Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a? 1. oldalról) hogy minél olcsóbban importáljanak, s exporttermékeikkel minél kedvezőbb árakat érjenek el. Kedves Képviselő Elvtársnök, és Elvtársak! A tervnek az életszínvonalat meghatározó előirányzatai kedvezőnek mondhatók. A keresetek az ideinél gyorsabban, a fogyasztói árak pedig mérsékeltebben emelkednek. Ezek együttes hatására az egy főre jutó reáljövedelem 3,5—4 százalékkal lesz magasabb, mint ez évben, s eléri az ötéves tervben 1977-re tervezett ütemet. Központi fogyasztói árintézkedésre az ideinél jóval szűkebb ! körben kerül sor. Költségvetési támogatással, a termelés ösztönzésével és árellenőrzéssel szabályozzuk, hogy a fogyasztói árak emelkedése összesen a 3,3 —4 százalékot ne haladja meg. Hozzátehetjük: ebből több mint 1 százalékot az idén évközben végrehajtott húsáremelésnek most már egész évre számított hatása tesz ki, amit a beiben, a nyugdíjban és a családi pótlék- j ban részesülőknél külön ellensúlyoztunk. A vállalati jövedelemszabályozás keretei között átlagosan mintegy 5 százalékos béremeléssel számolunk, ugyanúgy a költségvetési szerveknél is. Ezen felül 500 millió forint úgynevezett bérkedvezményt nyújtunk egyes tervcélok megvalósítására. Növekszik a villamosenergia-ipar és a ruházati ipar fizikai dolgozóinak bére az említett általános szabályokon túl is. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak legalacsonyabb — úgynevezett „minimális” — bérét a jövő évtől 200 forinttal emeljük. Tennivalóink között tartjuk számon, hogy enyhítsünk az oktatás, a népművelés és az egészségügy területén meglevő béraránytalanságokon. A termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresetének tervezett 2.5—3 százalékos növekedése túl is teljesülhet, mivel erőteljesebb lesz az ösztönzés a mezőgazdasági termelés növelésében. Külön adómentességgel segítjük a zöldségtermelés növelését. 5 évig nem kell adót fizetni a tanácstól bérbe vett, korábban nem művelt földek után. A termelési biztonság erősítését szolgálja, hogy a tanácsok a jövőben a \ földterület után az adót több év- j re előre állapítják meg vala- ! mennyi kistermelőnél. A kisközségekben és a városok ellátatlan területein ' szolgáltató tevékenységet folytató kismarosok és kereskedők több adókedvezményt kapnak. Előnyösebb lesz az idős vagy csökkent rmm- kakéoe«ségű kisiparosok és kereskedők adója is. Mmde-'ek hatására a lakosság adó- és illetékbefizetései mintegy 600 millió forinttal csökkennek, részarányuk a költségvetésben maid- nem 2 százalékra mérséklődik. A jövő évben 38 ezer — az ideinél 3 ezerrel több — lakás énül, ebből állami erőből 31 ezer. A mágánlakás-énítéshez hosszú leiáratú hiteleket nyújtunk. Kedvezményeket adunk a m nnkásl akás-építéshez. A kormány rendszeresen foglalkozik a lakásépítés helyzetével, legutóbb a budapesti lakásépítés áttekintése szerepelt napirendjén. Értékelte a tervekben meghatározott feladatok végrehajtását és határozatokat hozott a beruházások előkészítésének és l|ebnnvob'tásá- nak javítására, a lakásépítkezések műerald. munkaerő- és nénz- üévi feltételeinek rendezésére. Hasznos volna, ha e határosatok tanulságait az esves megyékben és mérvéi jogú városokban már levonnák. . Az életkörülmények javulásához. hozzájárul, hogv a költségvetésből származó pénzbeli társadalmi juttatások együttes ösz- szege 1977-b°n 5 milliárd forinttá’. 11 százalékkal lesz több az ideinél: s ez a növekedés gyorsabb, mint a lakosság munkából származó jövedelmének emelkedése. örvendetesen szaporodik a 1 két- és többgyermekes családok szama, így 71)—80 ezerrel több ; gyermek után folyósítunk a jövő évben családi pótlékot. Szimítá-j saink szerint mintegy 20 ezerrel többen veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt, számuk ezzel meghaladja a 300 ezret. A gyermekgondozási segélyre a szakszövetkezeti tagok is jogosultak lesznek. A nyugdíjakat — csakúgy, mint az idén — két százalékkal. de legalább havi 50 forinttal kiegészítjük. Szélesebb körű intézkedésre most sincs mód, de néhány szociális juttatásra és kiegészítésre itt is gondolunk. A jövő évtől kezdve minden szakszövetkezeti tag jogosult. a termelőszövetkezeti já-j radékkal azonos ellátásra. AI nyugdíjasok eddig a szakszervezeti tagság alaoián kaptak éven- ! ként egyszer 50 százalékos vasúti kedvezményt. Most ezt ki- j terjesztjük minden nyugdíjasra, s évente négyszeri utazásra. Az egészségügvi, szociális és kulturális intézményhálózatra.; valamint a lakosságot közvetle- j nül szolgáló kommunális intéz-1 ménvek tevékenységére fordított kiadások együttesen 8 százalékkal nőnek. Az egészségügyi intézmények közül a kórházak befogadóképessége újabb 1500 hellyel bővül. Az Országos Kardiológiai Intézet új épületének megnyitása a szívbetegségek gyógyításához nyújt kedvezőbb feltételeket. Az átlagosnál nagyobb mértékben kívánjuk növelni az anya-, a csecsemő- és a gyermekegészségügyi ellátásra fordított kiadásokat. j Az oktatást tekintve: az állami | oktatásban fokozzuk eröieszíté- [ seinket az általános iskolai vég-1 zettség teljesebb megvalósítása- [ ra. A kor követelményeinek: megfelelően módosítják a tantér- ; veket. Az új tankönyvek kiadá- j sa, a pedagógusok szakmai és j módszertani előkészítése terme- j szetesen anyagi költségvetési 1 erőfeszítést is kíván. Növekszik; a diákszociális juttatásban ré- j szesülő tanulók száma: közel 700; új napközis csoportban mintegy 23 000 tanuló részére nyújtható; ellátás, elsősorban az ipari településeken. A tudományos kutatásra és, fejlesztésre a költségvetésből és a műszaki fejlesztési alapokból i változatlanul a nemzeti jövedelmet meghaladó ütemben — kő- : zel 10 százalékkal — növeljük a kiadásokat. A költségvetés mind nagyobb ( mértékben támogatja a közmű- [ Velődési intézményeknek a szocialista közgondolkodást és élet-; módot alakító tevékenységét. Tisztelt Országgyűlés! Az V. ötéves tervben meghatározott társadalompolitikai célok és gazdasági feladatok meg- , valósítási* a jövő évben lendü-I letesebb és következetesebb munkát kíván minden gazdasági j szervezettől. Erre megvan a készség és lehetőség, ezt idei eredményeink is bizonyítják. | Gazdaságpolitikánk kulcskér-1 dései -— a hatékonyabb termelő- I munka, a gazdaságosabb, ex-1 portképesebb termelési szerkezet, az ésszerű takarékosság és a színvonalasabb . irányítás — vi- I lágosak. Ezeket a kulcskérdése-1 Németh Károly beszéde Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnök, Kedves Elvtársak! Kemény munkával végigdolgozott esztendő vége felé közeledünk. December elején a párt Központi Bizottsága áttekintette ezt a munkát, értékelte idei gazdálkodásunk tapasztalatait és meghatározta a jövő évi népgazdasági terv, az állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek megfelelő- ! en jóváhagyta az 1977, évi nép- gazdasági tervet. Az országgyűlésnek most az! a feladata, hogy a benyújtott í és a jövő. évi tervvel összhang- j ban álló állami költségvetés tervezetét megvitassa és törvényerő- i re emelje. Előrebocsátom, hogy a ] törvénytervezettel és Faluvégi' Lajos elvtárs előadói beszédével a Magyar Szocialista Mun- j káspárt Központi Bizottsága és a magam nevében is egyetértek, azt elfogadom és tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom, A Központi Bizottság legutóbbi ülésén átfogóan vizsgálta és értékelte gazdasági helyzetünket. Megállapította, hogy népünk a Hl. kongresszus útmutatásai alapján, eredményesen dolgozik a terv végrehajtá- ! sán„ Gazdasági fejlődésünk fő tendenciái megfelelnek gazdaságpolitikai céljainknak. Alapvetően a kijelölt irányban haladunk, de a növekedés üteme nem éri el a tervezettet, az 1976. évi terv fő előirányzataitól elmaradunk. Kedves Elvtársak! Előzetes adatok szerint a nemzeti jövedelem az idén négy százalékkal emelkedik. Ez elmarad ugyan a tervezettől, de figyelembe véve a munkát nehezítő körülményeket, elfogadható eredménynek tekinthető. A terv előírásának megfelelően — összhangban a kiegyensúlyozottabb fejlődésre irányuló törekvésünkkel — a belső felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben növekszik. Mérsékeltebben nő a lakosság életszínvonala, mind a j reálbér, mind a reáljövedelem i növekedése kisebb az előirányzottnál. Ebben szerepet játszik, hogy a mezőgazdasági termés- j kiesés miatt alacsonyabb a me- j zőgazdasági lakosság bevétele, továbbá az. hogy a fogyasztói [ árszínvonal, döntően a zöldség- j árak növekedése miatt, némileg I meghaladja a tervezettet. Amikor ez évi gazdasági munkánkat mérlegre tesszük, megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek közepette is fejlődik. Alapvetően kiegyensúlyozott az anyag, és energiaellátás, lényegében zavartalan a fogyasztók áruellátása és — ha szerény mértékben is — de emelkedett a lakosság életszínvonala, javultak az életkörülmények. A gazdasági egyensúly javításában is kezdeti eredményekről adhatunk számot. Köztudott, hogy egész sor, rájtunk kívül álló tényező hátráltatta, nehezítette fejlődésünket. Döntően ezért nem sikerült az 1976-ra tervezett célokat minden téren elérnünk. Akadt azonban — és nem is kevés — olyan gátló tényező, amely nem írható sem a világgazdaság, sem az időjárás számlájára. Tény. hogy az irányító, a végiehajtó munka színket kell j megragadnunk és ezeket az alapfeladatokat kell megoldanunk abban a szellemben, ahogyan ezt a XI. kongresszus és a Központi Bizottság legutóbbi határozatai megjelölték. Nem kívánunk lehetetlen teljesítményeket, csak annyit, hogy a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetői jobban értsék a népgazdaság helyzetét, bátran éljenek a lehetőségekkel, legyenek még kezdeményezőbbek, igazodjanak az új követelményekhez és segítsék a kollektívákban meglevő tenniakarás,, tehetség kibontakozását. 4 jövő évi terv és költségvetés ebben bízva határoz meg szocialista jövendőnkhöz méltó bátor, előrevivő célokai, amelyeknek elérésében munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész dolgozó népünk megértésére és támogatására számítunk! Faluvégi Lajos expozéja után Sas Kálmán (Heves megye 4. vk.), a terv- és költségvetési bizottság előadója, a Cement- és Mészművek bélapátfalvi gyárának igazgatója szólalt fei. A vitában ezután Dancsák Lászlóné (Nógrád megye 4. vk.), a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének termelési irányítója, dr. Tóth Járos (Budapest 35. vk.), az MSZMP XII. kerületi bizottságának első titkára, Vincze József (Bács-Kis- kun m. 19. vk.). a soltvadkerti Jóreménvség Szakszövetkezet elnöke szólalt fel. választókerület), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. vonala, fegyelme még gyakran elmarad a követelményektől, és ezért csak magunknak tehetünk szemrehányást. A nemzetközi gazdasági életben végbemenő folyamatok okozta kedvezőtlen körülményeket nem áll módunkban kedvezőre változtatni. Az viszont rajtunk múlik, tudunk-e gyorsabban és olyan módon alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, hogy ezzel csökkentsük az árarányok megváltozásából származó hátrányokat. Meggyőződésem. hogy erre képesek vagyunk. Nemcsak a feladataink, de erőnk, lehetőségeink is nagyobbak annál, amit eddig fejlődésünk szolgálatába állítottunk. Pártunk Központi Bizottsága is azt állapította meg, hogy jövőre nemcsak többet kell tennünk, hanem többre is vagyunk képesek. Tisztelt Országgyűlés! Az 1977. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak meghatározásakor figyelembe vettük népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, elért színvonalát, adottságainkat, anyagi és szellemi erőforrásainkat, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételeit. A terv előirányzatai igazodnak az V. ötéves tervben meghatározott- gazdaságpolitikai célokhoz. Ennek megfelelően a jövő évben gyorsítani kell a gazdasági fejlődés ütemét es ezzel összhangban nagyobb mértékben kell növelni a felhalmozást ess az életszínvonalat. Az a feladatunk, hogy a jövő év végéig j időarányosan teljesítsük a tervidőszak első két évére jutó feladatokat. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy pótolva az idei elmaradást is, teljesítenünk kell az ötödik ötéves terv 1977-re esedékes előirányzatait. A terv a nemzeti jövedelem növekedését 6—6,5, a belföldi felhasználásét 4-5 százalékban határozza meg. Ez lényegesen meghaladja az idei várható teljesítést, de összhangban van gazdaságunk anyági-'műszaki lehetőségéivel es társadalmunk szellemi erőforrásaival és teljesítőképességével. Az ipari termelés növelésének átlagos ütemét a terv 6 százalékban írja elő. Hangsúlyozni kívánom, hogy az iparban továbbra sem lehet célunk a termelés növelésének olyan gyorsítása, amely* figyelmen kívül hagyja a hatékonyság, a minőség követelményeit. A növekedést a termelés szerkezetének, műszaki színvonalának, a termékek minőségének, a gazdálkodásnak olyan fejlesztésére kell alapoznunk, ami lehetőié teszi a gazdaság kiegyensúlyozottabb fejlődésének megalapozását. Kárt okoznánk, ha a termelést úgy növelnénk, hogy az keszlethalmozódáshoz vezessen. Az iparban ezért ’ telsőrendű a mennyiség növelései is mégelőző követelmény, a minőség javítása. Gazdasági fejlődésünk döntően a munka termelékenységé növelésének mértékétől - függ Ebben meghatározó szerepe van annak, hogy milyen színvonalon tudjuk hasznosítani a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi erőforrásokat. A termelőmunka hatékonyságának növelése a vállalatoktól, szövetkezetektől megköveteli, hogy javítsák az üzem- és munka- szervezést. a gazdasági egységek együttműködését, kooperációját, ésszerűen, takarékosan gazdálkodjanak a gépekkel, a berendezésekkel, az anyagokkal, a munkaerővel. Elismerve, hogy történtek eredményes erőfeszítések a takarékosság fokozása terén. ' azt is meg. kell állapítani, hogy gyakran nem gazdálkodunk elég jól az anyaggal, ami pédig drága, a termelés legfontosabb ’tényezőjével, a munkaerővel, amelynek külső, üzemen kívüli forrásai lényegében kimerültek. Egyszóval nem lehetünk elége. dettek a mozgósítható tartalékok feltárásával. Tisztelt Országgyűlés! A szervező munka, az üzern- és munkaszervezés becsületét nem sikerült még mindenütt megteremtenünk. Pedig ez a munkatermelék 'nység növelésének, munkaerőgondjaink megoldásának igen fontos eszköze. Minden gazdálkodó egységre érvényes, hogy ne a meglevő létszámhoz tervezzék a munkát, hanem a tervben foglalt, célok t megvalósításához, a feladatkör legésszerűbb ellátásához a létszámot. Ezzel párhuzamosan természetesen törekedni keli az élőmunkát helyettesítő fejlesztések megvalósítására, különösen . az anyagmozgatási, és általában a kiszolgáló műveletek gépesítésére, termelékenységének fokozására. Mindenütt vissza kell állítani jogaiba a teljesítménybérezést, bővíteni kell az alkalmazásának körét. Ez szorosan összefügg a munkafeoye'em. a munka minősége javításának feladatával. Tisztelt Országgyűlés! Valamivel részletesebb megvilágítást igényel az a célkitűzés, hogy jövőre a mezőgazdaság termelése 7—8 százalékkal-, haladja meg az 1975. évit. Átlagos időjárási viszonyokkal számolva a rendelkezésre a1 ló személyi anyagi, műszaki és technológiai feltételek oldaláról ez megalapozott. Itt jegyzem meg. hogy a mezőgazdasági termelés ez évre előirányzott 4 százalékos növekedésének személyi és anyagi feltételei adottak voltak, hogy úgy mondjam: benne volt ez a mezosazda«ágban. Ha ez megvalósul és erre emelnénk most további 3—4 százalékos növekedést, ez is hasonló erőfeszítéseket követelne. A növénytermesztésben — lényegében változatlan vetésszerkezet mellett — a termelési érték 10 százalékos növekedését irányoztuk elő. lsen erő'elies fejlődésre van szükség a* zöldség- és gyümölcstermesztésben. (Folytatás a 3. oldalon)
