Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-20 / 16. szám

A bérből, fizetésből élők tartós földhasználatáról, erdők telepítéséről, a szabad idő jobb kihasználásának lehetőségeiről Beszélgetés flraczki Jánossal, Békéscsaba városi Tanácsának elnökével ülnek a többszintes lakó- i.-„letek, amelyekben mind több család jut kényelmes otthonhoz. Az ilyen lakások azonban az embereket falak közé zárják, ami csak úgy viselhető. el, ha különösen tavasztól őszig sokat tartózkodnak a szabadban is. Ehhez azonban társadalmilag megfelelő körülményeket kell teremteni. Nem csak a lakóte­lepek közvetlen környékén, ha­nem más megközelíthető helye­ken, ahol sétálhatnak, sportol­hatnak, strandolhatnak, hor­gászhatnak, szórakozhatnak, sőt kertészkedéssel is tölthetik a szabad idejüket. Ebből a szempontból szűkebb hazánkban elsősorban Békés­csabát kell figyelembe venni, amely a leggyorsabban fejlődő település és néhány év alatt várhatóan 80 ezer lakosú lesz a város. Erről beszélgettünk Araczki Jánossal, a városi ta­nács elnökével, aki bevezető­ben elmondta, hogy a városi ta­nácsnak már vannak tervei új erdők telepítésére, közeli kirán­dulóhelyek létesítésére és el­gondolásai arra, hogy a bérből, fizetésből élő dolgozók termelés céljára tartós földhasználatra te­hessenek szert. — Várhatóan hol lesznek ezek a bérbe vehető terüle­tek? — A város nyugati részén, az Orosházi üt és a Franklin utca között 15-20 hektáron gyümölcs­termesztési szakcsoport alakult, melynek a tagjai évenként meghatározott összeg kifizetése ellenében 200 négyszögöl földet 50 évre bérelhetnek. Van más­fajta elképzelésünk is. A Osa. nádapáca feíé vezető út mellett, a város szegélyén levő 30 hek­tárnyi tartalékterületből 15-20 hektárt, 200 négyszögöl terüle­tekre felosztva 10 évre bérbe Hősök emlékezete Szovjet zeneszerző — magyar szövegíró Zenei életünkben a felszaba­dulás óta először fordul elő, hogy szovjet zeneszerző magyar kérésre komponál müvet, s en­nek ősbemutatója is hazánkban lesz. A magyar néphadsereg mű­vészegyüttesének énekkara és szimfonikus zenekara január 26- án a Zeneakadémián díszelőadá­son mutatja be Aram Hacsatur- ján Hősök emlékezete című kantátáját, amelyet a 72 éves szovjet zeneszerző katonaművé­szeink kérésére, komponált. A mű szövegkönyve Garai Gábor alkotása. A nyolctételes mű egy orosz népdal motívumaira épül. Egy elképzelt város életét, boldog­ságát, békéjét mutatja be, majd azt. hogy e békés életet a fa- s szta pusztítás töri meg. Jel­legzetes zenei eszközökkel kom­ponálta meg a szovjet ze­neszerző a város felszabadí­tásáért vívott küzdelmet, har­cokat. A zenemű utolsó részé­ben a felszabadításért elesett hősöknek állított emléket Ha- csaturján. .......kantátámat mindazoknak a jánlom, akik átélték a háború iszonyatát. Mindannvian emlé- | kezünk arra a tragédiára. ame- | lyet a világ népei szenvedtek el j a nagy világégésben — írta a i zeneszerző a. Hősök emlékezete : című kantáta partitúrájának el- I ső oldalára. adunk. A harmadik lehetőség a i pásteleki erdő közelében van, olyan tanyákkal települt mint­egy 19 hektár területen, amelyet a Május 1. Tsz nagyüzemi mű­velésre nem tud használni. Et­től nincs messze a már működő Tessedik Sámuel zöldség- és gyümölcstermesztő szakcsoport 9 hektáros, ugyancsak személyen­ként 200—200 négyszögölre fel­osztott területe. Ennek a köze­lében még 6 hektár áll rendel­kezésre. — Mikor számíthatnak a* igénylők arra, .hogy ilyen 200 négyszögöles bérbe vehető te­rülethez jutnak? — Az erre vonatkozó tör­vényerejű rendelet a napokban jelent meg, a végrehajtási uta­sítás azonban egyelőre még nem jött ki. Ha megkapjuk, az előkészítő munka néhány hóna­pot vesz igénybe, ezért az igény­lők várhatóan csak ősszel jut­nak földhöz. A tanács természe­tesen tájékoztatja majd a la­kosságot. Az elosztásnál előny­ben részesülnek a bérházban la­kó üzemi munkások. — Mennyit kell majd éven­ként fizetni a földhasznála­tért? — A pontos összeget még nem tudom megmondani, de az biz­tos, hogy senkinek sem okoz majd megterhelést. A szabad idő hasznos eltöltése mellett a zöld­ségtermesztés növelése is cél, még ha a családok azt a saját ellátásukra is használják fel. De — főként a szakcsoportok tag­jai — a termés egy részét bi­zonyára közfogyasztásra adják eL — Lehet építkezni is a bér­be vett földterületen? — Csak azokon a helyeken, amelyeket a földhivatal zárt kertnek nyilvánít, a zárt ker­tekben is legfeljebb 12 négyzet- méter alapterületű lehet az építmény, amit szerszámkamrá­nak. zöldség-, gyümölcstárolónak használhatnak. Kerítést is épít­het aki akar, vagy egy-egy te­rületen szakcsoport hozható lét­re, amely az ilyen és hasonló feladatokat együttes erővel old­ja meg. — A műszaki osztályon mu­tattak egy térképvázlatot, amely szerint a várost a szá­zadfordulón kisebb-nagyobb erdők szegélyezik majd. — Igen, tavaly már el is kez­dődött ez a munka. Tavasszal az iskolacentrum, a Gyulai út, a KISZ-táborhoz vezető bekötő út által határolt területen 30 hektáron csemetefát ültetett a gyulai erdőrendezőség, amit ősz­szel 27 hektáron a KlSZ-tábor- nál, az Élővíz-csatorna túlsó partja men in folytatott. A kö­vetkező években a Veszely-hídig az egész terület erdő lesz, még­pedig 85 százalékban tölgyes. Ügy gondolom, hogy ebben az erdőben főként az iskolacentrum és a KISZ-tábor környékén le­hetőség teremtődik arra, hogy az ifjúság sportlétesítményeket hozzon létre és rendezvények megtartására alkalmas terüle­teket alakítson ki. Közel van a városhoz és nemsokára a Bajza utcán át is megközelíthető lesz. — Mik az erdősítés további tervei? — Nagyobb erdő lesz a Jó­zsef Attila (Lencsési úti) lakó­telep környékén és ott, ahol a téglagyári agyaggödrök vannak. Az utóbbi igen nagy terület, a gödrökben pedig jelentős meny- nyiségű a víz. ügy véljük, hogy itt a későbbiekben egy négyzet­kilométer vízfelületű vízisportra alkalmas tavat lehet majd ki­alakítani. Innen mintegy 3-4 ki­lométerre van a szabadkígyósi kastély parkja, amely szép ki- i’ájud ülőhely. — Mit vár a tanács a la­kosságtól, hogy ezek a tervek megvalósuljanak? — Mint minden fejlesztésnek, ezek megvalósításának is az üze­mek, ' intézmények, szervek eredményes munkája az első­rendű feltétele. Csak amit meg­termelünk, annak az értékéből képes az állam a szükséges ösz- szeget a társadalom jólétének a növelésére fordítani. Persze vá­runk javaslatokat, ötleteket, jó kezdeményezéseket és továboi társadalmi munkát is a lakos­ságtól, különösen pedig az if­júságtól, hogy a közös célokat mielőbb elérjük, s újabbakat tűzhessünk magunk elé — fejez­te be a beszélgetést Araczki Já­nos. Pásztor Béla A szili példa A Győr megyében levő Szil község szép példáját adta az összefo­gásnak. A helyi Győzelem Mgtsz kezdeményezésére a falu lakos­sága a tanács segítségével fizika, kémia szaktantermet, valamint politechnikai műhelyt épített az iskolában. A nyelvtanuláshoz — mint képünkön látható — sok é tekes technikai eszköz áll a szili diákok rendelkezésére (MTI fotó: Hadas János felvétele — KS) Komplex művelődési intézmények a kistelepüléseken Hazánk lakosságának 53,1 százaléka, 5,5 millió ember él a kistelepüléseken. Gon­dot és feladatot egyaránt je­lez az a tény, hogy c tele­pülések lakóinak kulturális ^látása nem kielégítő. Ez­zel kapcsolatban Kiss Jenő, a Kulturális Minisztérium közművelődési főosztályá­nak vezetője elmondta az MTI munkatársának: — A kistelepülések kulturális ellátásának javítására és komp­lex művelődési intézmények lé­tesítésére irányelveket dolgoz­tunk: ki. Ezek a következő na­pokban jelennek meg a Kultu­rális és az Oktatási Minisztéri­um közös állásfoglalásaként. A kistelepülések többségében a 5 PMS MEGYEI.; NtPUJSAC, 1977. JANüAR 2 0. 1 Az öregem­ber csendjén üldögél a kály­ha mellett. Ga- lambösz fején nagyon gyér a haj, háta hajlott, [ termete szikár, az egesz ember alig 45 kiló. Valamikor ő volt a j falu legerősebb, legszebb embe­re. Szálegyencs férfi volt, 2Í>0 ki­lós, csupd erő, izom. Róisapiros | arcát harcsabajusz ékesítette, ha-1 ja dús volt. Mivel ő volt a kór- i nyék legerősebb embere, csalt í úgy emlegettél.-: ..Tudod, az a R-i erős, szép ember”. Bizony erős volt. A hárommii- ‘ lió koldussal ő is „kitántorgott"! Amerikába, de honvágya csal:-1 hamar hazahozta. Volt Német- : országban utat építeni az 1930- as években. Mint kubikos, be­járta fél Magyarországot. Télen favágó volt a gróf erdeiében, máskor részesarató. cséplőmun­kás vagy résziből müveVe a mó­dos gazdák földjét. Feleségével együtt kilenc ,gyermeket nevelt | fel Amikor jött a felszabadulás, ő már 56 éves. a sok nehéz fizikai munkától megfáradt, idős ember volt. A termelőszövetkezeti moz- } galom legnehezebb éveit még vé- I gigasszis^tálta. aztán kidőlt a sorbol. Evek óta odahaza üldö­gél. asztmával, agyérclmeszese- déssel kínlód’k. A szülői házban a legkisebb lány maradt. aki na- giioa derei: vöt vitt a családba. Az öregembernek cs feleségének I Köszönöm, hogy eljöttél... külön szobát alakítottak ki, par-' kottásat, nagy ablakosat. Űj bú­torokat. szőnyeget, függönyt vá­sároltak nekik, lesik minden gon­dolatukat. Csakhogy az öregem­ber erről már keveset tud. Időnként benépesül a családi ház. Az ország különböző táj:.- ról eljönnek az öregember lá­nyai.-fiai, vejei, menyei, néha ott lábatlankodnak unokái, déduno­kái ... Az öregember már nem érzé­keli. hogy milyen jó talajba hullt az állata elvetett mag: a szemé lyes példamutatás, a sok beszél- j getés hatására mennyi értékes gyümölcs „termeit''. Ami!, or nagy volt a szegénység, mindig azt mondogatta: „Én nem hagyhatok rátok\ örökségül semmit, csak a becsü­letet. Dolgozzatok, ahogy ember­hez illik, akkor kivívjátok az ’ embertársaitok tiszteletét...” Nem tudja, és nem érzékeli az öregember, hogy enne!: hatására állnak helyt fiai. lanyai. Urán­bányász fia saját erőből épített kétszintes házat Trabantot vá­sárolt, hogy minden hétvégét családjával együtt a szülőkkel tölthesse. Másik fia — aki egy vagy gazda sag állatgondozója — szintén szép családi házat épi-i tett. gépkocsi-tu­lajdonos, s gyak­ran meglátogat­ja. Egyik lánya boltvezető, a másik ÁFESZ-igazgatósági tag, a harmadik varrónő és így to­vább. Az unokák főiskolára, egyetemre járnak, diplomás em­berként dolgoznak majd... Az öregembert időnként elfog­ja a vágy: gyermek-, illetve le- génykori cimboráit szeretné fel­keresni, akik persze már nem találhatók az élők sorában. Ilyen­kor. ha lánya vagy nője elé áll — nem akarjak kiengedni az or­vos tanácsára n friss, hideg le­vegőre — torkonragadja vagy a kezét csavargatja iszonyú erő­vel, Valakinek mindig résen kell állnia, hogy ilyenkor lefejtse a fiatalok nyakáról, kezéről a ha­lálos szorítást. Az öregember persze mire megnyugszik, min­dent elfelejt... Nem tudja, hogy ■mennyi fájdalmat, ijedtséget I okoz környezetének. He. vUzont szemében értelem suqárzik. s felismeri valamelyik vér szerinti gyermekét, szeme csupa meleg- ^ séget, szeretet árasztó. Izmos, | öreg ujjaival szinte félve simít-\ ja végig gyermeke arcát, szeme! megtelik könnyel, s alig hallha­tóan suttogja: — Köszönöm, hogy eljöttél... Ary Roza l meglevő, szerény adottságú is­kola, könyvtár, művelődési ott­hon szervezett egységben ered­ményesebben töltheti be funk­cióját, mintha egymástól függet­lenül működne. Ezért azt java­soljuk, hogy közös szervezésben oldják meg a közoktatási és köz- művelődési feladataikat. Azokon a kistelepüléseken és tanyákon, ahol csak általános iskola van, könyvtár és klub berendezésével a tanintézet nyújt majd lehető­séget a könyvkölcsönzésre, tévé­nézésre, filmvetítésre, ismeret- terjesztő , előadásokra, vendég amatőrcsoportok szereplésére. Máshol a meglevő művelődési otthont vagy a könyvtárat te­szik alkalmassá a közművelődés alapfeladatának ellátására. — A fejlődő községekben, ahol gyarapszik a lakosok száma, s fejlesztik a kulturális intézmé­nyek hálózatát, különálló műve­lődési intézmények helyett szin­tén komplex intézmények léte­sítését javasoljuk. Azt, hogy egy épületbe helyezzék el az iskolát, a könyvtárat, a művelődési ott­hont. a mozit és a sportlétesít­ményt. így közösen használha­tók a helyiségek, a berendezések. Az alsó fokú, kevésbé differen­ciált ellátást nyújtó közoktatási, közművelődési és sportintézmé­nyeket nem gazdaságos külön épületekbe telepíteni, illetve el­különítve működtetni. De a gaz­daságosságon túl az integrált megoldás mellett szól számos művelődéspolitikai és pedagógiai megfontolás is. — A komplek intézményeket elsősorban a 3000—4000 lakosú, 5000—6000-es vonzáskörzetű al­sófokú központokban célszerű ki­alakítani. tehát mintegy 500—600 községben. Az ennél nagyobb te­lepüléseken — ahol gimnázium, művelődési központ stb. műkö­dik — a lakótelepeken Oldható meg hasonló módon a helyi kul­turális ellátás. Ilyen intézménve- két az anyagi lehetőségekhez mérten létesítenek, valamiféle országos kamnányt. kezdeménye-- ni létrehozásukra nem vo'na cél­szerű. Kecelen. Besenyőtelken, Földesen. Mez^héévesen. Diós- káUón, ahol elsők közt fogalma­zódott meg komnlex intézmény lót.'ehozásp^ak igénye és térve, ehi-an az ötéves tervidősr'"kh-n mfő alá kerülnek ezek a létesít­mények. ame'vek énífését a i'öz- müvelödési alapból támogatjuk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom