Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-19 / 300. szám
KŐRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Kiállításról kiállításra AZ OROSHÁZI NYOMDÁSZAT 100 ÍVE Figyelmet érdemlő kiállítást nyitott meg vasárna * délelőtt az orosházi Szántó Kovács Múzeumban dr. Szabó Ferenc, a megyei levéltár igazgatója. A kiállítás az orosházi nyomdászat és a sajtó több mint száz esztendejét mutatja be, de egyben kitekintést nyújt a megyei és az országos törekvésekre, eredményekre. A most megnyílt kiállítás nagyszerűen illeszkedik abba a folyamatba, amely a város helytörténeti kutatását, a múltat megismerő és a jövőt vázoló szándékát jellemzi. Példázza mindezt az utóbbi évtizedben megvalósított ilyen jellegű törekvés. Kezdhetnénk a sort az ugyanebben a múzeumban látható Hét nemzedék című állandó kiállítással, amely az első zombai telepesek megérkezése, sőt lényegében a még korábbi időkre is visszavezeti az Orosháza múltja iránt érdeklődőt. A fejlődést, a változást, az 1960-as évek végéig követi nyomon e tárlat, amelyet úgyis tekinthetünk, nem kis túlzással, mint a kétkötetes Orosháza Története és Néprajza című igen rangos monográfia tárgyi illusztrálása. A sort folytathatnánk a város és környéke népiajzkutatási eredményeinek közlő kiadványokkal, amelyből ezideig már több olyan munka is született, amely tudományos forrásértéke vitathatatlan A felszabadulás utáni időszak történelmi, politikai, gazdasági, művelődési é'eté- nek áttekintése, summázá • sa — a monográfia és más kisebb-nagyobb tanulmá • nyok mellett — A Szocializmus Ütján című kötet, amely a város felszabadulásának 30. évfordulójára jelent meg. E felsorolás természetszerűen hiányos, de ’em is törekedtem a teljes- ■égre. mindössze azt kíván ■ iám érzékeltetni, hogy a mostani nyomda- és sajtó - történeti kiállítás mi módon kapcsolódik a városismereti és a helyismereti kutatás, valamint a feldolgozás folyamatába. E gyűjteménybemutató rangját, ezen ne mes szándék, a dokumentumanyag, hely-, sajtó- és kultúrtörténeti értéke, vala- mint a rendezők, a Békés megyei Levéltár, a Juhász Balázs Gyűjtőklub és a Szántó Kovács Múzeum dicséretes kezdeményezése és megvalósítása adja. Békés megyében Szarvas (1846). Gyula (1856) után Orosháza a harmadik település, amelyben nyomda alakult. Az első szarvasi nyomda mindössze tíz évig élt, s aztán több mint egy évtizednek kellett eltelnie, amíg ott ismét nyomdát alapítottak. Gyulán 1836-tól folyamatosan, Orosházán pedig 1875-től úgyszintén folyamatosságában beszélhetünk a nyomdászatról, amely jelentőséee természetszerűleg változó, ám hosszú időn keresztül e nyomdászat összefonódik a helyi sajtó történetével is. Dr. Szabó Ferenc megnyitójában mondotta: ,,Az első helyi nyomda felállításának időpontjával Orosháza, tehát a megyebeli, sőt hozzátehetjük a hasonló nagyság- rendű, vagy akár népesebb alföldi mezővárosok jórészét megelőzte. E mögött elsősorban nyilván a kiegyezés után felgyorsuló fejlődés nem lebecsülendő helyi eredményeit, az J870. évi vasútmegnyitást követően megerősödő helyi kézműipar és kereskedelem, az orosházi és környéki mezőgazdasági termelés viszonylagos korszerűségét,- s nyomukban a polgári jellegű kulturális igények formálódását kell látnunk... A mozgékonyabb kereskedő-iparos alkalmazott, értelmiségi körök számára volt a legfontosabb a helyi sajtó...” Ezt támasztja aló az a kimutatás is, miszerint az aradi iparkamara nyilvántartása alapján Orosháza községben, amely ekkor 16 ezer lelket számlált, 1442 iparjogosult élt. Ea adott létjogosultságot a helyi sajtónak is. Érdekes összevetni a kiállításon is látható 1894-es sajtótörténeti adatot, amely szerint azon esztendőben Magyarországon 917 lap jelent meg (amiből több mint 350 Budapesten, Kolozsvárott 23, Debrecenben 12, Szegeden 6), ugyánakkor Békés megyében 16 heti-, yagy napilapot adtak ki, amelyből hármat Orosházán készítettek. Mindez szintén bizonyítja azon megállaní- tást, amelyeket a megnyitó beszédben így összegzett dr. (Szabó Ferenc: „Az újabb kutatások egyértelműen igazolják. hogy az orosházi szegénység már 1848-ban is, később mindinkább olvasó, újságolvasó emberek százait, talán ezreit foglalta magában. A Táncsics körüli szervezkedések, majd az