Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

A tsz kongresszusra készülve Temesvári jegyzetek t. Hjt adnak a közös gazdaságok HARMADIK országos kong­resszusukra készülnek a mező- gazdasági szövetkeztek és a ha­lászati szövetkezetek. Ez év de­cember 14-én és 15-én mintegy 500 küldött vitatja meg 'Buda­pesten a tsz-mozgalom legfonto­sabb. időszerű kérdéseit. A ta­pasztalatokat, a véleményeket, a különféle javaslatokat össze­gyűjtő és értékelő munka hóna­pok óta folyik. Valamennyi tsz-ben, szakszö­vetkezetben, halászati szövetke­zetben és szövetkezeti társulás­ban megvitatták a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa ál­tal ajánlott kongresszusi beszá­molótervezetet, sok ezrein véle­ményt nyilvánítottak, észrevéte­leket fejtettek ki és javaslatokat tettek. Magasabb szinten — többféle tapasztalat birtokában — elvégezték ugyanezt a mun­kát a megyei, illetve a területi küldöttgyűlések is. A DECEMBERI kongresszus nemcsak a tsz-ek működése, gazdálkodása, fejlődése szem­pontjából nagy jelentőségű. Egész társadalmunknak nagy ér­deke fűződik ahhoz, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetek töret­lenül, egészségesen fejlődjenek. Ezek a szövetkezetek közvetle­nül hatással vanfiak 800 ezer család — mintegy 2 millió em­ber — életére. Tevékenységük­től, gazdálkodásuktól, eredmé­nyeiktől függ a közös munka kö­rülményeinek, a személyes jöve­delmeknek az alakulása, a tagok emberi, közösségi fejlődése és művelődése. A tagok többnyire ismerik sa­ját szövetkezetüket. Vélepiényt formálnak azonban a közös gaz­daságokról azok is, akik falun laknak, de már nem a mezőgaz­daságban, esetleg nem is falun dolgoznak. A városi emberek is értesülnek a szövetkeztek mun­kájáról és sajnálatos, hogy nem mindig a valóságnak megfelelő­ben. Éppen ezért érdeke mindany- nyiunknak, hogy a tsz-ekről nyert információink, értesülése­ink igazak, pontosak legyenek, hiszen csak így tudunk helyes véleményt formálni. Az első és a legfontosabb: soha sem szabad bizonyos — elszigetelt — jelen­ségek alapján általánosítani. És soha sem csupán a felszínt, a tüneteket kell észrevenni, hanem a mélyebben fekvő okokat is. Így — a tények, az igazságok erejével — vehetjük elejét a ká­ros hangulatoknak. Így szolgál­hatjuk a munkás-paraszt szövet­ség erősödését is. HAZÁNKBAN 1462 tsz. 123 szakszövetkezet, 19 halászati tsz, 266 szövetkezeti társulás műkö­dik. Tagjaik száma eléri az egy­milliót. E szövetkezeti kereteken belül mintegy 640 ezer aktív dol­gozó tevékenykedik: 6 millió hektárnyi földterületen 110 mil­liárd forint 'értékű eszközökkel évente 130 milliárd értékű ter­méket állítanak elő. A közös gazdaságok szervezik és segítik 800 ezer háztáji gazdaság terme­lését is. A mezőgazdasági szövetkeze­tek közös gazdaságai és társulá­saik állítják elő a mezőgazdasági termékek 60 százalékát. Viszont jelentős szerepük van abban is, hogy a tsz háztáji és a szakszö­vetkezetekbe tömörült parasztok gazdaságai a mezőgazdasági ter­mékek 20 százalékát adják. Ezek az arányok meghatároz­zák egyben azt a fontos szerepet is, melyet a mezőgazdasági tsz- ek a lakosság ellátásában, az ipari nyersanyagok termelésében és az exporttervek teljesítésében betöltenek. Ismeretes, hogy a magyar mezőgazdaság a lényeges és a legfontosabb élelmiszerek­ből nemcsak a lakosság ellátását biztosítja, hanem a népgazdasá­gi export 22-23 százalékát is ad­ja. Sőt, az export részesedése a fejlett tőkés országok viszonyla­tában általában meghaladja a 40 százalékot. Az Olaszországba és a Nyugat-Németországba irá­nyuló exportunknak pedig több mint 60 százaléka mezőgazdasá- ., gi és élelmiszeripari termékek­ből áll. Hazánk ma kétszer any- nyi élelmiszert exportál, mint tíz évvel ezelőtt. MEZŐGAZDASÁGUNK ma kevesebb emberrel, kisebb ter­mőterületen 45—50 százalékkal több terméket ad. mint tíz-tizen- két évvel ezelőtt. Gazdaságilag is kifizetődőnek bizonyult te­hát falun a szocialista nagyüze­mek létrehozása, fejlesztése. Jól szolgálják egész társadalmunk érdekét, elősegítik életszínvona­lunk emelkedését és lehetővé tet­ték az új paraszti életforma ki­alakítását. f T. B. Következik: A sikerek alapja A papi békebizottságok évzáró ülése Electrotimis, az értelem eredménye Temesvár új városrésze. A képen: a Gheorghe Lazár főközlekedési vonal Erről először az igazgató, Markus Arkeb beszél, majd Se­bastian Balescu, a szerszám és szerelvények osztályának párt­titkára említi meg a kiváló dol­gozókat: Icán Butum, Sorad Ludovic, Ion Cristea, Victor Munteanu. Nicolae Patrut. Jo­han Juhász, vagy Constantin Hadulescu, Alin Petru, Alexandru Deac mérnökök ne­vét és sok más dolgozóét. Az ő hozzáértésük és Igyekezetük eredménye a sok kiváló minő­ségű berendezés, amelyeket ed­dig exportáltak. Az üzemet elhagyva az em­bernek az a meggyőződése, hogy az automatizáció — amely a szocialista társadalom jellegze­tessége — új fejezetet nyit a termelő munka történetében. Munkában a temesvári Electrotimis Vállalatnál. A képen: Sebasti- Constantin Petre an Bályscu kommunista munkás átadja csiszoló szakmunkás! ta- a temesvári „Vörös Zászló* pasztalatait egy fiatal munkásnőnek munkatársa Aki elidőzik a romániai Bá­nátban, megelégedéssel, állapít­hatja nreg, hogy a földrajzi kör­nyezet, az éghajlat, a termő­föld gazdagsága, a föld kincsei rek bevetésével van teletűz­delve. Természetesen, egy ilyen jelle­gű ipari üzemben, ahol vezé­relt lyukasztógépek, másolást ellenőrző gépek, szálvágó gé­pek, egyedi darabokat gyártó gépek készülnek, nélkülözhetet­len a legjobb emberi munka­erő. Honnan jöttek ezek az em­berek? Az ország legkülönbö­zőbb vidékeiről: Resitáról, Bu­karestből. Tirgu Muresből, Ga- latiából. Sibiuból. és itt meg­találják számításaikat, boldogu­lásuk lehetőségeit. Ez volt a mag, amellyel az üzem indult, de a szakmunkások nagy része a szakiskolából kerül ki, vala­mint az általános és középisko­lát végzettekből, akik minősítő szakvizsgákat tettek, és így let­tek az üzem dolgozói. December 2-án, Békéscsabán, | a városi tanács dísztermében tartották évzáró .ülésüket a kü- j lönböző egyházak papi békebi­zottságai. A tanácskozást az el- í nöklő Vichnál Pál, a Hazafias | Népfront megyei nemzetközi . béke és barátság munkabizott- j ság titkára ínyitotta meg. Ezt | követően dr. Pirityi Sándor, a Magyar Távirati Iroda munka­társa adott tájékoztatást hazánk kül- és belpolitikai helyzeté­ről. A nagy érdeklődést kiváltó vitaindító után számos nemzet­közi kérdésre kértek és kaptak választ a jelenlevők. Általános iskolai központi műhelyvezetők országos tanácskozása Békéscsabán Közel száz tanulmányi fel­ügyelő, szakfelügyelő és közpon­ti műhelyvezető találkozott nem­régiben Békéscsabán. A központi műhelyek szerepe, feladatai j címmel hallgattak előadást, majd 4 BÍKÓMM!^ 1976. DECEMBER 3. | a Pedagógus Továbbképző Inté­zet hang- és kép technikai ^labo­ratóriumát nézték meg és elláto­gattak a Békéscsabai Konzerv­gyárba is. Programjukban szere­pelt még Tótkomlóson, az oros­házi járás általános iskolai köz­ponti műhelyének és kiállításá­nak megtekintése. Beszélgettek a szakrendszerű oktatásról. az általános iskolák 30 éves fejlő­déséről. a gyakorlati foglalkozás tantárgyának jövőjéről. és az emberek munkája jelen-' tösen fellendítette ezt a vidéket. Az' évi 6 milliárdot is megha­ladó beruházás Temesvárott. a megye 76 községében és 318 fa­lujában szembetűnő változáso­kat eredményezett. A Béga-parti város új ipari üzemei között emlegetik példá­ul az Electrotimist. Végigjárva csarnokait, osztályait, azt gon­dolhatnánk, hogy kulturális in­tézményben járunk. A bejárat­tól egészen az adminisztrációs pavilonig olyan tisztaság ural­kodik, hogy az ember még vé­letlenül sem dobná le a ciga­rettavéget. De nem ez a lénye­ges elem, hanem az, hogy a gyárban úgy tűnik, mintha szel­lemi munkát végeznének és nem fizikait. A gyár tevékeny­sége főként abban merül ki, hogy igen bonyolult gépeket gyártanak kis szériában, vagy éppen egyedi darabokat. Előfor­dul, hogy egy partnerintézmény elképzeli a kívánt termék ter­vét, bár ebben az esetben is eredeti tevékenységről van szó, mert az út a tervtől a megvá­lót ült prototípusig új moclsze­Mérlegen a szovjet film ünnepi hetének látogatottsága November elején megyénk öt- ! ven normál és 19 keskeny film- vásznú mozijában rendezték meg az ünnepi szovjet filmhete­ket. Négy új filmet mutatott be a MOKÉP ez alkalommal: a Derszu Uzala, A cél kiválasztá­sa, A prémium és a Nősülni tud­ni kell című történeteket. Az ünnepi filmhéten minden megye legalább egy új film pre­mierjét megtartotta. Nálunk A prémium című film, Szergej Mi- kaeljan rendező alkotása került bemutatásra. A gyulai Petőfi Filmszínházban a város vezetői­nek részvételével rendeztek dísz­előadást e film vetítésekor. Is­merjük már az eddigi nézőszá­mot is, közel 6000-en látták az izgalmas társadalmi kérdéseket nyíltan tárgyaló filmet, amely tv- és színjátéknak, könyvnek és filmnek egyaránt kitűnőnek bi­zonyult. Az új megjelenésű filmek ¥ mellett nagy sikerük volt a há­rom, vagy öt évvel ezelőtt ké­szült forradalmi témájú filmek­nek is, mint például: Az éjsza­kai razzia, vagy az Október nap­jai című alkotásoknak, összesít­ve az ünnepi szovjet filmhét eredményeit, két hét alatt 33 900- an látták a baráti ország film­művészeti alkotásait. A prémium című film azért is különösen je­lentős számunkra, mert me­gyénk szocialista brigádjainak rendezett közművelődési vetél­kedő egyik feltétele a film meg­tekintése. A Békés megyei Mo­ziüzemi Vállalat propagandistái szívesen veszik a szocialista bri­gádok kérését a filmmel kapcso­latos ankétok. viták tartására is. Például Szarvason a tangazda­ságban és a vasipari ktsz-ben rendezett vitaest nagyszerűen sikerült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom