Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-27 / 281. szám
£0 ezer fotókópia Levéltári kutatások Romániában Á propagandisták segítőtársa A „Tanulmányok 1976” c. kötet margójára I ^i rdeklődéssel olvastam a ^ „Tanulmányok 1976” tizen- őt ív terjedelmű kötetet, amely az 1975-ben először közreadott s a propaganda körébe tartozó művek, írások évenkénti sorozatkiadásának a része. A kötetet az MSZMP Békés megyei bizottsága Oktatási Igaz. gatósága jelentette meg; szándéka szerint, hogy a propagandisták, agitátorok segítőtársat leljenek benne. A szándék — a kötet terjedelmi határain belül — sikeres, hiszen a szocialista társadalom olyan, ma élő folyamatait veszi vizsgálat alá, mint a parasztság fogalma (dr. Berecz- ki Elemér), a szövetkezeti tulajdon fejlődési tendenciái (dr. Égető Emese), a fejlett szocialista társadalom jellemzői (dr. Horu- czi László) vagy az életformaváltozás lehetőségei és irányai az Alföld tanyavilágában (dr. Becsei József). A tartalmi jelleg összeállításánál szerencsésnek tartom, hogy a társadalmi folyamatok Békés megyei vonulatai úgy kapnak helyt, hogy a részletek jól ötvöződnek az általánossal. Egyik bizonyítja a másikat. Utalhatok dr. Bereczki Elemér tanulmányára, amely bizonyítja, hogy „a társadalmi jelenségek, csakúgy, mint a természetiek, az állandó változás állapotában vannak”, s „hogy újból fel kell tárni a társadalmi viszonyokat, még akkor is, ha a nagyon elvont és leegyszerűsített szemléletben, az egyes mozzanatok ugyanazok és a köztük levő viszonyok vonala, jellemzőié sem változott alapvetően”. E gondolatmenet alapján tárgyalja a parasztság fogalmát, hiszen, mint mondja, ez is „történelmileg változó kategória”. Azért is tarthat számot érdeklődésre a szerző tanulmánya, mivel az utóbbi esztendőkben olyan önálló vizsgálat tárgyaként nem szerepelt, mint a munkásosztály fogalma. Amikor munkájában visszautal a marxista—leninista pártok e témakörben elfoglalt álláspontjára, miszerint a ■ társadalom osztályviszonyait a lenini meghatározás alapján értelmezik, egyben kivetíti a marxista történelemfelfogást Békés megye társadalmi viszonyainak konkrét állapotára. A propagandisták, agitátorok számára azért is hasznos a tanulmány, mert a polgári és nem marxista teoretikusok napjainkban azt állítják, hogy a szocializmus alapjainak lerakása után az osztályok „fellazulnak”, „eljelentéktelened- nek”, s így tudományos értelemben már nincs értelme az osztály ka tegóri áknak. következményképpen az osztályszempontok érvényesítésének. S zerkesztésileg mintegy ráépül e tanulmányra dr. Égető Emese, a szövetkezeti tulajdon fejlődési tendenciáiról szóló munkája, melyben kimutatja, hogy „a fejlődés szükségképpen új helyzetet teremt a szövetkezeteken belül és új ellentmondásokat szül”. Ennek alapján kitér a napjainkban zajló generációváltás folyamatára, a háztáji földek jellegének a változására. „A szövetkezeti forma — állapítja meg — legfőbb előnye éppen az, hogy összekapcsolja a nagyüzemet a kisüzemmel (a közöst a háztájival) s ezáltal lehetővé teszi a mezőgazdaság technikai és társadalmigazdasági átalakulásának viszonylag gyors és zökkenőmentes átalakulását.” Majd a gazdálkodáshoz felhasznált eszközöket csoportosítja tulajdon szempontjából és megállapítja, „hogy a szövetkezetek egyre kevésbé vagyoni és személyi társulások, fokozatosan átalakulnak kizárólag, tisztán személyi alapon szerveződött kollektívákká”. Bizonyítja. „hogy a szövetkezetek oszthatatlan alapja szocialista jellegük anyagi hordozója”. Dr. Tóth László—Vantara Já-. nos a Körösök Vidéke Tsz-szö- vetség körzetében fekvő mező- gazdasági szövetkezetek sokat vitatott differenciáltságának helyzetét taglalják. Amint megállapítják: „A differenciálódás jelentkezik egyfelől a termelési tényezők volumene tekintetében, másfelől a ráfordítások és az eredmény viszonyának, végül e kettő eredőjeként a jövedelmek tekintetében.” Majd a továbbiakban kifejtik: ,,A mai körülmények között, amikor az átlagos személyi jövedelmek az ipar és a mezőgazdaság között kiegyenlítődtek (nem minden jövedelemmutatót illetően azonosak), sokkal inkább a személyi jövedelmeknek a szövetkezetek közötti differenciáltságára terelődött a figyelem, mert a feszültségnek itt jelentkezik újabb csomópontja.” A kataszteri tiszta jövedelem szerint hét csoportba sorolják a szövetkezeteket, a termelési színvonal szerint négy csoportba, az egy főre jutó bruttó jövedelem szerint nedig öt csoportba. Majd levonják a következtetést: „Jelentős... a személyi jövedelmek differenciáltsága a termelési színvonal, pontosabban a területegységre i"tó halmozatlan termelés szerint.” A mezőgazdasági szövetkezetek helyzetéről sok és részletes adalékot találunk a kötetben a kedvezőtlen adottságú gazdaságokról, az orosházi járás egyesült szövetkezeteinek fejlesztési feladatairól, és a szarvasi szövetkezetek munkaerő-alakulásáról szóló írásokban. Értékes ada- ]óvokát szolgáltat az az összeállítás, amelv Békés megye inari feílődését a TV. ötéves terv tükrében tárja az olvasó elé hasonlóan az írás. amelv a TV. ötéves tervkon elért .M^színvonal-növekedést mutatja be. H asznos ismereteket kapunk az Alföld tanyavilágáról szóló tanulmányból. A szerző (dr. Becsei József) a fejlett szocialista társadalom építése céljai közt, fontosnak tartja azokat a célokat, melyek a falu és a város közötti különbségek csökkentésére, megszüntetésére irányulnak. Emlékeztet arra a korábbi időszakra, amikor olyan nézetek kaptak lábra, miszerint a tanyarendszert gyorsan meg kell szüntetni. „Ma már tudjuk — állapítja meg a szerző —, hogy ez csak illúzió volt. mert nem ismerték azokat a gazdasági folyamatokat, melyek életre hívták és minden radikális intézkedés ellenére továbbra is életben tartották a tanyákat.” Megállapítja, hogy a tanyák sajátos települési formát képviselnek, és „csak a magyar Alföldön fordulnak elő, az alföldi mezővárosok szerves egységeként, ezzel egy települést alkotva.” * A történelmi áttekintés után rámutat arra, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően milyen tendenciák érvényesülnek. A tanyán lakó emberek életében, szemléletében, kulturáltságában lénveges váltó, zást hozott, ami jövőbeni elképA mezőgazdaságban dolgozó . fiatalok megyei ifjúsági parlamentjét december 4-én Békéscsabán a megyei tanács tanácstermében tartiák. Az MSZMP és a KISZ Békés megyei Bizottsá1976. NOVEMBER 27. zeléseikben, vágyaikban fejeződik ki. „A termelési viszonyból adódó új üzemi viszonyoknak megfelelően a mezőgazdasági települések legfontosabb központjává az új üzemek és a zárt települések váltak ... Ma ugyanis a tanya sokak számára, csak lakóhely, amíg a munkahelye a zárt településen van.” indezek a folyamatok — mondja a szerző — nemcsak gazdaságilag, hanem érzelmileg is felszabadítják a tanyán élő paraszti társadalmat. A fejlett szocialista társadalom jellemzőiről szól dr. Horu- czi László tanulmánya. A propagandisták, agitátorok „jó segítőtársat lelhetnek” benne, hiszen tömören kifejti, hogy as utópista szocialisztikus törekvésekből hogyan teremtődtek meg a történelem során azok a feltételek, melyek lehetővé tették 1917-ben a szocialista forradalom győzelmét egy országban Kimutatja, hogy „a lenini eszmeiség nem terjedt el kellően széles körben és a legmagasabb vezetők egy része sem ismerte és értette ezt kellő mélységében. Nem véletlenül kellett a XX. kongresszuson 1956-ban a lenini normák visszaállításának utat nyitni... A különböző utópista és anarchista torzításokat az élet. a szocialista építés gyakorlata lassan kiszűrte, de káros hafásflk egészen sokáig érződött.” A fedett szocializmus elméleti problémáit taglalva kifejti a szerző többek közt; „A szocializmus osztói vtársadalom. de magában hordja az Ssztályok megszüntetésének a feltételeit. A szocializmus több fejlődési szakaszt foglal magában: az alapok lerakását, amelv a termelési viszonvok területén a társadalmi tulaidon létrehozását ie- lenti, a fejlett szocializmus idejét, amelynek eredménye a teljesen felépült szocializmus lesz.” A tanulmánv keretein belül részletesen kifejti a fedett szocialista társadalom gazdasági viszonyainak főbb jellemzőit, a társadalmi és életviszonyokat, a politikai viszonyokat. Megállapítja: „A kiszolgáltatottság és létbizonytalanság érzését társadalmilag minimálisra lehet csökkenteni és ezzel együtt a félelem és a szorongás is minimálisra csökkenthető, ugyanis ezek társadalmi alapját — a • kisember kiszolgáltatottságát, a vele való packázás lehetőségeit — a fejlett szocializmus felszámolja... A fejlett szocialista társadalom erkölcse osztályerkölcs, amelyben egyre inkább az általános dolgozói erkölcs jegyei bontakoznak ki”. A kötet hasznos adalékot szolgáltat a Békés megyei internacionalistákról a Kubai Kommunista . Párt ariti- imperialista harcáról a 30-as »ívekben, az agitáció szemléletességéről, valamint az oktatási igazgatóság könyvtárának feladatairól. A kötetet Juhász József szerkesztette. Kivitelezése a Dürer Nyomda munkáját dicséri. Cserei Pál ga, a Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az ÉDOSZ és a MÉs DOSZ megyei bizottsága, a Körösök Vidéké, valamint a Dél- Bekés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége karöltve rendezi a megyei fórumot, ahol részt vesznek a termelőszövetkezetek, a tsz közös vállalkozások és a mezőgazdaságok vállalatok fiataljai. A magyar—román kulturális egyezmény keretében nemrégiben három hetet töltött a Román Szocialista Köztársaságban dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár igazgatója és Járóit József munkatárs. A Román Szocialista Köztársaság Levéltári Főigazgatósága vendégeként ellátogattak Bukarestbe, Aradra, Kolozsvárra és Szuceavaba. Utazásuk célja az volt, hogy a magyar történeti és ezen belül a Békés megyei kutatásokhoz a román levéltárakban található és magyar vonatkozású anyagokat kutassanak fel. — Hogyan Ítéli meg útjukat? — kérdeztük Szabó Ferencet. — Mindenképpen hasznos volt számunkra, amit az is bizonyít, hogy mintegy 30 ezer fotókópiát készítenek román kollégáink és küldenek el olyan levéltári anyagokról. amelyeket átnéztünk és munkánkhoz a későbbiek során fel tudunk használni. Különösen gazdag, sokrétű anyagot találtunk a XVII. sz. elejétől az 1880-ig terjedő időszakról. Kolozsvárott például a város XVII. sz.-i gazdasági helyzetéről, életéről jutottunk számos eddig ismeretlen adathoz. Aradon bőséNegatívmásolatkészítő A tallini 1. sz. Szakmunkás képző Iskolában a tanulók oktatóik vezetésével olyan készüléket szerkesztettek, amelynek segítségével negatív-másolat készíthető a fordított színes-diapo- zitív filmekről. A hordozható fotólaboratórium mérete 400x 300x410 milliméter, súlya pedig 5 kilogramm. A készülék alkalmazásával — kontakt másolási eljárással — színes és fekete-fehér filmmásolatok is készíthetők. A berendezés 35 milliméter széles perforált filmmel üzemel. (APN —-BUDAPRESS) ges dokumentációt néztünk át, a valamikor Arad megyéhez tartozó 5 magyar község, Elek, Nagykamarás, Medgyesegyháza és Medgyesbodzás, valamint Lö- kösháza-puszta helytörténetire vonatkozóan. — Gondolom a hivatalos kutatások és a munka mellett jutott arra is idő, hogy megnézzenek más nevezetességeket is. — Természetesen barátaink, kollégáink biztosították, hogy szabad időnkben megismerkedjünk az ország kulturális és idegenforgalmi nevezetességeivel is. Különösen mély benyomást tett ránk a világhírűnek számító moldvai kolostorok megtekintése. Ezek egy részét UNESCO-tá. mogatással állították helyre, és láttuk közülük a világhírű voro- nyeci, valamint humori kolostort. Szuceavában — Moldva — betekintést kaphattunk a helyi vár ásatásaiba, ami azért is volt érdekes számunkra, mert az ottani vár a gyulaival egyidős. Va. lamikor a XIV—XV. században a moldvai fejedelmek székhelye, székvára volt ez. Még egy érdekesség, ami nem szorosan munkánkkal kapcsolatos, hazánktól elég távol eső Szuceavában hozzájutottunk magyar újsághoz. Népszabadsághoz és Magyar Nemzethez. Aradon érdeklődtünk az ott folyó helytörténeti kutatásokról is. A közelmúltban több olyai érdekes munka jelent meg, amely forrástörténeti értékű, s amelyeket nálunk is nagyszerűen lehet hasznosítani. Megkaptam például az 1820. év előtti Arad megyei román iskolák történetét és iskolai oktatást feldolgozó helytörténeti könyvet. Ebben sok magyar vonatkozású — a nálunk tevékenykedő román iskolák történetéhez szolgáló anyagot lehet találni. Vaav említhetnék egy másik könyvet, az Arad megyei céhek történetét. ami számunkra azért érdekes, mert henne számos utalás van a Gyulára járó Arad megyei mesteremberek életére, munkásságára. Béla Ottó Tsz-ek, közös vállalkozások és mezőgazdasági vállalatok megyei ifjúsági parlamentié mvmWHWVVWVWVWHWmWWVMWMVWMWVUVl ♦ Környezetvédelem Uszty-Kamenogorszkban A karagantíai szcnmeuencében fekvő iparváros egészségügyi és járványügyi állomása mozgó laboratóriumának munkatársai zajszintmérést végeznek az egyik forgalmas útvonalon. (Fotó: TASZSZ—i>m—KS) békés ami. NÉPÚJSÁGs
