Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-07 / 264. szám
\ Novemberi virágcsokrok Az orosházi Űj Élet Tsz tatársánci hajtat-óhazában szedik, csomagolják a hat színben pompázó szegfűt Fotó: Gál Edit Es»iszeikű szavak egy brigádról A Medgy esegy házi Vas. és Fémipari Szövetkezet egyik mű. helyéből kifelé jövet megrogy- gyant alattam a falépcső. Szóvá is teszem: — Nem balesetveszélyes ez? — Nézzen körül — mondja kísérőm, Sajben Mihály üzemvezető —; ilyen épületekben dolgozunk. Ezeket örököltük a Cholnoky-féle szalámigy ártól, azé volt ez a telep. Zsúfoltság, „csámpás” utcák, ütött-kopott mühelysorok. De tengő-lengő, ácsorgó embert nem látni se az udvaron, se a műhelyekben. A forgácsolóműhelybe minden inkább illik, mint Munkácsi Já- nosné esztergályos, a November 7. Szocialista Brigád vezetője. Kedves, mosolygós arcával nemcsak hogy szívderítő látvány ez a fiatalasszony, de — nem túlzók! — úgy hat a komoly férfiak és a nehézkes gépek sora közt, mint egy jelenség. Tévednénk azonban, ha azt képzelnénk: azért lett brigádvezető, mert ő a legcsinosabb a brigád tagjai között. Egyrészt: munkatársai mind férfiak — így nem ..versenyképesek”. És alighanem csak a legjobb szakemberek tehetik meg azt, amit most ő: egyszerre két gépen is dolgozik. — Egy fél éve dolgoztam itt, amikor a brigád tagja lettem — mondja. — Bizonyítanom kellett. Csak akkor szóltak, amikor látták, hogy nemcsak „létszám” vagyok, ök akarták azt is, hogy brigádvezető legyek. Átlagélet- korunk 28—30 év. Formálható- ak. lehet rájuk hatni. S talán azért is. mert az egyetlen nő va. gyök köztük, jobban hallgatnak rám. Értelmes, nyílt szavait szíve- j sen hallgatom én Is. S hogy hall- | gathassam, hát kérdezem: — Mire szokta rábeszélni őket ? — A munkafegyelemmel, a műszakkezdésekkel mindig volt probléma és van is. Meg kellett győzni egyiket-másikat, hogy a reggeli háromnegyed 6 nemcsak azt jelenti, hogy itt vannak, hanem azt, hogy dolgoznak is. Nem mindig sikerül. A brigádtagokat (arról lehet megismerni, hogy valahogy sokkal könnyebben szót lehet velük érteni. Egész másképp viszonyulnak ehhez is. — A nevük: November 7. brigád. Miért épp ezt a nevet választották? — Eleve nem akartunk személynevet választani. Ügy éreztük, hogy ez megkopott, sablonossá vált. Mivel munkásbrigád vagyunk, azt a történelmi eseményt választottuk névadónkul, ameiy a történelemben a munkásoknak a legtöbbet jelenti, mert a legtöbb jót hozta. — Éreztük, hogy valami újat kell kezdeni a brigádmozgalom- ban — teszi hozzá Mázán András esztergályos, a brigád tagja —, ki kell kerülni itt is a régi kerékvágásból. 1917 októberében új korszakot kezdtek a szovjetek is. Mi sokkal kisebb dolgokban kezdtünk újat, de azért*a kettő közt van egy kis hasonlóság. A cél az volt: olyan közösséget kialakítani, amely példát tud mutatni a többieknek. Hogy ne csak azért dolgozzunk, mert muszáj, hanem aki dolgozik, szeresse is, amit csinál. És aki nem tud valamit, tanulja meg; képezze magát. Valóban, a héttagú kollektíva száz óra társadalmi munkát vállalt a szövetkezet új szociális lé_ tesítményének felépítéséért. s ezt most, az évforduló tiszteletére újabb százötven munkaórával toldotta meg. Ebben a 150 órában egy munkagépet újítanak majd fel; nem kis segítség ez az eléggé elhasználódott gép. parkú üzemnek. — Remélem, nem úgy művelődnek. mint a ..Hofi Géza-bri- gád” — utalok évődve a múltheti tévéműsorra —. s nemcsak a jegveket hozzák el a színházi előadásról, hanem részt is- vesznek rajta ... — Természetesen nemcsak elmegyünk. de részt is veszünk — mondja nevetve a brigádvezető. — De inkább azt jegyezze föl, hogy az idén hárman vettek részt a felnőttoktatásban a brigádból. Egyikük szakközépiskolában tett érettségi vizsgát, ketten meg a gimnázium harmadik osztályát fejezték be eredményesen, levelező tagozaton. Elbúcsúzunk. A kidőlt-bedőlt, sufniszerű műhelyek mögött áz új .lakatosüzem acélváza szökik a magasba. Varga János Gondolatok a munkássá válás tolyamatáról Orosháza városában írta: Gonda József, az. MSZMP orosházi városi bizottsága első titkára A Magyar Szocialista Mun- , káspárt ellenforradalom után kialakított politikája az Alföld iparilag elmaradott területein lényeges változások | elindítója volt. A párt gazdaságpolitikája a termelőerőknek ésszerűbb és gazdaságosabb fejlesztését tette lehetővé az Alföld térségében. Különösen felgyorsult ez a folyamat a Központi Bizottság I960, június 29-i határozata után, mely a következőket fogalmazza meg: „Az j ipar területi elhelyezkedésének megváltoztatása, a vidéki terű- j letek iparosítása feltétlenül szükséges, mert a vidéki lakos- j ság anyagi, kulturális színvona- j lát emelnünk, a város és a falu j közötti lényeges különbséget csökkenten ünk, és az ipari ter- mélés szerkezetének gazdaságosságát azzal is növelnünk kell, hogy a termelő üzemeket köze- | lebb visszük a nyersanyaglelőhelyhez és a felhasználókhoz.” Kedvezően hatott e gazdaságpolitika megvalósításárá, hogy a mezőgazdaság kollektivizálása után, majd gépesítése következtében jelentős munkaerő szabadult fel, mely az ipar fejlesztését nemcsak feltételezte, hanem J szükségszerűvé is tette. Az ipar fejlesztésére kedvező hatással j volt az. Alföldön feltárt jelentős i szénhidrogénkészlet. Ezek közül is az orosházi szénhidrogénmező. A szocialista mezőgazdaság j fejlődése az ipar számára meg- | felelő mezőgazdasági hátteret j biztosított, de az ipar fejlődésé- j nek mezőgazdaságra gyakorolt j hatása is jelentős. A fentebb | említett tényezők együttes hatá- I sara több alföldi városban a I foglalkoztatottság szerkezetében olyan változások mentek végbe, amelyeknek figyelemmel kísérése és vizsgálata a pártmunka szempontjából több mint kötelesség. Ezek a változások, ha lassan is, de átalakítják az ország gazdaságpolitikai térképét. A volt alföldi mezővárosokból ipari városok, a mezőgazdasági munkásokból és a háztartásban dolgozó nőkből ipari foglalkoztatottak, üzemi munkások lesznek. Különösen fontos, hogy az iparban foglalkoztatott létszám gyors növekedése miatt, a munkássá válással, ezzel az ellentmondásos, bonyolult folyamattal foglalkozzunk. Fontos ez annál is inkább, mert az alföldi városok. így Orosháza sem, ipari kultúrával — mint Borsod, Baranya vagy Komárom megyék városai — nem rendelkeztek. L r j ipari üzemeink, melyek létrejöttek, a legkorszerűbb technikát és technológiát alkalmazzák. Meg kellett j és kell tehát küzdeni azzal, ’ hogy a termelés beindításával j együtt, sőt a beruházások kezdetén a szakemberképzést is megkezdjük. Ez a munkaerő, I melyeket ily módon kellett ké- i pezni a mezőgazdaságból került ! — sokszor a szétszórt tanyavi- i lúgból — fegyelmet, pontosságot | igénylő termelési technológiába, j Nem jobb a helyzet a munka- J erő-utánpótlás másik forrásánál, | a háztartásból a termelésbe ke- i rülő nők esetében sém. Külön gondot jelent, hogy a mezőgazdaságból beáramló munkaerő „magával vitte” szemléletét is az üzemekbe. Ez megmutatkozik kezdetben a la- za munkafegyelemben, nem kötődik üzeméhez, kollektívájához. Hogy e réteg minél hamarabb asszimilálódiék. a nevelésen túl | egy sor gazdasági, többek között í 5 BÉKÉS Híimsff. 1976. NOVEMBER 7. lakáskérdést kell megoldani. Meg kell változtatni azt az élet- körülményt, amiben most él. Eltérő sajátosság az is Orosházán, szemben az ipari hagyományokkal rendelkező városokkal. hogy ott a szakmai színvonal fejlődése végigkísérhető a munkás részéről, együtt fejlődik a technikával. Orosházán a termelés egy szintjébe csöppen bele, szakmai ismeretek, munkás- hagyományok nélkül a háztartásból az automata gépekhez kerül. J elentős különbség az is, hogy az ipari kultúrával, hagyományokkal rendelkező városokban a munkáscsaládok gyermekei már a családban megismerkednek a munkásgondokkal és magukkal viszik az üzemekbe a munkáscsalád szemléletét.. Ez nálunk minden iparágban, de különösen olyanokban probléma, amelyek újak, és városunkban teljesen vagy részben ismeretlenek voltak. Például: az üveggyártás, bányászat, gépgyártás. A foglalkoztatottság változása megindít szükségszerűen egy életmód-átalakulási folyamatot is. Az életmódváltozás okának objektív oldalai, vizsgálatai segítik elő a pártmunka számára, hogy erre a folyamatra pozitív hatást tudjunk gyakorolni. Az életmódváltozások hatása, tendenciáit illetően pozitívak, de ez a folyamat még gyorsabb és por zitívabb lehetne, ha a politikai munka sajátos módszereivel nagyobb hatást gyakorolnának rá. Orosházán ezek a változások, az elmúlt 30 év alatt, de különösen 1958 után mentek végbe Szembetűnő az iparj foglalkoztatottságban bekövetkezett növekedés és a mezőgazdaságban lezajlott nagy politikai jeléntő- ségű átalakulás. Ennek eredményeként új iparágak születtek, amelyek nagy hatással voltak a foglalkoztatottság színvonalának és szerkezetének alakulására. A Központi Bizottság említett határozata óta csaknem ötmil- liárd forintot fordítottunk iparosításra. szemben az 1945— 1958. közötti időszak 30 millió forintjával. Ezzel a fejlesztéssel az egykori agrár jellegű településből a Dél-Alföld egyik iparosodott városa lett Orosháza. A --fejlődő ipar hatása a város arculatán is tükröződik. Néhány számadat mutatja, hogy a IV. ötéves terv végén és az V. ötéves terv kezdetén milyen a város ipara. A város iparának termelési értéke 1975-ben meghaladta a/4,5 milliárd forintot.! Az össztermelési értékből az állami ipar több mint 90, a tanácsi ipar 3-4, a szövetkezeti ipar 6-7 százalék arányában részesült. * Az .iparban foglalkoztatottak száma jelenleg meghaladja a 12 ezer főt és több mint 70 százalék kilenc olyan ipari üzemben dolgozik, ahol a dolgozók lét- j száma 500 felett van. Pozitív, J hogy a szakmunkások aránya az j összmunkásokhoz viszonyítva 40 I százalék. Az iparban foglalkoz- i tátották egyharmada nő. A mér- j nökök száma meghaladja a 150- ! et. j Az iparban foglalkoztatottak ilyen gyors növekedése szükségszerűen egy sor problémát hoz magával. Ezért bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy az új munkások asszimilálódjanak a munkásság öntudatos magvához, és világosan felismerjék érdekeiket. A Békés megyei pártbizottság megvizsgálta — az új munkások helyzetét — és döntést hozott. Ez a döntés tulajdonképpen a' tudati integrálódási időszak lerövidítését, a* asz- szimilálódás meggyorsítását tűzte ki célul azért, mert politikai és gazdasági szükséglet egyaránt, hogy a megye munkásságának minden rétege öntudato- sabbá — a munkásosztály céljaival azonosulva — aktívabbá váljon. A termelőerők gyors fejlődése és az urbamzálódási fo. lyamat szoros összefüggésben van egymással. Viszont a város infrastrukturális ellátottsága kezdettől fogva igen alacsony. A kommunális beruházások dinamikája sem az ipari, sem a mezőgazdasági beruházások dinamikáját nem követi. Ellenható tényező a munkássá válás folyamatának az is, hogy a mezőgazdaságból és a háztartásból iparba kerülteknek 50 százaléka nem végezte el az általános iskola 8. osztályát. Vannak olyan- tényezők, melyek megkönnyítik a munkássá válás bonyolult folyamatát. A legdöntőbb tényező a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája, amefy figyelembe véve a munkásosztály helyzetét, történelmi küldetését, sokoldalúan foglalkozik a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetével. A másik tényező az, hogy a városban az iparfejlesztés során a koncentrált új üzemek révén általában gyorsabb volt a viszonylag nagy létszámú ipartelepek fejlődése. Ez azért is fontos, mert kialakult vagy kialakulóban van városunkban is a munkásság törzse, a nagyüzemi munkásság. A munkásság fejlődését e munkásréteg helyzete, fejlődése határozza meg városunkban is. A harmadik tényező, amely pozitívan hat a munkássá válás folyamatára, hogy a hibák, gondok ellenére szélesedik az üzemi demokrácia. Hogy az üzemi demokrácia helyesen érvényesüljön, ahhoz szükséges, hogy számoljunk a munkások gazdasági érdekeinek reálisan létező belső ellentmondásaival. Különösen fontos ez nálunk Orosházán, a már ismertetett okok miatt. Melyek ezek az ellentmondások? Ilyen a tulajdonosi és a munkavállalói érdekek ellentmondása, hogy a munkások egyfelől a termelési eszközök tulajdonosai, másfelől a szocialista vállalatok bérből élő dolgozói. Ellentmondás keletkezhet az egyéni, a vállalati és a népgazdasági érdekek között. Ezért az üzemi demokrácia az egész munkásosztály és a nép- gazdasági érdekek összehangolásával kölcsönhatásban fejlődhet. »T egyedik tényező a szocia- lista brigád mozgalom gyors fejlődése, melyek rendkívül nagy szerepet játszanak a munkások nevelésében. A szocialista módon élni, dolgozni és, tanulni jelszó mind mélyebb értelmet és tartalmat nyer a szocialista brigádokban szervezett munkások körében. E brigádoknál jól érzékelhető, hogy megerősödtek az olyan vonások, jegyek, amelyek a munkásokat jellemzik. Az igaz, hogy a munkások egyes rétegeinél, különösen az új munkásoknál még nem ért el olyan fokot, hogy a gondolkodásnak, a véleményalkotásnak és a cselekvésnek meghatározó tényezővé válna. Mégis úgy összegezhető, hogy Orosházán jó úton halad a munkássá válás. A munkásosztály erkölcsének elfogadása, belső normává válása, a munkások egy jelentős részénél már megállapítható.
