Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-09 / 7. szám
M A A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JANUAR 9., VASÁRNAP Ara: 1.79 forint XXXII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM Világ proletárjai. AZ ORSZÁGOS ANYAG- ÉS ÄRHIVATAL KÖZLEMÉNYE (3. oldal) „MINDIG RA LEHET DOBNI EGY LAPÁTTAL* (1. oldal) EGYÜTT ÉS OKOSAN — A KÖZMŰVELŐDÉSÉRT (5. oldal) Folyóink tisztaságáért „A rendőrnő” címem bolondos olasz filmvígjátékot látha_ tunk mostanában a mozikban- Komor valóságra . épül a cselekmény, amely -valóság egy már nem éppen újszerű mozzanata, hogy a gyáros szennyvizet bocsáttat a folyóba, ahol is természetszerűen megdögle- neik a halak. Hősnőnk —mondhatnék, úgyszintén természetszerűen — arra csónakázgat, s e közérdeket sértő esetet isíöL fedi, azaz csak szeretné... Ám ezúttal nem a filmsztori adja témánkat: sorolhatjuk, tetézhetjük az említett jelenetek tucatjait, mind külhoni, mind __ sajnos — hazai példákból m erítvén. Ugyan ki ne hallott volna rajnai halpusztulásról, mint ahogyan bizonyára sotkan látták a tévében azt a kanadai ismeretterjesztő filmet, amely a dél-floridai mocsarakban fészkelő vízimadarak sanyarú sorsát ecsetelte ... De ne menjünk messzire: az 1965-ös nagy, majd az 1975-ös kisebb -mérvű balatoni halpusztulás éppúgy isme* retes közvéleményünk előtt, mint a magyar Duna-szakaszon mérgező „fáradt” olaj széttere- bélyesedése, amit milliók láb hattak egy magyar tévériport. ban, A hét egyik műsorában. Közelebb jőve a mához: éppen azon a napon találkoztam dr. Gergely István államtitkárai, az Országos Vízügyi Hiva. tál einokevél, amelynek reggelén hírül adták a lapok, hogy nincs Pécsnek ivóvize. Az államtitkár már tudta az okot, az éppen megkezdődött rendőri vizsgálat szálai a Péti Nitro- genművekhez vezettek: onnan jött a szennyvíz, felelőtlen módra, akárha ama olasz filmen ! Mérges volt, hogyisne lett volna az a vízgazdálkodás legfőbb posztján álló államtitkár, leszögezvén: „A víz minőségének védelmére működnek már azok a jogi és közgazdasági szabályozók, amelyek lehetővé teszik a bírságolást. Ezt az eszközt oly módon kell érvényesíteni — a csatornázás és szennyvíztisztítás érdekében hozott óriási anyagi erőfeszítések kiegészítéseképpen —, hogy öt- tíz éven belül képesek legyünk megállítani a vizek tisztaságának romlását”. Figyelemre érdemes a megfogalmazás: megállítani csak a romlást, nem pedig — jóllehet ez lenne az ideális! — visz. szafordítani a felmérhetetlen kárt okozó folyamatot. S mégis, ez a követelmény sem valami szerény, s éppen a külföldi példák intenek bennünket arra, hogy megsokszorozzuk általánosságban is a környezetvédelem, s ezen belül elsőként is a vízvédelem dolgában tett erőfeszítéseinket. Mert vízügyben sajátos helyzetben van Magyarország! Kétféle vizünk van, az egyik a felszíni, a másik a felszín alatti. Az előbbi az, amely könnyebben hozzáférhető, ám amelynek a 95 százaléka külföldről ered. Óriási nemzetközi erőfeszítéseket kell tenni, hogy a vázrajzilag egységet alkotó szomszédos országokkal tartós érdemi együttműködés teremtődjék a vizek mennyiségi és minőségi védelmére. Két legnagyobb folyónk egyformán veszélyeztetett. Az új, leninvórosi gyárak például sajnálatosan tovább fogják szenynyezni a Tiszát. (Nagyobb erőfeszítésekre lenne szúKüeg Borsodban a Sajón, ami csakis szlovák szomszédainkkal való tárgyalások révén hozhat sikert. Míg ez a folyó tartósan, a megye másik folyója, a Hernád időközönként szennyeződik.) Ü6 mit mutat e vázlatos összképben legnagyobb folyónk, a Duna? A Volga után Európának második legnagyobb folyója, 2900 kilométer hosszú, partjain három ország fővárosával. Ha pusztán az óriási népességet tekintjük, már az is káros a víz életére, nemkülönben az ipar. A ceilulózgyárak, már a bajor szakaszon, Ulm fölött; Augsburg, Regensburg, Bécs szennyvizei, aztán a Morava vidékének olajfinomítói és cukorgyárai; s már itthon: Szőny, Almásfüzitő, Lábatlan, Nyerges- újfalu ipartelepe, Esztergom fc. lőtt, Sturovo papírkombinátja, — mind-mind megteszik a magukét. Szakemberek kimutatták, hogy a Duna szervesanyagmennyisége húsz év alatt megkétszereződik, ami már bizony aggasztó még akkor is, ha tudjuk: a folyam hatalmas víztömege egyelőre biztosítja a szennyeződések kellő mértékű felhígulását, s ez a biológiai öntisztulás szempontjából kedvező. Legnagyobb tavunk ebbéli helyzetképe még többször figyelmeztet, ráz föl, miként egy- egy halpusztulás esetében. Az 1965. évit például kétségkívül a DDT okozta — meg is szüntették e vegyszer, szakszóval pesz. ticid alkalmazását a mezőgazdaságban. De a különféle műtrágyák úgyszintén mérgezik a vizeket, s ezek alkalmazásának megtiltása egyelőre aligha lehetséges, Ezért példamutató, amit a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban láttam: inkább fölhagytak ezer hektáron a régi „berek’ megművelésével — a hozam amúgy sem volt valami nagy —, s ehelyett fácántenyésztést, vadásztatást honosítottak meg. De vannak újabb veszedelmek is: például a nagyüzemi állattartás, a szakosított telepek, amelyekről úgyszólván megoldatlan a trágyáié biztonságos elvezetése. De ne legyünk egyoldalúak: vajon a szintetikus mosószerek, amelyek nagy molekulájú szerves vegyületek, úgynevezett de- tergenseket tartalmaznak —kevésbé károsítanak? Márpedig a Rapid, az Ultra gyártása és használata egyre inkább terjed, jóllehet köztudomású, legalábbis szakberkekben: mérgező hatást fejtenek ki a legkülönbözőbb vízi szervezetekre. Vannak tehát már nagyon is jól ismert veszedelmek és tennivalók, s bizonyára akadnak, amelyek csak a következő évtizedekben bukkannak elő. Ha valamire, úgy a környezetszeny- nyezés e legfőbb forrására bízvást áll a mondás: ha valamit ma megtehetsz... „A víz, a víz. A mindig mozgó, sose nyugvó, az életet és halált hozó”. Varga Domokos ír így a Magyarország felfedezése sorozatban megjelent Vizek könyve című munkájának bevezetőjében. Rajtunk is múlik, hogy mind több életet, s kevesebb halált hozzanak a vizek. Keresztényi Nándor V. 3. Pavlovnak, a Szovjetunió magyarországi nagykövetének látogatása megyénkben Pénteken, a késő délutáni I órákban V. J. Pavlov elvtárs, a : Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a követség több diplo-' matája kíséretében megyénkbe látogatott. A vendégeket a me-j gyei pártbizottság székházában' Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese fogadta, és tájékoztatta őket a megye műltl évi gazdasági helyzetéről, a jövő feladatairól. Tegnap a délelőtti órákban látogatást tettek a vendéglátók kíséretében a Békéscsabai Kötöttárugyárban, ahol Szajbéli Mihály, igazgató, Bíró Béla, a párt- bizottság titkára adott információt az üzem életéről. Ezt követően a vendégek megtekintették az MSZMP Békés megyei bizottsága oktatási igazgatóságát, majd a szovjet hadsereg által elsőként felszabadult községbe, Battonyára látogattak. Itt megtekintették a MQM battonyai forgácsoló részlegét, a gimnáziumot, a Felszabadulás teret. A község életéről Palkó Lajos, a községi pártbizottság titkára és Borka József, a nagyközségi tanács elnöke tájékoztatta a vendégeket. A vendégek a késő délutáni órákban visszautaztak Budapestre. A közművelődési törvény szellemében Sokoldalú, egységes közművelődési terv készült Békésen 1977-re A közelmúltban tárgyalta meg és fogadta el a békési Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a város 1977. évi egységes közművelődési tervét. A tervet a tanács művelődésügyi osztálya az 1975-ben elfogadott 5 éves távlati elgondolások, a városi és város környéki művelődési intézmények, üzemek, termelőszövetkezetek és oktatási intézmények tervjavaslatainak figyelembevételével állította össze, és terjesztette elő. Bevezetőben megállapítják, hogy az 1976. évi közművelődési tervek teljesítése figyelemreméltó, és jó alapot szolgáltat az új esztendő közművelődési céljainak eléréséhez. Alapvető feladatként jelölik meg 1977-re is, hogy tovább javítják a művelődésügyi intézmények és a munkahelyek tartalmi együttműködését. A lakosság A világnézeti, politikai nevelésben a rádió és a televízió műsorainak tömeghatását kívánják sajátos eszközökkel növelni, többek között egyes műsorokhoz kapcsolódó szellemi vetélkedők szervezésével. Szorgalmazzák a politikai filmankétokat, újságíróolvasó találkozókat, a szocialista brigádok segítését vállalásaik teljesítésében, kiemelve a „szocialista módon élni” elhatározás mind szélesebb körű megvalósulását. Külön hangsúlyozza a terv, hogy a városban folyó ismeret- terjesztésben a jelenleginél nagyobb teret kell biztosítani a társadalomtudományi tájékoztatásnak. Jelentősnek tartják a város Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Irodájának elmúlt évi tevékenységét, mely a lakosság világnézolgálatában Egy éve alakult a Generál Ipari Szövetkezet. A lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében ezen idő alatt már nem foglalkoztak közületi megrendelésekkel. A múlt évben közel háromezer híradástechnikai és háztartási gépet javítottak meg és ötezer garanciális javítást végeztek Fotó: Dcmény zeti neveléséből nagy részt vállal. Az iroda újabb feladata, hogy a városi és a város környéki községek politikai ünnepségeinek lebonyolításához megfelelő segítséget nyújtsanak. Külön fog. lalkoznak a tervben a szocialista hazafiságra való nevelés tennivalóival, melynek kiemelkedő része, hogy a városi könyvtár — együttműködve a megyei levéltárral — összeállítja és kiadja Békés város helytörténeti és munkásmozgalmi bibliográfiáját. A művészeti nevelés már hagyományokkal rendelkezik. Elsősorban az öntevékeny művészeti mozgalomra, és a három város: Békéscsaba, Gyula, Békés együttműködésére építenek. Idén is megrendezik a megyei tanács segítségével és Orosházával együttműködve a megyei zeneiskolások legjobb vonós tanulóinak egyhetes nyári táborát Békés-Tarhoson, sor kerül a volt tarhosi diákok találkozójára, és a Debreceni Kodály Kórus hangversenyére. Ebben az évben jelenik meg a békés-larhosi zenei napokról készült dokumentumkötet. Az öntevékeny művészeti mozgalom bázisa a békési művelődési központban működő alkotók klubja, melyre 1977-ben is sok feladat vár. elsősorban a munkásművelődés tennivalóiban, és a 3. nyári művészeti alkotótábor megrendezésében. Foglalkozik az egységes köz- művelődési terv az általános és szakmai műveltség gyarapításának részfeladataival is. a felnőtt- oktatással, a Mindenki Iskolája akcióval, a munkahelyi továbbképzés számos kérdésével. A városi könyvtár külön feladata lesz, hogy mielőbb összeállítsa az üzemekhez, termelőszövetkezetekhez, intézményekhez járó szaklapok felmérése alapján a város szakmai ' sajtóbibliográfiáját. A szórakozás és a szabad idő hasznos eltöltésének különböző lehetőségeit is megjelöli a város közművelődési terve, előtérbe helyezve az ifjúsággal való törődést, foglalkozást. Zárórészben az irányítás, a tervezés. az ellenőrzés néhánv fontos vonását emelik ki. hangsúlyozva, hogy a megfelelő irányítás és ellenőrzés, a terv céljainak megvalósulása a közművelődési törvény szellemében kell, hogy történjék. S. E.
