Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-17 / 298. szám

Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) Az állattenyésztésben, különö­sen a sertéstenyésztésben ked­vezőek. az idei intézkedések nyo­mán előállott változások. Ezeket az eredményeket meg kell őriz­nünk, gondoskodva arról is, hogy fejlődjék a szarvasmarha­tenyésztés, bővüljön a tehénállo­mány. növekedjék a te termelés. Természetesen a teljesítés fontos tényezője, hogy minden érdekelt — az irányítóktól a végrehajtókig — megkülönböztetett figyelmet fordítson a mezőgazdasági terv­ben előirányzott anvagi-müsza- ki feltételek biztosítására, a termelési és az értékesítési biz­tonság fokozására. Támogatni kell az erők ésszerű összefogá­sát. a termelés fejlesztését szol­gáló társulásokat és vállalkozá­sokat. Gondoskodni kell arról, hogy áz állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddi­ginél hatékonyabban használ­ják ki a termelési adottságaikat. A teliesítés feltételei között kell említeni, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek a korábbinál szerve- zettebben segítik, a háztáji és j kisegítő gazdaságok termelését, j termékeik értékesítését. Kedves Elvtírsak! A beruházásokról szólva meg­állapíthatjuk. hogy növekszik a száma azoknak a beruházások­nak, amelyek jót előkészítve, határidőre, a tervezett kapaci­tással, az előirányzott költségke­retek betartásával kezdik meg a termelést, lépnek üzembe. A jövő évben több raar beruházás fejeződik be és mód nyílik ar­ra. hoev az ideinél többet kezd­jünk mez. Éppen ezért szólnom kell arról is. hogy a beruházási munka kedvező vá’tozásai még nem általános érvényűek, van mit tenni, hogy javítsunk a he1vzeten. Előre kell lépnünk annak a fontos lcövetelménvnek az érvé­nyesítésében, hogy általános gyakorlattá váljék a beruházók, a tervezők és a kivitelezők kö­zös érdekeltsége és felelőssége az ésszerű és kevésbé költséges beruházási megoldásokban. THzfelt Országgyűlés! Népgazdasági tervünk teljesí- j tése feltételezi hősé tovább fo­kozzuk részvételünket a nemzet- I közi munkamegosztásban. Erő-! feszítéseinket továbbra is arra J kell összpontosítani, hogy a szo­cialista integráció keretében el­sősorban a Szovjetunióval fej­lesszük gazdasági kapcsolatain­kat. A szocia'ista export és import . arányos, kiegyensúlyozott növe­lése mellett azonban igen nagy feladat a nem rubelelszámolású kivitel erőteljes növelése. Ez lesz talán a jövő év legnagyobb feladata, hiszen a terv 13 szá­zalékos növekedést ír elő. Külö- j nősen a mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek kivitelé­ben, az ipari — ezen belül a j gép- és vegyioari — cikkek ex­portjában ke'l előre lépnünk, i A terv a lakosság fogyasztá- | kanak 3.7—4 százalékos növeke­dését irányozza elő. Ez azt je­lenti, hogy az életszínvonal idei­nél gyorsabb emelkedésével sxá_ mólunk, amit az tesz lehetővé, hogy gyorsul a gazdasági fejlő­dés és a személvt jövedelmek kiáramlásának üteme, továbbá I sor kerül központi bérpolitikai és s^űkebb körben központi szociálpolitikai intézkedésekre, és az ideinél mérsékeltebben növekszik a fogyasztói árszín­vonal. A te'-melő v^ Hal “tok “ál a béioohtikai intézkedések alan- vető formáia a műszakpódék emelése lesz. Az iparban, az é’el- miszer-kiskereskedeiemben és a vendég1 átóíoarban 1977. július 1-tői sor kerül — éppen a ter­melés hDtékonvséeát ösztönözve — a műszakpótlék egységesíté­sére. bevezetésire és jelen1 égi átlagos mértékének növelésé-e Ezzel e«v:dnben a villamoser.er- eia-iparban és a ruházati mar­ban az alanbéreket 's emelik. Kedves Elvtirsak! Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a gazdaságban van szükség tervszerű, fegyelmezet­tebb munkára, hanem az élet minden területén, az igazgatás­ban a szolgáltatásokban a tudo­mányos és kulturális életben épp_ úgy, mint az egészségügy és az oktatás területein, egyszóval mindenütt. A terv megvalósításához jó feltételeket teremt, hogy a vál­lalati és szövetkezeti tervek többsége az év végéig jóváha­gyásra kerülhet", a gazdasági szabályozók nagyobb arányú módosítására nem kerül sor, csak kisebb kiigazításokra, min­den gazdasági egység vi'ágo«an áttekintheti, értelmezheti fela­datait. Annak tudatában kell munkához látnunk, hogy az 1977. évi népgazdasági terv eredmé­nyes végrehajtása meghatározó jelentőségű az V. ötéves terv céljainak elérésében, a kiegyen­súlyozott gazdasági fejlődés, az életszínvonal gyorsabb ütemű növelésének biztosításában. Ez megköveteli, hogy az irányítás és a végrehajtás minden lánc­szemében következetesen érvé­nyesüljenek a XI. kongresszus határozatának, az V. ötéves népgazdasági tervnek a gazda­sági építőmunkával szemben tá­masztott magasabb követelmé­nyei. Kedves Elvtársakl A XI. kongresszus megállapí­totta. hogy gazdaságirányítási rendszerünk jól szolgálja gazda­ságpolitikánk megvalósítását. Gondo-koani kell arról, hogv a dolgozó kollektívákat minde­nütt rendszeresen tájékoztassák az országos és a helyi gazdasági I feladatokról, igényeljék javasla­taikat, támogassák kezdeménye­zéseiket. Egyszóval még jobban, kell élnünk minden munkahe­lyen a szocialista demokrácia nagy lehetőségeivel. Népünk becsüli, nagyra érté­keli a közös munkával elért eredményeinket. Támogatja a fe.Vett szocialista társadalom építésére irányuló törekvésein­ket. ámenekért érdemes oda­adással, becsülettel dolgozni. ‘ Népgazdaságunk rendelkezik a további fejlődés szilárd alapjai­val. Ha mindenki maradéktala­nul megteszi azt. ami kötelessé, ge és felelőssége, a jövő évben sikerrel megoldjuk feladatain­kat. Ezután Inokai János (Bp. 2. b. vk.). az országgvűlés' alelnöke, dr. Técsi János (Komárom me­gy“ 10. vk.1) agrárközgazdász a Komárom megyei 1sz-ek szö­vetségének titkára, dr. Hegedűs Lajos (Szolnok. 7. vk.) me'yei tanácselnök. Teleki Istvánná (Borsod me°ye. 21. vk.). a Sze­rencsi AHami Gazdaság közgaz­dásza. maid dr. Biró József kül­kereskedelmi miniszter szólalt fel. Dr. Biro József beszede Dr. Biró József bevezetőben hangsúlyozta: — 1976. évi külkereskedelmi forgalmunkat értékelve marnia biztonsággal megállapíthatjuk — mutatott rá —, hogy gazda­ságunkban helyes irányú fejlő­dés indult meg. Gazdaságpoli­tikai céljainkkal összhangban erősödött a végrehajtás tervsze­rűsége, a népgazdasági egyen­súly helyreállításának folya­mata. — A kedvező folyamatok erőteljesebb kibontakozását azonban gátolta, hogy a világ­gazdaságban végbemenő pénz­es árupiaci változások továbbra is kedvezőtlenül érintették nép­gazdaságunkat és hogy a szél­sőséges időjárás a mezőgazda- sági termelésben károkat oko­zott. Mindezek mellett, vagy ha­tására bővültek .hazánk nem­zetközi gazdasági kapcsolatai, fokozódott részvételünk a nem­zetközi munkamegosztásban. A szocialista országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval kötöti hosszú lejáratú megállapodások hozzájárultak népgazdaságunk tervszérű fejlődéséhez. A miniszter az 1976. évi nép- gazdasági terv legfontosabb kül­kereskedelmi előirányzatainak várható teljesítéséről szólva el­mondta : — A KGST-országokkal kül­kereskedelmi forgalmunk terv­szerűen fejlődik. A kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés miatt friss és tartósított gyü­mölcs- és zöldségszállítási kö- teleBettségeínket nem tudjuk msradéktaia n u 1 > teljesíteni. Emiatt a teljes export értéke is ! valamelyest a tervezett alatt | marad. Kötelezettségeinknek I azonban minden más területen j pontosan eleget téve, exportun­kat a tervnek és az államközi megállapodásokban foglalt ke­reteknek megfelelően teljesít- ! jük. Tisztelt Országgyűlés! — 1977-ben is különösen je- ! lentős a KGST-országokkal, I köztük kiemelten a Szovjetünk ! óval kialakított kapcsolatunk fejlesztése. Ehhez alapvető po­litikai érdekeink mellett, gaz- j dasági erdekek is fűződnek. E kapcsolatokban megtestesülnek a szocialista nemzetközi munka- megosztásból származó előnyök, j ezek biztosítják a tervgazdái- | kodásunk szempontjából íelbe- osülheíetlenül fontos termelési. 1 értékesítési és beszerzési biz­ton,ságot. A KGST-orszá gokkal j való együttműködés a magyar gazdaság fejlesztési céljaival összhangban álló export és im­port árustruktúrákban valósul meg. — A KGST-n kívüli szoeia- j lista országokkal is — terveink- \ nek megfelelően — internacio- nalisla politikánk alapján. a kölcsönös előnyök figyelembe-, vételével az együttműködés nö- j velésére és szélesítésére törek­szünk. A fejlett tőkés országok­kal igyekszünk kapcsolatainkat tovább növelni. Munkánkat a , helsinki záróokmányban megfő- i galmazottak alapján végezzük. — A nem rubel elszámolású I viszonylatok között kiemelt fi- j gyeimet fordítunk a fejlődő or- ' szagokkal fennálló, vagy kiala-i kítandó kapcsolatainkra, ame-1 lyek már ma is nagy jelentő­ségűek. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a kölcsönösen elő­nyös együttműködés feltételei mind több országgal valósítha­tók meg. — Mindezeket a tőkés világ- gazdaság adott politikai és gazdasági helyzetéből fakadó légkörben kelj megvalósítani. Reálisan sok esetben továbbra is számolnunk kell a tőkés gaz­daság fokozódó nehézségeiből eredő olyan magatartással, amely exportunk növelése elé akadályokat gördít: vámhátrá­nyokkal, esetenként exportunk mennyiségi korlátozásával is. Jogosan merül fel a kérdés: miiyen feltételek mellett lehet e feladatoknak eleget tenni? 1977-ben gazdasági szabályozó­ink lényegében nem változnak. Eredményeinket tehát színvona­lasabb irányítással, jobb mun­kaszervezéssel, a korszerű ter­melési formák alkalmazásával, a népgazdaság egyéb irányú tar­talékainak feltárásával kell megalapoznunk. Ezt hivatott elősegíteni az a minisztertanácsi határozat, amely előírja:1 a termelő és kül­kereskedelmi vállalatok, vala­mint a vállalati vezetők mun­kájának megítélésében, anyagi elismerésében alapvető kritéri­um legyen az. hogy a vállalat tevékenysége mennyiben segíti elő a népgazdasági terv külgaz­dasági céljainak elérését. — Általános megítélés szerint a külkereskedelmi és termelő vállalatok együttműködése, kü­lönösen az operátív. minden­napi értékesítési munkában fej­lődött számottevőén. Erednié­Folytatta munkáját a vietnami pártkongresszus Biszku Béla átadta a Központi Bizottság ajándékát Hanoi Kékesdi Gyula és Kopreda Dezső, az MTI tudósítói jelentik: A Vietnami Dolgozók Pártjá­nak IV. kongresszusa csütörtö­kön reggel folytatta munkáját. Pham Van Dong', a VDP KB PB tagja, miniszterelnök ismertette a második ötéves tervről szóló előterjesztést. A Pham Van Dong előterjesz­tette második vietnami ötéves terv előirányozza a háború okoz­ta súlyos pusztítások helyreállí­tását és az imperialisták neoko- lonialista politikája következmé­nyeinek felszámolását. Ezzel egyidejűleg á terv célul tűzi ki az I ország gyenge és elmaradott gazdaságának újjászervezését. A miniszterelnök referátumá­ban rámutatott annak fontossá­gára, hogy az egész országban létre kell hozni a szocialista nagyipari termelést. Mint Pham Van Dong hangsú­lyozta, a nemzeti jövedelem a következő ötéves időszakban évente 13—14 százalékkal emel­kedik majd, a mezőgazdasági termelés bruttó volumene 8—10 százalékkal, az ipari termelésé pedig 16—18 százalékkal, a mun­ka társadalmi termelékenysége 7,5—8 százalékkal nő. A terv előirányozza a szocia­lista átalakítások általában vett befejezését az ország déli ré­szén a következő öt évben. A tervidőszakban a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 30—35 százalékkal emelkedik majd. A parasztok reáljövedel­me 15—20 százalékkal lesz ma­gasabb. 1930-ra az egész országban létrehozzák az általános iskolák, a felső- és szakoktatási intézmé­nyek széles körű hálózatát. ,, Az elkövetkezendő években a VDP nagy figyelmet fordít kül­földi gazdasági kapcsolatainak fejlesztésére. Az új szakaszban — hangsúlyozta Pham Van Dong — minden módon erősítenünk és fejlesztenünk kell gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésünket a testvéri szocia­lista országokkal a marxizmus— leninizmus és a proletár interna­cionalizmus alapján. Biszku Béla, az MSZMP PE tagja, a KB titkára csütörtökön délelőtt átadta Pham Hunynak, a VDP PB tagjának az MSZMP Központi Bizottsága ajándékát, egy zászlót és egy fényképalbu­mot. A sarkán piros-fehér-zöld csíkokkal szegélyezett vörös zász­ló közepén Ho Si Minh elnök arcképe látható, felette és alat­ta magyar és vietnami nyelven ez olvasható: ,.A Magyar Szocia­lista Munkáspárt a Vietnami Dolgozók Pártjának”. A díszes, népművészeti hímzéssel borított album Ho Si Minh 1957-es ma­gyarországi látogatásakor ké­szült fényképeket tartalmaz. A szívélyes hangulatú, baráti találkozón Biszku Béla tolmá­csolta a Központi Bizottság és Kádár János üdvözletét, jókí­vánságait, elismerő szavakkal méltatta a kongresszus példás szervezettségét, a nagy munkát, amely a vietnami kommunisták kitűnő hangulatú tanácskozását előkészítette. Pham Hung meleg szavakkal mondott köszönetét az MSZMP ajándékáért, amely kifejezi a két testvérpárt harci szolidari­tását. A vietnami nép az ameri­kai agresszió ellen vívott harcá­ban érezte és nagyra értékeli Magyarország politikai, erkölcsi és anyagi támogatását. A VDP negyedik kongresszu­sán részt vevő magyar pártkül­döttség Biszku Béla vezetésével csütörtökön Ho fii Minh városba repült. A delegáció szombaton tér vissza Hanoiba. nyékét várunk a szállítási fe­gyelem erősítésében, a minőség javításában, a vevőkör szélesí­tésében. Ezen túlmenően: új tí­pusú kereskedelmi megoldások alkalmazásában, mint például rendszerek exportjának megte­remtésében, a fővállalkozói te­vékenység kiszélesítésében, hosszú távú cégkapcsolatok ki­építésében, hosszú, távú áru- j megállapodások létrehozásában. ! Ezeken kívül lényeges előbb- | re lépés szükséges a vevőszol­gálat, a szerviz. az alkatrész­szállítás és általában a külső piaci szervezet fejlesztésében. Kiemelt feladatnak tekintet­tük és tekintjük az exportfej­lesztési hitelkeret odaítélésében való részvételünket. — Távlati gazdasági fejlődé­sünk keretében vizsgáljuk, hogy miként vegyen részt hazánk a KGST-orszógok célprogramjai­nak megvalósításában. Vállala­tainkat arra ösztönözzük, hogy a szocialista és fejlődő orszá­gokon kívül, a tőkés országok cégeivel is kölcsönösen előnyös, hosszú távú együttműködést alakítsanak ki. Távlati tevé­kenységünk elvi megalapozása szempontjából nagy jelentősé­get tulajdonítunk annak a mun­kának. amely az ország külgaz­daságának stratégiáját hosz- szabb távra is áttekinti. — A terv irányelvei kiemelt j feladatnak tekintik a csereárá- I nyok kedvező alakítását. A 1 Külkereskedelmi Minisztérium áltaj kiadott irányelvek alapján a külkereskedelmi vállalatok éppen ezekben a napokban vizsgálják meg újra ármunká­jukat s éves programot készíte­nek a munka továbbfejlesztését célzó intézkedések kidolgozásá­ra és végrehajtására. A külke­reskedelmi ármunka irányítá­sának és ellenőrzésének haté­konyabbá tétele minisztériu­munk tevékenységének egyik kiemelt feladata lesz 1977-ben is. — Nem rubel elszámolású exportunk és importunk na­gyobb része olyan termék, amelynek árát tőzsdei vagy más nemzetközi árjegyzések, döntően tehát a világpiaci ár­mozgások határozzák meg. Az ármunkát ebben a körben első­sorban a vételi és az eladási időpontok jó megválasztásával javíthatjuk. összefoglalóan megállapítha­tó, hogy az 1977. évi terv fe­szített. Teljesítése minden gaz­dasági szervezettől összehangolt tevékenységet, széles körű csz- szefogást igényel. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a terv reális. Idei eredményeink fFolytatás a i. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom