Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-30 / 283. szám
Mit kell tudni a BAGE-i'ól A BAGE-ról min den ezelőtt azt kell tudni, hogy a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés névbetűiből kialakított rövidítés. Érdemes megjegyezni továbbá, hogy ameny- nyiben a Minisztertanács jóváhagyja az október 29-én aláírt alapító okiratot, akkor a már korábban megalakult HAGE, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés nem egyedül képviseli többé Magyarországon a szocialista termelési viszonyoknak ezen újabb — mondjuk ki — magasabb szervezettségű formáját. Az előbbiekből következően kell azt is rögzítenünk, hogy a Békéscsabai Agráripari Egyesülés a szó szorosan vett jogi és gazdasági értelmében: integráció. Miért? Önállóan gazdálkodó egységek alapították Legyen egy integráció bármiféle is, hat alapvető feltételnek kell eleget tennie ahhoz, hogy valóban integrált szervezet lehessen. E feltételek közül sorrendben is az első az, hogy a szervezetet önállóan gazdálkodó egységek hozzák létre, amelyek az integráció kialakítása után is megőrzik önállóságuk teljességét minden olyan tevékenységükben, amelyet „nem vittek be” az integrációba (vagyis az egyesülésbe). A BAGE esetében ez a következőket jelenti: a 22 gazdasági egység, amely az egyesülést létrehozta, 1971. január 1- től, a BAGE jogszerű működésének kezdetétől továbbra is önállóan és az állami szabályozás adta keretek között szabadon dönt termelési, fejlesztési, munkaügyi és a többi kérdésekben, — mint eddig, Az integrációba vitt ágazatában sem szűnik meg teljesen önállósága, csupán itt az egyedi döntést testületi döntés váltja fel, amelynek ö az integráció többi tagjával egyenrangú jóváhagyója, vagy ellenzője. Ha tehát a BAGE határozatot fogacW el a közös zöldség- termesztésre, az egyesülésben részt vevők maguk dönthetik el — figyelembe véve a közös elhatározásokat —, mivel járulnak hozzá a közös tevékenységhez: meghatározott összegű fejlesztési alappal, betakarító gépsorral, feldolgozóvonallal, azaz ki-ki tehetsége szerint. Ezután már testületi döntés dolga a továbblépés, míg minden egyéb olyan kérdésben, amely nem a zöldségtermesztéssel kapcsolatos, a 22 gazdasági egység egymástól függetlenül, szabad akarattal foglal állást, dönt, cselekszik. A közös tevékenység hasznából természetesen minden egység a hozzájárulása mértékében részesedik. Meghatározott gazdasági céllal Mielőtt a második alapvető feltételről szólnék, ehelyütt hadd soroljuk fel név szerint ezt a 22 gazdálkodó egységet. A BAGE alapító okiratát azon a bizonyos október 29-i napon a következő gazdaságok és vállalatok vezetői írták alá: A békéscsabai Lenin Tsz. a békéscsabai Szabadság Tsz, a békéscsabai Május 1. Tsz, a békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Tsz, a kamuti Béke Tsz, a muronyi Lenin Tsz. a két- sopronyi Rákóczi Tsz. a hunyai Hunyadi Tsz, a kondorosi Egyesült Tsz, a gyulai Köröstáj Tsz, a gyulai Munkácsy Tsz, a te- lekgerendási Vörös Csillag Tsz, a gyulavári Lenin Tsz, az újkí- gyósi Aranykalász Tsz, a muronyi SERKÖV, a gyulai SER- KÖV. a kondorosi takarmánykeverő, a Békéscsabai Állami Gazdaság, a Hidasháti Állami Gazdaság, a Békéscsabai Konzervgyár, a MÉK és a békéscsabai hűtőház. Az aláírt alapító okirat értelmében természetesen a továbbiakban más szocialista gazdálkodó szervezetek is csatlakozhatnak, ha elfogadják- az okiratban rögzített szabályokat és vagyoni betéttel hozzájárulnak az egyesülés közös vagyonához. Ez az induláskor 25 millió forint. amit az alapítók fizettek be meghatározott gazdasági célból. Ez az utóbbi egyben az integráció létének második alapvető feltétele. Az egyesülés ugyanis csak akkor nyer értelmet, ha valóban meghatározott gazdasági céllal jön létre. Milyen meghatározott gazdasági cél hívta életre b BAGE-t? Az alapító okirat a legáltalánosabban ezt úgy fogalmazza meg, hogy a gazdasági tevékenységek, a fejlesztések tudatosabb összehangolásával, az eszközök jobb kihasználásával az üzemi méreteket meghaladó körben teremtsék meg az alapítók a termelés, a feldolgozás és az értékesítés átfogóan megszervezett, hatékonyan egymásra épülő egységét — ezzel egyben a termelési viszonyok szocialista vonásait is erősítve. Jogszabályi alapokon Az elmondottakhoz a teljesség igénye nélkül tegyük hozzá, hogy a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés legfőbb feladatai között olyanok szerepelnek, mint a zöldség- és burgonyatermesztés teljes körének közös kialakítása a vetőmagtermesztéstől a konzervdobozba zárt, illetve mélyhűtött zöldséglevesig vagy pedig ugyanígy a hústermelés köre a mesterséges megtermékenyités- .-tol a Csabai kolbászig. Mindezek a miniszteretanácsi jóváhagyás pillanatától kezdve, már nemcsak Valamiféle félig- meddig közös elképzeléseken múlnak, nem a döntést hozók „szeszélyeitől'’ függnek, hiszen az integrációk harmadik alap- feltétele értelmében — s ez vonatkozik a BAGE-ra is — a szervezet léte és működése jogszabályi alapokon nyugszik.. Vagyis a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés jogi aktussal jön létre, alapszabály szerinti működésre kötelezett és vonatkozik rá minden politikai, társadalmi, közgazda- sági és jogi szabályozó, anji azáltal is hangsúlyozottabbá válik, hogy a BAGE — jogi személy. Kőváry E. Péter (Folytatjuk) 4 ttiJBBSS 1076. NOVEMBER 39. Aknák, bombák, gránátok Tűzszerészek a néphadseregben Megszűnnek a cigánytelepek Putriból — egészséges, új lakásba A néphadsereg sok próbát Kiállt tűzszerész alegységeinek katonái tovább folytatják a második világháború idejéből az ország területén, nagyrészt a föld felszíne alatt, valamint folyók és tavak medrében lapuló aknák, bombák, gránátok és más robbanótestek felkutatását, ártalmatlanná tételét. Ismeretes, hogy a tűzszerészeket gyakran hívják ki olyan esetekben, amikor építkezések, mezőgazdasági vagy más talaj- munkálatok során kerül a felszínre egy-egy veszélyt rejtő robbanótest. A tűzszerészek azonban má* jellegű munkát is végeznek. Évről évre több tíz hektárnyi aknásított vagy más robbanóanyagot rejtő szántóföldet, erdőt, vagy rétet mentesítenek, s tesznek ismét haszno- síthatóvó. 1965-től 1975-íg ösz- szesen 366 hektárnyi területet mentesítettek. A jelenleg ismert adatok szerint a rendelkezésre álló erőkkel piég legalább húsz évig tart, hogy a ma ismert, minden elaknásított vagy más robbanótestet rejtő tpriilet megszabaduljon háborús örökségétől. (KT) (Tudósítónktól) Az eleki román iskola szak- szervezeti bizottsága a napokban rendezte meg immár hagyó. Hiányosnak számító hobbikiállítását a művelődési házban. A zömmel női kiállítók százat Is | meghaladó tárgyai között szebbnél szebb kalocsai, buzsáki, mezőkövesdi, írásos és békési térítők, párnák, munkadarabok láthatók. De nem hiányoznak a különféle subaszőnyegek, faliké. Hazánkban hozzávetőleg 320 ezer cigány él. Közülük sokan putriban, egészségtelen körülmények között laknak. Éppen ezért a telepek megszüntetése, a cigánylakosság élet- és munkakörülményeinek javítása a napi teendők között szerepel. A párt Politikai Bizottságának határozata, az állami és társadalmi szervek intézkedései nyomán ez a folyamat Békés, megyében is meggyorsult. Kedvezményes kölcsön A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának felmérése szerint szűkebb hazánkban mintegy 8 és fél ezer a cigányság száma, s 23 városban, községben van cigánytelep. Ezek általában periférikus, mély fekvésű területeken találhatók. Nagy részüknél nincs megoldva az ivóvíz-ellátás, az áramszolgáltatás. Ez a körülmény nagyban befolyásolja a • munkához való viszonyt is. Ke- [ vés közöttük a szakember. I Többségük fizikailag nehéz, I pék, festéssel díszített konyhai eszközök, sőt különféle faíarag- ványok, linómetszetek sem. Örvendetes, hogy számos óvodai, illetve iskolai szemléltetőeszköz is bemutatásra került. A több mint ötszáz látogató vendégkönyvbe tett bejegyzése arról tanúskodik, hogy a hasznos időtöltést bemutató kiállítás megnyerte a lakosság tetszését. szakmailag igénytelen munkát végez. Sajnos, az itt élők nem kis hányada csak alkalmi munkát vállal vagy egyáltalán nem dolgozik. Más a helyzet azokkal, akik a települések belterületén vesznek, építenek házat. A beilleszkedés, ha nem is megy zökkenők nélkül, jelentős, életmódváltozással jár. A gyerekek rendesen járnak iskolába, a felnőttek közül egyre többen fejezik be az általános iskola 8. osztályát. Könyvet, újságot olvasnak, rádiót hallgatnak, tévét néznek, s rendszeres mozilátogatók. örvendetes, hogy megyénkben az elmúlt 12 év alatt a telepan levő épületek száma 362-vé 1 csökkent, ami azt jelent«, hogy több mint 2(HK)-an költöztek új, illetve korszerűbb lakásba. Az OTP — a helyi fanácsok javaslatára — kedvezményes kölcsönt ad azoknak, akik legalább egy éve folyamatosan dolgoznak és keresetük meghalaja az 1060 forintot. Követelmény az is, hogy a megvásárolt vagy építendő lakás értékének a 10 százalékával, illetve lebontható telepi házzal rendelkezzenek. A kölcsön összege vásárlásnál 80, építésnél pedig 120 ezer forint, amelyet 30 év alatt kell visz- szafizetni. Előítéletek nélkül Persze a feladat nem könnyű, hiszen évszázados előítéletekkel, rossz beidegződéssel kell megküzdeni és a cigányság egyes rétegeinek nem éppen példamutató magatartása a munkában, a magánéletben gátolja az előbbre lépést. De a felelősség á sorsukért akkor is a társadalom felemel- kedettebb részéé. Ezt a^ért szükséges hangsúlyozni, mert a következményeket nemcsak a cigányság, hanem az egész társadalom viseli. Itt van egyebek között a tele- lepekröl elköltözők hsly^ete. A körTTfányhatanjzal'' egy érteti"" műén kimondja! nem "sZSTETadT egy utcába két-három cigánycsaládnál többet letelepíteni. A tapasztalat azonban nem mindig ezt mutatja. Sarkadon például a Kijáró utcában és környékén újabb telep alakult ki, mert a cigánycsaládok többsége itt vásárolt házat. A sort folytathatnánk. Velük együtt Mi a további teendő? A tervek szerint az elkövetkezendő öt évben újabb, 400 elavult épületet bontanak le, s ezzel gyakorlatilag megyénkben felszámolják a cigánytelepeket. Természetesen szükség van arra, hogy a helyi tanácsok a lehetőségekhez képest segítsék ezt a munkát anyagilag es erkölcsileg. Követeljék meg a telepeken levő' üres épületek lebontását. Fordítsanak nagyobb gondot az arányos letelepítésre, ellenőrizzék, hogy a kölcsönt valóban lakásvásárlásra, -építésre fordítják-e. A műszaki osztály dolgozói minden évben vizsgálják meg a lakóépületek állapotát. Az OTP pedig körültekintőbben járjon el a hitelek odaítélésénél. Összefoglalva: az a véleményünk, hogy amióta a társadalom többet foglalkozik a cigánylakosság felemelkedésével, azóta szemmel láthatóan javult a helyzetük. Kétségtelen: a cigánylakosság életmódjának átalakulása hosszú folyamat. Tartós, szilárd eredményre csak akkor számíthatunk, ha a teendőket a cigányokkal egyetértésben, velük együtt, közös akarat alapján oldjuk meg. Az idén 600 Rába-Steigert gyártanak A Magyar Vagon- es Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában, Budapesten készülnek a Rába-Steiger erőgépek. A 14 ezer négyzetméteres szerelőcsarnokban naponta három 245 lóerős traktor készül. A modern nagyüzemű gazdálkodás minden igényét kielégítő, nagy teljesítményű erőgép sokféle mezőgazdasági cs munkagén vontatására, illetve működtetésére szolgál. Az idén 600 Kába-Stciger hagyja el a gyárat 'MTI Fotó—Hadas János felvétele—KS) Hobbikiállítás Eleken Seres Sandáé
