Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-05 / 288. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET I Századunk első felének sokoldalú művésze: FALUS ELEK Békés megyei fórumokon — tudtunkkal — eddig nem ismertették művészi munkásságát, bár innen indult, és az itt töltött gyermekkor élményei meghatározóak voltak számára. Családi, baráti kapcsolatai, sokrétű tevékenységének emlékei ma is élnek, de sokszor már csak az egykori ismerősök leszármazottainak tudatában. elsős, amikor — emlékezete szerint — legelőször ragadja meg a művészet szépsége, a színek varázsa. Egy Rózsák nevű, vidékről jött mester festette és díszítette az Alföld szálló melletti kis katolikus templom belső terét. Az ablakokon beszűrődő napfény csodálatossá tette a sokféle színnel dolgozó mester munkáját. Érdeklődni kezdett apja szakfigyelte, hogy egy ügyes szakember hogyan festett ki egy tánctermet. Otthon aztán ő is próbálkozott a látott dekoratív elemek megfestésével. Mikor úgy érezte, hogy a kezdet sikeres, gondolkozott el azon, hogy talán festőnek kellene lennie. Közben teltek az évek, elvégezte a hetedik gimnáziumot, anyja meghalt. Nem ment vissza az iskolába, vaHermann Lipót rajza. Balról jobbra: Iványi-Grünwald Béla, Pólya Tibor, Kemény Simon, Fényes Adolf és Falus Elek • Lexikonjaink mint grafikust és iparművészt tartják számon; e két művészeti ág széles körű művelése mellett még mint jeles építész is dolgozott. Falus Elek Orosházán született 1884. december 31- én. Apja Friedmann Márk törekvő szobafestő — és mázoló iparos volt. Elek alig múlt hat éves, mikor a lakásuk közelében levő Te- rényi utcai (ma Dózsa Gy. u.) Föszolgabíróságot 1391. május 1-én megostromolta a nép. Amikor iskolába ment, a Megye (ma Zombai) utcába költöztek, később a ipolgári iskola mellé. Itt mája iránt és néhány nagyobb feladat elvégzésére (templomok, kastélyok, tánctermek festése) elkísérte. Polgári iskolai rajz- és szépírástanára, Szigyártó Albert szabadjára engedte, látta, hogy fantáziáját nem kötötte le az iskolai rajzolgatás. Tizenhárom éves kólában Pestre, a Markó utcai reálba került. Híres botanikatanára, Borbás Vince — ki éppen könyvet írt —, a növényeket ismerő és jól rajzoló tanítványát, Falus Eleket is rtiegkérte nehány ábra elkészítésére. A nyári szünidőket szülőfalujában töltötte és meglátni szabad pályára vágyott, ahol megszabadulhat a kötöttségektől és pénzt is kereshet. Az iskola elhagyása után az otthoni segélyek lassan csörgedeztek, és ekkor valóban nehéz anyagi helyzetbe került. Beiratkozott az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamára és többféle munkával — reklámrajz, kirakati tábla, betűfestés — biztosította megélhetését. 1903-ban Nagybányára utazott. Ferenczy, Réti, Thorma, Iványi-Grünwald festészete ámulatba ejtette. Összebarátkozott a fiatal Czóbel Bélával, modellt is ült neki. Itt jelentkezett a nagybányaiakat támogató Lyka Károly felhívására, aki olyan fiatal művészjelöltet keresett, ki könyvdíszeket tudna rajzolni. Falus Pestre ment, felvették a Mintarajziskolába Zemplényi Tivadar tanítványaként. Az itteni tanulmányok már lekötötték, különösen a díszítőelemeket tanulmányozta szívesen. Üj és eredményes korszak kezdődött életében. Könyvborítókat tervezett és ezek közűi az egyik első mindjárt Lyka Károly: Kis könyv a művészetről c. művének címlapja lett. Fél éven át szorgalmasan tanult, rajtolt, majd kilépett ebből az iskolából is és barátjával, Pólya Tiborral együtt Szolnokra ment festeni. Az év végi mintárajziskolai kiállításon (1904) mégis szerepelt szecessziós könyvtábláival, könyvdíszeivel, plakát- tgrveiveL.ex-libriseivel és Meditáció az őszbe lopott nyárból Lázár Tibor Ajándék ragyogás a kristálytiszta égen ez a novemberbe érő nyárba-virradás, késő sírás elmúlt szegénységen min nem segít már átok, lázadás; pedig felkelnék a nyári dölyfök ellen, s összetörném romlott titkukat, mik ott égnek a ködös őszi csendben a lassan porló levél-lom alatt. néhány szőnyegtervével. A sajtó egyhangúan dicsérte. Az állandó mozgás, hely- változtatás volt az életeleme, külföldi utakra gondolt. Kéréssel fordult Békés vármegye törvényhatósági bizottságához, hogy — mint Békés megyeit — 1000 koronával segélyeznék müncheni és párizsi művészi ta- nulmányútján. Miután a vármegye közművelődési alapja akkoriban majdnem teljesen kimerült, 200 korona segélyt szavaztak meg, ismeive a kérvényező művészi képességeit, egyben biztosítva a művészt a vármegye segítőkészségéről. 1904 végén Pólyával együtt Münchenbe utazott és vezető német könyvkiadók részére több könyvborítót, plakátot és ex-librist tervezett. Érdekelni kezdte az építészet is. Sokat olvasott és tanult, minden új művészi irányzat és hatás érdekelte. Hazajőve néhány hónapig Szolnokon és Pesten dolgozott, de ápolta az itthoni szálakat is. 1906-ban Londonba ment, hogy a hagyományos angol díszítő- művészetet tanulmányozza. A magyar Pogány Willy segítségével megbízásokat kapott az Éyre Spottiswood nyomda részéről könyvfedelekre és különböző plakátokra. Megnyert egy évkönyvpályázatot és máris az egyik legnagyobb angol könyvkiadó, a Grant Richards is foglalkoztatta. Amikor 1907 elején hazaér- kezétt Londonból, már neve van a művészvilágban. Olyan művészekkel ülhet itthon egy asztalnál nappal a Japán kávéházban, este a Fészekben, mint Szinyei Merse Pál, Kernstok Károly, Lechner Ödön, Ferenczy Károly, Fényes Adolf és Csók István. Széles látókörű, a művészetpolitikában jártas, jó ízlésű, elegánsan öltöző, imponáló megjelenésű (közel két méter magas) ember, és a fiatal művészek, többek között Herman Lipót (akinek írásaiból több Falusra vonatkozó adatot mi is felhasználtunk), Kisfaludy Strobl Zsigmond, a gyomai születésű Vidovszky Béla is szívesen barátkoztak vele. 1907 végén már Berlinben volt. Több grafikai pályázatot megnyert, sok munkája akadt itt is, melyeken érezhető az angol iskola hatása, de a magyar motívumok is előtérbe kerültek művein. Áruházaknak és lipcsei nyomdáknak is dolgozott. Érdekelni kezdte Reinhardt színháza, a színpadi díszlettervezés. Tanulni jelentkezett Berlinben, de az iparművészet tanára, Őrlik — miután meglátta Falus munkáit — inkább segédtanárává venné fel, ha némét lett volna. 1909 nyarán, amikor már neve van Németországban is, minden munkakört, minden baráti, művésztársi kapcsolatot (a magyarok közül Bíró Lajos, Lengyel Menyhért. Hatvány Lajos tanyáMolnár Antal Este Csikópatkolás Pelner Zoltán Sárgacsikó, fejetlen legelész a kútnál. Tüzet rúg és lángot hány. Nézd meg fiam, hol marad el dajkám! / Sárgacsikó, fejetlen legények hajszolják, dűlőkön és rét alján. Nézd meg fiam, hol marad el dajkám! SárgacHkót, fejetlent kovács patkói éjjel. Felesége is halvány. Nézd meg fiam hol marad el dajkám! Dunna alatt vergődik, összetörtén görnyed. Kezén vas van, vas talpán. Ne menj fiam, haldoklik a dajkám. zott Berlinben akkortájt) otthagyott, mert ismét felébredt kedve a festészet iránt. Nagybányára ment, (közben megegyezett Igno- tussal és elvállalta a Nyugat-könyvek fedőlapjainak tervezését. Életének legmaradandóbb értékű korszaka volt ez, a magyar könyvgrafikában teljesen új utakat mutatott. Leghíresebb munkái Ady Endre és Móricz Zsigmond sok könyvének borítóterve. Az addigi hagyományos. könyvborítók egyhangúságát feloldotta az eredeti szép színes, magyaros motívumok alkalmazásával. Esztétikus betűit, iniciáléit, záródíszeit, fejléceit (Az Est fejlécét is ő tervezte) kedvelték. 1910-ben a megalapított kecskeméti művésztelep szőnyegszövő műhelyének vezetője lett, (a festők között dolgozott a békéscsabai Perlrott Csaba .Vilmos is), de a városban néhány épület külső és bélső díszítését is elvégezte. Színházi díszletei is újszerűek voltak az akkori Magyarországon. (Lengyel Menyhért: Tájfun). Leszerződött a Vígszínházhoz is. 1912-ben ő végezte el az Ernst Múzeum belső kiképzését és díszítését. ugyanakkor elfogadták még egy okmánybélyegtervét is. Olaszországban a Riviérán találkozott a Pestről már ismert orosz balett vezetőivel, Bolmmal és Fokinnal. Velük vitatta meg elképzeléseit egy magyar balett élet- rehívása ügyében. Kapcsolatot talált Follotval, a legnevesebb francia iparművésszel, aki hívta őt Párizsba. A háború itthon találta. A nehéz körülmények a jobban fizető építészet felé sodorták. A Belvárosi Színház belső díszítési munkáit végezte, restaurált0 és toldalékot épített a Hatvany- palotához. A két háború között már főként építészeti munkát végzett, kiállítási pavilonokat, több tucatnyi villát tervezett ízlésesen, többnek teljes lakberendezését is .megalkotta. Életműve — bár terjedelmi okok miatt csak vázlatosan tekinthettük át — értékes része kultúránknak, és helye van azok között a haladó művészek között^ akik Békés megyéből indultak el és lettek koruk magyar művészeti és szellemi életének elismert képviselői. Budapesten halt meg 1950. május 20-án. Kosaerús Oszkár
