Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
Megkezdődül! az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról) bizonyítják, hogy népgazdaságunk a megváltozott körülmények között is kepe« nagyobb feladatok ellátására. Az elmúlt év eredményei, tapasztalatai jó alapot és biztatást adnak 1977. évi feladataink megoldásához. Ezért is helyes a tervnek az a koncepciója, hogy az 1976. évi külkereskedelmi lemaradást 1977 j folyamán pótolni kell, és e két i év tervteljesítésének együttes mutatói feleljenek meg az V. ' ötéves tervben kitűzött céloknak. Tisztelt Országgyűlési — Felszólalásomat azzal, a bevezetőben már érintett gon- | dolattal szeretném befejezni, hogy a külkereskedelmi tevékenység nemcsak a szorosan I vett külkereskedelmi apparátus, hanem az egész népgazdaság tevékenysége. Ilyen értelemben annak eredményességéért, hatékonyságáért, a tervben kitűzött célok eléréséért egyetemlegesen felelős a gazdasági élet minden ága. E felelősség pozitív jelei | már az idén érzékelhetők vol- ! tak. Véleményem szerint azonban ez csak kezdetét jelenti annak a tevékenységnek és ósz- szefogásnak, melynek célja az j V. ötéves terv' maradéktalan teljesítése, a gazdasági egyensúly biztosítása, egyszóval a népgazdaság dinamikus fejlődé, se — mondta a minisztet;, s az | 1977. évi költségvetést az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Ezután dr. Petri Gábor (Csongrád megye, 5. vk.), a Sze- i gedi Orvostudományi Egyetem rektora, Balogh László (Békés megye, 14. vk.). a békési Egyetértés Tsz elnöke (felszólalását lapunkban részletesen ismertetjük), Hosszú László (S'abolcs- Szatmár megye, 3. vk.), az MSZMP Szaboles-Szatmár megyei bizottságának titkára. Avar István (Budapest. 18. vk.), a Budapesti Nemzeti Színház művésze. dr. Cselötei László (Pest megye. 2. vk.) akadémikus. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szólalt fel. Ezzel az országgyűlés csütörtöki ülése — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Péter János, Ha (fai Sarolta és Inokai János — véget ért. A tanácskozás ma a költségvetésről szóló törvény- javaslat feletti vitával folytatódik. (MTI) Balogh László, megyénk képviselőjének felszólalása A parlamenti felszólalások valamennyiét nagy érdeklődés kísérte. A feszült figyelemnek természetes a magyarázata: a költségvetés vitája elsőrendű alkalom az ország gazdasági áttekintésének, mely meghatározza jelenünket és befolyásolja jövőnket. A költségvetés vitájában kért és kapott szót Balogh László, megyénk 14-es számú ország- gyűlési választókerületének képviselője. Bevezetőjében a kormányintézkedések és döntések magyarázatát adta. Méltatta a felelősségérzetet, amely az ország gazdasági irányítását jellemzi. Megnyugtató volt ez a tényekkel alátámasztott elemzés, hiszen világosan bizonyította: napjainkban nem a szorongatá- sokról van szó, hanem a lehetőségek optimális kihasználásáról. Többek között ezeket mondotta: — Az 1977. évi költségvetés teljesítése keményebb helytállásra. hatékonyabb munkára és gazdálkodásra, szigorúbb és ésszerűbb takarékosságra ösztönöz. Emellett továbbra is létbiztonságot garantál és az életkörülmények javítását teszi lehetővé. Fontos eleme, hogy gondol a jövőre, tovább erősíti azt a bázist, amire a következő évek gazdaságpolitikai célkitűzéseit építhetjük. Ezért fogadjuk el az 1977 évi költségvetés tervezetét teljes bizalommal és felelősséggel. Beszédében zömmel a mező- gazdasággal kapcsolatos kérdésekről szólt. Arról, hogy a. szélsőséges időjárás kihatott megyénk mezőgazdasági tervteljesítésére is. Mint mondotta: - 1975 október 1. és 1976. szeptember 1. között megyénk átlagában 347 milliméter csapadék hullott. Ilyen időjárás néhány évvel ezelőtt katasztrofális helyzetet okozott volna. Ez évben a növény- termelés értéke megyénkben eléri vagy kevéssel meg is haladja az 1975. évit. Ez annak tulajdonítható, hogy gazdaságainkban jelentősen javult az agrotechnikai színvonal, növekedett a műtrágya-felhasználás és a közösen művelt terület 45 százalékán iparszerűen termelünk. Majd a termelési átlagokról szólva hangsúlyozta: még nagyobb is lehetett volna ez az eredmény, ha a mezőgazdasági üzemek között nem lenne az indokoltnál is nagyobb differenciáltság. Például a legalacsonyabb átlagtermés búzából 25. a legmagasabb csaknem 60 mázsa volt hektáronként. Nőtt a termelés az egyik legfontosabb ipari növényünknél, a napraforgónál: hektáronként 13,5 mázsát termeltünk. A több mint 18 ezer hektáron művelt cukorrépa termés- eredménye alacsonyabb a tavalyinál. Örvendetes viszont, hogy a cukortartalom jobb, így az előállított cukor lényegesen több. Az aszálykárok ellenére is a lakosság és az inar zöldségelláiása javult megyénkén belül. Mivel az 1976. évi mezőgazdasági tervteljesítés nem mindenben az előiránvzottak szerint valósul meg. az elmaradást a mezőgazdaságnak nótolni kell. F nagy feladat végrehajtásának megalapozása megyénkben megtörtént; a kenyérgabona vetését a megnövelt területen befejezték. Szépen fejlett zöldeló búzatáblákat láthatunk a megye határában mindenütt. Az őszi mélyszántás és a talajelőkészítés is befejezéshez közeledik, az állatállomány átteleltetése biztosított. Gondot jelent viszont az V. ötéves terv fejlesztési célkitűzéseinek időarányos elmaradása. Ezt megyénkben nehéz lesz pótolni. Ez a gond fokozottan jelentkezik a megye északi részén, a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó szövetkezeteknél. Ezek száma igaz, hogy — a jogszabálymódosítás következtében — 13-ról egyre csökkent, azonban a kedvezőtlen gazdasági körülmények mind a 13-nál megmaradtak. Az alacsony eszközel- látottságú. külön beruházásban részesíthető tsz-ek száma pedig 25-re nőtt. Az ez évi tapasztalatok alapján többségükben nem tudják igénybe venni a külön beruházási támogatást, mert egy részük már szanálva volt. Több termelőszövetkezetnek pedig nincs annyi saját anyagi ereje, hogy a beruházást megkezdhesse. A továbbiakban több figyelemre méltó javaslattal élt a képviselő. — Javaslom — mondotta — a külön beruházási támogatást fejlesztési hozzájárulás formájában biztosítani a termelőszövetkezetek részére oly módon, hogy azt, mint saját forrást lehessen figyelembe venni, ugyanakkor a felhasználás körét szélesíteni. Majd arról szólt, hogy a nagyobb és nehezebb körülmények között végzett munkához jól képzett szakemberekre van szükség. Az említett szövetkezetekben a kevesebb jövedelem, a sikerélmény hiánya nem teszi vonzóvá a szakemberek letelepedését. Az eddigi intézkedések — mint például az ösztöndíj- rendszer. a leteleDedési segély — csökkenthetik, de nem oldiák meg a feszültséget. A szakemberek letelepedését és megtartását segítené a megfelelő színvonalú szolgálati lakás biztosítása. Az ilyen .igényeket a szövetkezet önerőből kielégíteni nem képes. Vannak kisközségek, ahol a jó közlekedés és a gyermek iskoláztatásának lehetőségei nem biztosítottak. A családtagok nem tudnak megfelelően elhelyezkedni, emiatt sem telepedik le a szakember. A gyenge adottságú termelőszövetkezetek szakembergondjainak megoldásaként egyik lehetőségnek javaslom, hogy a 20—39 kilométeres vonzáskörzettel rendelkező nagyobb községekben és városokban. Békés, Saékad, Szeghalom, állami beruházásként szakemberlakások épüljenek. Ennek feltételét javaslom a költségvetésben is biztosítani. így a letelepedett szakembereknek a munkahelyre való kijuttatása az üzem feladata legyen. Beszédét így folytatta Balogh László: — Tisztelt Országgyűlés! Végül megyénk vízgazdálkodási és meliorációs _ feladataival, helyzetével kívánok foglalkozni. A kérdés fontosságát Indokolja az, hogy csak a tervszerűen meg- valósíiött komplex vízrendezés és melioráció adhat biztosítékot arra, hogy megyénk mezőgazdasága megfelelhessen a jövő tervek előirányzatainak. A megye leg fontosabb vízrendezési és meliorációs feladatait meghatározó 15 éves fejlesztési tanulmány tervvel rendelkezik, mely a vízügyi, műszaki, agronómiái és közgazdasági szempontból megalapozza a meliorációs beavatkozások térség- és időbeni megvalósító-' sát. A tervből 1975-ig, 70 ezer hektár komplex üzemi vízrendezés valósult meg a megyében. A talajjavítási és mélylazítási feladatoknak viszont csak 30 százalékát tudták megvalósítani a beruházó üzemek megfelelő sajáterő hiánya, valamint a megyének rendelkezésére bocsátott ártámogatási keretek hiánya miatt. Megyénknek a program keretében 1985-ig további 100 ezer hektár komplex vízrerviezési, mélylazítási és kémiai talajjaví- tási beruházást kell megvalósítani ahhoz, hogy a megye élelmiszergazdasági fejlesztési tervében szereplő termésszintek megalapozottak legyenek. A program időarányos végrehajtása érdekében 1980-ig 580 millió forint értékű meliorációs feladatot kell megvalósítani. Az 589 millió forint beruházás állami támogatási keret igénve 387 millió forint. Ezzel szemben 1980-ig 233 millió támogatást biztosított. így jelenleg 154 millió forint támogatási kerethiány mutatkozik. A hiány miatt egyrészt fennáll az a veszély, hogy a program 1935-ig nem valósul meg, másrészt pedig a folyamatban levő, 1909-ig megvalósuló beruházásoknál • a komolexitást, mint alapvető követelményt, nem lehet biztosítani. A folyamatban levő komplex vízrendezést már leállítani nem lehet, íev az adott helyzetben a kapcsolódó talajjavítást és mélylazítási csökkenteni kell a keret adta lehetőségig, ami az egész beruházás hatékonyságát veszélyezteti. Javaslom, hogy a jelenlegi ke- rethiánvként jel°ntkező 154 millió forint állami támogatást biztosítsák a megyének, hoev terveinket végre tudtuk haimni. Végül a következőket mondotta a képviselő. — Javaslatomat és hozzászólásomat annnk érdekéhen testem, hogv az 1977. évi néngazdnsági terv ,iól szolgál la ólért ei-edmé- nveink megszilárdítását és a további előrehaladást a szocialista népgazdaság építésében. Kocskár János Gazdag program a szakmunkásképző intézetben Mozgalmas volt a novemberi hónap a Békéscsabai 611. számú Szakmunkásképző Intézetben. Szinte naponként váltakoztak a jobbnál jobb programok, hol a felnőtt dolgozókat, hol a tanuló- ifjúságot érintően. A gazdag eseménysorozat egyike volt a Népújság szerkesztőivel való találkozás, hogy közvetlenül ismerkedjenek meg megyei lapunk munkájával, szerkesztésével. gondjaival. Az intézet vezetői viszont bemutatták a szakmunkásképzést, beszéllek arról a munkáról, mely a jövő szakmunkásnemzedék formáló, sóval függ össze. A közvetlen hangú beszélgetés utón az újságírók megtekintették a kollégiumot, megismerkedtek a tanműhelyekkel. Nagy tetszést aratott az elektromos kabinet modern felszereltsége. Az iskolai szertárak, a tantermek pedig arról tanúskodtak, hogy az elmúlt évek során jelentősen fejlődött a szakmunkásképzés. A vendégvárás során felmérést végeztek a Népújság olvasottságát illetően. Az intézet dolgozóinak 70, a tanulók 45 száza- \ léka rendszeres olvasó. A szülők körében pedig még magasabb ez j az arány. Jó volt hallani a véle- . menyeket, s azt, hogy a fiatalok j nagy figyelemmel kísérik me- í gyei lapunkat. Ezl bizonyította az a nagy érdeklődés is. melv Soss Ervin előadását kísérte, rki színes diafilmeken mutatta be, ' hogyan készül a Népújság. 1 A pergő ritmusú programsor©- *. zatban kellemes színfolt volt a | Jókai Színház fiatal művészei- I nek talá'kozása a KTSZ-fiata- dokkal. Forgács Gábor és Bede íjászló több mint egy órán keresztül szórakoztatta a csaknem kétszáz tanulót/ sikert aratva Forgács Gábor és Bede László a fiatalok között ' (Fotó: Budiczki) szellemes számaikkal. Műsorukat jól állították össze, azonosulva a tizenévesek érdeklődésével, A hónap csattanós befejezését jelentette a textiles tagozat 150 lánytanulójának kommunisla műszakja, melynek kapcsán a kötöttárugyárban 4500 bébiruha kézi hímzését végezték el. Külön dicséretet érdemel lelkesedésük, s az a tény. hogy munkájuk gyümölcsét kívánták hasznosít a. ni szórakozásuknál, tanulmányi kirándulások szervezésénél, maguk és a közösség javára. Háló Ferenc Mit mond a jogszabály? 11 baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnéséről A sérült a baleseti rokkant- i •ági nyugdijat a rokkantság I tartamára kapja. Ez az alapelv. Az orvosi bizottság időközön- j ként behívja orvosi vizsgálatra. Ha állapota nem változott, nyugdíját azonos összegben tovább folyósítják. Amennyiben állapota javult, illetve rosszabbodott, baleseti rokkantsági nyugdiját az új rokkantsági csoportnak megfelelően felemelik j vagy reszállítják. Ha pedig a I sérült tovább már nem tekint- | helő rokkantnak, nyugdíját megszüntetik. Ezzel egyidejűleg munkaképesség-csökkenésének megfelelő fokozatú baleseti járadékot állapítanak meg számára. Ha a sérült állapota javult, az orvosi vizsgálat napját követő második hónap első napjától szállítják le vagy szüntetik meg a nyugdíjat. Ellenben ha állapota rosszabbodott, ennek bejelentését követő hónap első napjától emelik a rokkantsági nyugdíjat. Az állapotrosszabbodást ugyancsak az orvosi bizottságnak kell megállapítania. A baleseti rokkantsági nyugdíjat akkor is megszüntetik, ha a sérült továbbra 's rokkantnak tekinthető, de rendszeresen dolgozik, s a keresete négy hónap óta nem sokkal kisebb annál a keresetnél, amelyet megrokka1 ÚMJlSn/j& 197C. DECEMBER 17. ! nása előtti munkakörében rokkantság nélkül elért. Ebben az esetben nyugdíj helyett baleseti járadékot állapítanak meg részére. A nyugdíj összegét nemcsak akkor módosítják, ha munkaképességben változás történt. Sor kerülhet erre akkor is, ha a sérült szolgálati időt szerzel t. A nyugdíj emelése szempontjából azonban szolgálati időnek csak azt vehetik figyelembe, amely alatt a nyugdíj folyósítását korlátozták. Az, aki balesete Idején 24 évnél fiatalabb volt. ennek az életkornak a betöltése után kérheti baleseti rokkantsági nyugdíjának újabb megállapítását. Ekkor azt a keresetet veszik alapul, amelyet a sérültnek a baleset időpontjában betöltött munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak átlagosan megkeresnek annál a munkáltatónál, ahol bekövetkezett a baleset. Ha fjedig a sérült szakmunkástanuló volt, arra a munkakörre vonatkozó átlagkereset az irányadó, amelyre a tanuló képzése irányul. Lehetőség van arra is, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíjat újonnan állapítsák meg, mégpedig a nyugdíj-megállapítást követően elért utolsó 36 havi kereset átlaga alapján. Ez esetben mindig annak a rokkantsági csoportnak megfelelően állapítják meg a nyugdíjat, amelybe a sérült az újabb megállapítás idején tartozik. —dl.
