Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-19 / 274. szám

Orvos - családanya Az ember el sem tudná kép­zelni, hogy ez a vidáman mosoly­gó, filigrán asszony szigorú is tud lenni. Pedig tud, és könyör­telenül, következetesen. Kulturális élet a csabai Gyopár Klubban Űj rendtartás a középiskolákban — Olyan munkakörben, ami ez enyém a következetesség el­sődleges. S kell a szigorúság is — mondja dr. Weisz Katalin, a KÖJÁL szarvasi kiren­deltségének vezetője. — Gon­dolhatja, hogy nem ez az alaptermészetem, a szigorúság­ban mindig azt tartom szem előtt, hogy emberek százainak, ezrei­nek egészsége forog kockán. Az ellenőrzés nem lehet felületes, s ha nem lennék következetes, nem követelném meg magam és munkatársaim a higiéniai előírá­sok betartását, akkor bizony nagy baj lenne. Mégis annak örülök azonban a legjobban, ha nem kell szigorú büntetést alkal­mazni, ha elég a figyelmeztetés és az emberek ebből is megértik, nemcsak magukért, hanem egy nagyobb közösségért, másokért kell tisztán tartani az éttermet, az üzemi konyhát, boltot, a tej­házat s sorolhatnám tovább. Meggyőződésem: nemcsak a szigor, hanem a szép szó is so­kat segít. Mindig bízom mások megértő jóindulatában, abban, hogy tudják, mi miért történik. A rendszeres ellenőrzés pedig azért szükséges, mert sajnos so­kan hajlamosak a lazaságra. In­doklás legtöbbször az, hogy sür­get az idő, nem érünk rá olyan „apróságokkal” foglalkozni, mint a higiénia. Hogy miért választottam ezt a pályát? Általában az a tapaszta­lat, hogy a kollégák közül nem sokan tartják vonzónak, no meg nekem is mondták már, hogy n.em nőnek való hivatás. Az iga­zat megvallva gyermekgyógyász szerettem volna lenni. Tehát nem is erre készültem, de mióta itt vagyok megszerettem. Minden munkában meg lehet találni a szépséget. Én megtalálom. Bizonyos családi szempontok is erre vezettek. Három, gyerme­kem van. S a kötetlen munkaidő sokat számít. Így mindkét hiva­tásomnak eleget tudok tenni Ti­bi, Péter és Kati — így követ­keznek egymás után, a legkisebb két és fél éves — minden sza­bad időmet leköti Sok örömet szereznek. Mondhatom úgy is, boldog anya vagyok. Férjem pe­dig igazi társ a nevelésben és a harmonikus családi élet kialakí­tásában. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy hivatásomat — az orvosi pólvát — nasvon szere­tem, s teljes emberként tudok dolgozni. Szerintem nagyon fon­tos ez az olvan családban, ahol a nő vezető pozícióban van. Dr. We>sz Katalin már eddig bizonyított, ezt fémjelzi az Ér­demes Orvos kitüntetés is, amit nemrég kenőt* r i „nvi U. Judit A ÉB&JSE&ZZ­191«. NOVEMBER 19. Az elmúlt napokban zajlottak le különböző szakmákban a vállalatoknál folyó szakmai továbbképzés eredményeképpen a felnötl szakmunkásvizsgák. Harminc dolgozó sikeres elméleti vizsga után a gya­korlati vizsgához is hozzákezdett. Képünk a kőművesek egy csoportjának vizsga falazását örökíti rte»: Burányi Mihály és Kecskés István * csprvási Lenin. Tsz-ből, Horváth Dezső a békéscsabai BARNEVÄL- tól. Kakas Lajos a Gyomai Építőipari Szövetkezettől jött vizsgázni Fotó: Demény Gyula A háztáji és kisegítő gazdasá­gok használóit adókedvezmépv is j megilleti. A mezőgazdasági szak- szövetkezet és szakcsoport tag- j ja 6 ezer négyzetmétert megha­ladó földterület használata esc- ! tén 15 százalékos adókedvez- j ményt kap, ha a közgyűlés hatá- I rozatba foglalt kötelezettségének | eleget tett és gazdaságában ide­gen munkaerőt nem foglalkozta­tott. A 65. évét betöltött férfit, illetve a 60. életévét betöltött nőt i 50 százalékos adókedvezménv j illeti meg, ha a mező- és erdő- ( Békéscsabán, az ipari szö­vetkezetek Gyopár Klubjának modern pincehelyiségében gya­kori vendégek az irodalmi es­tek előadói, a képzőművészek és a zenészek is, A klub fiatal­jai már évek óta együtt járnak színházi előadásokra, tárlatokra és különböző sportrendezvé­nyekre. Igyekeznek aktívan be­kapcsolódni a város kulturális életébe, s közben szoros kap­csolatot tartanak más ifjúsági klubokkal és a közművelődési vetélkedőre készülő szocialista brigádokkal. A Gyopár Klub tagjai min­dig különös figyelmet szentel­tek a közös művelődésre, ezért az elmúlt nyáron örömmel ol­vasták az Üj Tükör című új­ságban hirdetett pályázatot, amely a szabad idő kulturált kihasználására buzdit. Többek között elhatározták, hogy az idén is megrendezik a klubban a színházi előadássorozatukat. Minden hónapra terveznek egy- egy irodalmi estet. A zenei programok közül kiemelkedik a Kodály vonósnégyes és a Bak­fark Consort műsora. Nagy si­kere volt a klubban rendezett, Békés megye néprajzát bemu­tató kiállításnak, a jövőben pe­dig a Viharsarokban élő kép­zőművészek alkotásain kívül Kaján Tibor karikatúráiból és Keleti Éva fotóiból lesz kama­ratárlat. író-olva6ó találkozók és játékos sportvetélkedők te­szik színessé a klub kulturális programját. Értékes díjak várják nr. Üj Tükör pályázatának győzteseit, s gyopárosok szeretnének ered­ményesen szerepelni az orszá­gos vetélkedőn. A. T. Mit mond a jogszabály? Á háztáji gazdaságok külön jövedelemadó járói és az adókedvezményekről A napokban jelent meg a pénz­ügyminiszter rendelete a háztá­ji és a kisegítő gazdaságok jö­vedelemadójának végrehajtásá­ról. A jogszabály többek között a külön jövedelemadót es az adó- kedvezményeket is szabályozza. A földterület utáni jövedelem- adón felül a mezőgazdasági ter­melési tevékenységből származó és az átlagosnál lényegesen ma­gasabb árbevétel után külön jö­vedelemadót kell fizetni. A ren­delet szerint az átlagosnál lé­nyegesen magasabb árbevételnek azt kell tekinteni, amely az adó­évet megelőző évben meghalad­ta a 150 ezer forintot. Az adó alapját az előző évben a növény- termesztésből, az állattartásból, valamint egyéb mezőgazdasági tevékenységből származó árbe­vétel határozza meg. Figyelembe kell venni a gazdálkodással ösz- szefüggő olyan bevételeket is, amelyek saját termésű, illetőleg előállítású termények, termékek, ipari feldolgozásából keletkeztek. A külön jövedelemadó alapjá­nak megállapításánál azonban figyelmen kívül kell hagyni a szarvasmarha és a tej értékesí­téséből származó árbevételt. A jogszabály azt is kimondja, hogy a külön jövedelemadót al­kalmazottanként 30 százalékkal felemelt mértékben kell megál­lapítani, ha a gazdaságban az előző évben rendszeresen idegen munkaerőt foglalkoztatnak. Rendszeres foglalkoztatásnak minősül, ha egv év alatt a gaz­daságban legalább 90 napon át dolgozott olyan személv. aki a dolgozók betegségi biztosításáról szóló jogszabály alapján bizto­sítási kötelezettség alá tartozik, gazdasági termelőmunkából szár­mazó jövedelmén kívül más adó­köteles jövedelme nincs. A ked­vezmény azonban nem haladhat­ja meg az 1500 forintot. A ház­táji és a kisegítő gazdaságok használói a család tagjai után is részesülnek adókedvezményben. A jogszabály kimondja, hogy a külön jövedelemadó alapját ké­pező árbevételből le keil vonni a gazdaságban foglalkoztatott, s más kereső foglalkozást nem folytató minden nagykorú csa­ládtag után évi 3,0 ezer forintot, a más kereső foglalkozást is folytató családtag után pedig évi 15 ezer forintot. Ezzel az utób­bival esik egy tekintet alá a 16. életévét betöltött, s iskolai tanul­mányait folytató gyermek. Kedvezmény illeti meg azokat is, akik a háztáji gazdaságukat fejlesztik. Az adó alapját képe­ző árbevételből ugyanis le kell vonni azt az összeget, amelyet a háztáji gazdaság használója gé­pek vásárlására fordított. De csak akkor, ha azok értéke meg­haladja a 20 ezer forintot. (Serédi) SZEPTEMBER 1-TÖL közép­iskoláinkban új rendtartás lé­pett életbe. Ez a pár évvel ez­előttinek a véglegesített formá­ja. Annak idején az előkészítő munkáról a sajtó, a rádió és a televízió hellyel-közzel beszá­molt. Sőt, az oktatási szakembe­reink egy része el is marasztal­ta a sajtót, mert az 1973-as rendtartásnak inkább az iskola- köpenyekkel, a dohányzással, az ékszerviseléssel stb. kapcsola­tos állásfoglalásaival foglalko­zott kiemelten, részletesebben kellett volna szólni e fontos do­kumentum céljáról, tartalmáról, irányelveiről, valamint arról, mennyiben segíti elő az oktatási intézményeinkben erőteljesen kibontakozó demokratizálódási folyamatokat. AZ ÚJ RENDTARTÁST nem­csak az iskolaigazgatók, a ne­velőtestületek, hanem maguk a diákok, a szülői munkaközössé­gek és a különféle társadalmi szervezetek is nagy megelége­déssel fogadták. Régi vágyuk teljesült: olyan dokumentum született, amelyben megfogal­mazott utasítások, állásfoglalá­sok felölelik az iskolában és az iskolán kívül folyó oktató-ne­velő munka területeit. Világo­san és egyértelműen — szinte személyre szólóan — meghatá­rozzák a jogokat és kötelessége­ket, a nevelési feladatokat egya­ránt A rendszabályokat és a helyi sajátosságokat figyelembe véve, valamennyi iskola nagyon jó házirendet készíthet. Ezt — a rendtartás előírásainak megfe­lelően — „az igazgató, a neve­lőtestület. az ifjúsági szervezet és a szülői munkaközösség be­vonásával kétévenként felül kell vizsgálni és szükség szerint mó­dosítani.” Előfordult nem egyszer, hogy egyes tanulók — megfeledkez­ve alapvető kötelességükről: a tanulásról és az emberi maga­tartásról — egyoldalúan csakis a jogaikat hangoztatták. Nem szükséges magyarázni, hogy ez a fajta szemlélet legalább any- nyira kerékkötője lehet a de­mokratikus szellem kibontako­zásának. mint az. ha az iskola­vezetés figyelmen kívül hagyva az ifjúság jogos követeléseit. Szerencsére manapság ezeknek 1 a tekintélyuralomra, a vakfe­gyelemre épülő nevelési eszkö­zöknek az alkalmazására na­gyon ritkán, elvétve akad pél­da. ALAPVETŐ KÖVETELMÉNY, hogy az iskolai rendtartás leg­fontosabb előírásait — témakö­rönként — valamennyi oktató­nevelő munkában érdekelt ne­velő és ifjúsági vezető jól ismer­je. Ennél sokkal nehezebb a gyakorlatban való alkalrhazá- sa és az ellenőrzés végrehajtá­sa. Az a célravezető, ha a peda­gógusok nagyban támaszkódnak a KISZ-szervezet munkájára és minél jobban bevonják a diá­kokat az iskola életével kapcso­latos feladatok megoldásába. Számos oktatási intézmény minden tanulójának átadja a házirendet, sőt az igazgatók, osztályfőnökök a szülőkkel Í6 ismertetik azok tartalmát. Ez is egyik formája az iskola és a szülői ház közötti kapcsolat szo­rosabbra fűzésének. A kölcsö­nös tájékoztatás alapfeltétele egyben a hatékony együttműkö­désnek. Nem újkeletű problé­ma, hogy szülői értekezletekre, fontosabb iskolai rendezvények­re épp azoknak a gyerekeknek a szülei nem mennek el, akik­nek magatartásában vagy tanul­mányi munkájában (vagy mind­kettőben) nagyon sok probléma tapasztalható. Az elfoglaltság nagyon is átlátszó ürügy a tá­volmaradásra, mert hiába adunk ki a modern tanítási célokat szolgáló rendtartásokat, hiába igyekszünk a kor követelmé­nyeinek megfelelő szintű okta­tó-nevelő munkát végezni, ha a pedagógusaink fáradozásait, erő­feszítéseit a szülői ház nem méltányolja kellőképpen és el­zárkózik a közös célok meg­valósítása elől. Márpedig a két­oldalú kapcsolattartás a jövő­ben még inkább szükséges, mert bármilyen gondos, több éven át tartó előkészítő mun­ka előzi meg egy-egy rendelet, utasítás kibocsátását, társadal­munk előrehaladása érdekében is alapvető követelmény: azok megismerése, pontos végrehaj­tása és a széles körű ellenőr­zés. AKI BGY KICSIT IS érde­kelt ifjúságunk nevelésében, nem hunyhat szemet szocialista pedagógiánk alapvető célki­tűzései fölött még akkor sem, ha egyes rendeletek nem váltak be. A fejlődés törvényszerűsé­geiből fakad, hogy az iskolai munkát szabályzó dokumentu­mok nem örökérvényű előíráso­kat és igazságokat tartalmaz­nak, s így a rendtartásokat 1« időnként a mindenkori élet kö­vetelményeihez kell igazíta­nunk. BnknviiMzky István mwnwvwwwwwwwwwwwwwwwvwwwwwww Készül a vizsgafal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom