Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-19 / 274. szám

Özemben a dán rizsszárító Ahová a Ford és a Renault is szállít Termelés és építkezés a dévaványai rizshántolóban ¥ A Békés megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat az V. ötéves terv első esztende­jében több mint 110 millió fo­rintos beruházást valósit meg. Ez több ak elmúlt tervidőszak bármelyik évének előirányzatá­nál. A IV. ötéves terv beru- | házasaiból 1976-ban fejezték be a szeghalmi, a sarkadi és a me- | zőkovácsházi gabonasiló építé- j sét. Többek között üzemi re- 1 konstrukciókat hajtottak végre, új szociális létesítményeket ad­tak át, anyagmozgató és tisztí­tó gépeket, berendezéseket vá­sároltak. Az őszi kedvezőtlen időjárás ellenére, tovább folynak a meg­kezdett építkezések. A dévavá­nyai rizshántolóban például — ahol naponta két műszakban több szá-z mázsa rizst száríta­nak, hántolnak, csomagolnak —, a rizshántolással párhuza­mosan halad az építkezés. Az ősszel helyezték üzembe a nagy teljesítményű, kiváló minőség­ben szárító dán rizsszárítót. A szárító töszomszédságálJan jó ütemben halad a négyemeletes tisztítóház építése. Képünkön aa építkezés mel­lett üzemelő dán rizsszárító lát­ható. Fotó: Gál Edit mwvsw\vwwwwtwvtw\w\wvww\M>vw»\ww%w. vwvwwwttvwwwwww Vadászok — orvvadászok Novemberben kezdődött és | február végéig tart a vadászati j főszezon. Jelenleg vízivadakra — kacsára, libára —, fácánka- | kasra, vadnyúlra, őzsutára és -gidára. valamint — a nagyva­dak ’közül — vaddisznóra le­het vadászni Békésben. Sajnos — mint arról Szenes István fővadász, a Magyar Va­dászok Országos Szövetsége Bé­kés megyei Intézőbizottságának J munkatársa tájékoztat — éven­te rendszeresen sok gondot és kárt okoznak az orvvadászok. Számuk megyénkben ugyan nem jelentős, mégsem árt, ha a nagy értékű vadállomány védelmére a lakosság jobban figyel és meg­felelően tájékozódik. A vadorzóknak két fajtája is- meretes. Sok légpuska van gyermekek, fiatalok kezében. | Ehhez fegyvertartási- engedély nem szükséges, csak vásárlási engedély. Bár ilyet a rendőrség csak sportegyesületek és mutat­ványosok részére ad ki, kül­földről mégis sokan hozzájut­nak — illegális úton. A kalandot kereső fiatalok légpuskáinál jóval több kárt okoznak a valamilyen úton-mó- don golyós kispuskához jutó felnőttek, köztük olyanok, akik nagyon is tisztában vannak tet­tük káros voltával, következmé. nveivel. Ősszel, télen gyakran találni a földeken kis kaliberű golyós fegyverrel megsebzett őz- hullákat. Az orvvadászat ugyan, is legtöbbször éjjel, gépkocsiból történik, s a sötétben a sebzett állatot rendszerint nem tudják megkeresni. Ez nemcsak fele­lőtlenség, hanem komoly, ke­gyetlen vétség az állatok, végső soron természeti környezetünk ellen, de tetemes kárt is okoz. Egy-egy fejlett .őzbaktrófea gyakran tíz-húszezer forintos érték. Az orvvadásznak, aki „húsra megy”, sajnos mindegy, • hogy egy 30—40 ezer forintos bakot lő-e ki, vagy csak egy ke­vésbé értékes őzsutát ejt el. Az orwadászat bűntény — mondja a fővádász befejezésül. — Ellene a lakosság tehet a legtöbbet — főleg azok, akik ta­nyán. külterületen élnek. Fi­gyeljünk fel tehát a késő esti, éjszakai vadászatokra. Aki Szente Pál békéscsabai lakos 68 évesen is dolgozik. 1926 óta egy érdekes szakma művelője: madár, és vadtömő. Az elmúlt negyven év alatt több mint öt­ezer állat kapott maradandó formát a kezei között. — Hogy is kezdődött? — Akkoriban Pesten dolgoz- ( tam. A mester éppen nem volt I benn, amikor egy fehér fecskét hoztak. Bizony nem volt köny- nyű a -kis testű madarat kitöm­ni, főleg első ' munkaként. Egy hét múlva, mikor jöttek a fecs­kéért, a mester beszólt hozzám: — no. Pali, most vizsgázol! — Hát, jól vizsgáztam. Húsz pen- , gőt kaptam, egy mázsa búza ! árát. — És azóta? — Azóta? Szinte az összes Magyarországon élő állatfaj képviselője megfordult nálam. Sőt. Tömttem már krokodilt is. Mondhatom, nem egy szép állat az ujjnyi fogaival. A cirkusz­vállalathoz került. Miskolcról, Debrecenből, Szegedről is hóz­nak hozzám állatokat. Sokan a kedvenceiket, kimúlt kutyájukat vagy éppen a papagájukat Sze- letnék még sokáig látni, s ki- tómetik őket. ilyenkor zseblámpát, reflektort használ, alighanem orvvadász Népgazdaságunk, azaz mindanv. nyiunk közös vagyohát óvjuk, védjük, ha észrevesszük, és je­lentjük a rendőrségen! — Saját gyűjteményt állított- e már össze? — Valamikor régen. igen. A Madártani Intézet megfigyelőié­ként vadásztam is. No, nem mindenre! A ragadozó madarak érdekeltek. Lőttem a parlagi sastól kezdve kányát, héját, öly_ vet, halászsast, mindent. Csak szirtisast nem. Harminckét ma­dár, szép gyűjtemény volt. A szegedi múzeum igazgatója vette meg 1938-ban. Aztán újrakezd­tem. Öt év alatt ismét sikerült majdnem mind meglőnöm. Már csak a parlagi sas hiányzott, amikor a vásárhelyi múzeum igazgatója egészen véletlenül be­tévedt hozzánk. Meglátta a gyűjteményt, tetszett neki, az is elvitte. — Mennyi ideig tart egy-egy állat kikészítése? — Az a fajtájától függ. Egy rókát például, ha reggel meg­nyúzok, estére már a régi for- májában, de forgácsbelsővel ál­lítom a fatalapzatra. Vigyázni kell, nehogy közben nagyon ki­száradjon a bőr, mert akkor már semmit sem lehet vele kez­deni. De. ha kész, akkor még ötven év múlva is olyan lesz, mintha „éppen elkészült” len­ne. Fehér fecskével kezdődött Lelőtte, hazavitte, kitömte Mezőberényi fémszekrények a Kámaí Autógyárnak A Mezőberényi Műszaki, I Vasipari Szövetkezet az ameri­kai Forddal, a francia Renault- j tál, és még több más világcég­gel együtt szállítója lesz az épülő Kámai Autógyárnak. Ugye, meredeken hangzik ez a kijelentés? Pedig — tény. Igaz, a Mezőberényben készülő és sza- mítógépszalagok, mágnesleme. zek es megmunkáló , szerszámok tárolására alkalmas fémszekré­nyek értéke és fontossága nem mérhető a komplett gépsoroké­hoz, mégis rangot jelent részt venni az évtized egyik legna­gyobb beruházásában. Tálcák a Kanári­szigetekre A szövetkezet nevét azonban nem ez tette határainkon túl is ismertté, hanem tálcái. A különböző méretű, formájú, szí­nes fémtálcák ma már százezer- számra készülnek. — Magunk sem gondoltuk volna, hogy ilyen siker lesz a tálcagyártás — mondta Filozof György, a szövetkezet elnöke. — Csak a hazai igények kielégíté­se volt a célunk és most Svéd­országtól a Kanári-szigetekig több tucat ország vásárol tő­lünk. Ebben az évben mintegy 260 ezer litografált tálca kerül Me- zőberényből a tőkés országok üzleteibe. Érdekes, hogy ezt a nagy sikert tulajdonképpen an­nak köszönhetik, hogy korsze­rűtlen módon gyártanak. Ennek a látszólagos ellentmondásnak az a magyarázata, hogy a szö­vetkezet nem nagy teljesítmé­nyű többszínnyomó gépekkel dolgozik, hanem egyszerű íém- nyomógépékkel, kézműipari mó­don. Minden lemezt annyiszor vesznek kézbe, ahány szín van rajta. Ez a többletmunka vi­szont olyan minőségi pluszt eredményez, melyet a vevők jól meg is fizetnek. Nemcsak gra­fikus ábrákat, hanem színes fényképeket is felvisznek a tál­cákra, ahogy a vevő kéri. A legtöbb gondot egyébként éppen a vevők eltérő ízlése okozza. Amit nálunk keresnek, azt nem lehet eladni, mondjuk, a svédeknek, és ami ott jó, az nem kell a távol-keleti vevők­nek. Minden országba az ott megszokott szín_ és mintaösz- szeallítással kell jelentkezni. Ezt a saját kárukon tanulták meg. Mikor a finnek először jelent­keztek nálunk és tálcákat kér­tek, gyorsan terveztettek né­hány motívumot és annak alap­ján gyártották le a szériát. Szép is volt, jó is volt, csak éppen a finn ízlésnek nem felelt meg — nyakukon maradt az egész. Az­óta már tudják, hogy a nyugati vevők mostanában a szívekkel díszített tálcákat keresik, sőt arról is értesültek, hogy 1978- ra a gyümölcsös minták lesznek a divatosak. ' Ferrari a dobozban Nemcsak tálcák készülnek a szövetkezet fémtömegcikk üze­mében, hanem különböző játé*- kok is. Mintegy 25-féle lemez­játékot gyártanak, többségük már évek óta látható a játék­boltokban. Éppen ezért döntöt­tek úgy a szövetkezet vezetői, hogy ideje valami újjal produ­kálni. Hosszas tervezgetés, fon­tolgatás után elhatározták: hoz­zákezdenek a lendkerekes játé­kok gyártásához. Elsőként egy versenyautóra gondoltak, de Mezőberényben senki sem lá­tott még igazi Forma—1-es ko­csit, olyat, mint amilyenen pl. Niki Lauda versenyez. Az au­tómodellezés Európa-hírű szak­értőihez, a budapesti Hams testvérekhez fordullak segítsé­gért és ők tervezték meg az új modellt, a legkisebb részletek­ben is az eredetihez hűen. Csak a szerszámok majdnem másfél millió forintba kerülnek és a gyártást a jövő év elején kez­dik meg. A Triáll a prototípus megtekintése után máris vállal­ta, hogy átveszi a teljes terme­lést. Gondolom, ebből a példából is látható, hogy nem játék a játékgyártás'. Olyan terméke­ket kell készíteni, melyek prak­tikusak, érdekesek és a gyere­kek készségeit, ízlését fejlesz­tik. Ezért felülvizsgálják a szö­vetkezetben most gyártott játé­kokat, s amelyek nem felelnek meg e követelményeknek, azo­kat nem készítik tovább. He­lyettük újakat vesznek prog­ramba. Szekrények a számítógépekhez Ee lesz az új profil, erre építi jövőjét a szövetkezet. A különböző fémbútorok gyártá­sában már régebben sok ta­pasztalatot szereztek a mezöbe- rénviek, az általuk gyártott tűzbiztos iratszekrények és a fémlemezből készült öltözőszek­rények hagyományos termékek- I . nek számítanak már. Most a | volt Békéscsabai Vasipari Szö- I vetkezettől átvették a számító- j gép-jelhordozók tárolására al­kalmas szekrények gyártását. Nagy munkáról van szó. Mindjárt az első széria ex­portra kerül, ez a már említett Kámai Autógyárnak készül. A szovjet export mellett a hazai igénylők is szinte sorban áll­nak, egész halom megrendelés érkezett már a szövetkezethez. A számítógépek hazai elterje­désével párhuzamosan egyre nő az igény az új termék iránt és biztos, hogy hosszú éveken ke­resztül eladhatók lesznek ezek a szekrények. Mindezeket figyelembe véve, határozták el egy új üzemcsar­nok építését, ahol kizárólag fémbútorok készülnek majd. Az épületet hamarosan át­adják és ezzel egy időben korszerűsítik a festőműhelyt is. Ebédlő és szociális he­lyiségek is épülnek, hogy a szö­vetkezet 280 dolgozója jól érez­ze magát munkahelyén. A jó hangulathoz az is hozzájárul persze, hogy ebben az évben mintegy 6 százalékos bérfejlesz­tés volt a szövetkezetben. Mind­ezt a dolgozók úgy „hálálták” meg, hogy az erre az évre elő­irányzott 50 millió forintos ter­vet máris teljesítették és decem. bér végére várhatóan 55 mil­lió forintnyi lesz az általuk elő­állított érték. A további fejlődéshez jelen­tősen hozzájárul az a 4 millió forint, melyet a tőkés export fokozására szánt berendezések vásárlására kaptak. Ebből új prés- és peremezőgépeket és fémnyomó gépet vásárolnak. Lónyai László 3 1976. NOVEMBER 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom