Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-15 / 38. szám
A szarvasi városi-járási munkásőrök ünnepén fl KSH Békés megyei igazgatóságának jelentése a megye 1976. évi fejlődéséről Mint lapunk vasárnapi számában már beszámoltunk íóla. február 12-én Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki a szarvasi városi-járási Klucsjár Mihály munkásőrzászlóaljt, pmely eddig hatszor nyerte el a megye legjobb önálló egysége elmet. Az Elnöki Tanács állal! adományozott magas kitüntetést ünnepi állomány gyűlésen az í MSZMP Központi Bizottsága nevében Papp Árpád, áz MSZMP j KB tagja, a munkásőrség- oi'szá- j gos parancsnoka tűzte a szarvasiak csapatzászlójára, a jelenlevők nagy tapsa közepette. A Vörös Csillag Érdemrendet a zászlóalj a harci kiképzésben, a honvédelmi nevelőmunkában, valamint a társadalmi megmozdulásokban tanúsított példamutató tevékenysége elismeréseként kapta a test ület megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Képeinken az ünnepi rendezvény három emlékezetes pillanatát, idézzük fel. Esküt tesznek a fiatal munkásőrök Kokavecz János leszerelő munkásőr jelképesen átadja fegyverét az. újonnan esküt tett Varga Jánosnak Nagy sikert aratott műsorával a rendezvény második részében a Munkásőrség Központi Férfikara Fotó: Veress Erzsi (Folytatás az 1. oldalról) A megyében termelt ipari termékekből — a belföldi ellátás biztosítása mellett, — exportra j is jutott, hozzájárulva ezzel a j népgazdaság külkereskedelmi, kapcsolatainak fejlesztéséhez. Je- j lentösebben növekedett az exT i portmennyiség pl. üvegárukból, nyomdaipari termékekből, kö-- töttáruból, vágott baromfiból. Aj szocialista ipar összes toglalkoz-' tatottjainak 68° „-a az állami, | 32%-a a szövetkezeti iparban: dolgozik. A fizikai foglalkozásúi dolgozók átlagos havi keresete j csaknem elérte a 2700 forintot, I amely í>,l%-kal több az előző évinél. t Építőipar A megyei székhelyű szociális- j ta építőipar termelése meghaladta az egymilliárd forintot, ami — j összehasonlítható árakon • — j 4° „-kai több az előző évinél, de ! a növekedés mértéke kisebb az előirányzottnál (5—6%-nál). A tanácsi építőipar termelése alatta maradt az előző évinek. Munka- és üzemszervezési szempontból hátrányos, hogy egy év alatt jelentősen nőtt a munkahelyek száma. így az * erők j jobban szétiorgácsolódtak. Ez a I teljesítményeknek (a korábbinál j lassúbb növekedésében is meg- j mutatkozott. Amíg például 1975- ben 17. 1976-ban csak 3%-kal; emelkedett az egy foglalkozta- j tottra jutó termelés az előző év-, hez viszonyítva. A megyei szék- [ helyű kivitelező építőiparban átlagosan 6160 főt foglalkoztattak, \ ebből csaknem 5000 a fizikai dolgozó. A fizikai foglalkozásúak átlagos havi keresete valamivel meghaladta a 3000 forintot, s j 5.4%-kal volt több az előző évi' átlagnak Mezőgazdaság Az év folyamán tovább bővült j a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa. Folytatódott a betakarítás és az állattenyésztés gépesítése. A beruházásoknak mintegy fele ilyen célt szolgált. A mezögazdas.ág össztermelésének növekedése kisebb volt az előirányzott 3,5—4,0%-nál. Igv az ötéves tervidőszak első .két évére számított időarányos termelésnövelés biztosításához 1977- ben az előző évi kieséseket is pótolni kell. Az aszályos időjárás következtében a növénytermelés növekedése az előirányzottat nem érte el. A búza termésmennyisége 14%-kal meghaladta a tervezettet és 45 %-kal az 1975. évi viszonylag alacsony szintet. Több termett burgonyából, napraforgóból, lucernamagból és silókukoricából is. Ugyan- j akkor az előző évi termésmeny- [ nviségnek kukoricából kb. a | négyötöde, lucernaszénából a I háromnegyede, rizsből pedig alig több mint a fele termett meg Cukorrépából az 1975. évinél csak néhány százalékkal takarítottak be kevesebbet, de a répa I cukortartalma magasabb volt. A I zöldségtermelés emelkedett, különösen zöldborsóból és paradicsomból termeltek többet. Az állattenyésztés termelése — ; figyelembe véve az állomány- j változást és az áruértékesítést — | összességében az előző évi szint j körül alakult. Az év végén a 1 megyében 115 200 szarvasmarhát. ! 829 000 sertést. 161 000 juhot és j kb. 5 millió baromfit tartottak. , A két fő állatfaj állománya szele- I toronként az alábbiak szerint j alakult: Megnevezés Az 1976. év végi 1 állomány, az 1975. év végi állomány • o-ában SZARVASMARHA: Állami gazdaságokban 110 3 ‘nch/jsac i 1977. FEBRUÁR 15. Mgtsz közös gazdaságaiban 103 Háztáji és egyéb gazdaságban 88 Összes gazdaságban 100 SERTÉS: Állami gazdaságokban 105 Mgtsz közös gazdaságaiban 111 Háztáji és egyéb gazdaságban 112 Összes gazdaságban 111 1976-ban növényi termékekből, állatokból és állati eredetű termékekből együttesen a szocialista kereskedelem és ipar részére kb. 2%-kal‘ többet értékesítettek a megyében, mint az előző évben. Egyes fontosabb termékek felvásárlása az alábbiak szerint alakult: A termék Az 1976-ban érté- megnevezése kesitett mennyiség az 1975. évi %-áb«n Búza 156 Kukorica 77 Zöldborsó 137 Vágómarha S3 Vágósertés 85 Vágóbaromfi 110 Tehéntej 110 Tyúktojás 105 Az országos mennyiségnek sertésből 12.4%-át, " baromfiból 12.1%-át Békés megyében vásárolták fel. Foglalkoztatás - jövedelmek 1976-bgn az iparban, építőiparban és a mezőgazdaság állami szektorában megközelítően azonos volt a foglalkoztatottak száma, mint az előző tvben. A létszámot csak a közúti közle- 1 kedésben, a kereskedelemben és a szolgáltatás területén növelték néhány százalékkal. Egyes ipari üzemeknél főként a szezonális időszakban létszámhiány is volt. A lakosság főbb forrásokból származó pénzbevétele valamivel meghaladta az előző évit. A bér és bér jellegű bevételek 4.1. a pénzbeni társadalmi juttatások összege 8,4° „-kai emelkedett, de j a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevételek összege — főként a sertésértékesités visz- szaesése miatt 6,6%-kal kevesebb volt az 1975. évinél. Kereskedelmi forgalom A megye kiskereskedelmének forgalma — melyet döntően a | lakosság vásárlásai képeznek — | meghaladta a 9,3 milliárd forin- j tot, folyóáron számítva 6.5" „-kai volt több az 1975. évinél. Figyelembe véve a fogyasztói árak emelkedését, az eladási forgalom volumene (összehasonlítható árakon számítva) csak 1,1%-kal volt nagyobb, mint az egy évvel korábbi. A kiskereskedelem no- minál és reálértékben számított forgalmának alakulása megegyezik az országos tendenciával. A megye kiskereskedelme — az árváltozások hatását kiszűrve — bolti élelmiszerekből és ipar- j cikkekből (ruházat nélkül) töb- j bet, ruházati cikkekből keveseb-1 bet adott el, mint 1975-ben. Az év folyamán a bolti kiskereskedelem kiárusítások alkalmával engedmény nélküli áron összesen 146 millió forint értékű árut forgalmazott. Az átlagosan 31%- os engedménnyel eladott cikkekért a lakosságnak együttesen 45 millió forinttal kevesebbet kellett fizetnie. A vendéglátás forgalma — változatlan áron számolva — 3" „-kai, folyóáron számítva 6.7° „-kai emelkedett. Kedvezőtlen. hogy a vendéglátás összbevételének csaknem kétharmadát adó italforgalom 90%-át a szeszes italok képezték. Az áruellátás alapvetően megfelelő volt. 1976-ban sem volt mindenben kielégítő azonban a zöldséggel és gyümölccsel való ellátás. Meny- nyiségi és minőségi hiányosságok mellett különösen a szabadpiacokon egyes cikkek ára lényegesen magasabb volt az előző évinél. , Lakásépítés 1976-ban több lakást építettek a megyében, mint az előző évek bármelyikében. Az épített 4170 lakás 25°. „-kai több az 1975. évinél. Az új lakások 53° „-át a városokban építették. A megye- székhelyen 953, Orosházán 553 lakás épült. Az új lakások 31" „-a 3 vagy annál több-szobás, s csak 3" „-a egyszobás. Az év folyamán — különböző okok miatt — 1429 lakás megszűnt. 26%-kal kevesebb. mint 1975-ben. Az építések tehát nagyobbrészt szolgálták az egész lakásállomány fejlesztését, mint az előző évben. Társadalmi szolgáltatások Az év folyamán tovább javították a helyi közlekedési feltételeket. Elsősorban Békéscsabán, Orosházán és Szarvason javult a helyzet, ahol új típusú, nagy kapacitású autóbuszok beállításával fokozatosan elkezdődött a régiek cseréje, s ez elsősorban a legtöbb dolgozót szállító járatokra irányult. Orosházán a jövőben a gyors és biztonságos közlekedést szolgálja az év végén üzembe helyezett új gépkocsiforgalmi műszaki telep. A lakosság egészségügyi ellátása valamelyest javult. Emelkedett az orvosok száma, de a szükségesnél szerényebben. Szakorvosokból még mindig nincs elegendő. A békéscsabai és a gyulai rendelőintézetekben továbbra is legnagyobb volt a zsúfoltság. A kórházi ellátás feltételeiben — a befogadóképesség szempontjából — nem volt lényeges változás. Jelentősebb javulás csak a békéscsabai kórház bővítése után várható. Magas volt az ágykihasználás 1976-ban a gyulai és az orosházi kórházak I. sz. belgyógyászati osztályain. valamint a békéscsabai kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán. A megyében az állandó bölcsődei helyek számában jelentősebb változás nem következett be. A meglevő intézményekben a zsúfoltság főleg a városokban — különösen Békéscsabán és Orosházán — fokozódott. Az óvodai helyek számát 220- szal (2° „-kai) növelték a megyében, de a gyermeklétszám 4%- kal nőtt, így itt is fokozódott az igénybevétel. Legzsúfoltabbak az óvodák Orosházán és Békésen. A megye 128 általános iskolájának a jelenlegi tanévben -13 400 tanulója van. 1° 0-kal több. mint az előző tanévben. Számuk az utóbbi években kissé fokozatosan emelkedett. A 8. osztályosok száma azonban a csaknem egy évtizede tartó folyamatos csökkenéssel az idén érte el a mélypontot, s az általános iskolai tanulmányait a tanév végével 4740 tanuló fejezi be: pl. az 1968 69. tanévinek csak 58° „-a. Az osztálytermek száma valamelyest emelkedett, de még mindig nagy a szükségtantermek száma, illetve aránva: különösen Békéscsabán és Békésen. A középiskolai tanulók száma 7435, az előző tanévinél 3 százalékkal kevesebb. Ezen belül a gimnáziumi tanulók száma 7° „-kai csökkent. a szakközépiskolai tanulóké valamivel emelkedett. A gimnáziumi tanulók aránya az előző évinél 2%-kal kisebb, azaz 52%-os lett. A középiskolai osztálytermek száma 4%-kal emelkedett. A középiskola IV. évfolyamán az idén várhatóan 1750-en fejezik be tanulmányaikat.
