Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-19 / 15. szám
Javul a megye közlekedése, több új autóbusz a személyszállításban A megyei pártbizottság elmúlt év végi ülésén' áttekintette a megye gazdaságpolitikai tervtel- jesttésél. összegezte a tennivalókat és meghatározta az 1977. évi feladatokat. A közlekedésről megállapította, hogy a Volán 8. számú Vállalat alapvetően eleget tett az áruszállítási feladatainak, javult a MÁV és a Volán kapcsolata, a szállítások tervszerűsége, növelte a kocsiparkját, lényegében szállítási kapacitáshiány nem volt a megyében. De 1977-ben a személyszállításban a menetrend- szerűségre, a pontosságra kell törekedni és a megyeszékhely közlekedésében enyhíteni a zsúfoltságot. Felkerestük Vándor Pált, a Volán 8-as számú Vállalat igazgatóját és megkértük, hogy adjon tájékoztatást a jelenlegi helyzetről. — Hógyan alakult Békés megyében a személyszállítás és a teherfuvarozás? — A személyszállításban gyakorlatilag megállt a menetrendszerű helyközi forgalomban az utasszam-növekedés. Békéscsabán a helyi járati utasszám azonban emelkedett, Áruszállításban nem volt probléma az 1976-os esztendőben. Az első fél évben jelentős kapacitástartalékunk is volt, amelyet átmentettünk a második fél évre. A legnagyobb szállítási volu-. ment ekkor teljesítette vállalatunk. Az áruszállítóéban a MÁV-nak is segítettünk, a vasútról átterelt őszi csúc6forgalmi feladatokat maradéktalanul teljesítettük. Kondoros és Lökös- háza térségében a répaszállítást átvállaltuk a MÁV-tól, ezáltal nagyobb mennyiségű vasúti kocsit szabadítottunk fel, s ezeket a MÁV másutt tudta hasznosítani. Mintegy 168 ezer tonna, 16 ezer 890 vagon cukorrépát szállítottunk a cukorgyáraknak. — Milyen intézkedéseket kívánnak tenni, hogy a személyszállításban biztosítsák a menetrendszerűséget, hogy a megyeszékhelyen csúcsidőben is megszűnjön a helyi járatokon a zsúfoltság? — Békéscsabán egy új helyi járati központot kívánunk ki- alakítahi, amelynek elképzelt legalkalmasabb helye a vasútállomás előtt lenne. Ha ez megvalósul, jobban /tudjuk figyelni az utasáramlást, a forgalmi helyzetből adódó késéseket, s időben adhatunk segítséget. Ez tovább javíthatná a menetrend- szerinti közlekedést. Békéscsaba helyi járatú közlekedésében a dinamikusabb fejlődés 1976-ban következett be, 14 százalékkal növekedett az utasszám 1975- höz képest. A megnövekedett utazási igények — elsősorban a KISZ — lakótelepeken jelentkeznek. Ezen úgy kívánunk segíteni, hogy a 17-es kocsijával jelenlegi 40 perces periodikus közlekedést 20 percesre sűrítjük.' Javítani kívánjuk az északi ipartelep 16 óra utáni közlekedését is. Gondjainkat a megye- székhelyen növeli az a kialakult forgalmi rend, amely jellemző a dinamikusan fejlődő megye- székhelyre, ugyanis három olyan csomópont alakult ki Békéscsabán, ahol csúcsforgalmi időben 8-10 percet is várakoznak járműveink és ez a várakozás kihat a menetrendszerű közlekedésre. A helyi járatok menetrendszerűségét nagymértékben javítaná, ha ezeken a helyeken forgalomirányítást alkalmaznának. A másik gond a megyeszékhely helyi járatú közlekedésében az, hogy megengedik minden útvonalon. a főutakon és a vasútat átívelő két hídon is a lassú járművek, lovas kocsik, valamint a kerékpárosok közlekedését. Emiatt 10-15 percbe telik míg járműveink a hidakon áthaladhatnak. Ez nagymértékben akadályozza a menetidő betartását. — Az 1977-es esztendőben a személyszállító kocsipark növelésére van-e lehetőség, a szállítási többletfeladatokat miképpen tudják megoldani? — Az idén 39 új autóbusz beszerzését tervezi vállalatunk. Ezekből 12-t már beállítottunk Békéscsabán, a többit az év első felébén várjuk. Ez azt jelenti, hogy az őszi csúcsforgalmi időszakban jelentős kapacitástöbbletünk lesz. Ezekkel a járművekkel kívánjuk javítani a megye közúti közlekedését úgy, hogy a 630-as autóbuszokat kivonjuk a menetrend szerinti forgalomból azokon a vonalakon, ahol a forgalom sűrűsége ezt indokolja. Ezen túl meg akarjuk oldani a megye- székhely helyi járatú közlekedésének korszerűsítését. Többletférőhely növelésével kívánjuk biztosítani a zsúfoltság csökkentését, a csúcsforgalmi időszakban, többek között a városi tanács is segítségünkre van. Tervezik, hogy a középiskolákban fél órával előbbre hozzák, fél nyolcban állapítanák meg a tanítás kezdési időpontját. Ugyanígy jó lenne a kereskedelmi egységek, az iparcikkeket árusító üzletekben a nyitási időt is egy-egy órával megváltoztatni. Ha ezek megvalósulnának, biztosítva látom a személyszállítás feladatainak maradéktalan ellátását az 1977-es esztendőben. Egyébként az idén mintegy 35 millió utas szállítását tervezzük. s ehhez a munkaerő és a munkaeszköz biztosított. Balázs István Sokan vannak mégsem elegen Az ország élelmiszerkészleté- ] nek mintegy 10 százalékát Bé- j kés megye adja. Ahhoz, hogy | ennek az elvárásnak megfeleljen. mindig jobban kell gazdái- | kodni. Gazdálkodni kell a meg- j levő eszközökkel, termőfölddel, j technikával, kutatási eredményekkel és nem utolsósorban a szellemi értékekkel. A munkaerő, « szakember-ellátottság gondja az, amely egyre inkább előtérbe kerül. így | van ez a megye 85 termelőszövetkezetében és 18 közös vállalkozásában is. o Még több jól képzett szakembert — ez a kívánalom. A IV. ötéves tervidőszak végén az említett mezőgazdasági üzemekben 8500 képesített szakember dolgozott. Ha a képzettségi fokok megoszlását vizsgáljuk, a helyzet a következő: egyetemi, főiskolai végzettséggel 570-en (8,7 százalék), felsőfokú technikumi 380 (4.5 százalék), középfokú, a gimnáziumit netn számítva 1350 (15,9 százalék), mezőgazdasági és ipari szakmunkás- i képesítéssel 620Ő (72,9 százalék) ! rendelkeznek. Az egyetemet, fő- j iskolát, végzettek közül 490-en I Hem szívesség a dolgozókról való aondoskodás A Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Seprűcirok Termelő, Feldolgozó, Értékesítő és Vetőmagellátó Közös Vállalkozásának (CITÉV-nek) a kunágo- tai telepén válogatják, osztályozzák, tisztítják és bálázzák a cirkot. Nem nagy üzem, huszonegy- néhány dolgozója lehet. Többségük asszony. Épület három van, a bejáratnál a mázsaház, arrébb a csarnoképület, szemben vele pedig egy nyitott szín. Az udvaron emeletmagasságú cirokkazlak sorakoznak. Éppen ebédidőben érkezem oda dr. Csankó Judittal, a Békés megyei KÖJÁL orvosával és Kocsondi Józseffel, az SZMT munkavédelmi felügyelőjével. Az ebédlő a csarnoképületből leválasztott helyiség. Ebben hosszú asztalnál ülve étkeznek a dolgozók. Papírból, ki, mit hozott magának. Az asztal közepén csészék, abba kerül majd a védőital, a tea. A bejárathoz közel •••«•«V Fokozott figyelmet igényel a téli időszakban a zavartalan gázellátás biztosítása. A Nagyalföldi Kőolaj, és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzemegységében ezért rendszeresen ellenőrzik a biztonsági berendezéseket Fotó: Demény Beszélgetünk. — Meleg ebédet nem kapnak’ —T kérdezem. Tóth Sándor né: — Nem. A Bercsényi Tsz-nek ugyan van konyhája. Ott 15 forint az ebéd, a CÍTÉV azonban nem ad öt forint hozzájárulást. Egyelőre. — Később ad? — Talán. — Hallom, elég sokan szereznek bőrbetegséget. Körösi Sándor né: — Igen. Majdnem mindnyájan megbetegedtünk már. — Mik a tünetek? — Vörös folt, terjed, erősen viszket. A kezünkön, karunkon, arcunkon, sőt a lábunkon is megjelenik. — Mennyi ideig tart? — Orvosi kezeles mellett is 3—4 hét. Erre az időre táppénz jár. — Foglalkozással járó beteg-, ség... Megkapják a CITÉV-töl a táppénz és a kereset közötti kü- | lönbséget? Kiss Jánosné: — Régebben megkaptuk, 1976- l ban azonban megvonták. — De hát törvényesen jár... I Még hái'om év után visszamenő- í leg is ki kell fizetni, ha írásban kérik — mondja Kocsondi József és elmagyarázza, hogy mi ennek a módja. Szociális létesítmény nincs Az asszonyok válogatják a cirkot, a férfiak géppel báláznak, a 70—80 kilós bálát pedig a hátukon a színbe hordják — targonca hiányában. Pednár János mégsem a nehéz munka, hanem inkább az alacsony kereset miatt panaszkodik. Valamennyien tsz-tagok. Párt- és szakszervezeti tag nincs közöttük. Amíg Szabó Pál veit a telepvezető, minden kérdésben egymaga döntött. Még Mag Mátyástól, a brigád vezetőjétől sem kért véleményt, javaiilatót. . Most árad a panasz, amit azonban Szabó Pál távolléte miatt nem lehet tisztázni. De az bizonyos, hogy a szociális helyzet messze elmarad az átlagostól. Pedig új ez a telep. Tavaly ősszel készült el. á szociális épületnek azonban csak a helye, van meg. A vizet is mintegy 200 méter távolságról kannákban hordják inni, kezet mosni. Az udvaron levő sártengérrel körülvett illemhely pedig olyan, mint egy múlt századbeli rossz emlék. Táppénz helyett keresetük legyen A bőrfertőzés megelőzésének a folyó vízben való többszöri kézmosás, munka után pedig a zuhanyozás lenne a feltétele. Lavórban ez nem oldható meg. Dr. Vörös Áron, a Békés megyei KÖJÁL mezőkovácsházi kirendeltségének a vezetője, állami közegészségügyi, járványügyi felügyelő szorgalmazza is, hogy építsék meg a szociális létesítményt és vezessék be a ' vizet. Dr. Csankó Juditnak is az a határozott véleménye, hogy itt rendet kell teremteni. A szociális létesítmény megépítéséhez és a víz bevezetéséhez persze pénz kell. Honnan vegye a CITÉV? Nos, ha olyan üzemről volna szó, amely most kezdi a cirokfeldolgozást, talán azt lehetne mondani, hogy a dolgozók előbb. keressék meg a szociális létesítmény árát. De — ha más telephelyen is — 1968 óta van a CITÉV Kunágotán. Ennyi idő után joggal elvárható. hogy az új telephelyen sze- ' fény, de a mai kor követelményeinek megfelelő szociális körülményeket biztosítson a dolgozóknak. Emberségből, de gazdasági érdekből is Hogy szűnjön meg a bőrfertőzéses betegség ilyen nagy száma és táppénz helyett keresetük legVen a dolgozóknak. Olyan, aminek megtermelik az ellenértékét. Ez nyilvánvalóan a CITÉV érdeke is. Pásztor Béla közvetlen résztvevői a gazdálkodásnak: mérnökök, üzemmérnökök. Megyénk mezőgazdaságának távlati fejlesztési tervében 1980-ra üzemenként 6 egyetemi, illetve főiskolai mérnök foglalkoztatása szerepel. A tsz- ek és társulások számához viszonyítva ez a cél már-már megvalósult, de csak az átlagot tekintve. A valóságban a közös gazdaságok szakemberrel való ellátottsága egyáltalán nem kiegyenlített. o Az 1976-ban végzett vizsgálatok alapján 11 megyei termelőszövetkezetet nyilvánítottak gyenge szakember-ellátottságú- nak, közülük kettőben nincs egyetemi vagy főiskolai végzettségű. Képzett szakemberek a növénytermesztésben általában elegen dolgoznak, hiány főleg a számviteli, pénzügyi, közgazdasági, üzemgazdasági, növény- védelmi, műszaki, állatorvosi és a jogi területeken mutatkozik. A felsőfokú technikusok képzése megszűnt, így ilyen vég- zetLségüekből utánpótlás már nincs. A termelést közvetlenül irányító (telepvezető, mezőgazda- sági brigádvezető, ^pincemester) és az ügyintézői (beosztott növénytermesztő. kertés?, állattenyésztő, gépész) munkakörök betöltéséhez a középfokú végzettségű szakemberekre van szükség. A IV. ötéves tervidőszak végén 1350 ilyen végzettségű szakember dolgozott megyénkben, 1980-ra a terv 1978 középfokú képesítést igénylő munkakörrel számol. A jó szakemberek készítette jó techao- .lógiákat előírást szerint, jól kell végrehajtani. E munkák elvég- . zéséhez ma már elengedhetetlen -a szakmai tudás, a szakmunkás-képesítés. Az V. ötéves tervidőszak végére 8000 szakmunkáslétszámot terveznek a megyei tsz-ekben. Ugyanakkor évente csupán 400 új szakmunkás belépése várható, és ha ez a szám nem növekszik vagy a mezőgazdaságból távozók aránya nem csökken, kétségesnek látszik a terv teljesítése. o Az .előirányzatok megvalósítása, a meglevő mindenkori létszámadat nem minden. Hiszen a számok önmagukban nem mutatják a változások lényegét. A fluktuáció 'nagy a mezőgazdaságban. Békés megyében főként, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben nehéz megszüntetni az elvándorlás okait. A megye viszonylagos elzártsága és elmaradottsága miatt nem vonzza a szakembereket, a társadalmi Szociális ellátást nem mindenütt tudják biztosítani. A fiatal szakemberek beilleszkedését segítő korábbi intézkedő sek jó része megszűnt. így például a letelepedési segély is. A szakemberek megfelelő körülmények közötti foglalkoztatása Inellett természetesen az egyén szakmaszeretete sem hagyható figyelmen kívül. A szakmaszeretet és a szakmai tudást a gyakorlat mellett az oktatási intézményekben mélyíthetik el a szakemberek. Szükséges tehát a fiatalok tudatosabb — igények szerinti, társadalmi és tanulmányi szerződésre alapozott — beiskolázása és a meglevő szakfembergárda rendszeres továbbképzése. i Gál Eszter Q BEKCS HlCfíl NtPVJSAG I 1377. JANUAR 19. Egy üzeni Kunágotán három mosdóállvány lavórral : a tisztálkodás egyetlen lehetősége. FoglaIhozóseal járó betegség
