Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

Kommentátoninké, Réti Erviné a szó: II hét 3 kérdése Az év első hetében egyelőre az „alapozás” jellemezte a világpo­litikát Ám közben kirajzolódik a csúosnaptár: a tíz nap múlva hivatalba lépő Carter első ven­dége Callaghan, brit kormányfő lesz, míg az újjáválasztott bon­ni kabinet látogatóinak sorába elsőként Andreotti, olasz minisz­terelnök iratkozott fel. Látható­lag a NATO gyenge pontjait kí­vánják aládúcolni, de , közben nem lehet tartósan félretenni a kelet—nyugati párbeszéd prob­lémáját sem, Carter újra felhív­ta a figyelmet a magas szintű szo\ jet—amerikai tárgyalások fontosságára. O MILYEN REMÉNY VAN A GENFI ÚJRAKEZDÉSRE? A Közel-Kelettel foglalkozó genfi békekonferencia 1973 de­cemberében mindössze három napon keresztül tanácskozott, azután felfüggesztette ülését. A szünet hosszúra nyúlik, ma pon­tosan ezeregyszáztizenhatodik j napját írják. Azóta sok minden történt: a j Sínai-megállapodással kísérlet történt a „pax americana”, vagy­is az amerikai elképzelések sze­rinti rendezés megvalósítására; polgárháború tizedelte Libanont; súlyos vérveszteségeket szenve- j dett a palesztin ellenállás; a j jobbratolódás kedvezőtlen jelei j mutatkoztak meg Kairóban; i még szövevényesebbé váltak az arabközi kapcsolatok. A helyzet tehát tovább bonyolódott, s nem történt érdemleges haladás a közel-keleti rendezés felé. Már­pedig, ha az alapkérdések — az izraeli megszállás felszámolása, a palesztin államiság, a térség i valamennyi államának biztonsá- { ga — nem nyernek megoldást,! akkor aligha van remény tartós és szilárd békére. Ez esetben re­ális a veszély, hogy Iábanonban, vagy másutt újra meg újra fele­selnek majd a fegyverek. A rendezés kulcsszava: Genf. Ez a konferencia nyújtja a leg­jobb lehetőséget, hogy az összes érdekeltek részvételével, a már kidolgozott elvi alapokon, a szovjet és az amerikai társelnök közreműködésével, végre elmoz­dulhassunk a holtpontról. (Ter­mészetesen elengedhetetlen fel­tétel, hogy a békeértekezleten a palesztin képviselők is jelen le­gyenek!) A szovjet diplomácia — egyetértésben a kibontakozást kívánó arab körökkel — ezért indítványozta, hogy kora tavasz- szal folytatódjék a genfi munka: az időpont.iavaslatnál már az amerikai elnökváltozásra is te­kintettel voltak. A tárgyalások vagy inkább puhatolózások fo­lyamatban vannak — erről ta­núskodtak a hét jelentései is —. de szemmel látható az ellen- gőz is. Az időzített, izraeli kor­mányválság, a novemberre ter­vezett választásokig fennálló ideiglenesség szinte kínálja az érvet, hogy Tel-Aviv most kép­telen döntésre, s a választási kampány várhatóan túlfeszített, hisztérikus légköre ugyancsak nem biztat sok jóval. Mintha ki­osztották volna a szerepeket: 1976-ban az amerikai, 1977-ben az izraeli belpolitika miatt nem lehet igazán tárgyalni. Ebben a helyzetben különösen lényeges lenne egy hatékony és egységes arab, antíimperialista front kialakítása. Ehelyett azon­ban olyan törekvéseket látha­tunk, hogy különböző szövetsé­gi tervekkel egyes arab vezetők is lehetetlenné akarják tenni a palesztinek részvételét a kon­ferencián. O MIKOR FOLYTATÓDHAT A RHODESIÁ­KON FERENCI A? Genf úgy látszik a tárgyalási szünetek jegyében áll. A Rhode- sia-konferenciát eredetileg no­vemberben szerették volna befe­jezni, de erősen kétséges, hogy folytatódhat-e valamikor janu­ár végén, vagy február elején. Időközben a konferencia brit elnöke, Richard Afrika déli felé­ben ingázik, hogy megpróbálja menteni a menthetőt. A fekete felszabadítási moz­galmak álláspontja világos: többségi uralom megvalósítása 1978. március 31-ig, s e hatalom fokozatos bevezetése már az át­meneti szakaszban. Csakhogy ki­derült: a Smith-rezsim erről hal­lani sem akar. Amint egy mo­zambiki kormányszóvivő megje­gyezte: a Rhodesia-konferencia angol—amerikai bábái nem a hatalom átadásáról, hanem ai hatalom megosztásáról akarnak egyezményt kicsikarni. (Smith egyébként még a hatalom meg­osztását is korainak tartja, tu­lajdonképpen egy fekete vezetés alatt álló bábkormányt szeret­ne, amelyben a fegyveres és bel­biztonsági erők fehér irányítás alatt állnak.) A huzavonának itt is megvannak a taktikai céljai, a zimbabwei szervezetek egysé­gének megbontása: a legutóbbi napokban két újabb párt alakult, s így most már hat organizáció tart igényt a fekete többség kép­viseletére. Rhodesiából természetesen min­den manőver ellenére előbb- utóbb független és fekete több­ségi uralom alatt álló Zimbab­we lesz. Ám a vajúdás és a szü­lési fájdalmak tanulságul szol­gálhatnak, nem a washingtoni ,.kis lépések”, hanem a felszaba­dulási mozgalom erőfeszítései vezetnek célhoz. O MI TÖRTÉNIK PORTUGÁLIÁBAN? Az átmenet jegyei Ibériában, elsősorban természetesen Spa­nyolországban, de nem elhanya­golható fejlemények történnek Portugáliában is. A hírek felü­letén személyi változások és fél- reállítások a Portugál Szocialista i Pártban: leváltották a párton belüli baloldalhoz tartozó ipar-1 ügyi minisztert, fegyelmi elé ci­tálnak munkásképviselőket, akik ’ a Soares-kabinet politikáját M- . rálták. Mégis több ez, mint a , szocialisták családi ügye, sőt egyöntetű a vélemény, hogy a baloldali szocialisták háttérbe i szorításával a külső és belső! jobboldali erők, a NATO-szövet- ségesek fokozott nyomásának tesznek engedményeket. A PKP főtitkára. Cunhal ezért hívott fel ismét a demokratikus erők ősz-1 szefogásának szükségességére. ; S vajon csak Portugáliáról van J szó? Hiszen éppen e héten ka-1 pott Nagy-Britannia 3,9 milliárd dolláros rekordkölcsönl (három­negyedét az USA. az NSZK. Ja­pán és Svájc folyósítja) többek között azzal a feltétellel. hosv „takarékossági programot” való­sítanak meg a dolgozók rovása- j ra. De az a bizonyos nyomás megnyilvánul Ttoméban is. a szakszervezetek kénytelenek vol­tak általános sztrájkot is kilá­tásba helyezni, ha az Andreot­ti-kormány nem tartaná be ko­rábbi ígéreteit. A kérdés csuoán az. hogy a gazdasági zsarolás eszközeivel képesek lesznek-e valamennyire megerősíteni a NATO gvengébb pontjait, vagv a hatás éonen el­lenkező irán)rba nyilvánul majd meg? Husszein Kairóba látogat Kairó Jordánia várhatólag csatlako­zik az egyiptomi—sziriai közös politikai parancsnoksághoz, amelynek létrehozását egy hó­nappal ezelőtt határozta el Szá­dat egyiptomi és Asszad sziriai elnök, hogy ezzel megteremtse az alapot a két ország szorosabb szövetségéhez. Az értesülést közlő Akhbar El-Jom című kairói hetilap úgy tudja, hogy Husszein jordániai király még ebben a hónapban Kairóba látogat, s megvitatja Szarlat elnökkel Jordánia csatla­kozásának lehetőségét. (UPI, AFP) Nines politikai feltétele? Waltyieim Közel-Keletre utazik New York Az ENSZ székhelyén közölték, hogy Kurt Waldheim főtitkár j február elején a Közel-Keletre utazik, hogy tájékozódjék az ér­dekelt feleknek a genfi konfe­rencia felújításával kapcsolatos álláspontjáról. ENSZ-források szerint a főtitkár a jövő héten j intenzív konzultációba kezd a i közel-keleti államok ENSZ-kép- viselőivél. valamint a Szovjet- | unió és az Egyesült Államok i megbízottaival. Waldheim pénte­ken megbeszélésen fogadta Egyiptom, Szíria és a Szovjet­unió képviselőjét. (Reuter) Mario Soares portugál mi­niszterelnök az Expresso című hetilapnak adott nyilatkozatá­ban azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok által nyúj­tandó 300 millió dolláros köl­csönnek nincsenek politikai vagy egyéb feltételei, és az amerikai kormány „nagyfokú megértést tanúsít.” a portugál gazdasági bajok iránt. A miniszterelnök elmondta, hogy a devizakészletek kimerü­lését csak a még megmaradt aranykészletek eladásával vagy pedig újabb kölcsönökkel lehet megakadályozni, az előbbi azonban „lélektanilag káros lenne”, és az aranyár esését idézné elő a világpiacon. (A Portugál Nemzeti Bank arany- készlete 861,2 tonna, ennek 35 százalékát már elzálogosítot­tak.) Az Expresso ai-ról is hírt ad, hogy jelenleg Lisszabonban tartózkodik a Nemzetközi Va­luta Alap küldöttsége. A láto­gatás során állítólag egy Por­tugáliának nyújtandó 60 millió dolláros készenléti hitel felté­teleit tárgyalják meg. A hitel felvételét követően Portugáliá­nak bizonyos gazdaságpolitikai intézkedéseket kell hoznia, s csak ezután részesülhet az ígért másfél milliárd dolláros köl­csönben, amelyet, egy európai— amerikai konzorcium nyújtana. Az O Jornal című független baloldali hetilap feltételezése szerint a portugál kormányra nyomást gyakorolnak az escudo leértékelése érdekében, amit Soaresék eddig elleneztek. A megfigyelők nagy többsége szerint a 300 millió dolláros amerikai kölcsön csak a „kísér­leti léggömb” szerepét tölti be. A kereskedelmi mérleg hiányá­nak növekedésével á tartalékok tovább csökkennek. 1976-ban körülbelül 60 milliárd escudo volt a kereskedelmi mérleg de­ficitje, mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint az azt megelőző évben. A kormány most a termelés növelésére és a fogyasztás csökkentésére kívánja helyezni a hangsúlyt. Az eddig kapott kölcsönöket és hiteleket csak a fogyasztás finanszírozására hasz­nálták fel. nem pedig a termelő beruházásokra. Schmidt szerint korai még a Közös Piachoz való csatlakozás Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár nem hivatalos mad: ridi látogatását Bonnban főként a spanyol belpolitikai élet ala­kulása szempontjából tartják jelentősnek. Schmidt és vendég­látója, Suarez spanyol kor­mányfő másfélórás tárgyalá­sának nagy részét is a „demok­ratizálódási folyamattal” kap­csolatos kérdések töltötték ki. A nyugatnémet kancellár el­ismerően szólt az utóbbi hóna­pokban Spanyolországban bekö­vetkezett belpolitikai fejlemé­nyekről, ugyanakkor azonban hozzáfűzte, egyelőre korainak tartja az ország közöspiaci csatlakozásának érdemi megvi­tatását. A távolabbi jövőbe he­lyezte a NATO-tagság napi- rétidre tűzését is, bár hozzátet­te, Spanyolország bekapcsoló­dása az észak-atlanti tömbbe nem borítaná fel az európai egyensúlyt. Mind az EGK-hoz, mind pe­dig a NATO-hoz való csatlako­zás legfőbb akadályát nyugat­német részről a spanyol gazda­sági élet nehézségeiben látják. Schmidt félreérthetetlenül utalt arra. hogy a Közös Piac pilla- j natnyilag nehezen viselné el egy újabb — belső válságokkal I küzdő — tagállam csatlakozá ! sát. A kancellár nyugatnémet I tapasztalatokból. kiindulva, el- I sősorban a szakszervezetek megszervezésének fontosságára hívta fel vendéglátói figyeL mét. Bonnban nagy figyelmet kel­tett Schmidtnek az a madridi kijelentése, hogy a demokra- ! tikus belpolitikai színtér képé- j hez hozzátartozik a kommunis- | ták jelenléte is. Ez a kérdés Schmidt és Felipe Gonzales spanyol szocialista pártvezető tanácskozásán is felvetődött. A i nyugatnémet vendég azonban ! sietett hozzáfűzni, hogy sem az NSZK-nak, sem a többi nyugat- j európai kormánynak nincs ér­dekében a kommunisták hely­zetének megerősödése. Az NSZK részéről mindvégig hangsúlyozták a Schmidt-láto- gatás nem hivatalos jellegét. A karácsonyi szabadságát a spa­nyol tengerparton töltő kancel­lár madridi útja előtt kijelen­tette: „udvariatlanság” lett vol­na. ha elkerüli a spanyol íó- vái-ost vagy nem tesz látoga­tást az ország vezetőinél. A ! nem hivatalos jelleget hangsú- j lyozta Schmidt azzal is. hogy még a Suarezzel való találkozó előtt eszmecserét tartott a spa-i nyol szocialisták vezetőjével, I mi több, emiatt el is késett a kormányfői találkozóról. (MTI) I Telex Új csillaggal gyarapszik az amerikai lobogó? Washington Miközben az amerikai diplo­mácia (a jelek szerint nem ered­ménytelenül) közelíti egymás­hoz az egyiptomi és az izraeli vezetést, a két ország politiku­sai nagy nyilvánosságot kapnak az Egyesült Államokban. Szadat egyiptomi elnök, illetve Rabin. ügyvezető izraeli kormányfő legújabb nyilatkozatát pénteken este közvetítette az országos köz- művelődési tv-hálózat. Szadat kifejtette, hogy „meg­érett az idő” a közel-keleti ren­dezésre és támogatta a genfi konferencia összehívását. Ugyan­akkor arról beszélt: ő és Asszad, sziriai elnök „nem zárják, ki a lehetőségét”, hogy a palesztinok egységes arab küldöttség tagja­ként (tehát nem önállóan) ve­gyenek részt a békekonferenci­án. Arra a kérdésre, mit vár az új amerikai kormánytól. Szadat kijelentette: -„nagyon derűlátó­vá tette” az elnökválasztás ki­menetele. Havanna Pénteken érkezett a kubai fő­városba P. J. Patterson, új ja­maicai külügyminiszter, aki de­legáció élén a kubai kormány meghívásának eleget téve tár­gyal Havannában. A külügymi­nisztert Isidoro Malmierca, ku­bai kollégája fogadta a főváros nemzetközi repülőterén. Patterson látogatásának jelen­tőségét — a két különböző tár­sadalmi berendezkedésű ország hagyományos jó kapcsolatain túl — növeli az a tény, hogy a december 15-i parlamenti vá­lasztásokból győztesen kikerült, haladó politikát folytató Manley- kormánv külügyminisztere már három héttel a választásokat kö­vetően felkereste a Kubai Köz­társaságot. Á január 20-án távozó ameri­kai elnök — Gerald Ford — ja­vasolta, hogy Puerto Rico legyen az Egyesült Államok 51. tagál­lama. A 8897 négyzetkilométer területű. 3 millió lakosú Puerto Rico az Egyesült Államok tár­sult állama a szocialista Kuba közelében. Lakossága vegyes et­nikai összetételű, fehér, mulatt, néger. A szigetet 1493-ban Ko­lumbus fedezte fel. Gvarmáto- sitása 1508-ban kezdődött el. Az 1521-ben alapított fővárosa — San Juan — a 17—18. században brit. holland és francia kalózok megújuló támadásainak célpont­ja volt.' A spanyol gyarmati ura­lom az 1898-as spanyol—amerikai háború következtében szűnt meg, és Puerto Rico az Egyesült Álla­mok birtoka lett. Az amerikael- lenes megmozdulások az USA fegyveres beavatkozásához ve­zettek. Az 1952-ben elfogadott új alkotmány Puerto Ricót „az Egyesült Államokhoz szabadon társult állammá” nyilvánította. Puerto Rico megtartotta belső autonómiáját, de külpolitikai, katonai és területi kérdésekben a hatalmat az USA elnökére és szenátusára ruházta át. Az USA az ország területén 13 katonai támaszpontot tart fenn. 1972. augusztus 28-án ajt ENSZ gyar- mat06Ításellenes bizottsága elis­merte a szigetország elidegenít­hetetlen jogát a függetlenségre. Gazdasági életének alapja a mezőgazdaság és a feldolgozó- ipar. Az ipari termelés 80, a me­zőgazdasági termelés 50. a kis­kereskedelem 40. a hírközlés, a vízi és légiszállítás 10 százaléka amerikai tőkések kezében van. A mezőgazdasági ültetvények (cukornád, kávé, dohány, citrus­félék, ananász stb.) exportra ter­melnek. feldolgozóipara az Egye­sült. Államok nagy belső felvevő piacához alkalmazkodott. A leg­több iparág, (élelmiszer, textil, fa stb.) kifejezetten az USA piacára termel, a feldolgozóinál- 1917 óta évente 8 százalékkal fej­lődik. Üj vegyi-, petrolkémiai, elektronikai üzemek települtek az utóbbi időben, amelyek némi. ( les: enyhítik, de nem tudják meg­oldani az ország nagy gondját — a munkanélküliséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom