Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

A köz akarata szerint As újságírópályán sokszor adó­dik olyan helyzet, mint amilyet egy-két nappal ezelőtt nagybán- hcgyesi olvasóink teremtettek. „Kérjük Önt — huszonegy szülő nevében — legyen a segítségünk­re, hogy 1977. január 1-től ná­lunk is megvalósuljon az éves napközi" — írják levelükben. Ezzel a levéllel tulajdonkép­pen Nagybánhe gyesre kellene utazni, s megnézni, van-e egyál­talán lehetőség a kérés teljesí­tésére. Mielőtt az ügyben bárki is ilyen lépésre szánná magát, kérem, készítsünk gyorsmérleget a község lakóinak tudati válto­zásáról. Az ellenséges propagan­da 25—30 éve itt is visszatartotta az édesanyákat az önálló mun­kavállalástól. Tücsköt-bogarat összebeszéltek azért, hogy az újat teremtő emberek számát a társadalomban csökkentsék. Ak­kortájt nemigen volt falun olyan igény, mint ma, hogy bölcsőde, óvoda, napközi kellene. Ma van. Sőt, Nagybánh egy esen sérelmes­nek tartják azt, hogy a mezőko­vácsházi járásban egyedül csak náluk nincs télen napközi. Mi­ért? Azt írják levelükben, hogy ez a község a járásnak talán nem ugyanolyan kedves, mint a többi tízegynéhány. Erre — is­merve a körülményeket — csak a dehogynem olyan kedves sza­vakkal válaszolhatok. Az országos hírű Zalka Máté Tsz kimagasló gazdálkodásához a gyermekes édesanyáknak leg­alább annyi közük volt és van, mint az édesapáknak. Zöldség- kertészetük, a koooerációban működő tejüzemük, állattenyész­tésük élvonalbeli. A termelő­munkában és az adminisztráció­ban dolgozók, valamint az ők felkészültségét segítő pedagógu­sok, ÁFÉSZ-kereskedők, postá­sok, tanácsi dolgozók helytállá­sát ez a közösség már nem képes nélkülözni. Es ez így van jól. A társadalmi munkamegosztás kü­lönböző területei itt is kialakul­tuk. Ez a fejlődés egyenes követ­kezménye. Most már ebben a községben is csak figyelni kelle­ne a mozgásokat, a változás irá­nyát, s eltávolítani a jólétet se­gíteni akaró szándék elé mester­ségesen tornyozott akadályokat. Ilyen ez az éves napközi ügye is­Az édesanyák dolgozni szeret­nének, két kezük ügyességével olyan termelési és szolgáltatási tevékenység folytatásara akar­nak váltakozni, amely a közös­séget, vagyis a községet erősíti. Ennek azonban feltétele a nap­közt Mindehhez épület ás férő­hely lenne, hiszen nyáridőben működik az intézmény. A téli üzemelést — huszonegy siülő szerint — az akadályozza, hogy a tanács kihagyta ezt a tételt a költségvetésből. Pót­költségvetést kellene csinálni, de ennek jóváhagyása hónapokig is eltarthat — adták jó tanácsként az érdekelteknek. Ezzel meg is érkeztünk a dolgozni akaró édes­anyák elé emelt legnagyobb he­lyi akadályhoz. Azt a tényt, hogy legyen-e éves napközi Nagybánhegyesen, most a pótköltségvetés elkészítésétől, jóváhagyásától szeretnék egye­sek függővé tenni. A napközi megnyitása helyi igény, helyi ér­dek. Ennek teljesítése ezért csak ott helyben képzelhető el. Az igény jogosultságát — gondolom — senki sem vitatja. Ha pedig egyetértés van ebben az ügyben, akkor a 21 kezdeményező szülő gyermeke előtt nyissák meg a napközi kapuját, meglátják, so­kan csatlakoznak hozzájuk. A nagybánhegyesiek levele mondatta el velem ezeket, ne­vükben, megbízásukból szóltam. Gondolom, a köz okos akarata ott helyben azoknál is meghall­gatásra talál, akiknek ezt az érdeket tulajdonképpen képvi­selniük kellene. Dupsi Károly Nagy gondot fordítanak a dől- i gozók áltálános és szakmai kép-1 zésére, továbbképzésére Mező­hegyesen, az állami gazdaság- j ban. Az elmúlt oktatási évben, csaknem százötvenen vettek részt j a szervezett oktatás különböző: formáiban, legtöbben a szak­munkások szakközépiskolájában és a dolgozók általános iskolá- 1 jában. Az utóbbiban való sike­res részvételért — a kolléktív szerződés szerint — pénzjutalom is jár a dolgozóknak, A jövőben az általános iskolai végzettség megszerzéséért még többet kí­vánnak tenni, mert a külterüle­teken kevés a jelentkező, s a ta­nulócsoportok megszervezését szervezési gondok is nehezítik. 1930-as évek közepén már a KMP azon funkcionáriusai kö­zött találjuk, akik politikai meggyőződéssel vallják a kom­munisták és szociáldemokraták együttműködésének szükségsze­rűségét. Rózsa Ferenc a mun­kásegység nemzetközi tapaszta­latainak nem egyszerű másolá­sát tartotta szem előtt, hanem megértette: a legális SZDP és az illegális KMP között nagyon is egyedi, sajátos egység, együtt­működés megteremtésére kerül­het sor. Minden sablon vagy ál­talánosítás csak árthat a közös ügynek. Ezek után talán nem véletlen, hogy 1935-ben éppen Rózsa Ferenc nevéhez fűződik a szociáldemokrata és kommu­nista fiatalok között létrejött antifasiszta akcióegység megte­remtése, amely azután a fasiz­mus elleni egy évtizedes harc tüzében is kiállta a próbát, ma­radandónak bizonyult. Rózsa Ferenc 1939-ben már » KMP egyik vezetője, 1940 de­cemberében a Központi Bizott­ság tagja, majd titkára lett. Ezen új. magas poszton is a munkásegyseg következetes har­cosa maradt. Elévülhetetlen ér­demeket szerzett az SZDP bal­oldalával való tárgyalások elő­készítésében. az akcióegységen is nyugvó függetlenségi mozga­lom 1941 őszén és 1942 tavaszán elért sikersorozatában. Amikor 1942 februárjában a Szabad Népnek, a part köz­ponti lapjának főszerkesztője lett, akkor is egyik legfonto­sabb feladatának azt tartotta, hogy olyan lapot adjanak a munkások kezébe, amelyből megértik, hogy az együttes harc nélkül közös nagy céljuk, a fa­sizmus szétzúzása aligha lehet eredményes. „Ha a munkásosz­tály nem egységes, akkor nem képes mozgalmait kifejleszteni és győzelemre vinni, a többi dolgozórétegeket és osztályokat maga mögé állítani..." írta- Rózsa Ferenc „Munkásegysé­get” című cikkében. Majd hoz­zátette: „Meg kell értenie min­denkinek, hogy itt nem »takti­kázásról« van szó, hanem har­cos együtthaladásról.” Fiatal, 36 éves volt, amikor életét kioltotta a fasizmus, de e rövid idő alatt is maradandót alkotott a munkásegység előké­szítésének fáradhatatlan harco­saként. I’iniér István Az idő nem bocsátja meg a tétlenséget november közepén átadott üzemcsarnok és raktár épülete November közepén új üzem­csarnokot adtak át a Békéscsa­bai Forgácsolószerszám-gyár­ban. Ez az esemény mozgások egész sorát indította el. Előbb az új épületbe költözött a rak­tár, majd a darabolóműhely. A raktár helyére ugyanakkor egy zégergyűrűt gyártó automata sor került, míg a daraboló he­lyét, az NC-program keretében, szerelt esztergakéseket gyártó gépek. Körforgás ez, mely a kí­vülálló számára érthetetlennek tűnik. Nem így a gyárban. Ba­kó Ignác gyárigazgató szerint mindennek meg vannak a gaz­dasági okai. Pontos gazdasági számítások ugyan még nem készültek, de így is nyilvánvaló az indító ok helyessége; az élőmunkával való takarékosság. A raktár és üzemcsarnok 550 négyzetmé­teren szolgálja ezt a célt, de legalább ilyen fontos, hogy a kiürült helyekre termelékeny gépek kerültek, melyek elhe­lyezésére csak így nyílt lehető­ség. A volt raktárban tehát zéger biztosító gvűrűt gyártó automa­tagép áll. A saját gyártmányú adagolóval kiegészített sajtoló egyik oldalán befut a fémsza­lag, a másikon kész gyűrűk so­rakoznak. Korábban öt gépen gyártották ezeket a termékeket, s csak ezután edzették. Az öt gépen műszakonként öt ember dolgozik, mert a régiek is üze- 'melnek még, az új automatát egyetlen ember kezeli, irányít­ja. Az országban csak itt gyár­tanak ilyen zégergyűrűket. A beruházás indoklása a követ­kező volt: a technológiai szint emelése, a minőség javítása, a termelékenység növelése, vagy­is a szokványos, mondhatnánk. A felsorolást azonban kiegészíti még a tőkés export é6 az „im­portki váltás” is. A közelmúlt­ban üzembe helyezett automata és a hozzátartozó gépsorok 35 millió forintba kerültek. Vajon hogyan tudják majd teljesíteni a beruházásként előírt célokat? Erre csak egyetlen adat; Az 1977-es évre egymillió darabot rendeltek a nyugati partnerek. Ennél ugyan többre is képesek lennének, de a gyár vezetői úgy tartják, indulásnak ez sem rossz. A gyár termékeivel megis­merkedhetnek a nyugati vásár­lók is, de az üzem kollektívá­jának nem mindegy, milyen lesz ez az ismerkedés. A sikerek iga­zolhatják a beruházást, a szak­mai hozzáértést. Így hát tenni­való lesz bőven a jövőben. An­nál is inkább, mert a több tu­cat zégergyűrűféle közül csak annak a gyártása gazdaságos, melyből nagyobb megrendelést kapnak. Valamennyi előállításá­ra azonban így sem képesek, ezért a magyar termékért cse- i rébe külföldit kapnak a fel- j használók. Az 1977-es év tehát j a próba éve lesz, de nem mind- j egy, milyen eredménnyel. A forgácsoló6zerszám-gyámak olyan hagyományai vannak, melyek köteleznek munkást és vezetőt. A IV. ötéves tervben egymilliárd 46 millió forint ter­melési értéket állítottak elő, mely 146 százalékos növekedés­nek felel meg. Az V. ötéves ! tervben el akarják érni a más- j fél milliárd forint termelési ér- j téket. Az eltelt időszak tehát j elismerésre méltó eredményeket hozott. Most mégis az idővel állnak legnagyobb harcban. Nemcsak azért, mert megvál­toztak a feltételek, hanem azért is', mert a fejlődés üteme megköveteli a korszerű techno­lógiákban, a munkaszervezés­A Fein tool finomsajtoló gép zégergyüru gyártása közben kezelő­jével, Kovács Mihály szakmunkással ben. anyagmozgatásban rejlő le. hetőségek haladéktalan kihasz­nálását. — Ezt kell tennünk —mond­ja a vállalat igazgatója, ha ver­senyképesek akarunk maradni a piacokon. Ezért állunk haro- ben az idővel, mely nem bo­csátja meg a tétlenséget. A lépéstartáshoz tartozik az NC-szerszámfejlesztési program, a modern, szerelt esztergakések gyártása. Ezekből ebben az év­ben 2 millió, jövőre 8 millió fo­rint értékben gyártanak majd. Ezzel előreláthatólag ki tudják elégíteni a hazai igényeket, megszüntetve az eddigi impor­tot. Tervek és eredmények. Most ezekről esett szó, a gépi beru­házásokról, melyek nemcsak örömet, de ésszerű kihasználá­suk gondot is jelent egy-egy gyár életében. Kepenyes János Az úttörőmunka tapasztalataiból A Magyar Üttörők Szövetsége Békás megyei elnöksége novem­ber 30-ón, kedden Pataki József elnökletével Gyulán kihelyezett ülést tartott. A testület „A vi­lágnézeti, eszmei, politikai neve­lés érvényesülése Gyula város­ban a kulturális munka terüle­tén” című jelentést tárgyalta meg. A beszámoló a két évvel ezelőtt megtartott gyulai városi úttörővezetői konferencián a kulturális nevelő munkáról ho­zott határozat megvalósulását összegzi. Mint a megyei elnökség megállapította. Gyulán rendsze­res és tervszerű a négy úttörő- csapat kulturális tevékenysége. Az évente megrendezett úttörő kulturális szemlék jól tükrözik a csapatok kulturális életét, mű- yelődési lehetőségeit. A különböző úttörő kulturális szakkörök segítik az iskola ne­velőmunkáját. A szakkörök te­vékenysége nem öncélú, az ott elsajátított ismereteket, készsé­geket. például a festést, rajzolást a tanítási órákon, úttörőfoglalko­zásokon hasznosítják a pajtások, részt vállalnak többek között az iskolák dekorálásából. Tervsze­rűen látogatják a gyermekek a tárlatokat, kiállításokat, a rajok, őrsök öntevékenyen is szervez­nek látogatásokat könyvtárba, moziba, színházba. kiállításra, Kedveltek a Mogyoróssv könyv­tár gyermekklubjának foglalko­zásai. népszerű — az Frkel Fe­renc Múzeummal kötött együtt­működési szerződés alapján — évente megrendezett városi gverrnekraj-'-Viállítés. melynek vé^nöVe a Dürer Nyomda. Külön figyelemre méltó, hogy Gyulán az úttörő kulturális be­mutatók egvbeu a társadalmi iinnoncógek műsorát,is adlak. Például a nőnapi ünnenséeen tartiák az énekszóink, kamara- kó-usok. táneesopprtok, irodalmi s''m pad ok. színjátszók bemutató­ját. Az elnökség ezután a rneyvei úttn»őoa>-1ament tapasztalatait, az itf elhanvzotfakkal kapp<r>ia- tns tennivalókat tárgyalta meg. Felnőttoktatás Mezőhegyesen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom