát növelni a vezetőképzésen részesülők alá - nyát, kialakítani az egymásra épülő képzést, tervszerűen beiskolázni a vezetőket. Hiába adott ugyanis egy-egv csapatban, városban, sót járásban a szükséges úttörővezetői. ifivezetői létszám, ha nincs kellő képzettségük. Sok csapat nem tartja fontosnak a helyi vezetőképzést, megeléged- I nek az őrsvezető tanfolyammal,_ a továbbképzésre, reszortfelelősök képzésére már- nem fordítanak gondot. Ahol a helyi körülmények indokolják, szükséges gyermek- és felnőtt vezetőképző bázisok létrehozása. Az úttörőcsapatokat a választott csapatvezetöségek és az úttörőtanácsok együtt irányítják. Munkájukban meghatározó, irányt szabó fórumok voltak az úttörővezetői konferenciák, illetve úttörőparlamentek. A tavalyid j halfeldolgozó Gyomán A gyomai Halászati Termelő- j szövetkezetben alaptevékenysé- j gükön — tógazdasági és természetes vízi halászaton — kívül ! halfeldolgozással, -értékesítés- j sei és kiegészítő ipari tevékeny- séggel, azaz fémtömegcikk gyár. j tusával is foglalkoznak. Az ^ 1976-os évet jó eredménnyel j zárták. 4,8 millió forintos nyereséggel. Halászatuk 6321 mázsás tervét mintegy 1300 mázsával teljesítették túl. A feldolgozás 21.5 millió forint árbevételt hozott, ezt 6530 mázsa hal feldolgozásával érték el, A múlt évben országosan kiemelt halfeldolgozó lett a HTSZ. A jelenleg 90 embert foglalkoztató 4 BÉKÉS HÉMÜ mnusu i 1977. FEBRUÁR részlegben főként növényevő halakból 10—11-féle készterméket állítanak elő. 1976-ban a HTSZ által fenntarttot halászcsárdákat III. osztályúból II. osztályba soroltakra várt visszaesés ellenére ez a tevékenységük is nyereséges. • 1977-ben kezdik meg állami támogatással, mintegy 45 millió forint beruházással az ezer tonna kapacitásúra tervezett új halfeldolgozó építését. Kiszolgálásához a halászat fejlesztése szükséges, ezért gépparkjuk 15 százalékát már lecserélték korszerűbb. nagyobb teljesítményű gépekre. Sajnos az 1977-es év kedvezőtlenül indult, január végén 3,5 millió forint értékű 21.5 vagon hal pusztult el- így a HTSZ eleve alaphiánnyal kezd. A körülmények ellenére azt tervezik, hogy az új feldolgozó 1978 végén már termelni fog. előtti úttörővezetői értekezleteken kedvezően változott az újraválasztott csapatvezetöségek ösz. szetétele. A legtöbb helyen a vezetőségbe került a szülői munka- közösség elnöke, a patronáló szervek, testületek képviselői, így a \*ezetőségek összetétele általában tükrözi a csapat társadalmi kapcsolatait. Jól sikerültek, s tartalmasak voltak az úttörőparlamentek, melyeken elsősorban a csapat belső életével foglalkoztak a gyermekek. „Egy raj — egy szocialista brigád" A megyei párt végrehajtó bizottság határozata után mindenütt növekedett az úttörőmunkát segítő pártmegbizatások száma. Eredménnyel járt, az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom. Az üzemek Segítsége nélkül elképzelhetetlen lett volna a gyors előrelépés. főként a tárgyi feltételek javításában. A kapcsolatok továbbfejlesztésének útja az ..Egy raj — egy szocialista brigád” mozgalom szélesítése. Olyan együttműködési szerződésekre van szükség, amelyek a kapcsolatok elmélyítésében az eszmei pólitikai tartalmat hangsúlyozzák. S hogy miként lehet a célt szolgálni? Többek között a rendszeres üzemlátogatásokon a munkásélet megismertetésével, a pályaválasztás segítésével, üzemi szakkörök működtetésével. Feltétlenül szólnunk kell az úttörőcsapat és a szülői ház kapcsolatáról is. Az utóbbi időben a kettő közelebb került egymáshoz. Az „Egy család — egy őrs" mozgalom még nem általános ugyan, de több helyen. így Gyulán, Békéscsabán. Orosházán van már erre jó példa. A csapatok felénél rendszeresek az úttörői szülőértekezletek, valamint a szülők parlamentje. A KISZ IX. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójában hangzott el, hogy „Az ifjúságpolitikai párthatározat végrehajtása nem befejezett, hanem kibontakozó, állandó folyamat. E feladatból és felelősségből méltó részt vállal megyénkben az úttörőmozgalom. T. I. Felvilágosítás — tanácsadás — érdekképviselet Beszélgetés a jogsegélyszolgálat céljáról, feladatairól A szakszervezeti jogsegély- szolgálat hazánkban 1974-ben létesült és először a kijelölt 50 vállalatnál és egy ipari szövetkezetnél működött. Ezek egyéves tapasztalata alapján tavaly a SZOT elnök-) sége további vállalatok bevo- j nását látta jónak, és ezért a jogsegélyszolgálat kiterjesztését határozta el. így ez év január 1-évéi megyénkben is 43 helyen lépett életbe az az j újszerű politikai . intézmény, j melynek létrejöttéről, céljá-1 ról és feladatairól beszélget- | tünk dr. Pikó Adriennel, a SZOT közgazdasági és munkajogi alosztályának politikai munkatársával. — Mi a közvetlen célja a jogsegélyszolgálatnak? — Röviden: a dolgozók érdekeinek jogi védelme, tájékoztatás, tanácsadás, segítség- nyújtás és a jogi képviselet biztosítása. Vagyis _ ellátni minden ügyet a dolgozók helyett, mentesíteni őket a személyes utánjárástól, — Ebben a sorrendben első helyen van a jogpropaganda, a felvilágosítás. Bizonyára az esetek legnagyobb részében erről van szó. — A munka tetemes részét valóban a tájékoztatás teszi ki és a tanácsadás. Ennek azért is van nagy jelentősége,, mert nem ismerhetünk minden jogszabályt, amely életben van. A felvilágosítás munkaügyi kérdésekben is j eredményes, ha kellő időben j történik. A tapasztalat ugyan- I .is azt mutatja, hogy ahol már J működik a jogsegélyszolgálat.! ott csökkent a munkaügyi vi- I Iák száma, mert a vállalatok nem egy esetben visszavonták a helytelen intézkedése- I két. A gépesített szabász Hol van már az az idő, amikor a Gyulai Szabó Szövetkezetben az olló volt az egyik legfontosabb munkaeszköz — mondja Krl- zsán György, aki S3 éve dolgozik a szövetkezetnél. Egy nagyméret ű futószalagos asztalnál géppel végzi a szabász teendőit. Am ez a munka ma is nagy figyelmet igényel Fotó: Gál Edit — Ha mégsem történne ilyen szerencsés megoldás a munkaügyi vitás kérdésekben, akkor milyen segítséget lehet nyújtani? — A jogsegélyszolgálat munkaügyi és társadalombiztosítási ügyekben a felvilágosításon és jogi tanácson kivül az ügyfél jogi képviseletét is köteles ellátni törvénysértés, súlyos méltánytalanság, vagy a szocialista erkölcsöt sértő intézkedés esetében, ha ezt a dolgozó igényli. Az egyen igazságának védelme alapvető közösségi érdek is. — Milyen esetben lehet még segítséget kérni? » — A dolgozók munkaviszonyát és a társadalombiztosítási kérdéseket érintő ügyeken túl a családi élettel összefüggő valamennyi területen. Tehát a családjogban, mint például a gyermektartás, gyermekelhelyezés. szülőtartás, házassági bontóperek, örökbefogadás stb. Továbbá különösen indokolt a jogsegélyszolgálat eljárása lakásügyekben, építési engedélyek, bölcsődeióvodai felvételek és gyámhatósági ügyek esetén. — Nemcsak a jogi képviselet, de a tanácsadás, sőt a felvilágosítás kérésekor is a körülmények alapos ismerete szükséges. Ehhez milyen segítséget tudnak nyújtani maguk a jogsegélyszolgálathoz fordulók? — Talán a legfontosabb az, hogy mindent őszintén, reálisan és szépítés nélkül mondjanak el, még a legkényesebb kérdéseket is. Tehát a valóságot, mert csak így lehet jó tanácsot adni. Az ügyről illetéktelen személyek nem szerezhetnek tudomást, a közreműködőket pedig köti a hivatásbeli titoktartás. Ugyanilyen fontos, hogy a kérdésre vonatkozó valamennyi iratot hozzák el. Ez egyébként akkor nagyon lényeges, ha olyan vitás ügyről van szó, amelyben már történt intézkedés, vagy határozathozatal. Kell még a személyi igazolvány, mert a hivatalos iratokat enélkül nem lehet kitölteni. Az őszinteségre visz- szatérve el kell mondanom, hogy a jogsegélyszolgálat munkatársai nemcsak elvárják azt, de maguk is nyílt és őszinte választ adnak a felmerült problémákra, és ha vélt igazsággal állnak szemben. ezt kötelesek megmondani. Ez nyilván - a tanácsot kérők érdekében történik és sok későbbi kellemetlenségtől kiméi meg. — A jogsegélyszolgálat a szakszervezeti érdekképviselet szerve, s mint ilyen csak a szervezett dolgozók rendelkezésére áll? — Nem. A vállalat minden dolgozója igénybe veheti, függetlenül attól, hogy szakszervezeti tag-e vagy sem. * A nyugdíjasok és a szakmunkástanulók szintén. Sőt, az összes előbbiek eltartott hozzátartozója, özvegye vagy árvája is kérheti az ingyenes jogsegélyszolgálat 'segítségét. Vass Maria