Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

Groitiiko Brüsszelben Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja vasárnap este a belga kor­mány meghívására rövid hivata­los látogatásra Brüsszelbe érke­zett. Gromiko még a késő esti órákban találkozott Leo Tinde- mans belga miniszterelnökkel és átfogó megbeszélést folytatott vele időszerű nemzetközi kérdé­sekről és a két ország kapcsola- I tairól. Diplomáciai források sze- I rint a tárgyaláson érintették a fegyveres erők és a fegyverzet közép-európai csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokat, ame­lyeken mindkét ország vészt vesz, továbbá a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösségek kapcsolatainak kérdéseit. Gromiko kedden sajtókonfe­rencián ismerteti a belga fővá­rosban folytatott tárgyalásait. (MTI) Kurt Waldheim és Púja Frigyes találkozó Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára fogadía Púja Frigyes külügyminisztert, az ENSZ-kóz- gyűlés XXXI. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezető­jét. A találkozón az ülésszak na­pirendjén szereplő fontosabb kérdésekről volt szó. A megbeszélésen részt vett Szarka Károly külügyminiszter­helyettes és Hollai Imre nagykö- | vet, a Magyar Népköztársaság | állandó ENSZ-képviselóje is. 1 ■ ■" 1 ■ ■1 ■ -u - ■ » NSZK-választás — Hessen! kormány Vasárnap este hatkor a szava -1 zóhelyiségek zárásával egyidő- j ben megszületett a nyugatnémet választások első szenzációja: le­mondott a hesseni tartományi kormányfő, Albert Osswald (SPD) és vele a tartományi kor­mány. Osswald hónapok óta az ellen­zék támadásainak kereszttüzében állt. A CDU—CSU különböző bizonyítékok nyomán azzal vá­dolta, hogy a tartományi bank felügyelőtan ácsának elnökeként megvesztegetési összegeket foga­dott el, illetve különböző sza­bálytalan pénzügyietekbe keve­redett. A tartományi CDU a múlt héten másodszor is bizal­matlansági indítványt nyújtott be a szociáldemokrata miniszter- elnök ellen. Osswald előbb elke­seredetten védekezett, majd hall­gatásba burkolódzott, végül a bi­zonyítékok súlya alatt meghát­rált. Osswald lemondását a vá­lasztások utánra a ^megfigyelők nagyon valószínűnek tartották. Azt a tényt azonban, hogy még a parlamenti választások napián távozott hivatalából, meglepetés­nek tartják. A hesseni lemondás messze túlnő a tartomány határain, je­lentősége országos nagyságren­dű. Az Osswald-ügy valószínűleg sokat ártott az érintett tarto­mányban az SPD tekintélyének,. a szociáldemokraták fontos sza- j vázatokat veszíthettek. A bizalmatlansági indítvány-; ról a jövő héten szavaznak a hes- i seni tartományi parlamentben. 1 Korom Mihály . hazaérkezett Dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter vezetésével vasárnap hazaérkezett Szófiából a magyar igazságügyi küldöttség, amely részt vett a szocialista országok igazságügyminisztereinek kon­zultatív tanácskozásán. Dzsumblatí párizsi m elbeszélései Kamat Dzsumblatt, a ,Libano-[ | ni Haladó Szocialista Párt elnö- j ke vasárnap 45 perces megbeszé- i | lést folytatott Louis de Guirin- ' gaud francia külügyminiszterrel. A találkozó után a libanoni | haladó erők vezetője újságírók előtt kijelentette, hogy pártja j kész részt venni a Franciaország által javasolt „kerekasztal-kon- i íerencián”. Dzsumblatt hangsú­lyozta. hogy a tervezett tanács­kozáson csak a szembenálló li­banoni felek képviselői vegyenek részt és feltételként jelölte meg, ] hogy Szíria nem lehet jelen a j konferencián. „A libanoniaknak j maguk között kell megoldaniuk problémájukat — jelentette ki a baloldali vezető — és Szíria semmilyen körülmények közötti nem vehet részt az ilyen talál­kozón.” Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága küldöttségének ausztriai látogatásáról Ausztria Kommunista Fárt/i Központi Bizottságának meghí­vására 1976. szeptember 29. és október 2., kozott látogatást tett Ausztriában a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége Gye- nes Andrásnak, a KB titkárának a vezetésével. A küldöttség tag­ja volt Herczey Károly, a K3 tagja, a SZOT főtitkár-helyette­se, Háry Béla, az MSZMP Győr- Sopron megyei bizottságának el­ső titkára és Jalioda Lajos, a KB munkatársa. Franz Muhri, Ausztria Kom­munista Pártjának elnöke fogad­ta a magyar párt küldöttséget; Az MSZMP küldöttsége meg­beszélést folytatott Ausztria j Kommunista Pártja Központi j Bizottságának küldöttségével, melyet Erwin Scharf, a Politikai | Bizottság tagja, a KB titkára ve- I zetett, és tagjai voltak: Karl Rei­ter, a Politikai Bizottság tagja, Vinzenz Böröcz, a KB tagja, l Ausztria Kommunista Pálijai burgenlandi szervezetének elnn-l ke. Rudolf Streiter, a KB tagja, j a Szakszervezeti Baloldali Blokk titkára és Johann Steiner, a KB • tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. A magvar pártküldöttség láto­gatást tett az osztrák testvérpárt bécsi szervezetének vezetőségé-1 nél. valamint a Szakszervezeti j Baloldali Blokk központjában. A megbeszélések során a kül­döttségek kölcsönösen tájékoz­tatták egymást pártjaik tevé­kenységéről, soron' következő feladatairól, s véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista ér munkásmozgalom időszerű kér­déseiről. Az MSZMP képviselői tolmá­csolták a magyar kommunisták internacionalista szolidaritását és támogatását ahhoz a harchoz, amelyet az osztrák kommunis­ták a dolgozók politikai és gaz­dasági érdekeiért, az antimono- polista demokráciáért, a társa­dalmi haladásért folytatnak. A magyar kommunisták elismerés­sel adóznak annak a tevékeny­ségnek, amelyet az osztrák test­vérpárt Ausztria örökös semle­gességének következetes betar­tása érdekében fejt ki. A két párt küldöttsége kifejezte meg­győződését, hogy Ausztria semle­ges külpolitikája hozzájárulást jelent az európai enyhüléshez. Országaik, népeik jelene és békés jövője szempontjából a két párt küldöttsége rendkívüli fontosságot tulajdonit az európai’ és ezen túl a nemzetközi enyhü­lés folyamata megszilárdításá­nak és további kiszélesítésének Szükségesnek tartják, hogy a no- litikai enyhülést katonai enyhü­lés, leszerelési intézkedések egé­szítsék ki. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásában kiemelkedő szerepe van a Szovjetunió, a szocialista országok megnóvekedett ereié­nek és következetes békepoliti- kájának. Tevékenyen járultak hozzá a világ haladó erői, vala­mint a tőkés országok azon po­litikai erői, amelyek felismerték az enyhülés történelmi szüksé­gességét. VENEZUELA Áz olajparadicsom Ez év tavaszán, amikor Henry Kissinger amerikai külügymi­niszter rövid látogatást tett Ca- racasban, keserű szájízzel, de a tőle megszokott diplomáciai mo­sollyal volt kénytelen tudomá­sul venni: Venezuela már nem a régi. Nemcsak azt kellett „le­nyelnie”, hogy az őt ábrázoló bábukat égette és nagy zsaroló­nak nevezte a sok ezres tüntető tömeg, hanem az volt fájdalma, sabb, hogy egyre több ponton ütközik a washingtoni, vala­mint a venezuelai nemzeti ér­dek. Mindezt azért szükséges el­mondani, mert az utóbbi éve­kig a 13 milliós Venezuela az USA talán legfontosabb, zavar­talan dél-amerikai bázisa volt. A térség olyan országa, ahol a tőkebefektetés a világon egye­dülálló hasznot hozott: öt év alatt megtérült. Ez pedig busás jövedelmet kínált az amerikai monopóliumoknak. A századfor­duló ulán felfedezett olajlelőhe­lyek kiaknázásával egyidőben* áramlott a tőke északról. A üü-as évek végére az USA ösz- szes latin-amerikai tökebefekte. téseinek egynegyede venezuelai talajba hullott. S innen szárma­zott a kontinensből kiszipolyo­zott profit fele. Washingtonban nem véletlenül nevezik Venezu­elát olajparadicsomnak. Csakhogy az idők változnak, es sok igét múlt időbe kell ten­ni. Különösen azután, hogy ta­valy a venezuelai kormány ál­lami kézbe vette az olajipart. Azt az iparágat, amely a múlt évben tízmilliárd dollár bevé­telt adott az országnak. Az 1974 márciusában hatalomra került Carlos Andres Perez kormánya néhány hónappal később az acélipart is államosította. Mindez, sok más ténnyel együtt a nemzeti kincsek védel­mét, az amerikai ölelés lazítá­sát szolgaija. A Miraflores-pa- lotaban, ahol 17 eve nem volt katonai puccs, a kidolgozás alatt levő tervek most arra irá­nyulnak, hogy az olajbevétel dollármillióit igazságosan el­osszák. A nemzeti jövedelemnek ugyanis több mint fele az or­szág »lakossága 4 százalékának jut. A csaknem 2,5 milliós Ca- racasban közel egymillió ember majdnem múlt századbeli kö­rülmények között él. A venezuelai belpolitika vál­tozásai jóval lassúbbak, mint a kormány külpolitikája pozitív vonásainak erősödése. Lépései, intézkedései határozottan impe- rialistaellenesek. Washington el­len irányulnak. (Találóan írta a panamai Critica című lap: „az USA—Latin-Amerika politikai ringben a legtöbb ütést Kuba után Venezuela adta”.) A cara- casi kormány kezdeményezője és aktív támogatója volt az USA kizárásával létrejött latin-ame­rikai gazdasági rendszernek, valamint a közös karib-tengeri flottának. Sőt. Venezuela hite­lekkel, segélyekkel támogatja a közép-amerikai, valamint a ka­rib-tengeri országokat önálló nemzeti iparuk fejlesztésében. A Ford-kormányzat az ún. kereskedelmi törvénnyel (az olajexportáló tagországok ellen szankciókat léptetett életbe), próbálta jobb belátásra bírni a caracasi kormányt és igyekezett szembeállítani a kontinens más országaival. De a puska vissza­felé sült el. A térség kormá­nyainak többsége szolidáris Ve­nezuelával és nem volt haj­landó részt venni a latin-ame­rikai külügyminiszteri csúcsta­lálkozón. Így kudarcot vallotta kissingeri „nagy párbeszéd”. A hatalmon levő Accion De- mocratica párt vezetője a balra nyitási politika jegyében ren­dezte a diplomáciai kapcsolatot a szocialista országokkal, köztük Kubával. Nemrég jelentették be, hogy a caracasi kormány — Mexikó uUm — meeállapodáa­Venezuela saját birtokába vette legfontosabb természeti kincseit: a vas- és olajipart. Venezuela Latin-Amerika legnagyobb olajex­portáló országa és világviszonylatban is előkelő helyen áll a kő­olaj-kitermelésben. A modern olajipar Venezuelában 25 1100 em­bernek ad kenyeret (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) ban szándékozik rögzíteni együttműködését a KGST-vel. Az elnök hangsúlyozta: „Rend­kívül előnyös lenne számunkra is az olajipar, a bányászat, a mezőgazdaság területén szerzett tapasztalatok közös hasznosítá­sa. Szívesen küldünk szakembe­reket tanulni a szocialista ‘or­szágokba.” Ezek a kijelentések, a velük összefüggő lépések joggal okoz­nak gondot Washingtonnak. Már csak azért is. mert az USA külföldről beszerzett olajának a fele Venezuelából szármázik. Másrészt: a venezuelai példa — a többi között a közeledés a KQST-hez — „veszélyes példa” lehet az új áramlatra fogékony Latin-Amerikában. Az sem el­hanyagolható, hogy a sokat uta­zó Andres Perez elnök szívesen látja vendégül a más társadal­mi berendezkedésű államok ve­zetőit is. Igen hasznosnak tart­ja a személyes kapcsolatokat az új barátokat kereső, a függet­lenségre, a kölcsönösségre épülő venezuelai politikában. Király Foren* A két párt küldöttsége szoli­daritásáról és aktív támogatásá­ról biztosította a nemzeti füg­getlenségért, a társadalmi hala­dásért, az imperializmus és neo- kolonializmus ellen küzdő népe­ket, mozgalmakat. A Magyar Szocialista Munkás­párt és Ausztria Kommunista Pártjának képviselői az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáját a békéért és a társadalmi haladásért foly­tatott hárc kiemelkedő jelentő­ségű eseményének tekintik. A különböző társadalmi és politi­kai feltételek között tevékenyke­dő 29 kommunista párt egységes fellépése és állásfoglalása egybe­esik Európa népeinek érdekei­vel, s bizonyítja a kommunista mozgalom fellendülését, növek­vő erejét. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Ausztria Kom­munista Pártja internacionalista kötelességének tartja, hogy tevé­kenyen részt vállaljon a berlini dokumentumban közösen megha­tározott feladatuk megvalósításá­ban. A két párt képviselői elisme­rően értékelték a Magyar Nép- köztársaság és Ausztria sokrétű kapcsolatait, mint a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének, a békés egymás mellett élésnek jó pél­dáit. A magyar és az osztrák kommunisták tevékenységükkel cselekvőén járulnak hozzá orszá­gaik kapcsolatainak az enyhülés szellemében, a kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztéséhez, bővítéséhez. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszélések során ki­fejezésre jutott a két párt közöt­ti teljes nézetazonosság. A két küldöttség megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a magyar és az osztrák kommunisták hagyomá­nyos. testvéri kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján tovább fejlődnek és jól szolgálják rriind a magyar és osztrák kommunisták céljait, mind a nemzetközi kommun ista és munkásmozgalom egységét és közös ügyét. (MTI) 2 mjgcm 19«. OKTOBER, ».

Next

/
Oldalképek
Tartalom