Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-19 / 274. szám
Özemben a dán rizsszárító Ahová a Ford és a Renault is szállít Termelés és építkezés a dévaványai rizshántolóban ¥ A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az V. ötéves terv első esztendejében több mint 110 millió forintos beruházást valósit meg. Ez több ak elmúlt tervidőszak bármelyik évének előirányzatánál. A IV. ötéves terv beru- | házasaiból 1976-ban fejezték be a szeghalmi, a sarkadi és a me- | zőkovácsházi gabonasiló építé- j sét. Többek között üzemi re- 1 konstrukciókat hajtottak végre, új szociális létesítményeket adtak át, anyagmozgató és tisztító gépeket, berendezéseket vásároltak. Az őszi kedvezőtlen időjárás ellenére, tovább folynak a megkezdett építkezések. A dévaványai rizshántolóban például — ahol naponta két műszakban több szá-z mázsa rizst szárítanak, hántolnak, csomagolnak —, a rizshántolással párhuzamosan halad az építkezés. Az ősszel helyezték üzembe a nagy teljesítményű, kiváló minőségben szárító dán rizsszárítót. A szárító töszomszédságálJan jó ütemben halad a négyemeletes tisztítóház építése. Képünkön aa építkezés mellett üzemelő dán rizsszárító látható. Fotó: Gál Edit mwvsw\vwwwwtwvtw\w\wvww\M>vw»\ww%w. vwvwwwttvwwwwww Vadászok — orvvadászok Novemberben kezdődött és | február végéig tart a vadászati j főszezon. Jelenleg vízivadakra — kacsára, libára —, fácánka- | kasra, vadnyúlra, őzsutára és -gidára. valamint — a nagyvadak ’közül — vaddisznóra lehet vadászni Békésben. Sajnos — mint arról Szenes István fővadász, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Békés megyei Intézőbizottságának J munkatársa tájékoztat — évente rendszeresen sok gondot és kárt okoznak az orvvadászok. Számuk megyénkben ugyan nem jelentős, mégsem árt, ha a nagy értékű vadállomány védelmére a lakosság jobban figyel és megfelelően tájékozódik. A vadorzóknak két fajtája is- meretes. Sok légpuska van gyermekek, fiatalok kezében. | Ehhez fegyvertartási- engedély nem szükséges, csak vásárlási engedély. Bár ilyet a rendőrség csak sportegyesületek és mutatványosok részére ad ki, külföldről mégis sokan hozzájutnak — illegális úton. A kalandot kereső fiatalok légpuskáinál jóval több kárt okoznak a valamilyen úton-mó- don golyós kispuskához jutó felnőttek, köztük olyanok, akik nagyon is tisztában vannak tettük káros voltával, következmé. nveivel. Ősszel, télen gyakran találni a földeken kis kaliberű golyós fegyverrel megsebzett őz- hullákat. Az orvvadászat ugyan, is legtöbbször éjjel, gépkocsiból történik, s a sötétben a sebzett állatot rendszerint nem tudják megkeresni. Ez nemcsak felelőtlenség, hanem komoly, kegyetlen vétség az állatok, végső soron természeti környezetünk ellen, de tetemes kárt is okoz. Egy-egy fejlett .őzbaktrófea gyakran tíz-húszezer forintos érték. Az orvvadásznak, aki „húsra megy”, sajnos mindegy, • hogy egy 30—40 ezer forintos bakot lő-e ki, vagy csak egy kevésbé értékes őzsutát ejt el. Az orwadászat bűntény — mondja a fővádász befejezésül. — Ellene a lakosság tehet a legtöbbet — főleg azok, akik tanyán. külterületen élnek. Figyeljünk fel tehát a késő esti, éjszakai vadászatokra. Aki Szente Pál békéscsabai lakos 68 évesen is dolgozik. 1926 óta egy érdekes szakma művelője: madár, és vadtömő. Az elmúlt negyven év alatt több mint ötezer állat kapott maradandó formát a kezei között. — Hogy is kezdődött? — Akkoriban Pesten dolgoz- ( tam. A mester éppen nem volt I benn, amikor egy fehér fecskét hoztak. Bizony nem volt köny- nyű a -kis testű madarat kitömni, főleg első ' munkaként. Egy hét múlva, mikor jöttek a fecskéért, a mester beszólt hozzám: — no. Pali, most vizsgázol! — Hát, jól vizsgáztam. Húsz pen- , gőt kaptam, egy mázsa búza ! árát. — És azóta? — Azóta? Szinte az összes Magyarországon élő állatfaj képviselője megfordult nálam. Sőt. Tömttem már krokodilt is. Mondhatom, nem egy szép állat az ujjnyi fogaival. A cirkuszvállalathoz került. Miskolcról, Debrecenből, Szegedről is hóznak hozzám állatokat. Sokan a kedvenceiket, kimúlt kutyájukat vagy éppen a papagájukat Sze- letnék még sokáig látni, s ki- tómetik őket. ilyenkor zseblámpát, reflektort használ, alighanem orvvadász Népgazdaságunk, azaz mindanv. nyiunk közös vagyohát óvjuk, védjük, ha észrevesszük, és jelentjük a rendőrségen! — Saját gyűjteményt állított- e már össze? — Valamikor régen. igen. A Madártani Intézet megfigyelőiéként vadásztam is. No, nem mindenre! A ragadozó madarak érdekeltek. Lőttem a parlagi sastól kezdve kányát, héját, öly_ vet, halászsast, mindent. Csak szirtisast nem. Harminckét madár, szép gyűjtemény volt. A szegedi múzeum igazgatója vette meg 1938-ban. Aztán újrakezdtem. Öt év alatt ismét sikerült majdnem mind meglőnöm. Már csak a parlagi sas hiányzott, amikor a vásárhelyi múzeum igazgatója egészen véletlenül betévedt hozzánk. Meglátta a gyűjteményt, tetszett neki, az is elvitte. — Mennyi ideig tart egy-egy állat kikészítése? — Az a fajtájától függ. Egy rókát például, ha reggel megnyúzok, estére már a régi for- májában, de forgácsbelsővel állítom a fatalapzatra. Vigyázni kell, nehogy közben nagyon kiszáradjon a bőr, mert akkor már semmit sem lehet vele kezdeni. De. ha kész, akkor még ötven év múlva is olyan lesz, mintha „éppen elkészült” lenne. Fehér fecskével kezdődött Lelőtte, hazavitte, kitömte Mezőberényi fémszekrények a Kámaí Autógyárnak A Mezőberényi Műszaki, I Vasipari Szövetkezet az amerikai Forddal, a francia Renault- j tál, és még több más világcéggel együtt szállítója lesz az épülő Kámai Autógyárnak. Ugye, meredeken hangzik ez a kijelentés? Pedig — tény. Igaz, a Mezőberényben készülő és sza- mítógépszalagok, mágnesleme. zek es megmunkáló , szerszámok tárolására alkalmas fémszekrények értéke és fontossága nem mérhető a komplett gépsorokéhoz, mégis rangot jelent részt venni az évtized egyik legnagyobb beruházásában. Tálcák a Kanáriszigetekre A szövetkezet nevét azonban nem ez tette határainkon túl is ismertté, hanem tálcái. A különböző méretű, formájú, színes fémtálcák ma már százezer- számra készülnek. — Magunk sem gondoltuk volna, hogy ilyen siker lesz a tálcagyártás — mondta Filozof György, a szövetkezet elnöke. — Csak a hazai igények kielégítése volt a célunk és most Svédországtól a Kanári-szigetekig több tucat ország vásárol tőlünk. Ebben az évben mintegy 260 ezer litografált tálca kerül Me- zőberényből a tőkés országok üzleteibe. Érdekes, hogy ezt a nagy sikert tulajdonképpen annak köszönhetik, hogy korszerűtlen módon gyártanak. Ennek a látszólagos ellentmondásnak az a magyarázata, hogy a szövetkezet nem nagy teljesítményű többszínnyomó gépekkel dolgozik, hanem egyszerű íém- nyomógépékkel, kézműipari módon. Minden lemezt annyiszor vesznek kézbe, ahány szín van rajta. Ez a többletmunka viszont olyan minőségi pluszt eredményez, melyet a vevők jól meg is fizetnek. Nemcsak grafikus ábrákat, hanem színes fényképeket is felvisznek a tálcákra, ahogy a vevő kéri. A legtöbb gondot egyébként éppen a vevők eltérő ízlése okozza. Amit nálunk keresnek, azt nem lehet eladni, mondjuk, a svédeknek, és ami ott jó, az nem kell a távol-keleti vevőknek. Minden országba az ott megszokott szín_ és mintaösz- szeallítással kell jelentkezni. Ezt a saját kárukon tanulták meg. Mikor a finnek először jelentkeztek nálunk és tálcákat kértek, gyorsan terveztettek néhány motívumot és annak alapján gyártották le a szériát. Szép is volt, jó is volt, csak éppen a finn ízlésnek nem felelt meg — nyakukon maradt az egész. Azóta már tudják, hogy a nyugati vevők mostanában a szívekkel díszített tálcákat keresik, sőt arról is értesültek, hogy 1978- ra a gyümölcsös minták lesznek a divatosak. ' Ferrari a dobozban Nemcsak tálcák készülnek a szövetkezet fémtömegcikk üzemében, hanem különböző játé*- kok is. Mintegy 25-féle lemezjátékot gyártanak, többségük már évek óta látható a játékboltokban. Éppen ezért döntöttek úgy a szövetkezet vezetői, hogy ideje valami újjal produkálni. Hosszas tervezgetés, fontolgatás után elhatározták: hozzákezdenek a lendkerekes játékok gyártásához. Elsőként egy versenyautóra gondoltak, de Mezőberényben senki sem látott még igazi Forma—1-es kocsit, olyat, mint amilyenen pl. Niki Lauda versenyez. Az autómodellezés Európa-hírű szakértőihez, a budapesti Hams testvérekhez fordullak segítségért és ők tervezték meg az új modellt, a legkisebb részletekben is az eredetihez hűen. Csak a szerszámok majdnem másfél millió forintba kerülnek és a gyártást a jövő év elején kezdik meg. A Triáll a prototípus megtekintése után máris vállalta, hogy átveszi a teljes termelést. Gondolom, ebből a példából is látható, hogy nem játék a játékgyártás'. Olyan termékeket kell készíteni, melyek praktikusak, érdekesek és a gyerekek készségeit, ízlését fejlesztik. Ezért felülvizsgálják a szövetkezetben most gyártott játékokat, s amelyek nem felelnek meg e követelményeknek, azokat nem készítik tovább. Helyettük újakat vesznek programba. Szekrények a számítógépekhez Ee lesz az új profil, erre építi jövőjét a szövetkezet. A különböző fémbútorok gyártásában már régebben sok tapasztalatot szereztek a mezöbe- rénviek, az általuk gyártott tűzbiztos iratszekrények és a fémlemezből készült öltözőszekrények hagyományos termékek- I . nek számítanak már. Most a | volt Békéscsabai Vasipari Szö- I vetkezettől átvették a számító- j gép-jelhordozók tárolására alkalmas szekrények gyártását. Nagy munkáról van szó. Mindjárt az első széria exportra kerül, ez a már említett Kámai Autógyárnak készül. A szovjet export mellett a hazai igénylők is szinte sorban állnak, egész halom megrendelés érkezett már a szövetkezethez. A számítógépek hazai elterjedésével párhuzamosan egyre nő az igény az új termék iránt és biztos, hogy hosszú éveken keresztül eladhatók lesznek ezek a szekrények. Mindezeket figyelembe véve, határozták el egy új üzemcsarnok építését, ahol kizárólag fémbútorok készülnek majd. Az épületet hamarosan átadják és ezzel egy időben korszerűsítik a festőműhelyt is. Ebédlő és szociális helyiségek is épülnek, hogy a szövetkezet 280 dolgozója jól érezze magát munkahelyén. A jó hangulathoz az is hozzájárul persze, hogy ebben az évben mintegy 6 százalékos bérfejlesztés volt a szövetkezetben. Mindezt a dolgozók úgy „hálálták” meg, hogy az erre az évre előirányzott 50 millió forintos tervet máris teljesítették és decem. bér végére várhatóan 55 millió forintnyi lesz az általuk előállított érték. A további fejlődéshez jelentősen hozzájárul az a 4 millió forint, melyet a tőkés export fokozására szánt berendezések vásárlására kaptak. Ebből új prés- és peremezőgépeket és fémnyomó gépet vásárolnak. Lónyai László 3 1976. NOVEMBER 19.
