Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-18 / 273. szám
TesWériskolák ha találkoznak MEZOBERENVIEK v ; KÉT NAPJA BUDAPESTEN Huszonnyolc mezőberényi pedagógus utazott szombaton Budapestre, hogy felkeressék a testvériskolát, a II. kerületi Ady Endre utca Ady Endre Általános Iskoláját. A kapcsolat hosszú évekkel ezelőtt kezdődött, először csak az úttörőcsapatok tartották a barátságot, látogatták meg egymást nyáron, és ütöttek tábort a pestiek Berényben, a herényiek a pesti Iskola balatoni táborában. Közben egyre több pedagógus is megismerkedett egymással, ebben a Budapestre került berényi tanár: Ábelovsz-! ky János volt a kezdeményező, míg végül az igazgatóságok úgv döntöttek: szervezettebbé teszik az eddigi kapcsolatot, és felhasználják azt ismereteik bővítésére, tapasztalataik közös megbeszélésére is. Így érkezett huszonnyolc mező- berényi pedagógus Nagy Ferenc ] igazgató vezetésével Budapestre,! hogy eltöltsenek egy délelőttöt a vendéglátó iskolában, aztán felkeressék a Nemzeti Galériát, szórakozzanak a Kamara Varietében és köríti nézzenek a budai Skálában is, ahol valósággal pezseg, sistereg a kereskedelmi élet. Dr. Kovács Iván, a pesti Iskola igazgatója köszöntötte az érkezőket, majd a tanárt szobában folytatódik az ismerkedés. Milyen a pesti iskola1’ A tanulmányi eredmény, a fegyelem? Hogyan dolgozik az úttörőcsapat? Jó-e a kapcsolat a szülőkkel, az üzemekkel, a társadalmi szervezetekkel? Sikerült-e a szabad szombat? Az igazgató készségesen válaszol a kérdésekre. Hogy milyen a pesti iskola? Hasonló a herényihez. Legalább is tanulólétszámban: ide 700 gyerek jár, a mezőberényibe 080. Az adottságok sokban megegyeznek, sokban különböznek. Mindkét iskola régi épületben keresi az egyre növekvő helyigény megoldását, nem nagy sikerrel. Dr. Kovács Iván: Ügy tartjuk, hogy tanulmányi és nevelési eredményeink jók. Egyetlen képesítés nélküli nevelőnk van csak, tehát a szakos ellátás meg-t felelő. Igen sok a hátrányos helyzetű tanulónk, pedig itt, a Rózsadombon most is olyanok laknak, akik tehetősebbek. Hétvégi víkendre általában az NŐK, Lengyelország. Csehszlovákia a divat. Ilyenkor jönnek a kikérések, egyebek. Ezt neveztük el félig megoldott szabad szombatnak ... Kapcsolataink nem olyan sokoldalúak, mint a berényi Is kóláé. A kertiletben egyetlen nagyüzem van és ehhez 19 Iskola. A pártszervezetekkel és a j Hazafias Népfronttal rendszeresen találkozunk. A Rákóczi Gimnázium KISZ-szervezete patronálja úttörőinket, és bázishelyünk a kerületi ifjúsági ház, I ahol iskolai rendezvényeinket tartjuk, és ahová a szakkörökbe i számos gyerekünk jár. Szóba kerül a pedagógusok társadalmi munkája, a megbíza-i tások szama, a közéleti tevékenység. Matuska Jánosáé berényi ' tanárnőt az osztályfőnöki munka érdekli, egy másik kérdés a takarékos kirándulásszervezés pesti módszereire kiváncsi. Válasz: f megszüntették a 2—3 napos ki-1 rándulásokat, mert 4—500 forintot nem lehet kérni a szülőktől, j Az egynapos kiruccanások sokkal olcsóbbak, és ha nem is jut-1 nak el messze, az osztály mégis együtt tölt egy napot, kovácsoló- dik a közösség. Újra a szabad szombat ügye. A kérdések: be