Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-22 / 18. szám

Mezőgazdasági és élelmiszeripari aktívaülés Békéscsabán (Taifoftatás az 1. oldalról) kenésének mérséklése és a ker­tészeti ágazat növelése is. A megye élelmiszeriparának legfontosabb tennivalója a meg­levő termelőkapacitás jobb ki­használása az alapanyagok szer­vezettebb biztosításával, a fel­dolgozás növelésével, a műszak­szám fejlesztésével. ,A mezőgaz­daságban és az élelmiszeripar­ban egyaránt tovább kell növel­ni, illetve korszerűsíteni az üzem- és munkaszervezést, mér­sékelni a fajlagos termelési költ­ségeket. Nagyobb gondot kell fordítani a belföldi és az export, termékek minőségének javításá- [ ra, választékának bővítésére. A növénytermesztés hozamait1 ez évben 10 százalékkal kell nö­velni az 1975. évihez képest. A, búza elmúlt évi termésének sta- . bilizálása mellett a kukorica ho- I zamát 54-55 mázsára a cukorré­pa hozamát hektáronként 340— 450 mázsára, a rizs hozamát hek­táronként legalább 10 mázsával, a többi növényféleségek hoza­mát 8—10 százalékkal kell növel, ni. A kukorica terméshozamának emelése mellett szükséges, hogy a vetésterület nagysága érje el vagy haladja meg az 1975. évi vetésterületet. A zöldségtermesztésben 1977- ben elsődlegesen a termésátla­gok, kisebb mértékben a vetés- terület növelésével kell biztosi- 1 tani az ipari, lakossági és export- 1 igények jobb kielégítését. A kitűzött növénytermelési j eredmények eléréséhez a jelenle- ’ gi helyzetben megítélésünk sze- j rint minden feltétel biztosított­nak látszik. Az objektív feltété j lek mellett azonban néhány te- I rületen javítani kell a munkát I A terméseredmények jelenlegi differenciáltsága ugyanis nem­csak a termőhelyi adottságok j különbözőségéből adódik. A me- 1 gyében 12—15 termelőszövet ke- j zet évről évre a főbb növények­ből 30—40 százalékkal alacso- , nyabb hozamot ér el az átlag- nál. Mivel ezen üzemek köre ál- • landó, indokoltnak tartjuk, j hogy az illetékesek vizsgálják meg ezeknek az üzemeknek a j helyzetét. A szakmai munka megjavítására külső erőket is ve. gyenek igénybe. Az állattenyésztés termelési értékét 6 százalékkal, ezen be­lül a vágósertés-termelést igen jelentősen kell növelni 1977-ben. El keli érni a 800—850 ezer áru- sertés-fel vásárlást. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése a mezőgazdaság egyik súlyponti feladata. Alapvetően a? 1972-ben meghirdetett program­nak megfelelően kell a fejlesz­tést megvalósítani. Elsősorban a tejtermelést kell fokozni, de szükséges a hústermelés is mind a. hazai felhasználás, mind az exoort bővítése céljából. A megye középtávú tervének megfelelően 1977. végén az álla­mi gazdaságokban 9900-as. a ter­melőszövetkezetekben 24 ezer Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára az MNB Békés megyei igazgatójának, dr. Kratlinger Mártonnak a tár­saságában a sarkadi, illetve a Mezőhegyesi Cukorgyár igazgatójával, Mátyási Jánossal és Haraszti Istvánnal beszélget az ülés szüneté­ben Elvtársak! Az ötödik ötéves terv máso­dik évébe léptünk, ez a terve­zési munkában azzal az új hely­zettel párosult, hogy az éves ter­veket előbb kell elkészíteni, mint korábban, A jövedelem felhasználásánál figyelembe kell venni a népgaz­dasági terv életszínvonal-emelé­sére vonatkozó megállapításait, a bővített újratermeléshez, a terv­időszakban előirányzott beruhá­zások megvalósításához szüksé­ges pénzügyi fedezetet. Tovább­ra is indokolt, hogy a felhalmo­zás aránya 25—30 százalék le­gyen. Az 1977. évre a rét-, legelőfej­lesztésre és a meliorációs mun­kákra az elmúlt évinél valami­vel nagyobb összeg áll rendel­kezésre. Továbbra is támogatjuk az üzemek olyan igényét, hogy a meliorációs beruházás nagyobb támogatást kapjon, de ehhez az üzemek tevékenységét lényege­sen javítani kell. A növénytermelésben a ter­melésnövelés fő útja a terület egységre jutó hozamok növelése, az adottságoknak megfelelő táj- termelés és további szakosodás. A szántóföldi növény- és zöld­ségtermesztés hozamainak továb­bi növelése és a hatékonyság ja­vítása. A növekvő állatállomány ré­szére biztosítani kell megfelelő mennyiségben és minőségben a szemes, szálas és tömegtakar­mányt, gondoskodni kell a mel­léktermékek fokozottabb fel­használásáról, a gyeogazdál ko­dás tartalékait az önlózés. a mű­trágyázás fokozásával az állat­tenyésztés javára kell fordítani. A megyében épülő Gyulai Hús. kombinát alapanyaggal történő ellátása érdekében az ötödik öt­éves terv időszakának befejező évében — 1971—1975. évek átla­gához viszonyítva — a vágómar­ha-felvásárlást 102,7 százalékra, vágósertés-felvásárlást 12í> szá­zalékra kell emelni, míg a lakos­ság húsellátásának, a választék bővítésének biztosítása szem­pontjából a 'vágóbaromfi-felvá­sárlást 148.7 százalékra kell nö­velni, Javítani kell a mezőgaz­dasági termelés és az élelmiszer­ipari feldolgozás összhangját. A feldolgozóipar kapacitását alkal­massá kel] tenni a csúcsidőszak­ból adódó feszültségek levezeté­sére. A gazdaságiránvító. -szervező munkában alapvető feladat, hogy az MS.7MP XT. kongresszusa, a KB 1975. povemberi és 1976. de­cember 1-i határozataiban, az ötödik ötéves tervben meghatá­rozott gazdaságpolitikai követel- ménvek az irányításban és a vég­rehajtásban maradéktalanul ér- v én vasul io’iek — feiezte be be­500-as, a kisgazdaságokban 11 ez- j rés tehénlétszámot kell biztosi-1 tani úgy, hogy az egy tehénre, jutó tejtermelés 2800—2900 li- ! tért érjen el. A sertéstenyésztés és a vágó-! sertés-termelés feladatait a nép- \ gazdasági igényeken túl mégha-j tározza, • hogy az év végével a Gyulai Húskombinát beruházása | befejeződik. A megye középtávú: tervének megfelelően 1977. vé­gén a kocalétszám az állami gaz­daságokban 8300, a termelőszö- J vetkezetekben 23 ezer, a kisgaz-! daságokban 33 ezer. Az 1976. december 31-i álla- ; pót szerinti kocalétszámot az;: 1977-es esztendőben stabilizálni | indokolt, méghozzá oly módon, j hogy ezzel párhuzamosan emel-| kedjék a 100 kocára jutó húster- j melés, 1977-ben a komplex tele­peken közelíteni kell az egy ko- j ca utáni 16 darabos, a kisgazda- j Ságokban az egy koca után a 11 darabos értékesítéshez. A juhtenyésztés fejlesztésére vonatkozó üzemi tervek megfe-1 lelnek a megyei előirányzatok­nak. A baromfitenyésztésben biztosítani kell a megfelelő faj- j és fajtaösszetételt, a nevelési és feldolgozási színvonal további korszerűsítését. A termékértékesítési szerződés- kötések üteme és eredménye nem : kielégítő a hűtőiparnál és a vá-j gósertéseknél. A termeltető és j felvásárló vállalatok vizsgál ják J felül, hogy az átvételi, feldolgo- j zási feltételek összhangban van­nak-e a várható alapanyag- mennyiséggel. Ez különösen in­dokolt a gabonaiparnál, a kon­zerviparnál és a cukorgyárak­nál. I át »ktnaülcs résztvevőinek egy csoportja szedet dr. Szabó Sándor. Csatlakozás a csepeli munkások versenyfelhívásához Az előadói beszédet vita kö-, vette. Ebben kilencen szólaltak fel. Dr. Násztor Sándor, az Oros­házi Állami Gazdaság igazgató­ja beszámolt arról, hogy a gaz­daság pártszervezete taggyűlésen értékelte azokat a feltételeket, | amelyek lehetővé teszik az el­múlt kedvezőtlen esztendő után | két év feladatait teljesíteni 1977- [ ben. Megállapításuk szerint a szervezésben, a gépesítésben, a fajtakiválasztásban rejlő tarta-1 lékok feltárásával a gazdaság eleget tud tenni a megnöveke­dett követelményeknek. Ehhez azonban még jobban kell építeni a szocialista brigádok mozgalmá­ra. Násztor Sándor elmondta, hogy a szocialista brigádvezetők azzal bízták meg őt: az aktíva- ülésen szólítsa fel a megye élel­miszer-gazdaságának valameny- nyi szocialista brigádját arra. hogy csatlakozzanak a cseDeli munkások versenyfelhívásához, j és munkasikerekkel készüljenek | a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójának mél­tó megünneplésére. Irházi Lajosné, a Szakszerve­zetek Békés megyei Tanácsának titkába arra hívta fel a figyel­met. hogy a tervet teljesítő mun­ka és az azt hathatósan segítő munkaverseny szervezése, érté­kelése nem különíthető el egy­mástól. Ugyanakkor a szakszer­vezetek tevékenysége, az üzemi demokrácia, a megyében 35 ezer dolgozót tömörítő szocialista bri­gádmozgalom jelentősége is csak a termelés eredményein, az erre alapozott életszínvonal-emelke­désen mérhető le. Ezért is tá­mogatja az SZMT az Orosházi Állami Gazdaság dolgozóinak felhívását. Laqzi Mihály, a békéscsabai Május 1. Tsz elnöke azokat az I eredményeket ismertette, ame­lyet a szövetkezet a cukorrépa- és zöldségtermesztésben ért el 1976- ban, A békéscsabai Május 1. Tsz a közös szántó 3 ezer hek­tárjából 300-on termesztett cu­korrépát, 450-en pedig zöldséget. Az eredményekre alapozva a tsz most vállalkozott arra, hogy a zöldségtermő területet 580 hek­tárra növelve megtermessze a feldolgozó üzemek — a konzerv­gyár és a hűtőház — igényeinek egy jelentős részét zöldbabból, j sárgarépából és paradicsomból, j Varga István, a szeghalmi já- I rási pártbizottság első titkára | felszólalásában a pártszerveze- ] 1ek gazdaságirányító szerepéről j és a végrehajtás ellenőrzésében1 vállalt felelősségérőt beszélt. Kü­lön is hangsúlyozta, hogy a kom_ i munistáknak minden erőt moz- j gósítaniuk kell az ötödik ötéves j terv sikerét döntően befolyásoló! 1977- es feladatok teljesítésére. Horváth Pál. a Dél-Békés me­gyei Termelőszövetkezetek Szö­vetségének titkára értékelte a szövetséghez tartozó 36 közös gazdaság és 8 szövetkezeti közös vállalkozás elmúlt évi eredmé-! nyeit. Megállapította, hogy a j növénytermesztésben és állatte- j nyésztésben — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — elért sí- i kerek, a tervezett fejlesztések | megvalósítása kellő alaoot nyújt! a célok eléréséhez. A többi a , mezőgazdasági üzemekben dől-! gozó több mint 20 ezer emberen múlik, akik közül jelenleg mint-' egv 5 és fél ezren vesznek részt ' a munkaverseny-mozgalomban. Ulbert István, a Békéscsabai; Baromfifeldolgozó. Vállalat igaz- j gatója elmondta, hogy a vállalat eredményesnek mondhatja az ötödik ötéves tervidőszak első évét: 7 és fél százalékkal növe­kedett a baromfifelvásárlás az egy évvel korábbihoz kénest, sj ez elősegítette a feldolgozó- kapacitások jobb kihasználását, j Hasonlóan alakult a tojásMvá- sárlás is. A vállalat az exoort- és termelési lervek teljesítéséhez j további feilesztésekre és terme­lésszervezésre. a termeltetői munka színvonalának emelésére is vállalkozott. Kovács József, a fliHashátj Ál­lami Gazdaság igazgatnia hozzá­szólásában ismertette a gazdaság azon terveit, amelynek értelmé­ben Hidasháton teljes komplexi­tással készülnek fel egy 1350 te- henes tejelőtehenészet kialakítá­sára. A gazdaságban a beruházá­si programot az elmúlt évben indították és az előzetes számí­tások alapján — figyelembe vé­ve az újonnan kialakított állo­mány nagy teljesítőképességét — nyolc év alatt térül meg a 100 millió forintot meghaladó befek­tetés. Barna Sándor, a MezőkovácS- háza és Vidéke ÁFÉSZ igazgató­ságának elnöke a fogyasztási szö­vetkezetek feladatairól és a mezőgazdasági termelés tervei­nek teljesítésében az ÁFÉSZ-ek- re váró teendőkről beszélt. Az ÁFÉSZ-ek a legtöbbet a háztáji és kistermelés szervezésében te­hetnek, figyelembe véve, hogy az egy év alatt felvásárolt mezőgaz­dasági terrhékek 80 százalékát a fogyasztási szövetkezetek a kis­termelőktől gyűjtik be. A Mező- kovócsháza és Vidéke ÁFÉSZ 1976-ban 25 százalékkal többet vásárolt fel, mint egy évvel ko­rábban és jelentős részt vállalt — es ezt teszi a jövőben is — az olyan fontos tevékenység meg­szervezésében. mint amilyen a májlibahizlalás. Az Orosházi Állami Gazdaság szocialista brigádjainak verseny- felhívását dr. Násztor Sándor, a gazdaság igazgatója tolmácsolta az ülés résztvevőinek (Fotó: Dcmény Gyula) Ruck János, az újkígyósi Aranykalász Tsz elnöke a sertés- hústermelést serkentő, illetve hátráltató tényezők mérlegét vonta meg, kiemelve a szakosí­tott telepi technológiákat terve­zők felelősségét. Beszámolt ar­ról, hogy az újkígyósi tsz telepén terven felüli költséggel és ve- sződséggel kellett az importált technológiákat alkalmazhatóvá tenni, holott a tenyésztők ener­giáit éppen eléggé lekötik azok a teendők, amelyektől alapjaiban függ az ágazat eredményessége. A termelőszövetkezet a közösből és a háztájiból — a jelenlegi fej­lődés alapján — 1980-ban 25 ezer hízott sertést ad majd át a Gyulai Húskombinátnak feldol­gozásra. A vitában és az előadói be szédben elhangzottakat végül is Csatári Béla. a Békés megyei pártbizottság titkára összegezte. Ezt követően az aktívaülés részt­vevői egyetértésüket fejezték ki abban, hogv a megye mezőgaz­daságában és élelmiszeriparában dolgozó szocialista brigádok vál­lalásaik kiegészítésével — az Orosházi Állami -Gazdaság dol­gozóinak felhívása alapján — munkasikerekkel készül ienek november 7. megüoneolSs^j-^ A mezőaazdas ági és élei miszer- inari aktívaülés a kora délutáni órákban Osatári Béla zárszavá­val ért véget. k e r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom