Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-21 / 301. szám

Felelősséggel, tenniakarással a jövőért

Hasznos javaslatok egy megyei ágazati ifjúsági parlamenten

Az elmúlt hét végén, december 18-án rendezték meg Békéscsabán a megye építőipari, kommunális ágazatában dolgozó fiatalok ifjúsági parlamentjét, amelyen többek között részt vett Kibédi Varga Lajos, a KISZ megyebizottságának titkára. A tanácskozáson 21 tanácsi építőipari vállalatnak, üzemnek mintegy 1100 fiatalját félszáz küldött képviselte. Dr. Takács János, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője előterjesztésében tájékoztatta a küldötteket a városgazdálkodásban dolgozó fiatalok helyzetéről, munkájáról és a rájuk háruló feladatokról.

A két évvel ezelőtt rendezett ágazati ifjúsági parlament több égető gond megoldását sürgette. Így többek között a szakmunkásképzést. a fiatalok jobb anyagi és erkölcsi megbecsülését, munkahelyi beilleszkedését a párt- és szakszervezet és a KISZ kapcsolatának bővítését, a KISZ I szervezeti életének tartalmasabbá tételét, és nem utolsósorban a céltudatosabb káderutánpótlást tűzték ki célul az akkori küldöttek.

Két év elteltével összességében

kedvezőbb a helyzet.

ám egy-egy vállalatnál, üzemben nem sok minden változott. A fiatalok helyzetét értékelve nagy a szóródás, széles skálájú különbségek állapíthatók meg. | Ezek a különbségek nemcsak a vállalatok és a költségvetési üzemek anyagi, gazdasági, műszaki helyzetétől, volumenétől, létszámától függnek, hanem egyes vállalatok, üzemek profiljától, tevékenységük területi szétszórtságától is. Különösen a kis volumenű, de az egész megyére kiterjedő hálózattal. szervezeti egységekkel rendelkező üzemeknél nagy gond a fiatalok szervezeti élete, a KlSZ-aJapszerveze- tek létrehozása, működése.

A fiatalok helyzetét feltáró, elemző helyi parlamentek a termelés olyan kérdéseivel is foglalkoztak. mint a műszaki előké- 1 szítés javítása, az anyagi és terv- ellátás folyamatossága, a bért zési rendszer finomítása, az érdekeltség hatékonysága.

A kölöipar lerrei

Új üzem Szeghalmon, bővítés Békésesabán

Sikeres esztendőt zárt a hazai kötö-hurkoló ipar: 1976-ban várhatóan 9 százalékkal múlja felül múlt évi teljesítményét. A ruházati iparon belül legnagyobb fejlődést elért alágazatot az előző tervidőszakban a legerőteljesebben fejlesztették a rokon gyártási ágak közül, latiban már valamennyi rekonstrukción átment, illetve újonnan létrehozott gyár és üzem termelésbe lépett, aminek hatása — a tervcéloknak megfelelően — különösen a belföldi ellátásban érződött.

Noha az idén a belföldi ruházati forgalom a vártnál mérsékeltebb volt, a kötöttáruk forgalma nem csökkent, sőt a ruházati kereskedelmen belül a legnagyobb arányban növekedett. i

A kötő-hurkoló ipar hazai gyárai, üzemei 1976-ban összesen mintegy 16 30« tonna terméket állítottak elő. s a választék jelentős behozatallal is bővült.

Az. összességében a múlt évinél jobb ellátás ellenére néhol termelési problémák, más esetekben pedig az importfpnal késedelmes beérkezéséből fakadó időszakos hiány keletkezett, így volt ez például a gyermekes felnőtt tréningruhákkal, gyermek kertinadrágokkal is, IVJeny- nyi.se geben és választékában egyértelműen jónak ítélhető az idei év esecsemőruházati ellátása. s az ipar előtt most az a feladat áll, hogy a továbbiakban hasonló jó kínálatot nyújtson a

2—14 éves korosztálynak is.

Egyebek mellett ezt a célt is szolgálja az iparág átgondolt fejlesztése, az 1975-ben megkezdődött egyedi beruházások megvalósítása az idén a terveknek meglelelö ütemben haladt.

A Budapesti Finomkötöttáru gyár 1974 decemberétől látott I hozzá az összesen 780 millió forintot igénylő fejlesztéshez, az új gépek egy része inár termel is,

s a közreműködőkkel kötött szocialista szerződésnek köszönhetően remény van arra, hogy a debreceni gyár kötőkapacitását XBrftS rekonstrukcióval 1970 no- »nmbere helyett 1977. november

7-én elkészülnek. Ugyancsak ebben az ötéves tervidőszakban elkészül és teljes üzemmel dolgozik ma jd a mátészalkai konfekció üzeme, amely az idén a I technológiai szerelés szakaszába érkezett, s megkezdte mun- j kaját a kapcsolódó tanműhely | is. Rákospalotán fonalfestő üze- I met létesít a vállalat. Ugyancsak az idén kezdődött el a Bu- [ dapesti Harisnyagyár 137 millió ! forintos fejlesztése. A vállalat, amely 1976-ban csaknem Imii-] liárd forint értékű-terméket ál-j lított elő. főként gépcserés rekonstrukciót hajt végre, de már építi az új szeghalmi üzemet is. Ezt tervek szerint 1978-ban adják át.

Az ötéves terv során a Magyaróvári Kötöttárugyár csaknem 9t)y millió forintos fejlesztése is elsősorban az elavult gépek cseréjét jelenti, s Dombóváron új konfekcióüzemet is épít.

A Békéscsabai Kötöttárugyár exportárualapjának bővítésére hoz létre többletkapacitást. Üj beruházás kezdődik a Váci Kötöttárugyárban is.

ami a tréning- és szabadidő- ruházat termelései bővíti majd. A központi gyár fejlesztése mellett a pásztói és a vámosmiko- lai gyáregységek gépparkját egészítik ki további berendezésekkel.

Dr. Takács .János beszámolójának befejező részében megyénk gazdaságpolitikai célkitűzéseit elemezte. Mint mondotta, megyénk V. ötéves terve a tanácsi gazdálkodáson belül 2.8 milliárd forint beruházást irányzott elő. Ebből mintegy 1.4 milliárd forint a lakásberuházás, 387 millió forint vízcsatorna, közmű és 55 millió forint a közlekedési ágazaté. Ez összességében azt jelenti: az ágazati parlament képviselőinek munkahelyét, ágazatát

a beruházások kétharmada

érinti.

Ez még jobban megköveteli az építőipari kapacitás növelését, az építőipari termelés szerkezetének megfelelő átalakítását, a lakossági szolgáltatás és közműfejlesztés gazdaságos megvalósítását. így a tervidőszak végére közműves vízellátásban részesül a megye lakosságának 72—73 százaléka, a lakások 15 százalékát bekapcsolják a vezetékes ivóvízellátásba, a csatornahálózat pedig meghaladja a 11 százalékot.

A hozzászólások során elsőnek Stich Judit, a víz- és csatornamű vállalat fiataljainak küldötte a pályakezdők helyzetéről, beilleszkedéséről. a továbbtanulás lehetőségeiről és annak akadályairól beszéli. Varga István, a Békés megyei Tervező Vállalat képviselője elmondta: a vállalat dolgozóinak átlagos életkora alig 32 év, az idén 31 pályakezdő került a tervezőkhöz. Ez a két tény a vállalat kollektív szerződésében is tükröződik. Az elmúlt két esztendőben

javultak a munka- körülmények,

nőtt a szabad idő hasznos eltöltésének lehetősége, a továbbtanulók 60 százaléka fiatal. Lakásvásárlásra a vállalat dolgozónként 15 ezer forintot nyújt, s az idén az összeg 75 százalékát fiatalok kapták.

Hozzászólásának további részében igen értékes gondolatokat fejtegetett. Javasolta, hogy a tervezők és a kivitelezők kössenek együttműködési szerződést, ami segítené a tervezést, a beruházások előkészítését, az építést, technológiák kidolgozását és kiválasztását, valamint gyorsítaná a műszaki fejlesztést.- A tervezővállalat ifjú- kommunistái vállaljak a kezde ménvezést, várják a partner- vállalatokat. Prekop János, a Kéményseprő és Tüzeléstechnika Vállalat küldötte a szakmai utánpótlás gondjairól beszélt Ugyancsak a szakmai képzés megoldását sürgette Nádházi Já nos, a gyulai vízművek igazgatója. Mint mondotta, a speciális •szakmákban — oéldául vízmű gépész — más szakmákból ..lopkodják'' el a dolgozókat.

Befejezésül a kérdésekre dr. Takács János válaszolt:, maid a felsőbb szintű parlament küldőt; teinek ' megválasztására került sor.

—Sz—

Az export fokozására, a szolgáltatás fejlesztésére törekednek az ipari szövetkezetek

A kisipari szövetkezetek az ipari tevékenység 13-14, az építői par 8-9, a szolgáltatóipar 7-8 százalékos növelését tűzték célul az 1977-es évre. A növekedést szinte teljes mértékben a termelékenység javításával ki- I vanják elérni.

Az építőipar legfontosabb feladata az V. ötéves terv időszakára kitűzött lakásépítési, la- káskarbantartasi tervek időarányos végrehajtása. A szövetkezeti ipar a következő esztendőben 17-18 százalékkal növeli külkereskedelmi értékesítését. Így az exportszállítás 130 millió forinttal lesz több, mint »menynyi az előző évben volt. Tovább folytatják a javító-szolgáltató hálózat korszerűsítését, elsősor ban tiszta profilú szolgáltató szövetkezetek fejlesztésével, létrehozásával.

Kohán György egyszeri volt és utánozhatatlan

— mondotta Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a gyulai Kohán-emlékülésen

Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója beszélt Kohán György életútjáról, művészetéről

Tegnap délután 3 órakor Kohán György Kossuth-díjas festőművészre emlékeztek Gyulán, halálának 10 évfordulóján. Az emlékülést Dér Lajos, a városi tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Beszélt a művés« életútjá- ról, arról, hogy születésének hét. Ivéről, Gyulaváriból indult nagyívű pályájára. „Kohán György a szabadság megváltó erejében bízott — mondotta töb. bek között — ez kötelez minket is. hogy állandóan közöttünk érezzük, hogy már a legközelebbi jövőben megkezdjük alkotásainak méltó otthonát, a Kohán Emlékmúzeumot létrehozni.’

Pogány ö. Gábor: „Kohán György helye az egyetemes magyar képzőművészetben'’ címmel tartott ezután előadást. Beszélt arról, hogy Kohán Györgv a magyar képzőművészet XX. századi szakaszának egyik legnagyobbja, a kevés számú legnagyobbak közé tartozik.

— Kohán űgv fejezte ki korunkat —- mondotta —, hogy művészetében a múlt, a jelen és a jövő egyaránt jelen van. egyszerre szól belőle szintetikus I erővel, érvénnyel. A közéleti el. | kötelezettség, a nemzeti jelleg j és az egyéni tehetség sajátos jel- l lemvonásai azok a tulajdonsa- j gok, mely Kohán György művészetéi értékessé, szinte egyedülállóvá teszik. Mindig saját egyéniségén átszűrve szólt a világról és vallott önmagáról. Ez a kettő szervesen ízül egymáshoz akkor is. amikor legbensőbb in. dulatait fejezi ki. Alföldi festő volt, mondják sokan: nem is lehetett volna más, de úgy volt az, hogy művészete európai és egyetemesen magyar. Ez a ma művészete számára a legnagyobb koháni tanulság.

Előadása további részében Kohán György művészeiének rntg- numentális jellegéről szólt, „mely az ő határtalan lelkének formába öntésével kapott igazolást'’.

— A szocialista művészet alapvető jellemzője a közösségi jelleg — folytatta Pogány Ö. Gábor főigazgató. — Ezt Kohán monumentalitásával érte el, mutatott példát erre. A Magyar Nemzeti Galériában bemutatott mbstani kiállításán kis képei is ugyanolyan monumentálisak, mint a nagyok, igazolva: mindez a mű belső szervezettségéből következik. Kohán' drámai volt,, de nem komor, az élet drámáját fejezte ki, amellyel napról napra találkozunk és amelyet átélünk. Művészete jól példáz- • za, hogy a jövőben hinni 'nem azt jelenti, hogy korlátlan derűvel nézzük a világot.

— Kohán György a magyar szellem panteonjában, a halhatatlanok között foglal helyet — mondotta befejezésül a Nem. zeti Galéria főigazgatója.

Az előadás után Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tor- nvai János Múzeum igazgatója mondott korreferátumot, érzékletesen és megragadóan idézve meg Kohán György hódmezővásárhelyi éveit, munkásságát, ottani kötődését. A bevezető előadáshoz hasonlóan. aláhúzta Kohán György mélységes tái- szeretetét, humánumát, a művészetek társadalmi hivatásába vetett hitét: hogy széles tömegekhez kell eljuttatni mindazt, amit a világról befogadott, és önmaga személyiségével szembesített.

A korreferátum után ünnepi műsor következett, melynek során Áts Gyula és Pintér Gyula, a Jókai Színház művészei, valamint Király István (kürt) és Lajos István (oboa) működtek közre. Az emlékülés résztvevői / megtekintették azt az alkalmi kiállítást is, melyet,Kohán György műveiből rendeztek be a művelődési központ földszinti előcsarnokában.

S. FA hódmezővásárhelyi múzeum igazgatója, Dömötör János a művész vásárhelyi kapcsolatait, éveit idézte fel »z emlékülésen

(Veress Erzsébet Lei--»