vált-e, értelmesnek tartják-e? Aj válasz: a szabad szombat elsősorban szervezési kérdés. Most j próbálják ki a lehetséges váltó- j zatökat, beosztásokat. A gyáré-! kék számára nem jelent hátrányt, hiszen a szombatok résözöne elől eddig is nehézén^ elzárkózni. A hétvége az hétvége. Az igazgató véleménye szerjkt a középiskolákban már sokául nehezebb a helyzet, Az óraszámcsökkenés nélkül bevezetett szabad szombat rendkívüli túlterhelést jelent a tanulóknak és a pedagógusoknak is. A közeli Rákóczi Gimnáziumban például reggel 8-tól délután 4—5 óráig dolgoznak, megállás nélkül. Ugyanakkor időt, kell szakítani a mozgalmi munkára, a társadalmi munkára, a szakkörökre,- a különórákra és a többire. Kérdés, megéri-e? A két iskola pedagógusai alaposan körbejárják a kérdést. A vélemények nem sokban térnek el egymástól... Délelőtt 11-tól óralátogatás a program. Nyelvi órára hárman, matematikaórára ketten, Tóth Kiss Jenöné osztályfőnöki órájára a 8. b-be kilencen indulnak. Kellemes hangulatú osztályterem, a tanulók padjai a katedráig nyúlnak. Nagy a zsúfoltság, az osztály mégis jókedvű. Hogyne lenne az, amikor az. osztályfőnök ugyancsak jókedvű, remek hangulatú tanárnő. Jelentés, tájékoztatás a hulladékgyűjtésről, a veteránok meglátogatásáról, a szaktárgyi versenyekről, az alakuló bélyeges sakkszakkörröl. Aztán az óra tárgya következik: ha taste retet, honvédelem, Varsói Szerződés. Mi a hazaszeretet? Mit jelent kisgyermekkorban, iskoláskorban, felnőttkorban? Kezek emel. kednek a magasba. Az egyik kislány Petőfi-verssel válaszol, aztán valaki Arany hires balladáját, A walesi bárdokat idézi ... A verssorokat élénk kiegészítés követi, az osztály valamennyi tanulója szólni szeretne. Már a Szózatot mondják, kórusban: „Hazádnak rendületlenül légy híve óh magyar...’' Ady-, József Attila-versek. Cikk a Lobogóból: egy fiatal esztergályos beszél az életéről. A hazáért tenni, a haza. ért dolgozni a legszebb emberi kötelesség. Kitűnő óra. A" mezőberényi vendégek elismeréssel néznek össze. Tóth Kis Jenőné osztályfőnök észrevétlen fordulatokkal már a szocialista országok ösz- szefogásának jelentőségét elemzi, majd az egyik nyolcadikos fiatalember pompás kiselőadást tart a Varsói Szerződésről. Az óra végére kialakul a közös vélemény: a hazáért tenni nem kitüntetésért, elismerésért kell, hanem a tettért, magáért. Űjra költők: Jevtusenko. „Nagy- gyá nem lenni gyalázat, mind naggyá legyetek." Észre sem vettük, olyan gyorsan telt az idő. A csengő élesen felberregett, de az osztály egységesen úgy dönt, hogy még hallgatják magnetofonról Radnóti Miklós: Nem tudhatom... című versét, A csend szinte megragadható. És szárnyalnak a verssorok; „Kém tudhatom, hogy másnak e tájék mit jeleni, nekem szülőhazám itt e lángoktól öleli kis ország, messzeringo gyermekkorom világa, Belőle nőttem én. mint fa törzsből gyönge ága,' s remélem, testem majd e földbe süpped el." Az órák látogatása élmény volt — mondja valaki újra a tanáriban. Liszkai Márta, a berényi iskola alsó tagozatos nevelője, szakfelügyelő iskolaotthonos osztályt látogatott. Tapasztalatai jók, érdekesek. Ilyen osztályok szervezésére azonban Mezőbe- rényben még nincsenek meg a feltételek. A két igazgató összefoglalja a délelőtt eseményeit, é« közük a tantestületekkel; megállapodtak abban, hogy a budapesti iskola tanárai jövő év tavaszán, márciusban utaznak két napra Me- zőberénybe. hogy ott folytassák a megkezdett barátkozást, az eszmecserét. Ebéd a közeli Hotel Ifjúságban, este színház, múzeumlátogatás. A herényiekhez pesti kollégáik csatlakoznak, mert a vendéglátás Budapesten is jó magyar szokás szerinti. Kitűnő kezdeményezés. Ebben valamennyien megegyeznek. Esetleg követni Is lehetne?.. Sasa Ervin Apukaünnep Bemutatjuk a szarvasi múzeumot Már a megnyitás utáni percekben sokan voltak kíváncsiak a szlo népművészetet bemutató kiállításra lint arról lapunkban is leszámoltunk, az egykori essedik Sámuel gazdasá. íola épületében megnyílt Szarvas múzeuma. A gazdag helytörténeti anyag feldolgozása, rendezése még több hónapig tart, a vendégek azonban addig is sok szép és érdekes látníva- [ lóval találkozhatnak. Jelenleg | négy időszaki kiállítás tart nyit- ! va, öt teremben és a folyosón.! A Képek Szarvas múltjából című kiállítás kötődik leginkább a varoshoz. Tulajdonképpen a város újra településének 250. évfordulójára készült anyaga, ; méghozzá igen érdekes körül- j mények között. Dr, Palov Jó- j zsef, a múzeum igazgatója erre az alkalomra kezdte gyűjteni azokat a levelezőlapokat, melyek megörökítik a város jellegzetes helyeit, beszámolnak a fontosabb eseményekről. A gyűjtés néhány darabbal kezdődött és aztán mintegy félezer lett belőle. Ennek a válogatásából készült .reprodukciók • láthatók most, ötven kép, melyek légin- j kább illusztrálják a város múlt. J ját. Legtöbb felvétel a század elején készült. Látképek, utcai j jelenetek, a mindennapi élet j egy-egy pillanata ma már tör- j ténelem. Viszontlátjuk Ponyicz- ki Kálmán 1907-ből származó városi térképét, vagy az első szarvasi artézi kútról készült fo_ tóferV908-ból. tótrúfo B | ék és megye szlovák népművészete látható egy másik teremben. A ssdo- a XVIII. században telepedtek le Békés megyében, ők alapították 1718-ban Békéscsabát, majd 17'22-ben Szarvast. Saját maguk készítette használati és berendezési tárgyaik máig kísérői életüknek. A faragott- íestett bútorokból több is látható. de ugyanilyen jellegzetesek az ünnepi viseletek is, melyek közül szintén állítottak ki. A komlósi ködmönt például színessége, a szarvasit az uralkodó fekete selyem hímzés teszi saj^Rissá. Székek, edények, ku- is láthatók. ^g beljebb a Természetvélelem Békés megyében eí- /mű kiállítás látható. Nap- jatnftban egyre több szó esik az ember környezetéről. Ennek egészséges kialakítása, formálása, a természeti kultúra védelme mindannyiunk feladata! Békés megye bővelkedik sajátos pusztai adottságokban. Itt él Európa leggazdagabb túzoUgllomá- nya. Dévaványa mellett Bélme- gyer, Szarvas, Csorvás, Orosháza, Kardoskút, Pusztaföldvár, Szabadkígyós és Gyula környéke védett terület, s folyamatban van Biharugra és Halásztelek egyes részeinek védetté nyilvánítása is. Mindannyiunkat el kell, hogy gondolkoztasson az egyik tabló jelmondata: „Azember magatartása helyettesítse a paragrafusokat!” S, hogy menynyire szükség van az ember pusztítástól, rombolástól óvó cselekedetére. arra sa jnos ott a szomorú példa is: 1974. őszén kétezer vadliba hullott el Kardoskút • mellett a gondatlan vegyszeres gyomirtás következtében. [égül — azonban korántsem utolsósorban — Szarvas lágy fiának, Tessedik Sá- “íek életével ismertet meg a kiállítás a múzeumban, mégpedig Ruzicskay György festőművész képei által. A képek alatt olvasható, Tessedik életművét ismertető irodalomból idézett mondatok nemhogy magyarázói, hanem szerves kiegészítői a képeknek. Egy roppant gazdag, de buktatókkal is jócskán övezett pályafutást kísérhetünk végig a félszáz, 1972—73- ban készült eredeti rajzzal, megismerve Tessedik életét, melyről így vallott ő maga: „Bő gyümölcsfákat termett a mag. melyet szóval is elvetettem." Jó alkalom e kiállítás, hogy újabb fejezetet ismerjünk meg Ruzicskay művészetéből, annak a művészetnek a munkáiból, aki Budapest és Párizs mellett Szarvast vallja otthonának. r. i. Készlet * Békés megye termeszetvédelme eimíí anyagból (Verese Er®»« felt4 A cserepkniyhr •melletti „színpadon ’ ha ro'-n csöpp sag. A középső kezében rajzit,p, rajta a felirat: Köszöntő■ &'•> hangzik a köszöntő: „A naptárban piros betű nem jelez ma ünnepet. Mégis az én kicsi szívemben arany- betűs ünnep van. Itt állok mosolyogva édesapám előtt, csillogó szemekkel. Sok szeretettel kívánok egészséget, erőt.” Ülünk a kis,székeken, hallgatjuk a versel, s mire vége. elkészül a képzeletbeli gombóc is, melyről a vers szol. Majd minden szereplő új cipőben, frissen vasalt tíiúzocska- ban. Sűrűn pislognak apuka és anyuka felé látjátok-e, itt vagyok most jól figyeljetek, én következem. Oro dán Mariann mér mutatóujját Is a szájához emeli, csendbet figyeljetek apukák mert csak akkor értitek meg a mesejátékot. A mesejáték pedig nagyon is mai, Anyuka otthon mos, vasal, főz, apuka pedig újságot olvas. Jön a szomszédasszony, sétálni hívja anyukát, de az nem ér rá, ki sem látszik, a dologból. De van megoldás, ha apuka is segít, könnyebb a háztartás, mindenre jut idő, pihenésre, olvasásra, sétára is. Krajcsik Dali, Stozek Anikó és Kostái Panni pedig meghajol. A mese nekünk, felnőtteknek szól... * * * Első alkalommal rendeztek édesapák napját az elmúlt sze m balon a gyulavári óvodában. Azzal a nem titkolt céllal, hogy ezzel is erősítsék az óvoda és a csalod kapcsolatát. U igyad Sándorné vezető óvónő szerint az ilyen esemény is jól szolgálja a nevetést. Valóban, majd min... t- »*• r»* wr*# ■ • i ' köszöntöttek is. » * • Az utolsó mijsor- sr.ám következik'. A 10 éve itt oktató-nevelő Székely András- né előtt 39 nagycsoportos sorakozik fel. Sűrűn hátra pillantanak Vica óvónénire egy biztató szóért, útbaigazító mozdulatért. Mindegyikük kezében fehér boríték, benne fényképes köszöntő. Az édesapáknak szól. Gyorsan utat talál mindenki a széksorok között. Koppomnak a poharak a kis asztalkákon, következik: a megvendégelés. Vajas szendvics teával. Mellettünk Ráfi apukához szalad oda Pistike. ,.Köszönjük a szép műsort" — mondja apuka, s csattá nos puszi a válasz, Puliké pedig máris szalad vissza az uzsonnához. A többiek már javában majszolják a. szendvicset. p i
