Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-20 / 16. szám
Községek a város környékén Korszerűbb igazgatás kevesebb létszámmal Orosházi bútor négy megye lakásaiba Szinte közhely számba menő i megállapítás: minden újtól télnek kicsit az emberek. Hogy okkal vagy ok nélkül, az termesze- [ lesen csak később derül ki. Nos, néhány évvel ezelőtt, amikor í közigazgatásunkban fogalommá, I gyakorlattá vált a város és környéke kifejezés, még korántsem dőlt el minden. Az mindenesetre tisztázódott: az évek során olyan szoros kapcsolat alakult ki a városok és a közeli, sokszor szomszédos települések között, amely már a tanácsi igazgatás sajátos átszervezését is szükségessé tette. Megyénkben ez a folyamat lényegében 1973-ban kéz. dődött Telekgerendás Békéscsabához való „csatolásával”. Majd 1974. december 31-én megszűnt a békési járás és a megyeszékhely városkörnyéki községe lett Mezőberény, Köröstarcsa és Két- soprony, egy esztendeje pedig Gerla. Ugyanakkor Békés város ..védőszárnyai” alá került Ka- J műt, Murony, Béimegyer és Tar- hos. Kötődés — Ha valaki ismeri Kétsop- rony történetét, hamar megérti, i hogy a mi lakosságunk örömmel fogadta az új közigazgatási formát. A sopronvi tanyavilág \ ugyanis évszázadokon át Csabá-; hoz tartozott. Huszonöt évvel I ezelőtt lettünk önállóak, de a kötődés továbbra is megmaradt. Már annak előtte is nagyon sokan jártak tőlünk a megyeszékhelyre dolgozni, a rendelőintézetbe, szolgáltató egységekbe, színházba. Tehát az élet igazolta, hogy helyes volt a városok és a i hozzájuk társadalmi, gazdasági, j ellátási szálakkal tapadó közsé-. geket újfajta tájegységgé for- ^ málni — mondotta Viczián Pál-' né, a községi tanács vb-titkára. — Hiába tagadnánk, úgysem , hinné el, hogy nem voltak aggályaink az elején — folytatta. — De nekünk elsősorban a la-j kosság érdekeit kellett figyelem- I be venni. Minek utazzanak el [ az emberek Békésre, a járási hivatalhoz egy-egy ügy kapcsán, [ mikor Csabán vagy itt. helyben | gyorsabban el tudják intézni, j Persze, most már bátran kijelenthetem: nagyon jó kapcsolati alakult ki a két tanács szakigaz- I gatási szervei között. A városi | tanács egyes osztályainak szakemberei sokrétű segítséget adnak dolgozóinknak. Vannak olyan ügyek, amelyek húsz év alatt kétszer-háromszor fordulnak elő. Ilyenkor bizony ránkfér egy kis tapasztalat-átadás, eligazítás. Most például nagy bajban ; lennénk, ha a város nem segíte- [ ne. Gondolja el: a községi ápolónő és a védőnő is gyermekgon- | dozási szabadságon van, akiknek | a helyettesítéséről ők gondos- j kodnak. Aztán itt van az óvodaépítés. Az új gyermekintézmény : kétmillió forintba kerül, csak- ! hogy nekünk nincs annyi pénzünk. A várostól 600 ezer forin- | tot kértünk kölcsön. Szóval jó az, ha a hátunk mögött egy erősebb I partner áll. A békési Városi Tanács Vég- | rehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén dr. Kertész Márton, a i megyei tanács vb-titkára azt í hangsúlyozta, hogy az újszerű j partneri együttműködés nem te- | remt alá- és fölérendeltségi viszonyokat a város és a község I között, még kevésbé a tanácsi í testületek esetében. A városkor- j nyéki községi tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellegét, feladatait a városok nem korlá- ! tozzák, ellenkezőleg: erőteljesen í segíthetik. Erre pedig bőségesen ! akad példa megyénkben is. Kapcsolatok — Nagyon sok olyan téma kerül napirendre a városi tanács, I illetve a vb ülésein, amely köz- j vétlenül, vagy közvetve érinti- a j városkörnyéki községeket is •— ' tájékoztatott dr. Uhljár Mihály, | a békéscsabai Városi Tanács V. B. titkára. — Éppen ezért I tanácsüléseink mindegyikén és számos vb-ülésen jelen vannak a községi vezetők, ugyanakkor a mi tisztésgviselőink is részt vesznek a községi testületi üléseken. A város és a hozzá tartozó települések megyei tanácstagjai egy csoportban vannak, akik közö- . sen foglalkoznak, az új tájegységek közös gondjaival, a fejlesztés irányával. — Kétségtelen, hogy megnövekedett a munkánk, hiszen 25 ezer emberrel szaporodott ily módon a város — vette át a szót Araczki János tanácselnök. — Végtére is a lakosság elégedett és számunkra ez a legfontosabb. Ez azt jelenti, hogy jó úton járunk. Nagy lehetőségek vannak az együttműködésre a művelődés, a kultúra terjesztése terén is. amit igyekszünk kihasználni. A városi és a községi pedagógusok egységes továbbképzésen vesznek részt. Színészek, művészeti csoportok, zenészek, képző, művészek, gyakran megfordulnak a városkörnyéki községek* kultúrházaiban. Gazdálkodás Az átszervezéssel nem lett több pénzük a községi tanácsoknak. Ezt azért szükséges megemlíteni, hogy a hangsúly a gazdaságszervező munkán van. A városi tanácsok műszaki és tervosztályai bekapcsolódnak a községek középtávú terveinek az elkészítésébe. Békéscsabán rendszeresen összegyűjtik a beruházási igényeket és ellátják a műszaki ellenőri teendőket is. így megalapozottabba teszik a fejlesztési javaslatokat, segítve a szükségletek és az anyagi eszközök összhangját. Békésen a város és a városkörnyéki közsé- sek tanácsai elfogadták az V. ötéves terv fejlesztési elképzelé- . seit, s ezek megvalósítása már a ' múlt évben elkezdődött. Ezzel m párhuzamosan tudatosítják a községek lakosságával, hogy egyes üzletek, intézmények nem csak városi, hanem községi érdekeket is szolgálnak. Ilyen többek között a Békésen felépülő iparcikkáruház. Herpai Sándor, Tarhos tanácselnöke így fogalmazott: — Tudjuk, milyen nagy gond manapság kivitelezőt találni, kü_ lönösen a karbantartásokhoz, felújításokhoz. Ezért értékeljük nagyra a városi tanács költség- vetési üzemének segítségét, hiszen 1976-ban 1 millió forint értékű munkát végeztek a községben. Az más kérdés, hogy a határidő betartásával nem voltunk megelégedve. *** Tgaz. két-három év taoaszta- latai még nem elegendők ahhoz, hogy messzemenő követkéz, tetőseket lehetne levonni a vá- roSkörnyékiség gyakorlatából, Mégis a tapasztalatok egész sora arra utal, hogy közigazgatásunk ésszé, ű szervezéssel, kevesebb létszámmal, a korszerűség, a hatékony koncentráció felé halad. Most már a helyi önkormányzat további erősítése, a tanácsi munka színvonalának az emelése és a gazdaságszervező tevékenység tartalamasabbá tétele kerül előtérbe. Seres Sándor Terven felüli árbevétel kertészetből Sárgarépából igen változó volt a terméshozam. Volt 202 és 351 mázsás átlagtermés. A tanulságot levonták, az elkövetkező években eszerint látnak hozzá; a sárgarépa termeléséhez. A növényházban a vágott- virág-termelés hozott jó eredményeket. A kísérleti telepen pedig egyebek között 10-fajta vöröshagyma magról való vetésével próbálkoztak jó eredménnyel. A múlt évben a szövetkezet faiskolájában 45 ezer alanyt szemeztek be. megkezdték a facsemeték nagvüzemi értékesítését. A betakarításnál természetesen gondokkal küzdött a kertészeti ágazat. Ekkor nagyon jól jött a tésztaüzem. a faüzem dolgozóinak besegítése s az orosházi diákok munkája. Magyar film sikere Moszkvában Az orosházi Új Élet Tsz kér- ! tészete kiváló eredménnyel zár- ; ta az 1976-os eszténdőt. A rendkívül aszályos nyár igencsak feladta a leckét a kertészet dolgozóinak. Ök azonban alkalmazkodtak a változó körülményekhez, alkalomadtán módosítottak a tervezett technológián, a munkaszervezésen, jó együtt- tnűködést alakítottak ki a partnergazdaságokkal. Ennek köszönhető. hogy a szeszélyes időjárás ellenére 1976-ban a kertészeti ágazat árbevételi tervét hárommillió forinttal túlteljesítette, az eredménytervet pedig egymillióval megtoldotta. Zöldborsóból pl. a szárazság el- ] lenére hektáronként 48 mázsa ’ kiváló minőségű termést adtaik l át a konzervgyárnak. A negyed- I százada működő szövetkezet tör- ' ténetében először kaptak serle- 1 get a konzervgyártól a kimagasló zöldborsótermésért. Zöldbabból 44 mázsa termett hektáronként. A vöröshagymaföldön a gépi betakarítást kézi szedéssel egészítették ki. hogy a megtermett fűszernövényből semmi ne menjen veszendőbe. Ügyeltek a kertészet dolgozói arra is. hogy a hívatlan „hagymaszedőMagyar siker született a | moszkvai televíziós folkiórfilm- fesztiválori, amelyet kétévenként j rendeznek meg a Szovjetunió | fővárosában. A 24 ország részvéitélte a zsűri diját. A filmet Bó- nis Gyula operatőr fényképezte, Szécsényi Ferenc volt a rendezője. szerkesztője pedig Lengyel- fi Miklós. két” eltanácsolják a szövetkezet földjéről. 4 1977. JANUÁR 20. telével lebonyolított seregszemlén a 25 tagú zsűri — amelynek Igor Mojszejev volt az elnöke, magyar tagja pedig Lengyel fi Mik'ós. a televízió népzenei rovatának vezetője — egyhangúlag a Magyar Televízió Sárközi lakodalmas című produkciójának Az új moszkvai tévésiker nem előzmények nélküli, hiszen tavalyelőtt ugyanezen a versenyen a közönség díját kapta meg a Fejér megyei népi együttes női tánckara. a Magyar Televízió egvik produkciójának szereplőjeként. Évente kétezer-hatszáz bútorgarnitúrát gyárt az Orosházi Faipari Vállalat. Éves termelési értékük 75 millió forint Az idén a vállalat tovább bővíti termékeinek választékát és céljuk a minőség további javítása is Egyik legkedveltebb termeuaa a „Bajnok’' szob„garnUura, amMy megyénkén kívül Csongrádiján. Hajdú-Biharban és Szolnok megyében is keresett oikk a boltokban (Fotó: Veress Erzsi)
