Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-21 / 301. szám

Ládák — kerekekre szerelve I A Minisztertanács megtárgyalta Zöld utat a konténereknek! Csaknem 2 millió forint fejlesztésre — Az iparnak is lépni kell — Egységes irányítás Felmérések szerint Magyaror­szágon a legtöbben az anyagmoz­gatásban dolgoznak. Rengeteg pénzt, időt energiát vesz igény­be a szállítás, a rakodás. Nem beszélve arról, hogy egyre nehe­zebb embereket találni erre a nem könnyű munkára. A meg­oldás kézenfekvő. Elő kell segí­teni a korszerű módszerek elter­jedését, mindenekelőtt a konté­neres áruszállítást. Különösen nagy jelentősége van ennek az élelmiszer-kereskedelemben, hi­szen a vevők és a kereskedők kí­vánsága azonos gyorsan, pon­tosan, higiénikusan jusson el a megrendelt liszt, cukor, kenyér, zöldség az üzletekbe. Hol tart ma ez a folyamat me­gyénkben? Feledékeny tervezők Steigerwald György, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője: — A kormány két évvel ezelőtt határozatot hozott az anyagmoz- gatas gépesítésére. A Belkeres­kedelmi Minisztérium különböző kedvezmények révén országosan mintegy 27 ezer konténert vásá­rolt. Békés megye egymillió 931 j ezer forintot kapott ilyen célra, amelyből 387 konténert szerez­tünk be. Természetesen ezeket csak a nagy alapterületű ABC- és élelmiszer-áruházakban lehet használni. Jelenleg mintegy 30 ilyen üzletünk van, amelyek az összes forgalom 60—70 százalé­kát bonyolítják le. Tehát a jövő mindenképpen a konténeres áru­szállításé. Annál is inkább, mi­vel az V. ötéves tervben 25 kor­szerű ABC-áruház épül fel szű- kebb hazánkban és ezek alapte­rülete átlagosan eléri a 400 négy­zetmétert. Erről azért is érdemes beszél­ni, mert az élelmiszerboltok leg­nagyobb gondja a szűkös raktár- és eladótér. — Kis raktárban nehéz korsze­rű módszereket alkalmazni -— mondja Csornai István, a béké­si ÁFÉSZ 53-as számú élelmi­szer-áruházának vezetője. — Ti­zenhárom konténer sorakozik a raktárban, az üzletben pedig mindössze négyet tudunk elhe­lyezni. Jó lenné, ha a jövőben a kereskedelem gyakorlati szak­embereit is meghallgatnák, mi­előtt létrehoznának egy üzletet. : Való igaz. Olykor a tervezők, mintha elfelejtkeznének róla, hogy lépcsőn, küszöbön nehéz kocsit gurítani, konténert cipel­ni. A közelmúltban épült áruhá­zak közül a vésztőit, az okányit kellett utólag átalakítani, hogy megfeleljenek'a korszerű árufo- gadás és árumozgatás alapvető feltételeinek. Nehezíti a helyze­tet az is, hogy több üzletben az értékes szállítóeszközöket arra használják, ami éppen eszükbe jut. A konténerekben általában az eladók által előre csomagolt rizst, zsemlemorzsát, italt tar­tanak. Óriási lehetőségek Békéscsabán az ÉKV 30-as j számú ABC-áruházában Kis Mi­hály boltigazgatóval beszélge- j tünk. — Nekünk öt saját konténe­rünk van. Ebből 4 most is az üzletben található. Azon va­gyunk, hogy minél gyorsabban | ,,forgassuk'’ ezeket a ládákat, j mert csak így van értelme az egésznek, hiszen 50 százalékos áron is egyetlen konténerért 3800 forintot fizetünk. Egyelőre köz- j vétlenül az ipari vállalatoktól csak lisztet és cukrot kapunk konténerben. Az a tapasztala­tunk, hogy eléggé gyengék ezek a szállítóeszközök, a kerekek ha- (Mr tönkremennek. Ilyenkor az- ttm eieekedhetünk. Ügy tűnik, e módszer elterjesz- tésének lényeges feltételeivel, a1 kereskedelem hajlandóságával — a nehézségek ellenére — sem­mi baj nincs. Mi a véleménye Nátor Istvánnak, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ áruforgalmi főosztályvezetőjének? — Öriási lehetőségek rejlenek a konténeres áruszállításban. A programozott fuvarszervezés fe­gyelmezettebb ritmusra állítja az árurendeléseket, csökkenti a kapkodást, gyorsítja az áruátvé­telt. kevesebb időt rabol el az eladótól, könnyíti a nehéz fizi­kai munkát. El tudnánk képzel­ni azt is. hogy a kenyér vagy a sör konténerben érkezzen. Most az a helyzet, hogy a boltvezető személyes ismeretsége határoz­za meg, mennyi áru van a,pul­tokon. A rakodómunkás, a.’gép­kocsivezető dönti el például! ri~~ .lyik üzlet előtt mennyi söyt t le. De tovább megyek. Az éjs kai — pontosabban a nyitva ti tási időn túli — élelmiszer, vegyiárucikk — szállítás ált nos bevezetésével is érdemes lenne többet foglalkozni. Szövet­kezetünk a FŰSZERT-tel közö­sen már elkészítette ennek a tervezetét. Békéscsabán a l.en- csési úti és az újkígyós! ABC- áruházat jelöltük ki. A módszer legfontosabb előnye: nem vonja el a pult mellől naoközben az eladót. Az úgynevezett egységra­komány garantált mennyiségű, minőségű árut takar. Az erre a célra készült helyiségnek két kulcsa van, az egyik a boltveze­tőnél, a másik a szállítónál. Mi az igazán drága ? Gyakran hangzik el a kifogás, hogy a korszerű szállítás lénye­gesen költségesebb, mint a ha­gyományos. Mi az igazság eb­ben? A kérdésre Moravszki Pai­ne, a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru .Nagyke­reskedelmi Vállalat békéscsabai fiókjának vezetője válaszol: — fény, hogy a konténeres áruszállítás jelenleg 50 száza­lékkal drágább a hagyományos­nál. Főleg a speciális gépkocsi kerül sokba. Nekünk 260 konté­nerünk van, az orosházi fiók pe­dig 145-tel rendelkezik. Évente mintegy 800 fordulót bonyolí­tunk le. Ez az összes szállítások nak a 25—30 százaléka. Sok ez vagy kevés? Nos, nem lehetünk elégedettek. Hagyományos mó­don naponta másfél—két fordu lót tesznek meg a járművek, konténeres szállításnál 2,5—3 fordulót. De ezt még lehet, sőt kell is fokozni. Mi szükséges eh­hez? Az, hogy javuljon az ipar, a nagy- és a kiskereskedelem kapcsolata. Az- ioari vállalatok tpobség^rfiem vállalja, hogy ter­/mékejtr közvetlenül konténevek- bep/juttassa el a fogyasztóhoz i tüdja, miért? Mi a fűszerek, az édesipari cikkek, vegyi áruk nagy részét konténerekben szél Htjuk. Az viszont baj, hogy álta­lában 6—7 nap is beletelik, míg visszajönnek a tartályok. így tényleg drága az áruszállítás. — Egyébként január 1-től min den konténer vállalatunk tulaj­donába kerül — veszi át a szót Raranyi László szállításvezető. - Egységes lesz a szervezés, az irá nyitás. A Volán 8-as számú Vál­lalatnak már három emelőfalas gépkocsija van. amely csak ne künk fuvaroz. Kidolgoztuk, bogv a konténerek órára pontosan ér­kezzenek az üzletbe Három hó­nappal ezelőtt felmértük az al­katrészigényeket. így reméliük zökkenőmentes lesz a konténe­rek javítása is. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogv valami elin­dult. De csak akkor kan — min­den támogatás ellenére — zöld utat a kouténerÍ7árió/ ha a szál­lító vállalatok, az ipar és a ke­reskedelem valóban úm’ aVa)-ia Seres Sándor Export Endrédről Párizsban divatba jön a lódén? Az Endrődi Szabó Ipari Sző- ' vetkezet termelő kapacitásának j jó 75 százaléka külföldi igénye- j két elégít ki, exportmegrende- j léseknek tesz eleget. Az elmúlt ! esztendőben mintegy 12 millió j forint értékű endrődi szabó­munkát fogadtak el és fizettek I ki tőkés piacokon a vevők. A szövetkezetben készülő női és lánykaruhák, kosztümök, férti pantallók minőségével az oszt- rák és nyugatnémet vásárlók oly I annyira elégedettek, hogy a I partnercégek az idén összessé- > gében másfél millió forinttal na- I gvobb értékű megrendeléssel je. • lentkeztek. mint 1975-ben. Ebben az évben azután újból bebizonyosodott, hogy a jó mi­nőségnél nincs jobb reklám. Tudniillik a már hagyományos­nak számító osztrák és NSZK üzleti kapcsolatok 1977-ben egy francia cég megbízásával egé­szülnek ki. A franciák 20 ezer lódén kabátot kérnek az endrő- diéktöl. akik — hogy a megren­delésnek eleget tehessenek —, két évre speciális vasalósort bé­relnek az NSZK-ból. Terveik szerint a termelő kapacitás tő­kés exportra gyártó részének fé­lét kötné le a kabátkészítés, amelynek ered mén veként az Endrődi Szabó Ipari Szövetke­zet exporttermelése már jövőre meghaladná a 21 millió forin­tot. A vasalósor és az azt kiegészí­tő elszívó berendezés mellé ter­mészetesen egyéb gépeket is vá­sárolniuk kell az endrődi sza­bóknak az előirányzatok teljesí­téséhez. 1977-ben hatmillió fo­rintot költenek NSZK, olasz, ja­pán, NDK. csehszlovák és ma­gyar varrógépekre, speci-H- gépekre, a technológiai sor tel­jes kialakítását lehetővé tevő új üzemcsarnokot és készárurak­tárt három és fél millió forintos beruházással 1978-ban kezdik építeni. Me«kétszerezilí a sporl- és játékszerek «yártását A békési „Start” Sportszer­gyártó és Fémipari Szövetkezet az idén mintegy 40 fajta sport­szert készít. Jövőre újabbak gyártását kezdi el, így . többek között a pedálozógépet, a karerő­sítő emelőszerkezetet, tollaslab­dához a bárhol felállítható háló- tartó oszlopot. a teniszháló- tartó oszlopot, a pályavonalazó kocsit, a magasságban állítható röplabdaháló-tarló oszlopot. a falra szerelhető kosárlabdapa- lánk-tartót. A TRIÁL Sport-, Játék- és Hangszerkereskedelmi Vállalat 1977-re 35 millió forint értékű sport- és játékszert rendelt a szövetkezettől, ami az ideinek több mint kétszerese. Tej és hús A Minisztertanács legutóbbi ülésén jelentést hallgatott meg a hazai szarvasmarha-tenyésztes helyzetéről, majd határozatot ho­zott a fejlesztés ösztönzéséről. E téma időről időre a nagy­tekintélyű fórum elé kerül. Az itt született Határozatok kezdet­ben az eredmények fokozását serkentik, néhány év alatt azon­ban a hatás valahogy mindig elenyészik. Ez volt a helyzet a közelmúltban is. A most hozott határozat több szempontból újszerűén közelíti meg a kérdést és tartós ered­ménnyel biztat Erőteljesen hangsúlyozza, hogy a szarvas­marha-tenyésztésben meg kell teremteni a termelési tényezők összhangját Tehát az állomány minőségére és elhelyezésére, a gondozásra és a takarmányozás­ra, valamint az állategészség­ügyre összehangolt figyelmet kell fordítani. Nagyon lénveges a takarmá­nyozás javítása. Ennek érdeké­ben jobban kell bánnunk rét- és legelőterületeinkkel, nagyobb fi­gyelmet fordítanunk a tömegta- karmány-termesztésre, a veszte­ségek csökkentésére és a mellék- termékek felhasználására. A ha­tározat előírja, hogy fokozottab­ban kell ellátni a mezőgazdasá­got a takarmánytermesztéshez szükséges gépekkel. Fel kell fut­tatni a hazai gyártást, erőtelje­sen támaszkodni -a szocialista pi­acra. de a szükséges gépeket ak­kor Is be kell szerezni, ha azok 'csak dollárért kaohatók. Az ál­lam a takarmánvtermesztés gé­peihez 50 százalékos dotációt — vissza nem térítendő támogatást — biztosít. Továbbra is ösztönzik a férő­helyek létesítését, de új módon. Az állami dotációt a jövőben nem a bekerülési érték százalé­kában határozzák meg, hanem fix összegben. Eszerint az a gazdaság, amelyik szakosított telepet épít. vagy meglevőt bő­vít, az pálvázat útján férőhe­lyenként 32 ezer forint támoga­tást kanhat. A tehénlétszám növeléséhez eddi» biztosított darabonként 15—25 ezer forintos foraóalao- kiegészítést nem a beállítást- kö­vető évben, hanem csak a har­madik évben kaphatta meg a gazdaság. Addig kedvezménves forgóeszköz-hitelt vehet igény­be. Gyökeresen új módszert! a* ártámogatás. A tej felvásárlási árát nem emelik. IJllenben az a gazdaság, amely jövőre több te­jet szállít,'mint az idén, az min­den egy százaléknyi többlet után literenként 10 fillérrel többet ka<p a leszállított tej teljes meny- nyiségéért. Tehát, ha a leadott tej mennyisége 10 százalékkal növekszik, akkor a gazdaság minden liter tejért egy forinttal többet kap. Ez a többlet egészen 30 százalékig emelkedhet. Milyen hatást várhatunk ezek­től az intézkedésektől? Ha gépe­ket valóban lehet kapni és elfo­gadható áron, akkor feltétlenül várhatjuk a szálas- és tömegta- karmány-termelés fellendülését, a veszteségek csökkenését. Itt ugyanis a fő ok eddig a gépek hiánya, vagy magas ára volt. Az építkezés fix összegű tá­mogatása remélhetően lefékezi a „tehénpaloták” létrehozásának divatját. Ha ugyanis valaki 90 ezer forintból épít meg egv fé­rőhelyet, az is csak 32 ezer fo­rintot kap. Viszont, ha okosan kihozza 35 ezer forintból, akkor a gazdaságnak egy férőhely mindössze 3 ezer forintba kerül majd. Ilyenről eddig még ál­modni se lehetett. Végül hogyan alakul majd az úgynevezett „főkönyvelői tehe­nek” sorsa? (Ezek a jószágok te­jet már nem adnak, de nem me­rik kiselejtezni őket, mert az pénzügyi-hitelpolitikai hátrá­nyokkal jár.) A helyzet látszólag nem változik, mert továbbra is az állomány növeléséhez kapcso­lódnak a juttatások, az a bizo­nyos forgóeszközhitei és annak részbeni elengedése. Reméljük azonban, a főkönyvelők felfigyel­nek a.tejtöbblet utáni prémium­ra. Ez ugyanis akkor is jár, ha az állomány nem növekedett. Ha egy gazdaságban csupán annyit, tesznek, hogy kiselejtezik a med­dő jószágokat és helyükre beál­lítanak tejelő állatokat, akkor a leszállított tejmennyiségnek nö­vekednie kell. A százalékonként 10 filléres prémium nem csupán a többlet, hanem — a jelzett mértékig — a teljes leszállított tejmennyiség után jár, -A beállí­tott tejelő tehenek vételára te­hát csupán ebből az összegből rövid idő alatt megtérülhet. Földeáki Béla Munkaszervezés — term eleken ység-növekedés Nagyszabású átszervezést hajtottak végre a Váci Kötöttárugyárban: az 1975. évihez mérten az idei teljesítés 170 százalékos. A hagyomá­nyos tréningruhákon kívül már nagy mennyiségben szabadidő-ru­ha is készül Vácott. A kénen: kelmeminőscg-cllcnőrzés szabás és konfekcionálás előtt (MTI-Ioto, Király Krisztina felvétele — KS} J

Next

/
Oldalképek
Tartalom