Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-03 / 286. szám
(folytatás a 2. oldalról) mű park bővítésével javuljon a személyszállítás színvonala. c) A termelés tervezett növelésével kell megteremteni a feltételét annak, hogy az életszínvonal az 1976. évinél gyorsabban emelkedjék. A népgazdasági terv teljesítésével el kell érni, hogy a’ lakosság egy főre jutó reáljövedelme 3,5—4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók reálkeresete azonos mértékben, 2,5—3 százalékkal növekedjék. A hatékonyság javítása megköveteli, hogy a korszerű gépeket és berendezéseket több műszakban működtessék. Ennek elősegítésére, a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1977, július 1-ével rendezni és egységesíteni kell a műszak- pótlékot. A rendezés terjedjen ki az iparra, az élelmiszerkiskereskedelemre és a vendéglátó- iparra; ezzel egyidejűleg a vilia- mosenergia-iparban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelni kell. A szociálpolitikai juttatások körében a szakszövetkezeti tagok részére is biztosítani kell a termelőszövetkezeti járadékkal azonos összegű öregségi ellátást és a gyermekgondozási segélyt. A nyugdíjasoknak az eddigi évi egy helyett négy vasúti menettérti utazásra 50 százalékos kedvezményt kell adni. Növelni kell a tanácsok szociális segélyalapját. A lakosság fogyasztása 3,7—4 százalékkal növekedhet. Az ellátásért felelős kormányzati szervek, termelő és kereskedelmi vállalatok gondoskodjanak arról, hogy a lakosság szükségleteit javuló színvonalon, a választék bővítésével folyamatosan ki lehessen elégíteni. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1977-ben nem haladhatja meg a 3,8—4 százalékot. Az illetékes hatóságok szigorúan ellenőrizzék az árak alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket. A lakosság életkörülményeinek további javítására a megépülő 88 ezer új lakás mellett az óvodai férőhelyek számát 16—17 ezerrel, a bölcsődei helyekét 3100 —3200-zal, a kórházi ágyak számát 1700-zal kell emelni. d) 1977-ben beruházásokra az ideinél 4-5 százalékkal többet, 164 milliárd forintot lehet felhasználni. A fejlesztési forrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházások gyorsabb megvalósítására kell összpontosítani. Az új beruházások közül csak a megfelelően előkészítettek kezdKÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. december 1-i • • r r rr m üléséről hetők meg. A versenyképes exportáru-alapok előállítását szolgáló fejlesztéseket a jövő évben összesen 9 milliárd forint hitellel kell támogatni. e) A népgazdasági tervben kijelölt feladatok eredményes megvalósítása, a külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, bővüljön a külkereskedelmi forgalom, erőteljesen növekedjék az export. Továbbra is aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében, erősítjük két- és többoldalú együttműködésünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a tőkés országokkal és a fejlődő országokkal. a kölcsönös előnyöket figyelembe véve, a gazdasági együttműködés fejlesztésére, az áruforgalom bővítésére törekszünk. A külkereskedelem fejlesztésében fontos feladat a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítése, a beszerzések és eladások jobb ütemezése, a termelő és külkereskedelmi vállalatok jó együttműködése. f) Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell az ésszerű takarékosságot. Az államigazgatás központi és helyi szervei, a költségvetésből gazdálkodó intézmények fordítsa, nak nagy figyelmet az ügyvitelre, munkájuk korszerűsítésére és a takarékos gazdálkodásra. S) A gazdasági szabályozók alapjában nem változnak. Biztosítani kelt a vállalatok és a szövetkezetek számára a kiegyensúlyozott gazdálkodási és pénzügyi feltételeket, a teljesítmény és a jövedelem jobb összhangját. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az 1977. évi népgazdasági terv eredményes végrehajtásának meghatározó szerepe van az V. ötéves terv céljainak elérésében. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosításának, az élet- színvonal további növelésének elengedhetetlen feltétele, hogy az irányítás és a végrehajtás minKedvező feltételek az állami gazdaságok dolgozóinak lakásépítéséhez A pénzügyminiszter, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter együttes rendelettel szabályozta az állami gozdaságok területén levő elavult lakások felszámolásának feltételeit. A közös konyhákat valameny- nyi gazdaság végleg felszámolta, viszont az állami nagyüzemek tulajdonában levő mintegy 28 ezer lakásból hozzávetőleg 18 ezer még 1975-ben is komfort nélküli volt, s ezekből 3000 csak hidegpadlóval rendelkezett. Mindezt az állami gazdaságok dolgozói különböző fórumokon gyakran tették szóvá, s a lakásépítések felkarolására a ME- DOSZ is intézkedéseket tett; ezek nyomán az állami gazdaságok V. ötéves terve arról intézkedik, hogy 1980-ra valamennvi hidegpadlós lakást szanálják vagy korszerűsítsék, 1985-ig a volt cselédházakat valamennyi gszdaságban felszámoljak, illetőleg olyan megoldást találnak, hogy valamennyi dolgozo komfortos, de legalábbis félkomfortos lakásokba kerüljön. A tervek megvalósításához nyújt jelentős segítséget az új rendelet. Maghatározza, hogy kik részesülhetnek a pénzügyi kedvezményekben, intézkedik arról, hogy a felszámolásra kijelölt lakásban levők lakásigényét az állam — az OTP útján — építési kölcsönnel elégíti ki — a kölcsön az építési költségek legfeljebb 90 százalékáig nyújtható, s lakásonként 120 ezer forint lehet. A kölcsön kamatmentes törlesztési ideje 35 év, s a kölcsönnel kapcsolatban kezelési költséget nem számíthatnak fel. A rendelet egyebek között arról is intézkedik, hogv kölcsönt lehet folyósítani a dolgozók lakóházvásárlásához, s a munkáltatói kölcsönt a lakásépítési alap terhére elengedjék. Ez az összeg maximálisan 40 ezer forint lehet. den láncszemében következetesen érvényesüljenek a XI. kongresszus, valamint a Központi Bizottság 1975. novemberi határozatában foglalt gazdaságpolitikai követelmények. A tqrv sikeres teljesítése azt igényli, hogy erősödjék . az egységes szemlélet a feladatok megítélésében, fokozódjék a kezdeményezés, következetes, fegyelmezett legyen a végrehajtás. A kormányzati szervek biztosítsák, hogy a vállalati tervek összhangban legyenek a népgazdasági terv céljaival. Segítsék és ellenőrizzék a tervfeladatok megvalósítását. A központi irányítás támaszkodjon, építsen a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére és felelősségére. A vállalatok és a szövetkezetek a népgazdasági tervvel összhangban 'készítsék el terveiket. Minden gazdálkodó egység fő feladata, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a nemzetközi és a hazai piaci igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, az energiával, a pénzzel és az idővel. Tegyenek konkrét intézkedéseket a gazdasági hatékonyság gyorsabb növeléséért, a munkaszervezés javításáért, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználásáért. A pártszervezetek, a szakszervezetek, a KISZ-szervezetek és a gazdasági vezetők minden termelő, gazdálkodó egységben megfelelően tájékoztassák a dolgozókat a népgazdasági tervben foglalt gazdaságpolitikai célokról és a hglyi feladatokról. Igényeljék javaslataikat, bátorítsák a tervek megvalósítását segítő kezdeményezéseket. Ez fontos feltétele a dolgozók alkotó aktivitásának. Karolják fel a dolgozók termelési mozgalmait, támogassák az újítókat, tegyenek intézkedéseket a szocialista brigádmozgalom, a szocialista munkaverseny további kibontakoztatására. A pártszervek és -szervezetek segítsék gazdaságpolitikai céljaink érvényesítését és erőiket összpontosítsák a terv teljesítésére. A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végrehajtásában. A szakszervezetekben, a tömegszervezetekben és a tömeg- mozgalmakban dolgozó kommunisták meggyőző, szervező tevékenységgel mozdítsák elő a Központi Bizottság határozatának végrehajtását, a terv céljaival összhangban cselekedjenek, és annak megvalósítására mozgósítsák szervezeteik aktivistáit és tagságát. A Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezze az ifjúságot a gazdasági feladatok eredményes megoldására, országos és helyi akciókkal vegyen részt a terv sikeres teljesítésében,. Az agitációs és propaganda- munka, a sajtó, a rádió és a televízió segítse elő, hogy dolgozó népünk jól ismerje a gazdasági építés fő feladatait, az 1977. évi terv céljait. Kapjon nagyobb teret és szerepet a jó kezdeményezések népszerűsítése, a dolgozók helytállásának, népünk erőfeszítéseinek és eredményeinek bemutatása. A Központi Bizottság meggyőződése. hogy a jövő évi terv reális és elérhető célokat határoz meg. Felhívja a munkás- osztályt, a parasztságot, az értelmiséget, népünket, hogy aktív, fegyelmezett munkával járuljon hozzá a népgazdasági tervben foglalt feladatok végrehajtásához. 111. A Központi Bizottság elfogadta az 1977. évre szóló munkatervet. Kovács Antal elvtársat, a KB tagját, az MSZMP Vas megyei bizottsága első titkárát, a Központi Bizottság ipari, mező- gazdasági és közlekedési osztályának vezetőjévé kinevezte és beválasztotta a gazdaságpolitikai bizottság tagjai közé. (MTI) ... AZÉRT, MERT ÍCV A JÓ A megyeszékhely egyik üzemében történt. Megszólítottam egy mellettem elhaladó munkást: — Mondja, mi üzemi demokrácia ? Hosszan nézett rám. Aztán tétován felelt. A kérdést most a Mezóhegye- si Állami Gazdaság gépjavító üzemében teszem fel, ilyenformán : — Milyen a hangulat az üzemben? A válaszok persze különbözők. — Jó kollektíva van együtt, összerázódtunk. Ha valakinek problémája van, tudja, kihez fordulhat. Ha rajtunk múlik, megoldjuk. Ha nem a mi hatáskörünk, továbbítjuk ahhoz, aki megoldhatja — így egy forgácsoló szakmunkás. Bán László motorszerelő: — Évek óta kérjük, hogy fűt- sék az üzemcsarnokot. Alá kell feküdni a gépeknek. Ha vastagon öltözöm, nem tudok dolgozni; kimelegszem, megfázom. A deszka nem elég — azon át is fölfázik az ember. Tkvaly két hétig feküdtem kórházban enii- att. Amikor bejöttem dolgozni, megemlítettem az üzemvezetőnek. Mintha a falnak beszéltem volna... A mostani üzemvezető viszont meghallgatott, és már hozzá is fogtak a fűtés szereléséhez. Lapusnyik Lajossal, a gazdaság MSZMP vb-titkárával beszélgetve bőven akad jegyezni- valóm. Nemcsak azért, mert alaposan „körüljárja’’ a témát, hanem főleg azért, mert meggyőző és őszinte is, amit mond. — Egy alapelvvel kezdem. Mindenkinek lehet és legyen is szava, aki dolgozik — mondja jegyzeteit lapozgatva. — De csak annak! Az üzemi demokrácia hatalom kérdése is. — A fórumok többnyire mindenütt megvannak — vetem séges és jó szándékú diplomásunk is van, aki talán „rangon alulinak” érzi, hogy a dolgozókkal közvetlenül tárgyaljon ... Pedig a gép csak lóerő — az igazi tartalékok az emberekben vannak, még akkor is, ha előfordul. hogy megsértik a munkafegyelmet. Hallott már olyat, hogy a dolgozók maguk mondtak le nyereségük egy bizonyos részéről? Nálunk előfordult, ök maguk javasolták, hogy a nyereség legyen három nappal kevesebb, mert ebből a , pénzből még jobb, még modernebb gépsorokat vehetünk. Már arra is akadt példa, hogy fegyelmezni sem kell — vagy legalábbis hivatalos formában nem. Majd mi megfegyelmezzük — mondták az egyik ómezöhegyesi brigád tagjai, amikor egyik társuk rendszeresen vétett az alapvető munkaíegyelmi normák ellen. • A gépüzemben egy fiatalemberrel, Molnár Mihállyal beszélgetek. Mint mindén szerelő, ő is kiment a répaszedéshez azzal a géppel, amelyet bent a műhelyben javított. Bár nemcsak felügyelt rá. hanem dói-* gozott is a géppel, mégsem kapta meg azt az órabértöbbletet, amit az ezzel egyenértékű munkái végző búza. vagy kukoricakom báj nosok megkaptak. Ezt sérelmezi. Csatlakozik hozzánk Pozsonyi György, az üzem párttitkára, majd Csortó József is, az 9zb- titkár. Az igény jogosságát mindketten elismerik: a xépa- szedés nehezebb munka, mint az említettek. Bender György jön oda, az üzemvezető. Kiderül. hogy a jogos észrevételnek megfelelően már intézkedtek is, csak ez a bérjegyzéken még nem jelentkezik. — Az a jó, hogy szólt — mondja Molnár Mihály né, az üzemvezető. — Szólni kell. Varga János xvU'óUt:. 1 UdJ iiu\a L/ij txí.} Hv&j formálisan működnek ... — Azt hiszem, ezen sikerült túllépnünk. Nagyon jól funkcionál például az úgynevezett igazgató tanácsunk, amely sor. la előkészíti a fontosabb döntéseket. Minden kerületünk és üzemrészünk az illetékes vezetőkön kívül egy-egy fizikai munkássá! is képviselteti itt magát. Tizenöt ilyen tagja van a ta- j nácsnak; többségük egyébként j pártonkívüli. Senki sem mond- I ta. hogy legyen ilyen fórumunk. | azért hoztuk létre, mert így a I jó, nem pedig „isten nevében”. Ezt a tizenöt dolgozót az I üzemegységek maguk választják meg; évenként mást és [ mást. Kicsit nehezen jönnek | bele. de később, ahogy látni j kezdik a „nagy egészet”, sok j hasznos észrevételt tesznek. [ Isaszegi Andrást vagy Bicskei | Istvánt név szerint is meg kell j említenem, de sokat segítenek i a többiek is. Ök vették észre, ' hogy túl sok vegyszert haszná-! lünk el a kukoricánál — kevés eredménnyel. Miután megvizsgáltuk ezt, kiderült, hogy néhá- nyan megsértik a technológiát: ki-kihagynak néhány méter sorszélességet. s a drága vegyszer kárba vész.. . Mint mondja, külön fóruma van a fiataloknak és a nőknek is. S rendszeresen tartanak nyílt fórumokat is: Ezeket bármikor össze lehet hívni, s ezt a dolgozók is kezdeményezhetik, nemcsak a vezetők. Sokszor szóba , kerülnek a nagyközség életével összefüggő kérdések is. Nem | hallgatnak a hibákról sem, — Olvasta ezt? — teszi elém a Figyelő legújabb számában Oo bossy Imre cikkét. — Sajnos, előfordul nálunk is, hogy a szakszerűséget szembe helyezik, ellentétbe állítják a demokráciával. Megkérjük az illetékes vezetőt, hogy továbbítsa a dolgot, ő viszont nem tartja fontosnak, mondván: „Nem kell annak tudni róla!” Néhány
