Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-03 / 28. szám

Egy jó példa a sok közül

mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnáziumban második éve ünnepük szokatlan időben a János-napot: január 31-én. Joguk van hozzá, hiszen naptárunk tizennégy János-napot tart nyilván. Arra gondoltam először, hogy valamelyik régi kódexből bányászták elő névadójuk nevének hiteles napját De vem. Sőt. az igazgató sem rendellenes időben névnapot tartó János: Ko. vács Sándornak hívják. A megfejtést más okok adják: az iskola életében ez a legalkalmasabb időpont névadóinkra emlékezni. Túl vannak már ilyenkor a félévi hajrán és így nyugodt légkörben zárhatják kedves iskolai ünnepség keretében a házi *anul- mányi versenyeket. Azután a második félév egyre bokrosabb teendőinek is így kielégítően eleget tudnak tenni és nem megy az év végi tanulmányi eredmény rovására sem ez a vállalkozás.

Számos dolgozat, rajz, megfejtés és egyéb versengés jelezte a tanulók napjait november elejétől január végéig Eközben jól megismerték névadójuk életét, munkásságát, vagyis azt. amiért egykoron az iskola névadójául i'álasztotta. Most, január végén került sor az eredményhirdetésre. a legsikeresebben szereplők jutalmazására. A szülői munkaközösség fedezte ennek költségeit saját SZMK-rendezésü — és nem gyűjtögetésből származó — bevételeiből.

A január régi János-nap: ünnep volt az iskolában, jóllehet hétköznapot árasztott szorgos, mindennapi munkálkodásával az egész nagyközség. A tanárok fekete ünneplőbe öltöztek, a diákokon is látszott, hogy gonddal készültek erre a napra. A tanácselnök, a pártbizottság és a szülői munkaközösség képviselői jelenlétükkel kitágították a szokványos házi ünnepségek kereteit:

jelentősége szerint, több is volt annál. Az irodalmi színpad szereplőinek jó felkészültsége, s sikeres dolgozatok és rajzok bemutatása az iskola egy irányba ható kollektív' munkáját igazolta Az igazgató kedves ráadásként levetítette az iskola egy esztendőt átfogó színes filmen rögzített krónikáját, a sűrűn felhangzó „jé, hogy nézek ki” vidám elszólásai kíséretében. Délután pedig még egy nekirugaszkodás tette teljessé a navot: ki tud többel a Szovjetunióról?

A vetélkedők virágkorukat élik mostanság. A több ismeret öntevékeny megszerzésének

csaknem kizárólagos módjává vált ez a forma. Ami megragadta a figyelmemet, és ez egyre több helyen kezd szerencsés gyakorlattá nemesedni: az iskola névadója nem csak arra szolgál, hogy az egyik iskolát könnyebben meg lehessen különböztetni a másiktól, hanem nevelési tartalmat jelent az intézet gyakorlati pedagógiájában. Nemcsak a névadó tisztességből is megkövetelhető tárgyi, életrajzi ismeretét szolgálja, hanem olyan tulajdonságok fejlesztését is. amelyek szocialista celláinkkal egybeesnek. Hunyadi és a szocializmus? — kérdezheti bárki meg- hökkenve. Jogosan, mert e két szót egymás mellé illeszteni: anakronizmus, de egyáltalán nem azok a nagy emberi tettek: amelyeket e névadó egykoron véghez vitt: a haza iránti kötelesség. amely föléje emelkedett egyéni érdekeinek: a néppel való egemé válása, amely győztes honvédő harcainak sikerét adta — és igy lehetne sorolni tovább azokat — a maga korában szokatlannak tűnő de ma is ioé- nyeU — tulajdonsáaokat. amelyek viszont a ma feladatainak megoldására is mozgósíthatnak, ha a ma emberének is tula’don- ttágává válik a mai kor. a szocializmus tartalmi szintién.

—5—

Mii- jeleni- Ady öröksége? — írói világtalálkozó

Mit jelent Ady öröksége az .írók legújabb nemzedéke számára? — e kérdés áll majd középpontban a fiatal írók József Attila körének áprilisi tanácskozásán, amely a költő születésének 100. évfordulója alkalma, ból rendezendő megemlékezések, alkotói találkozók nyitányául szolgál. Erről, s az író- szövetség idei terveiről Garai Gábor Kossuth-díjas költő, főtitkár nyilatkozott.

— Szövetségünk eseménynaptára fontos elvi-közéleti kérdések megvitatásának foglalata: az elmélyült alkotói eszmecserékre számos jelentős hazai és külföldi fórum kínálkozik. A szövetség szervezte Ady-ünnepsé- gek sorát a fiatal költők, esztéták és kritikusok tanácskozása nyitja meg. Ügy vélem, elsősorban személyes vallomásokra számíthatunk, hiszen az idősebb pályatársak, s a közvélemény is ezekre lenne a legkíváncsibb. Adyval kapcsolatos rendezvény lesz a negyedik európai költőtalálkozó is, ezt október 9—10. között rendezik meg Budapesten. Költészet a forradalomban és forradalom a költészetben — ez lesz a számos ismert hazai és külföldi költő találkozójának fő témája. Mi azokat a megnyilvánulásokat várjuk különösen nagy érdeklődéssel. amelyek arról tudósítanak: mit jelent Ady a világnak. A fiatal, a debreceni évek Adyjál kutatja és mutatja majd be a világnak és önmagunknak a debreceni irodalmi napok eseménysorozata is.

— A szocialista országok írószövetségi vezetői idei tanácskozásának szintén Budapest ad otthont. Az efféle tanácskozások célja egymás problémáinak beható megismerése. a kölcsönös informálódás, de ezenkívül történt már néhány kísérlet .arra vonatkozólag, hogy az irodalmi alkotómunka’ valamennyi fontos elvi, észtét1 kai, szakmai kérdését is megvitassuk.

a TIT VII. küldöttközgyűlésre készülve

Az idei esztendőben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezetei igen jelentős eseményre készülnek: a négyévenkénti tisztújításra, amellyel egy- időben kiemelt feladatot szánnak j az eltelt időszak munkájának} elemzésére, a jövő teendőinek meghatározására. Az orosházi já- j rási szervezet előtt is ezek a feladatok állnak, ez határozza meg j munkájuk lényegi részét is, I amellett, hogy az MSZMP XI. j kongresszusa által meghatáro- j zott feladatokat a közművelődés \ vonatkozásában teljesítik. Dávid László, a TIT orosházi járási j szervezetének titkára tájékozta- | tott a húszéves járási szervezet munkájáról.

— Hogyan jellemezné az elmúlt négy esztendő munkáját?

—•' Az ismeretterjesztést az el- j múlt négy esztendőben úgy iel- lemezhetnénk, hogy a közműve- j lődésben, de különösképpen a fi- zikai dolgozók körében teremtett j tudásszerzési lehetőségnek egyik igen fontos bázisa lett. Nem is I a számszerű növekedést helyez- j tűk előtérbe, hanem az árnyalati i finomításokra törekedtünk, a ré- I tegismeretterjesztés megvalósitá-, sara. E vonatkozásban igen szép > eredményeket is értünk el a kü- 1 lönféle komplex sorozatok beik- I tatásával, a jobban megválogatott vegyes sorozatokkal, amelyek éppen e fenti célt szolgálták. Az előadásaink száma a járás kilenc községében az eltelt idő-; szakban 600-nál több volt. Ez a szám bizonyítja munkánk megalapozottságát. azt. hogv a járás községeiben az ottani vezetőség megértette és támogatja munkánkat, A négy esztendő tévé-1

| kenységét más vonatkozásban ' éppen a helyi erőforrások 'összpontosítása jellemezte.

— Szervezetileg hogyan támogatta ezt a TIT?

— Megtaláltuk a formát, j Amint az országban mindenhol az utóbbi években, úgy az Oi os- hazi járásban is. ahol a feltété-. lek adottak voltak, megalakítot- j tűk a helyi szervezeteket, illetve TIT-csoportokat. Nagyszériáson mintegy harminc taggal mű- ! ködik a helyi szervezet. Gádoro- : son, Csorváson és Csanádapácán működnek TIT-csoportok. Az1 idén a csorvási csoportot önálló szervezetté kívánjuk fejleszteni, míg Békéssámsónban TIT-cso- portot alakítunk. A helyi erőfor- j rások ilyen felhasználása a szer- | vezet erősítését is jelenti. Meg-; erősödik szervezetünk taglétszám [ ma is. amely jelenleg közel 170 fő. másrészt az értelmiség bevonása a közművelődésbe ilyen módon jobban biztosított.

— Hogyan összegezné az elmúlt években törten1 előrelépést az ismeretterjesztésben?

— Mint arról már korábban is szóltam, a rétegismeretterjesztés került előtérbe. Ilyen vonatko- ■ zásban ki kell emelnem azokat j az ismeretterjesztő előadásokat, amelyek a fizikai dolgozók tudását gyarapítják. Különösen a nag.vszénási és a békéssémsfcni, szocialista brigádok részére szer- í vezeti sorozatok érdemelnek fi-! gyeimet. Ezeken a helyeden.: mintegy :iö előadás kimondottan a szocialista brigádok tasiai részére hangzik el. de ez. nem zárja ki azt. hogv az ismeretterjesztés többi formáiban nem vennének szintért részt. Az ifjúság részére szervezett ismeretterjesztés vonatkozásában a gádorost ifjúsági

klub sorozatát kell megemlíteni, ahol közel harminc előadásra kötöttek szerződést és több járási előadóra is igényt jelentettek be. A csorvási ismeretterjesztésről szólva a művelődési és ifjúsági ház, valamint a TIT szoros kapcsolatát emelném ki. Közel hetven előadásra kötöttek szerződést. Tótkomlóson olyan igyekezet figyelhető meg, hogv a réteg- ismeretterjesztés . minél árnyaltabb legyen. A megyei szervezet támogatásával az évadban hat komplex sorozatot tartunk, amelyek természettudományi előadások. A hagyományos előadások mellett, amelyből az. idei évadban mintegy 600-ra kötöttünk! már szerződést, orosz nyelvtan- folyamot indítottunk, valamint a kismatematikusok és kisfiziku- sok baráti körét szerveztük meg Nagyszénáson és Csorváson. Mindezek a formák és előadások számszerű alakulása biztosítja azt. hogy a TIT orosházi járási szervezete a továbbiakban is betölti helyét a közművelődés rendszerében.

F. 1$.

A Mczőhcgyesi Állami Gazdaság bánkúti kerülete

szarvasmarha-ágazathoz

gondozókat vesz fel

Jelentkezés személyesen vagy levélben a kerület központjában.

BANKÜT, Petőfi üt 44

Színházi levél

A Mai tört

Özvegy Kovácsné és fia, András. Dénes Piroska, Györffy László.

(Demény felv.)

Az elmúlt békéscsabai színi évad egyik érdekes sikere volt Káló Flórián Négyen éjfélkor című komédiájának előadása. Már akkor kiderült, hogy Káló Flóriántól, a színművésztől, sokat tanult Káló Flórián, a színpadi szerző. Látszott, hogy tudja a színpadi játék egyik, talán legnagyobb titkát; sikert kitűnő szerepek hoznak. Persze, a kitűnő szerep fogalmában az is benne van, hogy a szerepek által életre keltett emberek szükségszerűen ütköznek egymással, konfliktusba kerülnek, és megindul a drámai cselekmény.

Igen könnyű ezt így megfogalmazni, ugyanakkor mérhetetlenül nehezebb jó színpadi művet írni. Még a színészi tapasztalatok tárháza is kevés hozzá, ha az elképzelt történet írói megjelenítésére nincs adottság, írói tehetség. A most bemutatott Mai történet azt hiszem, mi több: meggyőződésem. hogy Káló színpadi szerzőségének útján visszavonhatatlanul jelentős'állomás. Köznapi ez a Mai történet, a'lehető legköznapibb konfliktusokkal, a szerzési vágv ördögének feltámadásától a generációs különbözőségig sokféle konfliktus-csiholót vet belé az író, de elismerésére legyen mondva: következetesen ki is bontja azokat, a szerepeket következetesen építi, és nem egy jelenetében magas izzási színházi pillanatot teremt, a katarzis élményét hozza,. Többszörösen is szívesen felhívnám a figyelmet arra. hogy mindezt — íme! — életünk olyannyira köznaoi, megszokott, már-már fel sem tűnő eseménysorából varázsolja elő. melyek ha akarjuk, ha nem. mélységeikben valóban ott hordozzák a lel ki ismeretek ütközését. a szorongást és a tükörbe tekintés lehetőségét.

Mire képes az ember, még a szüleivel szemben is? Hogyan szégvenül. még az ál-humanitással takargatott kapzsiság, és hogyan történik, hogy nem figyelünk oda a körülöttünk élőkre, akik pedig mit nem adnának a szeretet egyetlen szaváért, mozdulatáért? És. hogy mindez mennyivel fokozottabban érvényes az üresekre, akik azért nemcsak a „meeszénítő mesz- S7e«ég" visszfényeinél latiak szénnek és küzdelmesnek elmúlt ifjúságukat, érett felnőttkorukat. hanem — ki-ki a maga módján — becsülendő múltat tudhat valóságosan is maga mögött. De még itt vannak, élnek, vágyaikat szeretnék ők is betölteni. és legfőképpen; visszakapni valamit abból, amit gyermekeikért, unokáikért adlak.

i Igaz, hogy az életben nem mindig és nem minden úgy történik, mint Káló színpadán, de legalább ' bevilágít — és milyen egyszerű, tiszta eszközökkel! — az egymással összetartozó emberek világába, és megmutatja őket egymásnak és a közönségnek, olyannak, amilyenek.

Orosz György békési földink, a debreceni színház rendezője jött el Békéscsabára, hogy vendégként színpadra állítsa a Mai töri. ; ténet-et. Meglepő, de tőle nem szokatlan arányérzékkel és meleg : szívvel, biztos kézzel vezeti színészeit jelenetről jeleneire. Pedig könnyen lehetne fülhasogató, és érzelgős is, mi több: naturaliszti- kus is egynémelvik jelenetben, | erre azonban Orosz György kon- j cepciójában nem volt hely. Azt írja az előadás műsorfüzetében, hog'v ..a realista megvalósítás igényével'’ igyekezett érvényre juttatni a darab problémáit, mert véleménye szerint „a szinte dokumentum-,jellegű történet ezt követeli”. Félreérthetetlen álláspont. az írói szándék tökéletes megértése áll előttünk.

És ilyen az előadás is, melynek örömteli meglepetése Dénes Piroska (özv. Kovácsné) alakítá- i sa. Színházunk sokoldalú mű- i vésznője rátalált önmaga meg- I valósításának egy eddiginél má- sabb szférájára. Nemesen egyszerű, szavai, gesztusai, megtorpanásai és összeomlásai őszinték, nyíltak. Mi több: tiszták. Kívüle Körösztös István (Bertalan) az, aki szintúgy az egyszerűség ne- I mes veretéit nyújtja, és ott sem lép túl ezen a határvonalon, ahol j pedig erőteljes csábításnak van , kitéve. Kemény, vívódó alakítás a Gyorfjy Lászlóé, a mérnökember fiú szerepében, Gyurcsek Sándor (András) egvetlen jete- j netben jön színre, és az előadás végén is emlékezünk rá. A fiatalok — Maday Emőke (Kali) és Polgar Árpád (Gabi) — kissé vál- j tozatosabbra sikerült szerebekkel | küzdenek, nem sikertelenül.

Végül is egy összehangolt, együtt játszó, érzésekkel teli együttest láttunk a Mai történet I előadásán és jó díszletet is I (Csinády István ni. v.) mely ta- 1 Ián — felső részletével — túl- ! hangsúlyozta a lassú lakáséní- I tést. mint konfliktust kiváltó, j egyik alapproblémát. Ennél sokkal többről van szó ebben a mai | történetben.

Sass Ervin

R BÉKÉS MEGYEI^

W 1977. FEBRUÁR 3.