Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

Véget ért a kedvezményes téli vásár Gyorsmérleg — Nagyobb forgalom a tavalyinál — Tavaszi kirakatok Befejeződött az idei kedvez- ményes ruházati vásár. A két her alatt megyénkben 38 mil­lió forint éidékű ruházati ter­mékeket. cipőket kínált a kis­kereskedelem 30-40 százalékkal olcsóbban. Annak ellenére, hogy a vásár előtt több engedményes akciót rendeztek, emelkedett a forgalom a tavalyihoz képest. Íme, néhány vállalat, szövet­kezet 12 napi gyorsmérlege. UNIVERZÄL KISKERESKEDELMI VÁLLALAT A vállalat 22 millió forint ér­tékű árut vont be az akcióba, 15 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. A forgalom elér­te a 10 millió forintot, amely 13.4 százalékkal emelkedett. Kü­lönösen a méteráru, ezen beiül a férfiruhaszövetek voltak ke­lendőek. Jellemző, hogy ebből a cikkből 84 százalékkal adtak el többet, mint egy évvel ko­rábban. Emelkedett a felsőru­házati termékek forgalma is. ' Nem változott a divatáru, csökkent a cipők iránti keres­let. CENTRUM ÁRUHÁZ A békéscsabai Centrum Áru­ház 5.2 millió forint kedvezmé­nyes árukészlettel várta a vá­sárlókat, amelynek RU százaié-1 kát értékesítette. A forgalom j így meghaladta a 4,2 millió fo- ! rintot. Ez 15 százalékkal több , a tavalyinál, s a lakosság más­fél millió forintöt takarított ! meg. Kapósak voltak a jersey i méteráruk, szőnyegek, takarók. Divatáruk közül a bőrkesztyűk, ; kendők, sálak. Nagy volt az I érdeklődés a női műszőrme bundák, a női és férfi-, bakfis- kabátok, női csizmák iránt. SZEGHALOM ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ v A szövetkezet Szeghalmon kí­vül Bucsa, Füzesgyarmat és Körösladány ruházati üzletei­ben rendezett téli vásárt. Ösz- szesen 2,3 millió forintért kí­náltak különböző ruházati cik­keket. cipőt, amelyből 1.4 mil­lió forint értékűt sikerült el­adni. Az engedmény révén a körzet lakossága 550 ezer forin­tot takarított meg. A legna­gyobb forgalmat a szeghalmi Delta Áruház bonyolította le. Itt 800 ezer forint értékű áru közül válogathattak a vevők. Érdekes módon itt a cipőket ke­resték leginkább, de sokat el­adtak méter-, divatáruból és lakástextíliákból is.< MEZÖKOVÁCSHÁZA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ A megye egyik legnagyobb l fogyasztási szövetkezete mint- I egy másfél millió forintért kí­nait ruházati cikkeket a két hét alatt. Ez azt jelentette, hogy a tíz község lakossága több mint félmillió forint engedményhez jutott. A mezőkovácsházi Moza­ik Áruházban 700 ezer forint értékű árut értékesítettek. Leg­többen a divatos kötöttárut, fe­hérneműt, cipőket keresték. A korábbi évekhez képest keve­sebben vásároltak konfekció- árut. GYOMA—END KÖD ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ A szövetkezet hét ruházati boltjában is sok vevő fordult meg a vásár ideje alatt. Nagy volt az érdeklődés a kötöttáru, a gyermekruházat iránt, de sok női divatcsizma, és női szövet - áru is gazdára talált. A forga­lom elérte az 1,2 millió forintot, amelyből 420 ezer forint volt az engedmény. A legnagyobb for­galmat a gyomai kötöttárubolt érte el. A vásár tehát véget ért. Az üzletek kirakataiban nemsoká­ra megjelennek a divatos tava­szi ruhák és cipők. S. S. Eli inkább a meleg vashoz értek... A törzsgárdáról — vasmunkások között Törzsgárda. Ki tagadhatná: I szépen cseng ez a szó. Egy-egy vállalat, üzeni java dolgozóit je- j lenti, azokat, akik élen kell jár­janak a munkában, a minőség | javításában, a munkafegyelem i betartásában. Képezik magukat, szakmailag és politikailag egya- I ránt. Elsőrendű feladatuk a vál­lalati tulajdon védelme, aktív ! részesei az üzemi demokrácia ! megvalósításának. Legalábbis így részletezik a j szabályzatok. Három vasas üzem dolgozóitól ! azt kérdeztük: mit értenek mind- j ezen, a szabályzatoktól függet­lenül. Kértük, hogy mondják el, ! mitől tartják magukat törzsgár- dának. Vajon ugyanannyit kell-e tenniük, mint a többieknek, vagv [ valamivel többet? Megkapják-e j ezért az ellenértéket, anyagiak- | ban és erkölcsi elismerésben? Hogy s mint vélekednek erről a j fiatalok, akik még nem tagjai a törzsgárdának? ... Pataki László 1951 óta dolgo­zik a csabai Forgácsolószerszám­gyárban. Itt dolgozik a fia, a lánya, sőt az unokája is. — A törzsgárdatag nem hiányzik iga­zolatlanul, nem késik el — mondja. — Ügy veszi, mintha a sajátja volna a gyár, bele is szól a dolgokba akkor is, ha kü. ión nem kérdezik... Ifj. Pataki László kovács: — Nem nagyon tudom ezt megfo­galmazni, mert én inkább a me. leg vashoz értek. Kötelességem­nek érzem, hogy a tudásom leg. javát adjam. Nemcsak a mun­kához kötődünk, hanem egy­máshoz is. Nincs köztünk szóvál­tás. veszekedés; néha a reggelit is megosztjuk egymással... Radics Istvánná 1953 óta dol­gozik itt. Munkatársa, Farkas Sándorné mondja róla: — Neki köszönhetem, hogy ezen a gé­pen megtanultam dolgozni. Ked­ves, türelmes mindenkihez, nem hiszem, hogy találna bárkit, aki rosszat mondhatna rá. Varjú Sándor egy hete került a gyárba. A törzsgárdasza- iályzatrol még nem tud. „Nagyjából ismerem — mondja, ugyanerről Csák Mihály eszter-i gályos —, azt is tudom, hogy a szakmunkástanulóként eltöltött : éveim is beszámítanak, de nem tudtam, hogy a szabályzatot tar- j talmazó füzet a szakszervezeti bizalmiaknál van.” Kertész Imre is itt dolgozó édesapjától hallott csak erről. Pedig az a tartalmas, tetsze­tős kis füzet, amely' a „FORSZ” törzsgárdaszabályzatát ismer- '• teti. több figyelmet erdemeine. Az ERŐKAR, vagyis az Erő­műjavító és Karbantartó Válla- 1 lat öntödéiében a gépek eg.v ré­sze elavult, s a vállalat a fej­lesztésre. szociális létesítmé- nvekre csak az utóbbi két évben ■ kapott elegendő támogatást a ! pesti központtól. Fél éven belül felépül az új öltöző, rendesebb ! lesz a zsúfolt udvar, de az öntö­de. amíg fennáll, mindig öntöde marad. * * * Aradszki Mihály öntvénytisz- tító: — Jövőre 25 éves lesz a vallalat. s 25 éve leszek én is a vállalatnál. Amikor 20. évemet elértem, egy kétezer forintos karórát kaptam meg háromezer forintot. Korom István homok-előkészí­tő: — Említették a felvételnél, ! hogy van ilyen, de nem nagyon ' figyeltem. Láttam a füzetet, de j nem olvastam. El akarom végez- | ni a szakmunkások szakközép- iskoláját. Ha elmennék, a jobb i munkakörülményekért mennék el elsősorban, és csak másodsor- | ban a pénz miatt. Jól érzi magát az öntödében j Priskin György is. Ö is csak a | munkakörülmény'ek miatt vál- ! loztatna munkahelyet, ha rá- | szánná »magát. Mázán Lászlónak is ez a véleménye. Neki négy szakmája van: kárpitos, lakatos, kazánfűtő és könnyűgépkezelő is egy személyben. Jövőre befe­jezi a szakközépiskolát, meglesz az érettségije is. Vajon hogyan pótolná az üzem őket, ha el­mennének V Mezőberény. műszaki és vas­ipari szövetkezet. Góg Sándor esztergályos: — 5-8 volt kisiparos alakította a szövetkezetét. Akkor csak egy'* kátránypapírral fedett műhe­lyünk volt: favödrökből mosa­kodtunk. Ma új üzemcsarnokok­ban dolgozunk, hideg-melegvi­zes öltözőnk van, tisztán mehe­tünk haza. Bizony, másként lát­ja ezt az. aki kezdettől itt dol­gozik és másképpen az, aki csak nemrég jött. Pántja Sándor: — Pillanatnyi­lag semmilyen ajánlatra nem mennék el. Megpróbáltam két másik helyen is, de csak ide tértem vissza. — Szövetkezetünk híres arról, hogy a szociális ellátást először a fizikai dolgozók számára ol­dottuk meg, és csak ezután kö­vetkeztek a többiek. Előbb épült üzemcsarnok, csak azután iro­daépület: előbb a műhelynek vettünk hűtőszekrényt, csak az­után az irodának — mondja Pintér János párttitkár. — A szociális gondoskodást nem kel­lett se kitalálni, se különöseb­ben szorgalmazni, egyszerűen a fejlődés hozta magával. Az, hogy törődünk á törzsgárdával, fej­lődésünkből, meg a vezetőség nézeteiből egyenesen követke­zik. » ♦ ** Vasasok... Törzsgárda... Szé­pen cseng a két szó együtt is. Mint két acéldarab. Varga János Eladó 1 db DRK—30 A tí­pusú rugóskalapács Magyar—Lengyel Barátság Mgtsz, 5537 Zsadány. Tele­fon: 22. Ügyintéző: Sújtó Já­nos A város legszebb bölcsődéjét adták át Békéscsabán Hétfőn Békéscsabán a József | Attila-lakótelepen új épületet J vettek birtokukba a legkisebb! állampolgárok. Elkészült a 60 gyermek befogadására alkalmas bölcsőde, amely a város egyik legszebb gyermekintézménye. Köztudomású, hogy a József At­tila-lakótelepen sok a fiatal, ezért már nagyon időszerű volt j egy új bölcsőde felépítése. A j legfrissebb felmérések szerinti ezen a lakótelepen 2616 felnőtt | és 2288 gyermek él. E két szám I pontosan tükrözi a lakótelep né- I pességének alakulását, s az ilyen t gyermekintézmények szükséges­ségét bizonyítja. Az új bölcsőde 9 millió forin­tos költséggel határidőre elké­szült, a kivitelező vállalat dol­gozói nagyszerű munkát végez­tek. A városi tanács, figyelembe véve az igényeket, a jövőben felépítteti a 8. sz. bölcsődét is, melynek alapozását már meg­kezdték. Az új bölcsőde ünnepé­lyes átadasa pénteken volt. me­lyen dr. Tor Magdolna városi orvos mondott beszédet. Képein­ken bemutatjuk az új intéz­ményt. Az új bölcsőde, háttérben » lakótelep Ismerkedés Fotó: Kocziszky László II szakszervezet az ifjúságért A Szakszervezetek Megyei Ta-, nacsának ifjúsági bizottsága az elmúlt napokban értekezletre hívta össze az iparági-ágazati megyebizottságok. alapszerveze­tek ifjúsági felelőseit, és az if­júsági bizottság tagjait. A meg­beszélésen az idei I. félévi mun­katervet, ifjúságpolitikai tenni­valókat ismertette Bős!có Erzsé­bet, az SZMT ifjúsági felelőse. Munkánk középpontjában az Ifjúsági Törvény és az ebből adódó intézkedési tervek végre­hajtásának segítése és ellenőr­zése áll. E cél érdekgben tovább erősíti az SZMT ifjúsági bizott­sága az együttműködést az MSZMP megyei ifjúsági biz'ott- ságával. a KTSZ-mégyebizottsóg- gal és a megyei tanács ifjúsági bizottságával. A megye mező- gazdasága és élelmiszeripara fej­lesztését hivatott segíteni több szakmai vetélkedő, melyeket a 4 1977. FEBRUÁR 15. KISZ MB-vel, a MEDOSZ e<* az ÉDOSZ megyei bizottságával kö­zösen szerveznek. Bekapcsolódik a szakszervezet azokba az. ak­ciókba is, amelyeket színvonala­sabb szakmunkásképzés érdeké­ben a KISZ kezdeményez. Az SZMT sportbizottságával közö­sen megyei sportversenyeket hir­det meg a bizottság, szintén a szakmunkástanulók számára. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodával közösen csoportos uta­zást szerveznek a Szovjetunióba, jól dolgozó fiatal szakszervezeti aktívák részvételével. Az SZMT ifjúsági bizottsága 1977. első fe­lében négy témáról tárgyal. Már­ciusi ülésén a munkahelyi, me­gyei ifjúsági parlamentek ta­pasztalatait összegzi, majd e je­lentést a SZOT-nak továbbítja. Ugyanekkor hangzik el az a tá­jékoztató, amelyet egy megyei felmérés alapján a szakszerveze­ti ifjúságfelelősök és ifjúsági bi­zottságok tevékenységéről állíta­nak össze. A májusi ülésen pe­dig az ifjúsági alap felhasználá­sáról, és az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom megyei tapasz­talatairól lesz szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom