Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

KISZOLGÁLOK »m kívánok szélsőségesen általánosítani, természe­tesen ellentétes előjelű magatartással is találkozhatunk — én csak a leggyakoribbról be­szélek. A szocializmus, hajnalán szá­mos viselkedési formával — például az össznépi tegeződés- sel — igyekeztünk hangsúlyoz­ni, hogy dolgozók között nin­csenek, nem lehetségesek rang- béli elválasztó falak. Viszolyog- tunk az afféle szavaktól is, mint a kiszolgáló vagy akár a sze­mélyzet. Mindenkit meg akar­tunk győzni arról, hogy a ré­gebben így jelölt tevékenységet emberi méltósággal lehet és kell folytatni. Senki ne aláz- kodjék meg senki előtt! Egye­nes derekakra és talpra segített kapcsolatokra vágytunk. Azóta egynémely kapcsolat ismét a fejére álit. Jobb szó nem lévén, szolgál­tatóknak nevezzük őket (A ta­karítónőt, a bolti eladót, a pin­cért, a szerelőt stb... .stb.) Több­ségük ma és nálunk; szemlélet­eltolódás, tévképzet rabja. Többségük hatalmasságnak érzi magát. Hatalmat sokféleképpen lehet gyakorolni, pallérozottan is. ők egy elavult és durva kényúri mintát reprodukálnak. Ügy hangzik, mintha tréfálnék. A napokban olvastam Kosz­tolányi Dezső egyik karcolatét a pesti pincérekről. Hálásan, szinte meghatottan dicséri a gyengédségig érő kedvességü­ket, helyenként: szellemességü­ket, finom gesztusaikat. Bármi­lyen műves, remek írás: nem merném előadóest műsorára tűzni. A közönség harsányan nevetne, pamfletnek fogná fel. Ha a komoly és a tréfás ennyire súrolja egymás határát; a groteszkben járunk, a feje te­tejére állított helyzetben. A háttér nyilvánvalóan gaz­dasági. A fő kérdés: kinek kire van szüksége, ki a rászoruló. A szolgáltatók megszokják, hogy a nem-szolgáltató kiszolgálta­tott. Megszokják és „bepörög­nek”. A munkájából estefelé hazatérő anya például okvetle­nül kenyeret, péksüteményt akar vinni a családjának. Ha már kifogyóban a pékáru; ke­gyet lehet gyakorolni vele, sem­miért meg lehet leckéztetni. Sőt. Szemtanúja voltam, amint egy kisfiával érkező anya ke­nyeret kért. Az eladó odavág­ta: — Nincs! — és az üres pol­cokra bökött. A következő pil­lanatban megjelent egy protek­ciós. Kapott kenyeret. Igaz: a pult alól húzta ki az éladó — de szégyen, takargatás nélkül, váltig kevélyen. Mert mi tör­ténhet? A kisfiús anya legfel­jebb botrányt csap. Akkor ab­ban az üzletben kegyvesztett lesz. Ha akad vakmerő, aki vá­laszadásra kényszeríti az el­adót, ő így felel: — A másik vevő félretétette... Ilyen válto­zat valójában nem létezik, de a válaszokban sok minden elő­fordul, ami elrugaszkodik a tör­ténelmi hiteltől. A panaszosok tapasztalhatják ezt. Egyszer, csúcsforgalomban már félórája vártam taxira. amikor lépés­nyire az állomástól egy házas­pár leállította a végre befutó kocsit, a férfi a sofőr füléhez hajolt — bizonyára busás bor­ravalót ígért —, majd beszáll­tak ketten. Feljegyeztem a ko­csi számát és kivételesen pa­naszt tettem. A válaszlevél tu­datta. hogy az említett házas­pár gyerekét szállította a kór­házba, ilyen esetben a sofőr kö­telessége... Megírtam, hogy gye­rek egyáltalán nem jelent meg a láthatáron. Az újabb válasz­zonyíték rá a sofőr feljegyzése, amelyben írva áll az eset. A szolgáltató szervek rendszerint tűzön-vízen át védik beosztott­jaikat — kényszerből. Bajosan szereznek új alkalmazottat. A sztereotippé merevedő mondat: — Inkább ilyen emberrel dol­gozom, mint semmilyennel. Tévedés ne es6ék, a szolgál­tatónak is épp elég a gondja- baja, súlyos fáradsága és sérel­me munkájában. Ám gondja- baja, fáradsága, sérelme volt a német-római császárnak is, — úgyhogy ez nem mentség. A megoldást nem egyéni ak­cióknak kell hozniuk. Addig is — vajon mégis — helyes-e az egyéi kiállás? Egyetlenegyszer megtörtént velem, hogy az élel­miszerüzlet közepén szónoklatot tartottam. Nem veszekedtem — dörögtem. Akkor már az égig ért a pökhendiség, a hatalmas- kodás és másokat sújtott, nem is engem — így nagyobb volt az erkölcsi fedezetem. Szabá­lyos Don Quijote-i szerep: át­itatja a szent hévvel vegyült komikum. Pillanatnyilag mégis megdöbbentettem az eladókat, elnémította őket a csodálkozás. A dörgedelem szokatlansága miatt. Tudniillik a másik csoport reagálása még aggasztóbb. A nem-szolgaltatók megszokják, hogy kiszolgáltatottak és alá- zatoesá válnak. Az uszodában döbbentem rá, hogy ott már csakugyan beidegződésről van szó. A közönség egy része körül- hizelgi a kabinosnöt. Abszolút öncélúan. Például estefelé az egyik vendég: — Képzelem, Te- cám, mennyire várják már ma­gát haza! ő, foghegyről: — Tudják, mikor jövök. A ven­dég: — Nélkülözhetetlen maga otthon is! Az „is” megnyomva, jelentősen. Ezt már Teca nem méltatja, nem társalog mindenfélékkel. Mi a tét? Legrosszabb esetben az ember vizes fürdőruhában öt-tíz percig vár a kabin kinyi­tására. De a hízelgők is várnak néha. A szolgáltatókat nehéz meghódítani. Sokan kitartóan próbálkoznak. Karácsony előtt a fodrászoknál ömlenek az ajándékcsomagok, a hajmosó­nak, a manikűrösnek is. Két­lem, hogy a felebaráti szeretet ösztönzésére. A vendégek fél­nek, hogy a borravaló sem elég. A nem-szolgáltatók is szem­léleteltolódás, tévképzet áldoza­tai. Azt hiszik: a szolgáltatókat többszörösen meg kell vásárol­niuk. Borravalóval, ajándékkal, hízelgéssel, alázattal. Mindenek felett akkor, ha előnyökre va­dásznak. Ez a légkör igen kedvez az aprócska csalásoknak, a sza­bálytalanságokat elkövető szol­gáltató még sokkal öntudato- sabb társainál. A reklamálót lehurrogja. Egyszer egy sikkasz- tóval találkoztam, akiről még nem tudtam akkor, miben je­leskedik. Arra lettem figyel­mes: mekkora eréllyel hordja le a magánál érdemesebbeket. Az ilyen fellépés megtévesztő, elsöprő,** lehengerlő. Kivált, ha a másik fél könnyen megha­jol. indezt többféléi kellene gyógyítani. Az ala­poknál : ha estefe­lé is lenne elegendő ke­nyér, 6enki se törné magát itt a kivételezett státuszért. Ha csúcsforgalomban is lenne sza­bad taxi, előre senki se „ígér­ne óe” a sofőrnek. Más oldal­ról: ne a közönség, hanem a munkáltató szerv, intézmény te­gye érdekeltté alkalmazottait, levél tudatta, hogy tévedek, bi­5 BÉKÉS MWEI TMHjmCt 191«. DECEMBER 3. a mainál jóval nagyobb mér­tékben. Végül, de nem utolsó­sorban; az erkölcsi-szellemi rá­hatás is elengedhetetlen. Ezért is íródott ez az írás. v laiszló Anna Olcsón, gyorsan, gazdaságosan Két, egyenként 208 férőhelyes istálló már elkészült (Fotó: Demény Gyula) Hogyan lehet olcsón, gyorsan, j gazdaságos szarvasmarhatelepet létesíteni? Mindenekelőtt pénz, kivitelező és korszerű technoló­gia szükséges hozzá. Ha mindez 1 együtt van, kezdődhet a munka, ] lehetőleg úgy — mint ezt a Hidasháti Állami Gazdaságban csinálják —, hogy egy 1350 fé- : röhelyes telep egy év alatt el­készüljön. Akkor először a pénzről. — A létesítmény összesen 110 millió forintba kerül — mond­ja Kovács József, a gazdaság igazgatója. — Ez azt jelenti, hogy egy férőhely költsége 82 ezer forint, ami az átlagosnál keve­sebb. A 110 millió forintból egyébként tizenkilenc millió a saját erő, 60,ö millió az állami támogatás és huszonhat a hitel. Most a gyorsaságról. „ — A bank rövid idő alatt en­gedélyezte hitelkérelmünket, s így ez év júliusában megkezd­hettük az építést. Az öt, egyen­ként 208 férőhelyes istálló kö­zű^ kettő már áll, de elkészült a fejőház is. Építőbrigádumk, Mo­nostori Tibor vezetésével kitű­nően, gyorsan dolgozik, s 1977 második felére az egész komp­lexum elkészül. Egy példa az építés hatékony­ságára: a létesítményt mindösz- sze 54 ember építi, az egy főre jutó évi termelési érték 700 ezer forint, ami több mint kétszere­se az ^állami építőipar jelenlegi egy főre jutó termelési értéké- ! nek. Ami pedig a technológiát file- I ti, eldöntötték a vitát, nevezete- | sen, hogy a zárt, vagy a kötetlen tartási rendszer-e a jó. Az előb­bi mellett maradtak, a terméke­nyítéstől az elletésen át a fejérig és a tej tárolásáig minden egy helyen, zárt egységben történik. Nézzük a gazdaságosságot. Miből is áll a telep? Az agárdi agrokemplex technológiára épült, öt darab, egyenként 208 férőhelyes, úgynevezett pihenő- boxos istállóval. A két pihenőál­lás között közlekedőül' van, a jászolt önjárókocsival töltik. Az istállók két oldalt nyitottak, ami nemcsak az építkezés költségeit csökkenti, hanem a későbbiek során az állandó szellőzést is biz­tosítja. Az istállókhoz fejőelőké- i szítok tartoznak, ahol az állatok vizsgálata történik. A feiőállás- | ba csak az egészséges állat ke­rülhet, ahol a fejé* automata géppel, tehát a túlfejés veszélye nélkül történik. A tej a gépből a 15 ezer liter kapacitású tejhá­zi fogadóba kerül, ahol egy gyorshűtő segítségével két napig tárolható. A teljes vertikumhoz egy pasztőrizáló és polipack gép kellene, és akár tasakolhatnák is a tejet. Végül még egy dolog a telep­ről. A szerves anyagokban gaz­dag szennyvizet egy 25 ezer köb­méteres tárolóba gyűjtik és ön­tözésre használják. Kilenc kilo­méter hosszú csatornán több le­ágazással jut a trágyalé a földre, jórészt a legelőre, vagyis a ta- karmány termelő területre. A melléktermék sem vész tehát kárba, visszakerül a természet nagy körforgásába. Ugyancsak a gazdaságosság­hoz tartozik á fajtakiválasztás. Itt is eldöntötték a vitát, Holste­in Friez vagy magyartarka, s a kettő kereszteződése mellett dön­töttek. Imé néhány összehason­lítás: a Holstein Frieznél egy liter tei előállítása 3.40 forint­ba kerül, a magyartarkánál 4.60 forint. A különbség a takarmá­nyozásból is ered, a Holstein Friez esetében 69 százalék abrak és 31 százalék a tömegtakar­mány. t^égül a tejtermelés: a magyartarkánál az egy tehénre jutó átlag 3200 liter, Holstein Friezzel keresztezve pedig 4200— 4500 liter. Ez nemcsak elmélet, a gyakorlat is igazolja, 347 fejt te­hénnél az idén eddig 4680 liter volt az átlag! Ez a magas hozam egyszerre garancia a gazdasá­gosságra és a beruházás gyors megtérülésére. A telep benépe­sítéséről mór gondoskodtak, 600 Holstein Friez üszőt vásároltak, az állomány tehát adott. Az igyekezetre szükség is ván, hiszen — mint ezt a KB-titkór- ság határozata nyomán készült programjavaslat tartalmazza — az V. ötéves terv végére a te­hénlétszámot a jelenlegi 45 ezer­ről 50 ezerre, a tejtermelést pe­dig ennek arányában kell növel­ni. Ehhez járulnak hozzá a hidas­hátiak — olcsón, gyorsan, gaz­daságosan. Seleszt Ferenc Elkészült a jubileumi SEU programja Az Eszperantó Nyári Egye­tem — SEU — tanácsa elké­szítette az 1977. július 3. és 9. között Gyulán, az Erkel Műve­lődési Központban sorra kerülő jubileumi, XV. rendezvény programját. Az ünnepélyes megnyitóra több neves közéleti személyisé­get kértek fel, köztük van az Eszperantó Világszövetség fő­titkára és dr. Ortutay Gyula akadémikus. A program szerint az első napon, július 3-án, a megnyitó után „Magyarok a vi­lág kultúrájáért” címmel dr. Ortutay Gyula tart előadást. Másnap, 4-én a világszövetség képviselője „Az eszperantó és jövője”, dr, Batizi László egye­temi tanár pe<jig ..A Tisza és vidéke” címmel tart előadást. A harmadik napon, 5-én Kádár Imre titkár ad áttekintést az Eszperantó Nyári Egyetem más­fél évtizedes történetéről, majd Ponori Thewrek Aurél csilla­gász mutatja be az „Üj magyar planetáriumot”. A negyedik napon, július 6- án, a hagyományoknak megfe­lelően, ezúttal is kirándulásra utaznak a résztvevők. Most nem a hagyományos szarvasi útvonalon vesznek részt, ha­nem Szegedre látogatnak. Az ötödik napon, 7-én dr. Tyburcz- jusz Tybylski lengyel tanár elő­adása hangzik el, melynek cí­me: Az eszperantó nyelvi és irodalmi szerepe. Ezt követi dr. Marx György akadémikus „Ütőn a kétezredik év felé” cí­mű előadása. Az utolsó előtti napon is két előadás lesz. dr. Szabó Mária nyelvész nagy ma­gyar' eszperantistákról. Hugo Kraus osztrák egyetemi docens­nek a „SEU á vendég szemé­vel” című filmmel illusztrált előadást hallgathatják, illetve nézhetik meg. Jól sikerült klub-tapasztalatcsere Szegeden Július 9-én délelőtt 1.0 órakor kerül sor az Eszperantó Nyári Egyetem ünnepélyes zárásra, —tó— A szegedi KISZÖV-klub meg­hívásának eleget téve, novem­ber 27—28-án jól sikerült szak­mai találkozón vett részt a Gyopár Klub 15 tagú csoportja. Szombaton a Horváth Mihály utcai bemutatóteremben megte­kintették a németalföldi festők tárlatát, majd népzenei esten ! vettek részt a KISZÖV-klub fia­taljaival közösen, melynek be­fejező része hangulatos tánc­esttel zárult. Ezután közös játék követke­zett. melyet éifélig tartó szakmai vita követett. Arról volt szó. hogy milyen tevékenységi formák se-1 gítik elő a klubközösség kialakí­tását. Véleményt cseréltek a két I klub fiataljai arról, hogyan old- j ják meg a nehéz feladatot saját j közösségükön belül. Vasárnap a szegedi KISZÖV- klub fiataljai bemutatták váró- | sukat. majd a Móra Ferenc Tlú- J zeumban a békéscsabaiak meg- I tekintették a Tisza élővilágát és Szeged népművészetét bemutató kiállítást. A szegedi KISZÖV-klub tagjai | szívélyes fogadtatásban részesí- | tették a Gyopár.Klub fvataljait. melynél: viszonzására a tavasz folyamán kerül sor. HIRDETMÉNY! A DÉMÁSZ békéscsabai üzemigazgatóságának szere­lési osztálya értesíti a la­kosságot. hogy Gyulán a húskombinát részére épített 20 kV-os kábelhálózatot 1976. december 4-én FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZI A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszé­lyes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom