Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-15 / 12. szám
Mit mond a jogszabály? A zártkertek rekonstrukcióidért Á kollektív szerződés egyes fejezeteinek módosításáról Szép vállalkozás Sarkadon és Vésztőn * Ez év január 1-én lépett életbe az egyes munkajogi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló munkaügyi miniszteri rendelet, melynek egyes pontjait a kollektív szerződés módosításánál is figyelembe kell venni. Az új jogszabály többek között kimondja, hogy ezután a szerződésszegés miatt visszafizetendő összegnek a dolgozó részére való megtérítését vagy a dolgozó helyett történő megfize. tését más vállalat nem vállalhatja. A határozott időre szóló vezetői megbízás felmondására a munka törvénykönyve az irányadó. Eszerint a munkaviszonyt felmondással, a határozott idő eltelte előtt is megszüntetheti a vállalat, ha a dolgozó a munkát nem végzi el megfelelően, vagy az elvégzésre nem alkalmas. A dolgozó pedig akkor szüntetheti meg, ha a vállalat a munkaszerződésben rögzített kötelezettségét nem teljesíti. Szabályozza az új rendelkezés a kö. telező felmentés tartamát. Ha ettől eltérően a kollektív szerződés nem rendelkezik, akkor egyhónapos idő esetén 18 nap, kéthónaposnál 21 nap, háromhónapos esetén 24 nap. négyhónapos vagy ennél hosszabb felmondás esetén 30 nap. A kollektív szerződés a munkaidő-beosztás meghatározása során — a heti pihenőnapon felül — ha a munkaidő a heti 44 órát nem haladja meg, kéthetenként egy szabadnapot biztosíthat. Ezen túlmenően szabadnap biztosításához — ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik — a munkaügyi miniszter engedélye szükséges. A lakáson töltött készenlét címén, továbbá a készenlétnek a.miniszter által megállapított egyéb esetekben a dolgozót pihenőidő nem illeti meg. A munkaviszonyra vonatkozó szabály viszont készenléti (ügyeleti) díj helyett szabad időt is biztosíthat. Fizikai foglalkozásúaknál a szabad idő csak a dolgozó kérésére adható ki. A kiadásra és a pénzbeni megváltásra vonatkozóan a túlmunka ellenértékeként járó szabad idő szabásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szabad idő mértékét a kollektív szerződés állapítja meg. Ám annak mértéke legfeljebb a készenlét idő- í tartamáig terjedhet. Módosítja a rendelet a mun- j kaközi szünettel és a jubileumi jutalommal kapcsolatos előírá- i sokat is. Egy és két műszakos munkaidő-beosztás esetén a munkaközi szünet csak a munkaidő megszakításával, szombaton pedig a munkaidő végén ad_ j ható ki. A szünetre járó díjazás ( mértékét a kollektív szerződésben kell meghatározni. A díjazás nem lehet kevesebb egy-egy ágazatban a fizikai foglalkozásúakra vonatkozó legalacsonyabb bértétel alsó határának felével. Ha a dolgozó 35, illetve 45 évet munkaviszonyban töltött, munkaviszonyának elhalálozás esetén történt megszűnése esetén a megfelelő jubileumi jutalmat az örökös részére kell kifizetni. A 40. illetve 50 éves munkaviszonnyal járó jutalom csak a korábbi jutalom kézhezvételétől számított öt év elteltével fizethető ki. Ettől a korlátozástól a vállalat a dolgozó javára eltérhet. Nem jár viszont ezután jutalomszabadság az állami vagy társadalmi szervek által alapított, illetőleg adományozott kitüntetéshez. A miniszteri rendelet kiegéJavában tartanak a Békés megyei Jókai Színházban Káló Flórián: Mai történet című darabjának próbái. A darabot vendégként Orosz György Jászai-díjas, a debreceni Csokonai Színház rendezője állítja színpadra. Képünkön a rendező, Dénes Piroska és Körösztös István, a két főszereplő egyik jelenetét állítja be Fotó: Demény Üj bemutatóra készül a Jókai Színház szíti a dolgozó egészsége vagy testi épsége sérelméből eredő károk megtérítéséről szóló korábbi jogszabályt. Eszerint bérezés címén a megállapított kártérítést olyan arányban kell fel. emelni, amilyen arányban emelkedtek a bértételek, abban a munkakörben, ahol a balesetet szenvedett dolgozott. Ha ez a munkakör megszűnt időközben, akkor a hasonló munkakör bértételei az irányadók. Ha a vállalati átlagos, éves bérfejlesztés mértékét a kollektív szerződés meghatározza, a megállapított kártérítést ennek megfelelően kell felemelni. A vállalat a dolgozó bejelentése, ennek hiányában a rendelkezésre álló adatok alapján köteles a kárt megtéríteni. Az új jogszabály a munkaközi szünet kiadására és díjazására vonatkozó rendelkezését első ízben a kollektív szerződések ez évi módosításánál kell alkalmazni. A kollektív szerződések a kitüntetésekhez jutalomszabadságot megállapító rendelkezése azonban már január 1-től hatályát veszti. (Serédi) A megye 15 ezer hektárnyi zártkertjének rekonstrukciója évek óta meg-megújuló problémát jelent. A hagyományos művelésmódok, fajták és a növény- védelem hiánya egy gazdaságtalan és színvonaltól messze elmaradó termesztést eredményezett. Ugyanakkor állandó fertőzési gócot képez a kártevők és kórokozók elterjedésénél. Az újrafertő- zéssel csökkenti a rendszeresen növényvédelmet folytató kerttu. lajdonosok és termelőszövetkezetek eredményeit. A felvásárlás és értékesítés szervezetté tételét is akadályozzák az évenként hullámzó termésátlagok, a fogyasztó igényétől eltérő hagyományos fajták, kártevők és kórokozók okozta minőségi problémák. A zártkertek fejlesztése, a jelenlegi korszerű termesztés-technológiák alkalmazása csak az újratelepítéssel oldható meg. Ez esetben gondosan kell kiválasztani a telepítendő fajtákat, figyelembe venni a nagyüzemek jelenlegi és távlati gyümölcstelepítési célkitűzéseit, a belföldi és külföldi piac felvevőképességét. A talaj és éghajlati adottságokat, valamint a megyében működő Á művelődési ház munkájáról, a szolgáltatásról tárgyal Gádoros nagyközségi Tanácsa Az előző évekhez hasonlóan, az idén is négy alkalommal lax't ülést Gádoros nagyközség Tanácsa. A program szerint az első ülésre március közepén kerül sor, amikor többek között a múlt évi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtásáról készült jelentést vitatják meg. Beszámoló hangzik el az ügyrendi bizottság múlt évi munkájáról, valamint a tanácstagi beszámolókon felvetett feladatok, közérdekű bejelentések meghatározásáról. A Justh Zsigmond Művelődési Ház tevékenységével júniusi ülésén foglalkozik a nagyközségi tanács. Ez alkalommal kerül napirendre az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ beszámolója a nagyközségben végzett tevékenységről, a a kereskedelem, a vendéglátás és szolgáltatói feladatok teljesítésé- | ről. 1 Az év második felében az alsó fokú oktatási intézmények tevékenységéről, az oktatás fejlesztéséről, az oktató-pevelő munkáról, afc ifjúsági törvény végrehajtásának helvi tapasztalatairól. a nagyközségi tanács és intézményei káder- és személyzeti munkájáról készült jelentéseket vitatják meg. Novemberben a végrehajtó bizottság éves | beszámolója, a költségvetési j üzem munkájának értékelése, a tanács és bizottságai 1978. évi munkatervének megtárgyalása [ szerepel a nagyközségi tanács | idei utolsó ülésének napirendjén, i hűtőház, konzervgyár gyümölcs gépsorainak szabad kapacitását. A felsorolt környezeti és köz- gazdasági tényezők mérlegelése során egyértelműen a -meggy- illetve szilvafajtákra esik a választás. Munkaigényessége folytán a nagyüzemek elsősorban a kevés kézi munkát igénylő, jobban gépesített gyümölcsfajok telepítését szorgalmazzák. Gondozásuk, kezelésük kisebb szakmai tudással is eredményesen megoldható, a permetezések kevés száma lehetővé teszi a kistermelőknek a kétszintes hasznosítást. A meggy tájkörzetesítése esetén a termést — az egyöntetű árujellegénél fogva — az ÁFÉSZ. ek szervezetten tudják felvásárolni és értékesíteni. A lakossági szükségleten felüli termények közül a feldolgozóipar korlátlan mennyiségben felvesz: Pándi, Érdi bőtermő. Meteor meggyfajtákat, így messzemenően adott az értékesítés biztonsága. Az ÁF.ÉSZ-ek az említett gondolatok alapján hirdették meg a meggy-telepítési akciót. Ősszel, illetve tavaszai kedvezményesen biztosítanak szaporítóanyagot a telepítésre vállalkozó kerttulajdonosoknak. Az Ul- tetvénytervező Vállalatnál csaknem 5 ezer meggycsemetét rendeltek. Az akciót legeredményesebben Sarkadon szervezték. Az ÁFÉSZ munkatársainak, kezdeményező készségének eredményeként könyvelhető el az 1976. II. félévében bejelentett 1200 darabos meggycsemete-igény. Előzetesen tájékoztatták a zártkert-tulajdo- nosokat a termeltetés lehetőségeiről és az erre vállalkozókat előjegyzésbe vették, maid a sza- ^porítóanyag megérkezésével folyamatosan kiszolgálták az igényelt- meggycsemetékkel. A t"a iajdonosok termékértékesítési szerződés aláírásával vállalták a gyümölcsfa elültetését és a termés AFÉSZ-en keresztüli értékesítését. A vésztői ÁFÉSZ mintegv ezer fát a községi tanáccsal karöltve utcai fásítással telepít. A kedvezményes nieggvteleoítési akció ösztönzi ~a kerttulajdonoso- kat az újratelepítésre. ígv az évek óta minimálisan kihasznált területek hatékonyabban bekapcsolódhatnak a népgazdaság vérkeringésébe. Sznhn Tynan’s MÉSZÖV Á szocialista életmódról © Az ember életének feltételei, a termelési mód, a természeti környezet, a társadalmi-politikai struktúra, az életszínvonal, a kulturális színvonal azok a tényezők, amelyek a maguk teljességében, a termelési mód döntő szerepe mellett meghatározzák az életformát. Ezek csupán az életforma objektiv' feltételei és nem maga az életforma. Egy adott országban, azonos társadalmi feltételek mellett az egyedeknek és szociális csoportoknak nem egyforma az életvitelük. Fejlődésünk jelenlegi szakaszán társadalmunk különböző osztályai és szociális rétegei. valamint az egyes egyedek különböző életstílus szerint élnek. Ez azzal magyarázható, hogy szocialista körülményeink között is érvényesül a különböző szociális csoportok társadalmi különbsége és ez kihat a személyek döntésére. Természetesen e keretek nem mechanikusan determinálják az életmódra vonatkozó személyi döntéseket. Itt is érvényes az egyének viszonylagos autonómiája, amit á többi között neveltetésük, világnézeti beállítottságuk is befolyásol. Ezért a szocialista államnak, a tudatos szocialista erőknek egyebek mellett az emberek nevelésével is kell orientálniuk az emberek életvitelének megválasztását. Az emberek szocialista életvitele a szocialista tudati ráhatástól is függ. A szocialista életmódra nevelés szempontjából döntő tényező a munkához való szocialista viszony kialakítása, A munka a szocialista életmód alapvető eleme. Ezért a mi társadalmunkban a munka az emberek megítélési alapja. Ma még nem értük el, >hogy mindenki képességeinek, végzettségének, érdeklődésének és hajlandósága, nak megfelelő munkát végezzen. Ez nehezíti a munkához való szocialista viszony kialakulását. Erről azonban nem mondhatunk le. Ennek érdekében — a többi között — fejleszteni kell a munkahelyi demokráciát, gondoskodni kell arról, hogy a dolgozó ember világosan lássa munkahelye problémáit, véleményt nyilváníthasson bennük s ennek legven foganatja, hogy azonosulhasson munkájával, munkahelyével és ezen keresztül társadalmi viszonyaink tudalara ébredhessen. Ezen túl olyan értékrendet kell kialakítani, amely a tevékenység értékét nem azon méri, hogy mi az, am,i a legtöbb hasznot hozza. Ez utóbbi nézet különösen a borravaló, a hálapénz és a csúszópénzek szerzésére alkalmat adó szakmák és munkák torz megítélésében jut kifejezés, re. Mindenütt össztársadalmi méretekben fel kell lépni az ellen a téves felfogás ellen, miszerint „a buta dolgozik, az okos pénzt keres”. Tudatosítanunk kell azt, hogy az ember igazi önmegvalósulásának feltétele a munka. Csak ezzel tudjuk megteremteni a szocialista életmód anyagi feltételeit. Csak ezzel teszi az ember értelmessé és értékessé életét. Ebben a tudatformáló tevékenységben az eddiginél jobban kell támaszkodni a törzsgárdára. A munkahelyek törzsgárdáinak szociológiai elemzése azt bizonyítja, hogy a dolgozóknak ez a csoportja az átlagos dolgozói magatartás szintjét messze felülmúlva. szolidáris a vállalati problémákkal és az ország gondját is szívén viseli. Ezért a törzsgárdát fokozottabban meg keU
