Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-20 / 16. szám

Az ember és a természet harmóniájáért Békés megyében 1975-ben több mint ötmillió forintot fizettek ki az üzemek vizeK szennyezése miatt. 1976-ban már 6,5 millió köbméter szennyvíz került a felszíni vizekbe A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóságon 197,7. január 1-el lét­rehozták a környezet- és vízvé­delmi osztályt. Három egységből tevődik össze: a laboratóriumból, a vízminőség-szabályozási és környezetfejlesztési csoportból. Feladatairól, az osztály létreho­zásának szükségességéről beszél­gettünk Obert Ferenc osztályve­zetővel : — Köztudott, hogy az ország- gyűlés törvényt fogadott el a környezetvédelemről. Nemcsak a szakemberek, az ezzel a témával már régóta foglalkozók, hanem valamennyi, a természetet féltő ember kívánsága, óhaja teljesült ezzel. Nem lehet senki számára sem közömbös, milyen környe­zetben élünk, nem bomlik-e meg a föld biológiai egyensúlya. Az erre való vigyázást, a megóvást, a megelőzést tűztük célul sző­kébb hazánkban, Békés megyé­ben is. — Melyek azok a területek, amelyek különösképpen a figyelem középpontjában áll­nak? — Ha nem is fontossági sor­rendben, de elsőként a szarvasi Holt-ág környékét említem. Már a törvény megjelenését megelő­zően — éppen természeti ritka­sága, az eredeti állapot megóvá­sa érdekében — 1974 óta rend­szeresen figyeljük, vizsgáljuk a tájat. Elsősorban az állat- és nö­vényvilágban gazdag vizet kell itt főleg védeni. A városi tanács hosszútávú fejlesztési programot dolgozott ki, üdültetési központ kialakítására. Ezért is az egyik legfontosabb teendők a megelő­zés, vagyis a jelenlegi állapot megtartása. Legnagyobb a gondunk és itt a legtöbb tennivalónk is, hogy javítsuk a három várost — Gyu­la. Békéscsaba, Békést átszelő Élővíz-csatorna vizének minősé­gét. Sajnos napjainkban az egyik legszennyezettebb folyónk ez. Nem véletlenül, hiszen vizébe az elmúlt évben 5,1 millió köbmé­ter szennyvíz ömlött. Hogy job­ban érzékeljük ezt a mennyisé­get, a megyében levő összes fel­színi vizekbe tavaly 6,5 midiié köbméter szennyvíz jutott. Bí­zunk abban, hogy már az idén tovább javul valamelyest a hely­zet, mert épül Gyulán a jelenlegi duzzasztónál egy úgynevezett fenékgát, amellyel biztosítani le­het a Fehér-Körös legalacso­nyabb vízállásának is a csatorna folyamatos vízutánpótlását. A másik jelentős esemény, hogy még az idén megkezdődik, és szakaszosan több évig tart a csatornakotrás. Az is javít a je­lenlegi áldatlan állapoton, hogy Békéscsabán megépült a szenny­víztisztító-telep, így mechanikai tisztítás után jut a víz a folyó­ba. A végleges megoldást termé­szetesen csak a biológiai tisztító­mű megépítése jelenti. Az Élővíz-csatornánál nem ki­sebb fejtörést okoz számunkra a | Sebes-Körös. A Körösök közül ebben „legfeketébb’’ a víz. Ennek megóvása azonban túl nő a ha­táskörünkön. Nemzetek közötti összefogásra, céltudatosan össze­hangolt együttműködésre lenne szükség a védelmében. Egyelőre csak regisztrálhatjuk a szennye­ződés mértékét, ami különösen a biharugrai halgazdaság szem­pontjából érdekes és jelentős. Nagyobb arányú szennyezettség esetében — ha a tápcsatornán víz jutna a tavakba — hatalmas kár keletkezne a halállomány­ban. — Az osztály milyen szemé­lyi és technikai feltételekkel rendelkezik? Gondolunk arra. hogy egy véletlenül bekövetke­ző olajszennyeződés esetén a folyókon — volt már rá példa, ha nem is Békés megyében — eredményesen tudnának-e vé­dekezni? — Ennek megyénkben kicsi a lehetősége, de nem zárjuk ki az előfordulását. Perlitből — eddi­gi ismereteink szerint ez a leg­hatékonyabb ellenszer — van elegendő raktáron. De nem ez az elsődleges feladatunk, inkább a megelőzésre fordítunk nagyobb energiát. Megvizsgáljuk — ez is egyik tennivalónk — az összes víz melletti olajfelhasználókat és gyakorlati tanácsokat, útmu­tatást adunk a biztonságos üze­meltetéshez. De nemcsak az olaj az egyedüli veszély. A nagy élel­miszeripari üzemekből — ba­romfifeldolgozó. hűtőház. hús­kombinát, tejporgyár — kikerülő tej, zsír, vér, hasonló mérget je­lent az élővizekre. Ezeknél az ipari létesítményeknél még nincs minden rendben a szennyvizek tisztításánál, nem véletlen, hogy közülük kerülnek ki a legtöbb szennyvízbírságot fizetők. — Ha jól tudom, az így be­folyt összegből kell segíteni, a tisztítóberendezések építési költségét. — Sajnos ennek csak egy ré­szét kapjuk vissza, a többi bent marad az erre a célra létreho­zott országos alapban. Az ösz- szeg nagy részéből főleg kiemelt, nagyberuházások szennyvíztisztí­tását támogatják. A Gyulai Hús­kombinátnak is jutott ebből a pénzből. — Ha már a húskombinát­nál tartunk, ott is nagy töme­gű szennyvízre lehet számíta­ni. Találtak-e tisztítására biz­tonságos megoldást0 —■ Több elgondolás, terv szü­letett ezzel kapcsolatban. A be­ruházókkal. kölcsönös érdek- egyeztetések után úgy hiszem megtaláltuk a megfelelő módot. A próbaüzemelést követően, egyelőre mechanikai . tk, ítás után a nyórfás szennyvízeluntö- ző-telepre jut az innen kikerülő szennyvíz, de 1978-ban hozzá­kezdenek a biológiai víztisztító építéséhez is, ami a végleges megoldást jelentheti. A közeljö­vőben 57 jelentősebb szennyvíz- kibocsátót, vizsgálunk meg. Ipa- ri, mezőgazdasági üzemeknél, intézményeknél és a fontosabb csatornarendszereknél végzünk alapos felmérést. Béla Ottó Öntözéses és meliorációs üzem mérnökképzés Szarvason A MEZŐGAZDASÁG fejlesz­tése jelenlegi ötéves tervünkben is kiemelt feladat. Ezt. bizonyít­ja, hogy mintegy Í05—107 mil­liárd forint beruházására kerül sor mezőgazdaságunkban, s ez az összeg a szocialista szektor­ban beruházásának 12,6 száza­léka. Az anyagiakon túl azonban szellemi beruházásra is szükség van, hogy ezt a hatalmas ösz- szeget rendeltetésének megfe­lelően tudjuk felhasználni. Nap­jainkban már a mezőgazdaság­ban is alapkövetelmény, . hogy magasan kvalifikált szakembe­rek vezessék a gazdaságokat, valamint jól képzett üzemmér­nökök irányítsák a közvetlen mezőgazdasági termelést. Éppen e szorosan egymáshoz kapcso­lódó, de kettős feladat megoldá­sára hozták létre a mezőgazda- sági mérnököket képező egyete­mek mellett az üzemmérnökö­ket képező főiskolákat. Ezek fel­adata, hogy nagy szakmai gya­korlattal rendelkező fiatal ér­telmiségiek tömegeit adják a mezőgazdasági termelésnek. A hazánkban működő agrár­főiskolák között különleges he­lyet foglal el a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem Szarva­si Mező-gazdasági Főiskolai Ka­ra. Különlegessége képzési pro­filjából adódik, ugyanis csak Szarvason képeznek öntözéses növénytermesztő és meliorációs üzemmérnököket Magyarorszá­gon. Ezért a főiskolai kar or­szágos beiskolázással rendelke­zik. SZARVASON régi hagyomá­nyai vannak a mezőgazdasági szakemberképizésnek. Tessedík Sámuel itt alapította meg 1785- ben híres szakiskoláját, amely akkor Közép-Európa egyetlen ilyen jellegű intézménye volt. A jelenlegi főiskolai kar elődjét Az Oktatási Minisztérium idei fejlesztési terveiből Sarkadi fenyőfaszékek — svéd megrendelésre Jelentős intézményekkel gaz-| Jagodik az oktatásügy az V. öt-' éves tervidőszakban. Üj iskolák,! kollégiumok, egyetemi épületek,! gyermekvédő intézetek szolgál­ják a hatékonyabb, magasabb színvonalú oktatást, tovább ja­vulnak az oktató-nevelő munka feltételei. Az Oktatási Miniszté­rium az idén — az előző évinél jóval nagyobb összeget — több mint 750, mimé forintot fordít beruházásokra. Ebben az évben elkészül Veszprémben a vegyipari egye­tem és az Országos Oktatástech­nikai Központ mintegy 200 mil­lió forint költséggel épülő tömb­je. A tervek szerint ugyancsak az idén fejeződik be a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola erős­áramú tanulmányi épületének építése. Az idén befejeződő be­ruházások közül a pedagógus- képzés fejlesztését szolgálja Sze­geden a József Attila Tudomány- egyetem 300 személves kollégiu­ma és menzája, valamint a ba­jai nyolc-, a debreceni huszon­négy és a pécsi tizenhat tanter­mes gyakorló iskola. A Közleke­dés- és Postaügvi Minisztérium egyedi nagyberuházásaként befe­jeződött Győrött a közlekedési és távközlési műszaki főiskola épí­tése. Az 1980. végéig tervezett i egyetemi, főiskolai kollégiumi j helvelc mintegy kétötödét a terv­időszak első két évében átaoják rendeltetésének. Az-ötéves tervidőszakra terve­zett gyermekvédelmi intézeti helyeknek minteev pgvh armada készül el 1977 végéig. Befejezik a2 Idén az aszódi, a balatonbe­rényi, a gyularemetei, a kapos­vári, a kisterenyei, a tatabányai és a tiszadobi gyermekvédelmi intézmények építését, s ezzel az intézeti helyek száma 900-zal nő. A svéd „Adamant” cég meg­rendelésére fenyőfaszékeket gyárt a Sarkadi Építőipari Szö­vetkezet, melynek profiljához kőműves, ács, asztalos, festő-má- zoló, lakatos, villanyszerelő mun­kák is tartoznak. A háromszáz munkást foglal-1 koztató ipari szövetkezet tervét túlteljesítve negyvenkilencmil­lió forintos árbevételt ért el, 1 amiből több mint tizenegymil­lió forintot a tőkés export képvi­sel. Tervük szerint az idei év is jó reményekkel kecsegtet: az első félévre lekötött szerződés szerint majdnem hétmillió forint érté­kű ülőbútort gyártanak a svéd partnernek, az egész évi terme­lési értéküket pedig ötvenegy­millió forintban határozták meg. iWVWWMVWWmtWWHM WWWWWWMWWWWWWVWWWWVWVWWWVWVi A Békéscsabai Férfiíehérneraű-g>ár készáruraktárában folyik a nyugati exportra készült női ruhák utolsó ellenőrzése (Fotó: Veress Erzsi) 1927-ben avatták fel, ahol egé­szen 1960-ig középfokú végzett­séggel rendelkező mezőgazdasá­gi technikusokat képeztek, majd 1970-ig .felsőfokú technikum­ként működött. 1970-től a DATE Főiskolai Karaként tölti be hivatását. Főiskolai karunkon a képzési idő 3 év. A tanulmányi idő alatt hallgatóink megismerkednek a marxizmus alkotórészeivel, az öntözéses, illetve az öntözetlen növénytermesztéssel, földmérés­sel és kultúrtechnikával, a gyep­gazdálkodás alapismereteivel, vezetési ismeretekkel és üzem- szervezéssel, mezőgazdasági gép­tannal, a tógazdálkodás alapel­veivel. E sokrétű anyag elsajátítását az teszi lehetővé, hogy hallga­tóink az első év második fél­évtől kezdődően szakosodhat- nak az öntözéséé növényter­mesztés, a melioráció, a gyep­gazdálkodás és a tó- és halgaz­dálkodás területén. A szakoso­dás által egy-egy kiemelt terü­leten speciális képzést kapnak hallgatóink, de a többi ágazattal is megismerkednek. így az üzemmérnöki oklevél megszer­zése után széles körű elhelyez­kedési lehetőség áll fiatal üzem­mérnökeink rendelkezésére. El4 helyezkedhetnek hallgatóink ál­lami gazdaságokban, termelő- szövetkezetekben. vízügyi társu­latoknál, kutatóintézeteknél, tervezőintézeteknél, talajjaví­tó vállalatoknál és még számos, a mezőgazdasággal összefüggő területen. KÜLÖNÖSEN fontos az öntö­zéses szakemberek munkába ál­lása Alföldünkön. Az öntözhető terület nagysága állandóan nö­vekszik. Ötödik ötéves ter­vünk végrehajtásának idősza­kában befejeződik a Tisza II. vízlépcső építése és hozzákezde­nek a csongrádi vízlépcső épí­téséhez. A vízlépcsők elkészíté­se lehetővé teszi az Alföld je­lentős részének öntözését, s ez­által a mezőgazdasági termelés növelését. Természetesen a nö­vekvő feladatoknak csak ko­moly tudással rendelkező szak­emberek tudnak eleget tenni. Főiskolai karunk az állandóan bővülő követelményeknek meg­felelően képezi mezőgazdasági szakemberré a fiatalokat. Az al­földi megyék ifjúságának minél nagyobb számban történő je­lentkezését várjuk a mezőgaz­dasági főiskolai karra, ahol kiválóan képzett üzemmérnök­ké válhatnak. KARUNKON biológia és ké­mia a felvételi tárgyak, ezekből a fizikai dolgozó szülők gyerme­kei számára előkészítőket szer­vezünk, Minden vidéki hallga­tót diákotthonban tudunk el­helyezni. Jelentkezni a többi egvetemi-főiskolai • jelentkezés­sé' azonos módon lehet. Dr. Pilishegyi József főiskolai adjunktus É rme Karthágó megmentésére Karthágó megmentésére bein­dított programja keretében az UNESCO új érmét bocsátott ki, amelynek révén bárki bekap­csolódhat a nemzetközi kam­pányba. Az érme egyik oldalán egy római mozaikot díszítő „Kar­thágói hölgy” látható, másik ol­dalán pedig egy pun harcos. Az érme a legutolsó azoknak sorá­ban, amelyeket az UNESCO Ve­lence, Mohenjodaro és Philas megmentésére bocsátott ki. A karthágói érmét aranvból, ezüst­ből és bronzból verték. 3 békés mcm. NÉPÚJSÁG t 1977. JANUÁR 29 Szállításra készen

Next

/
Oldalképek
Tartalom