Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-15 / 12. szám
Bérmunkában Budapestnek Évente mintegy ötezer női és lánykabundát készítenek a Békés megyei Szőrme és Kézműipari Vállalat békéscsabai üzemében a budapesti Pannónia Szörmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalatnak. A korszerű budafix és panofix szőrméből gyártott bundák nak Budapesten igen nagy a sikere Fotó: Veress Erzsi Társadalmi viták a tsz-törvény módosításáról Tíz mezőgazdasági jellegű me- i gyében ezekben a napokban tartják a Hazafias Népfront szervezésében azokat a társadal- j mi vitákat, amelyekkel előkészí- j tik a mezőgazdasági termelőszö- ! vetkezetekről szóló törvény és a vele kapcsolatos jogszabályok módosítását, illetőleg kiegészíté- ! sét. A termelőszövetkezeti jogsza- j bályok változtatását a jelenleg ! hatályos 1967. évi III. törvény — a téesztörvény — megalkotása | óta a gazdálkodás körülményei- j ben történt változások indokol- \ ják. A gyakorlat egyébként igazolta, hogy a jelenlegi törvény j egészében jól szolgálja a szövetkezetpolitika érvényesítését, tehát nem új, hanem korsze- rűbb törvényre van szükség, ilyen értelemben foglaltak állást a jogi szabályozáis továbbfejlesztéséről a mezőgazdasági termelőszövetkezetek legutóbbi kongresszusán is. A törvénymódosítással egyidejűleg a végrehajtásról rendelkező minisztertanácsi és szakminiszteri rendelet helyett viszont új rendeleteket' adnak ki. mivel a jelenlegiek áttekinthetősége és kezelése — a többszöri módosítás és kiegészítés következtében — nehézkessé vált. A népfrontviták mostani első tapasztalatai szerint első- ' sorban a téeszdemokrácia — jogilag is alátámasztott — szélesítését szorgalmazzák. A hozzászólásokból az az igény is kiviláglik, hogy a téeszek belső életét, az ottani munkahelyi légkört a lakóhelyi demokrácia részének kell tekinteni. Különösképpen 'szükség van a demokratizmus népfrontmozgalmi erősítésére ott is, ahol téeszek összevonására — s ezzel óhatatlanul együttjáró hangulati, egzisztenciális változásokra — kerül sor. Hiszen minden gazdasági jellegű. szervezeti intézkedés politikát is jelent, s amit értenek és megértenek az emberek — mert őszinte tájékoztatást kapnak és a véleményük elmondására is lehetőségük van —, azt támogatják igazán. Azért is szorgalmazzák a vitákon például, hogy a jogszabály- korszerűsítés során törvényi szinten mondják ki a társadalmi érdek elsődlegességét, s azt, hogy szükség van a téeszek és más. állami gazdálkodó szervek közötti sokoldalú gazdasági együttműködés fejlesztésére. Az is jogszabályba kívánkozik — a téesz fogalma kapcsán —. hogy a tagsági viszonyban a vagyoni jellegű kapcsolattal szemben ma már a közösen végzett munka vált meghatározóvá. (MTI) Több zöldséget adnak a termelési rendszerek A mezőgazdaság 1977. évi tervei szerint 10 százalékkal növekszik a zöldségtermő terület, s eléri a 124 000 hektárt. Összesen 1,6—1,7 millió tonna zöldségre számíthat a lakosság és a feldolgozóipar. A termelőket az 1975. évihez 1 képest 23—24 százalékkal fel- j emelt felvásárlási árak jobban ösztönzik a kínálat növelésére. Viszont ehhez a termelési színvonalat, a szakmai felkészültség mértékét is emelni kell, a terv | csakis így valósítható meg. Mindehhez jó eszköz a termelési ( rendszerekben folytatott gazdálkodási forma, amelynek nagy | előnye, hogy iparszerűvé teszi a | munkát, és biztosítja az átlagosnál nagyobb hozamokat. Az idei tervek számolnak a termelési rendszerek bővülésé- [ vei. Tavaly nyolc zöldségtermelési rendszer működött az or- szagban, összesen több mint i 10 000 hektárról takarítottak be | különféle terményeket. Vezetői helfen fűszerpaprikát termesztettek, de nagy mennyiségű zöldborsót, vöröshagymát és paprikát is adtak a piacra és az iparnak. A termelési rendszerek idén további 2000 hektárral bővítik területüket, ami jelzi, hogy a rendszerekbe tömörült gazdaságok megtalálták számításukat, és hajlandók a mennyiségi termelés fejlesztésére. Nem tervezik viszont újabb növényi kultúrák előállítását a meglevő egy- egy fajta mellett, csupán az immár hagyományosnak tekinthető zöldségfajtával foglalkoznak majd a korábbinál nagyobb területen. Várhatóan újabb termelési rendszerek is működési engedélyt kapnak ebben az évben. 1977-ben terv szerint további öt zöldségtermelési' központ alakul, s termőterületük meghaladja a 3000 hektárt. A termelési rendszerekben a vezető növény idén a zöldborsó lesz, amit 4200 hektáron termesztenek. sorrendben a második a fűszerpaprika, 3300 hektáros termőterülettel. (MTI) A közösségek évről évre többre képesek, ha helyes és világos a cél Beszélgetés'Szabó Miklóssal, a KISZ Békés megyei bizottság első titkárával — A magunk mögött hagyott 1976-os esztendő az ifjúsági mozgalomban kiemelkedő év volt. Májusban tartotta IX. kongresz- szusát a Kommunista Ifjúsági Szövetség, azután; tavaly volt ötéves az ifjúsági törvény, az utolsó negyedévet pedig az ifjúsági parlamentek időszakának is nevezhetjük. Mindez mit jelentett megyénk ifjúságának, és hogyan jellemezhető a Békés megyei fiatalok mozgalmi élete 1976- ban? — Mindenekelőtt a KISZ IX. kongresszusa emelte megkülönböztetett jelentőségűvé az ifjúsági szövetség tagjai számára az elmúlt évet — kezdte válaszát Szabó Miklós. — Külön hangsúlyt adott ennek a KlSZ-kong- resszusnak az a tény, hogy a i Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa után került rá 1 sor. Így az ifjúsági szövetség számba vehette, és rendszerezte a pártkongresszus határozataiból a fejlett szocialista társadalom építésében rá háruló feladatokat. A KISZ-kongresszus ezt úgy határozta meg, hogy a pártunk kongresszusa által elfogadott programnyilatkozat a magyar ifjúság programja. A KISZ- kongresszus határozatai találkoztak a KISZ-tagság zömének elképzeléseivel, terveivel is. Ennek magyarázata, hogy a határozat előkészítésébe bevonták a szövetség teljes tagságát. így az magában foglalja a fiatalok véleményét. elkéozeléseit. Mindezek eredményeképpen a kongresszus határozatainak feldolgo- ; zása során a legfontosabb kér- i désekben teljes volt az egyetér- j tés a fiatalok körében. A hatá- I rozatban foglaltak közül külö- [ nősen két téma foglalkoztatja élénken az ifjúsági szövetség tagjait. Az egvik a KISZ-en kívüliekkel való kapcsolat, a másik pedig a KISZ-tagokkal szemben támasztott hármas követelmény. — Mi a legjellemzőbb az említett két témáról kibontakozott vitára? — A KISZ és a szervezeten kívüliek kapcsolatát érintő vita fő témája az volt, hogyan értelmezzük a nyitást a KISZ-en kívüliek felé. Mi arra törekszünk. hogy az alapszervezetek létszáma tovább növekedjen, ugyanakkor legyeit egyre több, a szövetségünk élete, munkája iránt érdeklődő, azzal szimpatizáló. a céljainkat értő és vállaló KISZ-en kívüli fiatal. A Ma- j gyár Kommunista Ifjúsági Sző- J vétség hivatása ugyanis, hogy a fiatalok minél szélesebb tome- I geit tömörítse soraiba, és — miként a kongresszusi határozat tartalmazza: ..tagjai és az egész j magyar ifjúság nevelésével, mozgósításával részt vegyen a fejlett szocialista társadalom építésében”. Ezért úgy kell dolgozni az alapszervezetnek, hogy munkájuk, életük vonzó legyen a KISZ-en\ kívüliek számára is Az elvünk az, hogy a szervezeten kívüliek rendezvényeink, mozgalmi tevékenységünk bármely formájába bekapcsolódhatnak; aki például sportolni kíván, adjunk lehetőséget arra, hogy részt vegyen a sporteseményeken, használja létesítményeinket, és így tovább. Ehhez a nyitáshoz természetesen erős, J jól szervezett ifjúsági mozgalomra van szükség — ma már ] elmondhatjuk: ez már egyre in- | kább kialakulóban van. Békés megyében jelenleg mintegy 23 ezer a KISZ-tag. A taglétszám növekedésére elsősorban az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében kell törekednünk, mivel ott kisebb a szervezettség aránya, mint a tanulóifjúság körében. A másik komolyabb vitát kiváltó téma- volt a kongresszusi határozatok feldolgozásakor az alapkövetelmény, amely így szól: „A KISZ tagjaitól azt vár- juk, hogy nyújtsanak többet az átlagosnál; legjobb képességeik szerint dolgozzanak, tanuljanak és készüljenek fel a haza védelmére.” Voltak és vannak KISZ- vezetők, akik féltik a KISZ-t, a KISZ-tagokat a túlzott termelés. és tanuláscentrikusságtól. Ez felesleges aggodalom. A KISZ-tagság zöme egyetért azzal, hogy szövetségünk tevékenysége nem lehet öncélú, minden tagnak be kell kapcsolódnia a társadalom előtt álló feladatok megoldásába, a gazdasági építőmunkába. Hangsúlyozom a KISZ-tagok zöme egyetért ezzel, és a vita tulajdonképpen csak arról folyik, hogyan tehetünk eleget az említett követelményeknek, — Kérem, beszéljen erről a hogyanéról. hiszen ez egyben a következő időszak tennivalóit is jelenti! — Igen. az 1977-es és a következő évek feladata is, hogy minden alapszervézet megtalálja a lehetőségét, miként vállalhat konkrét feladatokat az éves vállalati, szövetkezeti tervek végrehajtásából. Szükséges évente , megtárgyalni minden munkahelyen a gazdasági tervekből az ifjúságot grintő sajátos feladatokat — ehhez pedig a gazdasági .vezetők megértésére, sokoldalú segítésére van szükség. Az nyilvánvaló, hogy nem lehet, és nem is akarjuk kiszakítani az ifjúságot az egész termelési egység kollektívájából. A megoldás; az egyes kisebb egységekre, brigádokra, műhelyekre lebontott terveket valóra váltani. Azután: teljesíteni az egyéni vállalásokat, részt venni kommunista műszakokon, társadalmi munkában. A témát azzal kezdtem, hogy egyesek féltik a KISZ-t a túlzott termelés- és tanuláscentrikusságtól. Én azt mondom: bár már ott tartanánk! A tanulásról pedig röviden csak annyit: szeretnénk, ha az 1977—78-as tanévben minden iskolai KISZ-szervezetben tanulmányi versenyt hirdetnének a KlSZ-esek, a pártszervezet, az iskolavezetés támogatáséval Olyan versenyeket, amelyek nemcsak a jó tanulókat, hanem a gyengébbeket is ösztönzik, segítik képességeik kibontakoztatásaiban. Visszatérve beszélgetésünk első, kiinduló kérdéséhez, az ifjúsági törvénnyel, az ifjúsági parlamentekkel kapcsolatosan elmondhatom: megyénkben nagy fejlődés tapasztalható a törvény végrehajtásában. Megítélésünk szerint Békés megyében vannak olvan munkahelyek, ahol már túlhaladták azt a szintet, amit e téren öt év alatt el lehetett várni. Itt már a törvény betűinek és szellemének megfelelő az ifjúságpolitika. ami a helyi oárt-. állami szervek, a szak- szervezet és a KISZ magas szintű együttműködésének az eredménye. Másképpen szólva, ezeken a munkahelyeken már rájöttek a vezetők: saját érdekük a helyes ifjúságpolitika. De azt is el kell mondani, hogy nagy a szóródás, van olyan munkahely is, ahol még intézkedési terv sem készült a határozat végrehajtására. A jövőben ezt az indokolatlan szóródást csökkenteni kell. mégpedig hatékonyabb politikai - munkával és ellenőrzéssel. Az ifjúsági parlamentek másik tapasztalata: olyan társadalmi rétegekben is szerveztek az állami vezetők parlamentet, ahol korábban nem volt. így a fiatal értelmiségiek körében is. Ezeken örvendetes módon tapasztalható volt a résztvevők fokozott érdeklődése az ifjúsági szövetség iránt, a közeledés a KISZ-hez — amelyet mi is kívánunk és elősegítünk, hiszen törekvésünk, hogy minél több fiatal művész, értelmiségi tartozzon közénk. Az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy megyénkben gazdag, mozgalmas esztendő volt az ifjúsági szervezet tagjai számára 1976. A mozgalmi évet azonban még nem fejeztük be, tehát a mérleget nem vonhatjuk meg. Az viszont már nyilvánvaló, hogy jól megalapoztuk a következő évek mozgalmi munkáját, megteremtettük a jövő tevékenységének alapjait. Ügy is mondhatjuk, 1976—77 az alapozás időszaka, és ez az alap szilárd. Sok konkrét tény bizonyítja ezt. így többek között az, hogy tavaly 3200 tanuló fiatal dolgozott építőtáborokban, a-diákoknak csaknem a fele. Sikeres kezdeményezés a Gyulai Húskombinát építése felett vállalt vérínökségi munkában a szakmunkástanulók építő, tábora. Most van kialakulóban több városban egy újabb kezdeményezés. amellyel hozzájárul az ifjúság az általános iskolai tantermek bővítéséhez, újabb oktatási intézmények létrehozásához. — 1957-bcn bontott zászlót a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Tehát az idén 20 éves a KISZ, pártunk ifjúsági szervezete. Mit kíván erre a születésnapra Szabó Miklós, mint a KISZ megye- bizottság első titkára? — Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy a magyar kommunista ifjúsági mozgalom nem a KISZ zászlóbontásával kezdődött. Éppen ezért elsősorban a folyamatosságot szeretném kiemelni ezen az évfordulón is. Azt, hogy mi örökösei vagyunk a felszabadulás előtti kommunista ifjúsági mozgalomnak, a .KIMSZ-nek. S a KISZ csak akkor tud igazán eredményesen tevékenykedni, ha ismerjük, becsüljük az elődök tevékenységét. és arra építünk Mi, amikor a KISZ 20. évfordulójára készülünk, a magyar kommunista ifjúsági mozgalom folytonosságát hangsúlyozzuk és egyben készülünk a KIMSZ megalakulása 60. évfordulójára. Felhívjuk és kérjük az ifjúsági szervezeteinket, hogy keressék fel az egykori ifjúsági vezetőket, hallgassák meg véleményüket, építsenek tapasztalataikra, kérjék tanácsaikat. Az idei születés- , napra én mindenekelőtt sok és eredményes munkát kívánok valamennyi KISZ-szervezetnek, azt kérve, olyan célokat tűzzenek maguk elé a következő mozgalmi évben, amellyel elősegítik szűkebb közösségük, munkahelyük gazdasági céljainak elérését. A mozgalmi vezetőknek pedig mindig bízni kell abban, hogv a közösség évről évre többre képes, ha helyes és világos a cél. Márpedig ifjúsági szövetségünk kongresszusa világosan, egvértelműen meghatározta, mik a feladataink a következő időszakban a fejlett szocialista társadalom émtésében. Ehhez a munkához kívánok erőt, egészséget valamennyi KTSZ-szerve- zetnek, a Kommunista Tfiúsági Szövetség minden tagjának — fejezte be a beszélgetést Szabó Miklós. Totli Ibolya 3 V 1977. JANUAR