agrár- szocialista mozgalmak a tanulás. a politikai tájékozódás értékével többnyire tisztában voltak. Hamar eljutottak a nyomtatott betű kritikájáig, az uralkodó osztályt szolgáló lapok állításainak bírálatáig, az agrárproletár álláspont tudatos kialakításáig. A szocialista, majd a két háború illegális kommunista mozgalomban a rendszeres képzésnek, a marxizmus megismerésének már első rangú szerep jutott, s ennek eszköze leginkább a nyomtatott betű volt. Így voltaképpen azt mondhatjuk, hogy a masa osztályálláspontja szerint az orosháziak minden rétege olvasott, forgatta a helyi sajtót...” A kiállítás tagolása szerint előbb a nyomdászat első évtizedeivel ismerkedhetünk meg 1875-től 1914-ig. Elsőként a Böhm és Patza- uer nyomdákat mutatják be, amelyek folytatója az új cég Magyar A. M. E. nyomdák bő fél évszázados működése alatt az alkalmi jellegű üzleti nyomtatványok, űrlapok, hirdetések, meghívók, plakátok mellett több újságot is adott ki. E sajtótörténeti rész három fotókópiával indul, az 1876. január 2-án megjelent Orosháza című hetilap első számának, az 1879. január 5-én megjelent Orosháza és Vidéke című hetilap, valamint az Orosházi Színházi Üjság bemutatásával. 1876 és 1931 között e nyomdában 11 heti- és napilap készült, amelyek közül jó néhány csak rövid életű volt. A Bőhm Nyomda után 1881-ben kezdte meg működését Veres Lajos nyomdája, amely az orosházi nyomdászat történetében jelentős helyet vívott ki magának. Ezt a felszabadulásig megjelenő Orosházi Újság című, enyhén liberális lapjának köszönheti, valamint az 1886-ban megjelentetett Veres József: Orosháza című hiteles adatokra építő, így forrásértékűvé vált művének. A kiállítás második egysége a két világháború időszakának bemutatása, amely időszakban jelentős helyet foglalt el a Demartsik Nyomda és az 1914—1,9, valamint 1924 és 41 között megjelent Orosházi Friss Hírek lapjával. A Tanácsköztársaság idején, 1919. március 16-tól április második feléig itt készítették a Néperő című lapot, amelyből ez ideig mindösz- sze egy példány került elő, de remélhetőleg sikerül majd fellelni a még hiányzó számokat. A Néperő tanácsköztársasági újságot hemutató tárlóban kaptak helyet azok a szociográfiai jellegű munkák, amelyek Orosháza életét mutatják be, valamint egyéb olyan szépirodalmi kiadványok, amelyek úgyszintén e településhez, annak lakóihoz kötődnek. Itt látható a felszabadult Magyarország első legális kommunista lapja, az 1944. október 15-én megjelent Népakarat. 1944. december 5-én az Orosházi Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja, az Orosházi Hírek első példányai láthatóak. A két világháború közötti időszakhoz kapcsolódik még a Mitlasovszky Nyomda bemutatása, ahol az Orosházi Friss Újságot nyomtatták, amely lap sokat tett azért, hogy a kör-. nyék lakói felfigyeljenek a varossá válni akaró nagyközség dolgozóinak szociális helyzetére, politikai és közéleti harcaira. Több mint egy évszázaddal ezelőtt Orosháza megélhetést biztosított a nyomdászmesterségnek, ehhez pedig a gazdasági és kulturális élet számottevő fejlettségére volt szükség. Az orosházi nyomdák a fel- szabadulás előtt rövid időre, vagy esetenként szolgálták a szocialista mozgalmat. 1896-ban Csizmadia Sándor könyve, amely a földművelő munkások helyzetével foglalkozott, a Tanácsköztársaság idején megjelenő' helyi lap, a Néperő szolgálta még egyértelműen ezt a célt. Ezen áramlatba sorolható még az 1937-ben megjeleni baloldali beállítottságú Fáklya című lap, de a haladó gondolatot, a község' szociális, gazdasági életén való változtatni akarást, egyszóval a haladó gondolatot számos más, helyi sajtó szolgálta. A felszabadulást követően a Népakarat című lappal Orosháza a kommunista magyar sajtótörténet egyik jelentős színhelye lett, amely méltó folytatása ai Orosházi Hírek és az ötvenes évektől megjelenő Oros- házi Hírlap. A nyomdászai vonatkozásában természet, szerű folyamat az, hogy s korszerű igények kielégítésére hatalmas kombinátokat építenek. Ennek értelmében került sor a Kner Nyomda felépítésére Békéscsabán é? a gyulai Dürer Nvomda rekonstrukciójára. Az Oroshá zi Lakatos Ipari Szövetkezet, valamint az üveggyár nyomdája a helyi igényeket ki tudja elégíteni. A kiállításon 428 dokumentum mutatja be a nyomdászat és a helyi sajtó több mint 100 éves történetét. Á kiállított anyag igen .jelentős része a Békés megyei Levéltár birtokában van, de számottevő az a-mennyiség. amely az orosházi Gyűjtőklub tagjainál található, főleg Koskorus Oszkár gyűjteménye érdemel figyelmet A kiállítást Elek László főlevéltáros állította össze igen nagy gondossággal és szakértelemmel. Munkájában a levéltár dolgozói, valamint a Szántó Kovács Múzeum mellett a Juhász Balázs Gyüjtőklub, leginkább Koszorús Oszkár nyújtóit nagy segítséget. E kiállítás létrejöttét támogatták nyugdíjas és aktív orosházi nyomdászok, s ezáltal a szakmájukat szerető nyomdai dolgozók korábbi nemzedékei és mai utódai előtti tisztelgés e bemutató. Fiilöp Béta Órák Lelkes Miklós igen, ezerfélék az órák a Nagy Órában felhők, galambok ingó tornyok rézhang-ütése hegyekig jutnak el a hangok a másik óra kicsi ékszer pipiskedő pipiskék járnak fénymutatóján virág ébred s elébe nyílik, nézd, a .nyárnak és vannak órák gyémántszivvel feszül az ég vidámkék sátra füttyszó lendül naptükrű szélben sárgarigók bohóc-ruhája a búcsúzás kis ördög-harangot indít a bronz-sárkányu órán kénkő-szikrák feketén néz fel a gondolatjel-mutató rám s ha már életünk összegörnyedt csontkeretben szépség világít és foszforzöld jelzések mérik makacs vágyaink éjszakáit így lettem én az idő foglya de legszebb tán az égi óra Nagy Medve szól s tűnődő versem a Göncölszekér átragyogja Bizakodó Alföld Zoltán Zoltán könyvéről Bálint Györgyöt középeurópai közíróként őrzi és tiszteli az irodalmi emlékezet. A Bizakodó Alföld című tanulmánykötetével í’oltán Zoltán az Alföld közírójaként mutatkozik be olvasóinak. Mi az, ami első látásra is vonzó ebben a „tájegységi” közíróságban? A szemlélet célrafogott orientációja, egy meghatározott földrajzi, gazdasági és tár- í adalmi egységhez, mint történelmileg kialakult adottsághoz és hagyományhoz, annak változó jelenéhez való intenzív kötődés. Zoltán Zoltán ugyan , a közgazdasági egyetem ‘gazdaságföldrajzi tanszékén tanít, de csaknem két évtizeden át az Alföldön, közelebbről Cegléden élt. Válogatott tanulmányainak a kecskeméti „Forrás könyvek” sorozatban most megjelent gyűjteménye az Alföld-problematika valóságos kisenciklopédiája. Mintegy másfél évtizednyi időt fognak át az írások, a bennük kifejtett tartalom azonban szükségképpen visszafelé és előre is értelmezhető. Koszta Rozália Csellós Az 1960-as évtizedben, a mezőgazdaság szocialista átszervezése után vetődött fel különös élességgel az Alföld viszonylagos társadalmi, gazdasági elmaradottságának és a fejlesztés időszerűségének megannyi fontos, jórészt ma is napirenden levő kérdése. Ezek egy részét már a könyv tartalom- jegyzékéből sorolom: ki hol keresi a kenyerét, szükség van-e falun iparra, háztáji műhelyek, városok a mezőben, tanyák a homokon, szőlő vagy cellulózgyár, a Közép-Alföld gazdasági erővonalai, magyar tájak versenyfutása. A félországnyi terület gazdaságának és társadalmának kulcsfontosságú problémáit pendíti meg tehát a szerző, s egy új műfaj, a gazdasági esszé keretein belül fejti ki nézeteit es javaslatait a gazdaságföldrajzos, közgazdász kutató szakértelme, tényekre alapozott érvrendszere teljes latbavetésével. Imponáló anyagismeret, már-már a Veres Péter-i gu vernementális gondolkodásmód és gördülékeny esz- széstílus jellemzi a kötet másfél tucatnyi írását. „Sohasem törekedtem korszakalkotó felfedezések megtételére, csak a fejlődést elősegítő, abban tehetségéhes: képest az arányos részt vállaló, az előrevivő jelenségekre rámutató, a hibákat mértéktartóan bíráló közgazdász szerepét igyekez- tehi betölteni.” — írja az előszóban Zoltán Zoltán. A tanulmányokat végigolvasva megismerkedhet az olvasó az alföldi türelmetlenség urbanizáció—elvándorlás-iparosítás szülte gondjaival, .az „ingázó ország” életformával, az élelmiszer- ipar több irányú fejlesztésének szükségszerűségeivel, a gazdasági reform utáni bizakodó Alföld kilátásaival. A felsorolás korántsem teljes. A kötet hiteles és szakavatott képet ad egy bizakodóan türelmetlen or- szaerész másfél évtizedes útjáról. És ebben az értelemben a Bizakodó Alföld — szerzője bevallott szán- deka ellenére — mégis korszakalkotó felfedezés. Fálrétí Ágoston 1
