Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-05 / 235. szám
Groitiiko Brüsszelben Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja vasárnap este a belga kormány meghívására rövid hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett. Gromiko még a késő esti órákban találkozott Leo Tinde- mans belga miniszterelnökkel és átfogó megbeszélést folytatott vele időszerű nemzetközi kérdésekről és a két ország kapcsola- I tairól. Diplomáciai források sze- I rint a tárgyaláson érintették a fegyveres erők és a fegyverzet közép-európai csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokat, amelyeken mindkét ország vészt vesz, továbbá a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösségek kapcsolatainak kérdéseit. Gromiko kedden sajtókonferencián ismerteti a belga fővárosban folytatott tárgyalásait. (MTI) Kurt Waldheim és Púja Frigyes találkozó Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára fogadía Púja Frigyes külügyminisztert, az ENSZ-kóz- gyűlés XXXI. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetőjét. A találkozón az ülésszak napirendjén szereplő fontosabb kérdésekről volt szó. A megbeszélésen részt vett Szarka Károly külügyminiszterhelyettes és Hollai Imre nagykö- | vet, a Magyar Népköztársaság | állandó ENSZ-képviselóje is. 1 ■ ■" 1 ■ ■1 ■ -u - ■ » NSZK-választás — Hessen! kormány Vasárnap este hatkor a szava -1 zóhelyiségek zárásával egyidő- j ben megszületett a nyugatnémet választások első szenzációja: lemondott a hesseni tartományi kormányfő, Albert Osswald (SPD) és vele a tartományi kormány. Osswald hónapok óta az ellenzék támadásainak kereszttüzében állt. A CDU—CSU különböző bizonyítékok nyomán azzal vádolta, hogy a tartományi bank felügyelőtan ácsának elnökeként megvesztegetési összegeket fogadott el, illetve különböző szabálytalan pénzügyietekbe keveredett. A tartományi CDU a múlt héten másodszor is bizalmatlansági indítványt nyújtott be a szociáldemokrata miniszter- elnök ellen. Osswald előbb elkeseredetten védekezett, majd hallgatásba burkolódzott, végül a bizonyítékok súlya alatt meghátrált. Osswald lemondását a választások utánra a ^megfigyelők nagyon valószínűnek tartották. Azt a tényt azonban, hogy még a parlamenti választások napián távozott hivatalából, meglepetésnek tartják. A hesseni lemondás messze túlnő a tartomány határain, jelentősége országos nagyságrendű. Az Osswald-ügy valószínűleg sokat ártott az érintett tartományban az SPD tekintélyének,. a szociáldemokraták fontos sza- j vázatokat veszíthettek. A bizalmatlansági indítvány-; ról a jövő héten szavaznak a hes- i seni tartományi parlamentben. 1 Korom Mihály . hazaérkezett Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter vezetésével vasárnap hazaérkezett Szófiából a magyar igazságügyi küldöttség, amely részt vett a szocialista országok igazságügyminisztereinek konzultatív tanácskozásán. Dzsumblatí párizsi m elbeszélései Kamat Dzsumblatt, a ,Libano-[ | ni Haladó Szocialista Párt elnö- j ke vasárnap 45 perces megbeszé- i | lést folytatott Louis de Guirin- ' gaud francia külügyminiszterrel. A találkozó után a libanoni | haladó erők vezetője újságírók előtt kijelentette, hogy pártja j kész részt venni a Franciaország által javasolt „kerekasztal-kon- i íerencián”. Dzsumblatt hangsúlyozta. hogy a tervezett tanácskozáson csak a szembenálló libanoni felek képviselői vegyenek részt és feltételként jelölte meg, ] hogy Szíria nem lehet jelen a j konferencián. „A libanoniaknak j maguk között kell megoldaniuk problémájukat — jelentette ki a baloldali vezető — és Szíria semmilyen körülmények közötti nem vehet részt az ilyen találkozón.” Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága küldöttségének ausztriai látogatásáról Ausztria Kommunista Fárt/i Központi Bizottságának meghívására 1976. szeptember 29. és október 2., kozott látogatást tett Ausztriában a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége Gye- nes Andrásnak, a KB titkárának a vezetésével. A küldöttség tagja volt Herczey Károly, a K3 tagja, a SZOT főtitkár-helyettese, Háry Béla, az MSZMP Győr- Sopron megyei bizottságának első titkára és Jalioda Lajos, a KB munkatársa. Franz Muhri, Ausztria Kommunista Pártjának elnöke fogadta a magyar párt küldöttséget; Az MSZMP küldöttsége megbeszélést folytatott Ausztria j Kommunista Pártja Központi j Bizottságának küldöttségével, melyet Erwin Scharf, a Politikai | Bizottság tagja, a KB titkára ve- I zetett, és tagjai voltak: Karl Reiter, a Politikai Bizottság tagja, Vinzenz Böröcz, a KB tagja, l Ausztria Kommunista Pálijai burgenlandi szervezetének elnn-l ke. Rudolf Streiter, a KB tagja, j a Szakszervezeti Baloldali Blokk titkára és Johann Steiner, a KB • tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. A magvar pártküldöttség látogatást tett az osztrák testvérpárt bécsi szervezetének vezetőségé-1 nél. valamint a Szakszervezeti j Baloldali Blokk központjában. A megbeszélések során a küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, soron' következő feladatairól, s véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista ér munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Az MSZMP képviselői tolmácsolták a magyar kommunisták internacionalista szolidaritását és támogatását ahhoz a harchoz, amelyet az osztrák kommunisták a dolgozók politikai és gazdasági érdekeiért, az antimono- polista demokráciáért, a társadalmi haladásért folytatnak. A magyar kommunisták elismeréssel adóznak annak a tevékenységnek, amelyet az osztrák testvérpárt Ausztria örökös semlegességének következetes betartása érdekében fejt ki. A két párt küldöttsége kifejezte meggyőződését, hogy Ausztria semleges külpolitikája hozzájárulást jelent az európai enyhüléshez. Országaik, népeik jelene és békés jövője szempontjából a két párt küldöttsége rendkívüli fontosságot tulajdonit az európai’ és ezen túl a nemzetközi enyhülés folyamata megszilárdításának és további kiszélesítésének Szükségesnek tartják, hogy a no- litikai enyhülést katonai enyhülés, leszerelési intézkedések egészítsék ki. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásában kiemelkedő szerepe van a Szovjetunió, a szocialista országok megnóvekedett ereiének és következetes békepoliti- kájának. Tevékenyen járultak hozzá a világ haladó erői, valamint a tőkés országok azon politikai erői, amelyek felismerték az enyhülés történelmi szükségességét. VENEZUELA Áz olajparadicsom Ez év tavaszán, amikor Henry Kissinger amerikai külügyminiszter rövid látogatást tett Ca- racasban, keserű szájízzel, de a tőle megszokott diplomáciai mosollyal volt kénytelen tudomásul venni: Venezuela már nem a régi. Nemcsak azt kellett „lenyelnie”, hogy az őt ábrázoló bábukat égette és nagy zsarolónak nevezte a sok ezres tüntető tömeg, hanem az volt fájdalma, sabb, hogy egyre több ponton ütközik a washingtoni, valamint a venezuelai nemzeti érdek. Mindezt azért szükséges elmondani, mert az utóbbi évekig a 13 milliós Venezuela az USA talán legfontosabb, zavartalan dél-amerikai bázisa volt. A térség olyan országa, ahol a tőkebefektetés a világon egyedülálló hasznot hozott: öt év alatt megtérült. Ez pedig busás jövedelmet kínált az amerikai monopóliumoknak. A századforduló ulán felfedezett olajlelőhelyek kiaknázásával egyidőben* áramlott a tőke északról. A üü-as évek végére az USA ösz- szes latin-amerikai tökebefekte. téseinek egynegyede venezuelai talajba hullott. S innen származott a kontinensből kiszipolyozott profit fele. Washingtonban nem véletlenül nevezik Venezuelát olajparadicsomnak. Csakhogy az idők változnak, es sok igét múlt időbe kell tenni. Különösen azután, hogy tavaly a venezuelai kormány állami kézbe vette az olajipart. Azt az iparágat, amely a múlt évben tízmilliárd dollár bevételt adott az országnak. Az 1974 márciusában hatalomra került Carlos Andres Perez kormánya néhány hónappal később az acélipart is államosította. Mindez, sok más ténnyel együtt a nemzeti kincsek védelmét, az amerikai ölelés lazítását szolgaija. A Miraflores-pa- lotaban, ahol 17 eve nem volt katonai puccs, a kidolgozás alatt levő tervek most arra irányulnak, hogy az olajbevétel dollármillióit igazságosan elosszák. A nemzeti jövedelemnek ugyanis több mint fele az ország »lakossága 4 százalékának jut. A csaknem 2,5 milliós Ca- racasban közel egymillió ember majdnem múlt századbeli körülmények között él. A venezuelai belpolitika változásai jóval lassúbbak, mint a kormány külpolitikája pozitív vonásainak erősödése. Lépései, intézkedései határozottan impe- rialistaellenesek. Washington ellen irányulnak. (Találóan írta a panamai Critica című lap: „az USA—Latin-Amerika politikai ringben a legtöbb ütést Kuba után Venezuela adta”.) A cara- casi kormány kezdeményezője és aktív támogatója volt az USA kizárásával létrejött latin-amerikai gazdasági rendszernek, valamint a közös karib-tengeri flottának. Sőt. Venezuela hitelekkel, segélyekkel támogatja a közép-amerikai, valamint a karib-tengeri országokat önálló nemzeti iparuk fejlesztésében. A Ford-kormányzat az ún. kereskedelmi törvénnyel (az olajexportáló tagországok ellen szankciókat léptetett életbe), próbálta jobb belátásra bírni a caracasi kormányt és igyekezett szembeállítani a kontinens más országaival. De a puska visszafelé sült el. A térség kormányainak többsége szolidáris Venezuelával és nem volt hajlandó részt venni a latin-amerikai külügyminiszteri csúcstalálkozón. Így kudarcot vallotta kissingeri „nagy párbeszéd”. A hatalmon levő Accion De- mocratica párt vezetője a balra nyitási politika jegyében rendezte a diplomáciai kapcsolatot a szocialista országokkal, köztük Kubával. Nemrég jelentették be, hogy a caracasi kormány — Mexikó uUm — meeállapodáaVenezuela saját birtokába vette legfontosabb természeti kincseit: a vas- és olajipart. Venezuela Latin-Amerika legnagyobb olajexportáló országa és világviszonylatban is előkelő helyen áll a kőolaj-kitermelésben. A modern olajipar Venezuelában 25 1100 embernek ad kenyeret (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) ban szándékozik rögzíteni együttműködését a KGST-vel. Az elnök hangsúlyozta: „Rendkívül előnyös lenne számunkra is az olajipar, a bányászat, a mezőgazdaság területén szerzett tapasztalatok közös hasznosítása. Szívesen küldünk szakembereket tanulni a szocialista ‘országokba.” Ezek a kijelentések, a velük összefüggő lépések joggal okoznak gondot Washingtonnak. Már csak azért is. mert az USA külföldről beszerzett olajának a fele Venezuelából szármázik. Másrészt: a venezuelai példa — a többi között a közeledés a KQST-hez — „veszélyes példa” lehet az új áramlatra fogékony Latin-Amerikában. Az sem elhanyagolható, hogy a sokat utazó Andres Perez elnök szívesen látja vendégül a más társadalmi berendezkedésű államok vezetőit is. Igen hasznosnak tartja a személyes kapcsolatokat az új barátokat kereső, a függetlenségre, a kölcsönösségre épülő venezuelai politikában. Király Foren* A két párt küldöttsége szolidaritásáról és aktív támogatásáról biztosította a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, az imperializmus és neo- kolonializmus ellen küzdő népeket, mozgalmakat. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Ausztria Kommunista Pártjának képviselői az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáját a békéért és a társadalmi haladásért folytatott hárc kiemelkedő jelentőségű eseményének tekintik. A különböző társadalmi és politikai feltételek között tevékenykedő 29 kommunista párt egységes fellépése és állásfoglalása egybeesik Európa népeinek érdekeivel, s bizonyítja a kommunista mozgalom fellendülését, növekvő erejét. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Ausztria Kommunista Pártja internacionalista kötelességének tartja, hogy tevékenyen részt vállaljon a berlini dokumentumban közösen meghatározott feladatuk megvalósításában. A két párt képviselői elismerően értékelték a Magyar Nép- köztársaság és Ausztria sokrétű kapcsolatait, mint a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének, a békés egymás mellett élésnek jó példáit. A magyar és az osztrák kommunisták tevékenységükkel cselekvőén járulnak hozzá országaik kapcsolatainak az enyhülés szellemében, a kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztéséhez, bővítéséhez. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszélések során kifejezésre jutott a két párt közötti teljes nézetazonosság. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar és az osztrák kommunisták hagyományos. testvéri kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján tovább fejlődnek és jól szolgálják rriind a magyar és osztrák kommunisták céljait, mind a nemzetközi kommun ista és munkásmozgalom egységét és közös ügyét. (MTI) 2 mjgcm 19«. OKTOBER, ».
