Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-28 / 255. szám

Ifjúsági parlament a „Rózsában” A feladatok formálják fiataljainkat Három ifjúsági parlament közös tanulsága Október 23-án tartották a konzervgyárban a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola ifjúsági parlamentjét. A diákok sok közérdekű problémát megvitattak, majd a legfontosabb javaslatokról határozatot hoztak Kénünkön: szavazás közben a parlament részvevőinek egy csoportja (Fotó: Kiss Lajos) Kádár János a KISZ IX. kongresszusán elhangzott felszó­lalásában súlyponti feladatként foglalkozott az ifjúság nevelésé­vel. Nyomatékkai szólt arról, hogy nem a szünet nélküli ok- tatgatást, kioktatást kell a neve- ] lésen érteni. Ebben a kérdésben a döntő: felkészíteni a'felnövek­vő nemzedéket az ország fela­datainak megoldására. E felké­szítés során, a kapott feladato­kon nő fel végül is — tanítói és mesterei példáján — az ifjú nemzedék, s válik munkatelje­sítményeivel társadalmunk tel­jes értékű tagjává. Ezek a teljesítmények — és elsősorban ezek — indokolják az Ifjúsági Törvény létét, az ifjúsági parlamentek szükségességét és ezek teremtenek alapot ahhoz is, hogy a fiatalok kérdezhessenek, kérjenek, s ha kell követeljenek munkahelyük vezetőitől. 1 Volán 8-as számú Vállalnál Tény: a vállalat dolgozói már 1975 júniusában teljesítették a negyedik ötéves terv fő közleke­déspolitikai célkitűzéseit. Év most adatok az ötéves tervből. A A békéscsabai Pedagógus Továbbképző Intézetben Tanár vagy technológus? A technikai fejlődés egyre in-1 kább érezteti hatását az okta­tásban is. A rádió, televízió, j magnetofon, lemezjátszó, írás- és J filmvetítő, mind bevonultak az | iskolákba, s ma már falun sem j ismeretlenek. Ám az eszköz — bármilyen modern legyen is az — önmagában mit sem ér. Hogy a tanításban alkalmazni lehes­sen, két dolog feltétlenül szük­séges hozzá. Ebből az egyik a különböző ismerethordozó anyag: .filmszalag, diafilm, ^langlemez, magnószalag, átvilá­gítható transzparens stb. A má­sik, s talán a legfontosabb ténye­ző: olyan nevelők, akik mind­ezeket használni és kezelni tud­ják. Oktatástechnikai képzést csak a legutóbbi években végzett pe­dagógusok kaplak, s ezért a nagy többség továbbképzését or­szág- és megyeszerte meg kellett oldani. Ezt a munkát megyénk­ben három év óta Békéscsabán a Pedagógus Továbbképző Inté­zet látja el, melyet az országban elsők között hozott létre a me­gyei tanács. Itt működik többek között egy oktatástechnikai cso­port is. Magyarosi István veze­tésével. — Az élet diktálja állandóan a tennivalókat kezdi az is­mertetést. Az iskolák évek óta egyre több technikai eszközt kaptak és először még egy film- szalag befűzése is probléma volt Sok helyen ott hevertek a drága gépek, mert nem mertek hozzá­nyúlni. A legsürgősebb és leg­fontosabb feladat volt tehát megismertetni a gépeket, hogy kezelni és Használni tudják az oktatás során. Az Országos Ok­tatástechnikai Központ kilenc- hónapos tan folyamot rendezett azoknak, akik a megyékben folytatták tovább a képzést. De. hogy ez megindulhasson, előbb egy bázisra volt szükség. Ezt másfél milliós költséggel létre­hoztuk, három — kép-, hang- és fotótechnikai — laboratóriumból áll, korszerű [elszereléssel. A munka megkezdése előtt azonban el kellett dönteni, kik­kel kezdjék meg a továbbkép­zést, hiszen a megye 119 általa-! nos és 33 középfokú iskolájában | sok pedagógus dolgozik. Úgy \ határoztak, legelőbb a kulcsem-) berek jöjjenek a tanfolyamra: az általános iskolai központi mühelvek vezetői, a középiskolai tanműhelyfőnökök, a vezető és megyei szakfelügyelők, valamint a középiskolai szakfelügyelők. | Akik aztán tovább adják isme­reteiket a iárásokban és váro­sokban a többi nevelőnek. — Most már a harmadik 84 Segítenek a tapasztaltabb szakmunkások A békéscsabai Dürer Nyomda székhelyi, gyulai és gyulavári üzemrészének mintegy 8t> fiatal­ja vett részt az üzem ifjúsági parlamentjén. A rendezvényen Háromszéki Pál igazgató ismer­tette az Ifjúsági Törvény végre­hajtásának eredményeit, tapasz­talatait, a nyomda most folyó felújításával kapcsolatos felada­tokat és lehetőségeket. A nagy­szabású rekonstrukció komoly tennivalók elé állítja a zömmel 3o é\|esnél fiatalabbakat foglal­koztató üzemet. Az ötéves terv megkétszereződő feladatait új gépállománnyal kell megolda­ni, t> hogy ez sikerüljön, foko­zottan szükséges a fiatál dolgo­zók szaktudásának növelése, részvételük a munkafegyelem megszilárdításában, a drága, ké-1 nyes gépek minél célszerűbb kihasználásában. A bérezés még meglevő problémáinak meg­szüntetése is — mutatott rá a beszámoló — elsősorban a na­gyobb munkaintenzitás, a jó minőségű munka általánossá vá­lásának kérdése. A vitában több érdekes véle­mény, javaslat hangzott el. Szó esett — egyebek közt — a to­vábbtanulás, a folyamatos szak­képzés fontosságáról. Megoldá­sához az üzem megad minden segítséget. A nyomdában a ta­pasztaltabb szakmunkások szer­vezetten segítik' a fiatalokat. Olyan ösztönzőrendszert dolgoz­tak ki, amely közvetlenül is ér­dekeltté teszi az idősebbeket abban, -hogy a szakmai tapasz­talatokat kevésbé gyakorlott kollégáiknak átadják. órás tanfolyamot tartjuk. Az ál­talános ismeretek tisztázása után 50 órában a technikai eszközök és az információhordozók hasz­nálatával foglalkozunk, sőt ez utóbbiak készítését is megtanul­ják a pedagógusok. De ennél is tovább léptünk, mert legújabban 72 órás szakosított tanfolyamot szerveztünk, amelyen most bio­lógusok és matematikusok vesz­nek részt. Háromféle anyag ké­szítését tanulják: az írásvetítő­höz, a dia- és a mozgófilmhez szükséges kelletlek előállítását, beleértve a filmezést is. A ki­lenc matematikus és biológus ezek szerint oszlik három cso­portra, egy-egy kis alkotóközös­ségre. Elmondja még, hogy nem a gyártás a céljuk, de hézagpótló munkát kénytelenek végezni, mert az oktatástechnikai anyag; ellátás nem kielégítő. Ezért is folyik minden megyében az itte­nihez hasonló munka, amit mos) igyekszik egyeztetni az Országos Oktatástechnikai Központ. S hogy a továbbképzésnek a sike­rei már mutatkoznak, arról ké­pet ad az Audió-Vizuális Közle­mények című szakfolyóirat ez évi 4. száma, amelyben 17 cikk jelent meg Békés megyei peda­gógusok tollából. — A szerzők a lapban beszá­moltak a különböző tantárgyak oktatásában alkalmazott techni­kai eszközök használatának ta­pasztalatairól, módszereiket is ismertetve. Az írásvetítőben rej­lő sokféle lehetőséget mutatja, hogy jó szolgálatot tesz például matematika, fizika, biológia vagy történelem es irodalom­órákon, meg a nyelvtanulásban is, de még a kézimunka tanítá­sához is segítséget adhat az írás­vetítő vagy a diafilm - mint azt az egyik cikk bemutatja. A kéztar- \ tástól kezdve egészen a mintás .kötésig a követendő eljárás az álló képen a tanuló szeme előtt van. Mindez természetesen nem pótolja, hanem kiegészíti és ha­tékonyabbá teszi a tanár oktató­nevelő munkáját. Ezután is sze­mélye lesz a döntő, s a technikai eszközök csak az ő hatását sok­szorozzák meg. Kövidebb idő alatt könnyebben és gyorsabban teszik megérthetővé a tananya­got, a tanuló számára, hogy aztán mindkettőjüknek több ideje ma­radjon az egyéni és csoportos foglalkozásokra, az ismeretek feldolgozására és elmélyítésére. Vass Márta személyszállításban 1975-ben 30,3 millió volt az utasok szá­ma, 1980-ra várhatóan 40,2 mil­lió lesz. Az áruszállításban 1980- ra 32,8 százalékos növekedést irányoz elő a terv. Imponáló számok, nagyszerű tervek, melyekhez jelentősen hoz­zájárul a 3170 munkást foglal­koztató vállalat 1300 fiatalja Hogyan? Fegyelmezetten, szoci­alista brigádokba szerveződve, újításokkal. Az eredmények ön­maguk helyett beszélnek. A Jedlik Ányos ifjúsági szo­cialista brigád legutóbb elnyer­te a megyei pártbizottság kong­resszusi oklevelét és a megye legjobb ifjúsági brigádja ván- dorzászlaját. Ezenkívül 8 ifjúsá­gi brigád érte el ezüst, illetve bronz fokozatát. A tenniakarás hű bizonyítékai, hogy a leadod 157 újításból 123 volt a fiataloké. Vannak kiemel­kedő sikerek, melyekre méltán lehet büszke a vállalat vezeté­se. kollektívája. Az Alkotó If­júság pályázaton Pallag László és Molnár György kilométeróra- pontosító berendezésükkel el­nyerték a Volán Tröszt különdí- ját. „Az ifjúság tudományos­technikai alkotásai '78’’ nemzet­közi fesztiválon, Moszkvában fesztiválérmet kaptak. Az újítá­sok sok milliós megtakarításokai jelentenek, melyek elősegítik a szállítóeszközök hatékonyabb ki­használását, az utazók kulturál­tabb kiszolgálását. Volán sajátosság, hogy az ok­tatásoknak, vetélkedőknek nagy szerepük van a balesetek meg­előzésében. Az így szerzett tu­dást. tapasztalatot közvetlenül hasznosíthatják a forgalomban. A versenymozgalmakban az el­fúlt két évben 150-en vettek részt. — Szervezett továbbkéo- I zésen az 1976—77-es tanévben ! 290 fiatal vesz részt. A kérdésre: hogyan segíthet- j nek a vállalati tervezet megva­lósításában sajátos módszerek­kel is a fiatalok — választ ad­nak az előbbi, az október 23-i J ifjúsági narlamenten is elhang- j zott példák. H Békés megyei Állami Építőipari Vállalnál A 2800 dolgozóból 1360 a har­minc éven aluli, ami önmagában is érzékelteti, mekkora a szerepe a fiataloknak a vállalati ered­ményekben. Az i if júmunkások­nak mintegy 90 százaléka vesz részt a szocialista munkaver- senyben úgy. hogy közülük 500- an ifjúsági szocialista brigádok­ban dolgoznak. ' A megyei állami építőipari vállalat fiataljai ismertté tették nevüket a kiemelt kormányprog­ramként épülő Gyulai Húskom­binát feletti KISZ-védnökségben is. Eddig'400 ifjú építő több mint 3 ezer társadalmi munkaórát tel­jesített a . beruházásnál. Külön is szólni kell a Ságvári Endre ifjúsági lakatos szocialis­ta brigádról, amely a negyedik ötéves terv idején négyszer nyert „Élenjáró” címet, három­szor pedig kiérdemelte a KISZ KB dicsérő oklevelét. És nem hagyhatjuk ki a felsorolásból azt sem. hogy az uszty-ilimszki KGST-beruházáson résztvevő 300 tagú magyar építóbrigáöban négyen is ott vannak a vállalat ifjúmunkásai közül. A mindennaook munkája és helytállása mellett az iftú építők kellő energiát fordítanak a hol­nap technikájának, a szakma magasabb szintű ismereteinek elsajátítására is. Jelenleg az ál­lami építőipari vállalat 12 fiatal­ja tanul felsőfokú intézményben, 72-en középfokú iskolát végez­nek, a KISZ-szervezeteknek pe­dig sikerült a 8. általánost még el nem végzett fiatalokat is rá­venni a tanulásra. A Kiváló-Ifjú Szakmunkás, a Kiváló Ifjúmunkás és a Szakma Ifjú Mestere versenymozgal- makban 170 fiatal vesz részt, az országos építőipari vetélkedőbe 4 ifjúsági brigád nevezett be. a Fiatal Műszakiak és Közgazdá­szok Tanácsának pályázatán az ágazati vetélkedőn a vállalat csapata ötödik helyen végzett. Az október 29-i vállalati if­júsági parlamenten tehát, — e vázlatos áttekintés alapján is — súlya lesz annak, amit a fiata­lok mondanak. A KPM Békés megyei Közúti Igazgatóságánál 472-en dolgoznak, s közülük 269-en 35 évnél fiatalabbak. Az ifjúság számában, munkájában is meghatározza az igazgatóság tevékenységét. Megyénk úthálózatának szi­lárd burkolata ma már megha­ladja a hétmillió 600 ezer négy­zetmétert, s ennek többsége az elmúlt két esztendőben épült. Az igazgatóság V. ötéves tervi cél­kitűzései között szerepel a fel­használható munkaerő és anyagi eszközök hatékony igénybevéte­lével az útépítés további kor­szerűsítése. A megnövekedett feladatok­nak csak jól képzett gárdával te­het eleget az igazgatóság. Jelen­leg éppen ez okozza a legtöbb fejtörést: a géppark állandóan növekszik, korszerűsödik, a ke­zelőlétszám pedig csökken. Ép­pen ezért az igazgatóság mind több fiatalt küld tanfolyamra a szakképesítés megszerzésére, vállalva a költségeket. Sajnos még mindig vannak olyan útépí­tőgépek, amelyekkel képesítés nélküli fiatalok dolgoznak. Hogy miért? Erre nehéz egy-/ értelmű választ adni. Egy biztos: a fiatalok közül is sokan csak az anyagi előnyöket látják a tanu­lásban, a képesítés megszerzésé­ben, ám azért) hogy ezt a lehe­tőséget el is érjék, nem sokat tesznek. Pedig az elkövetkezen­dő években az útfenntartásban, üzemeltetésben és az építésben sok feladat vár az igazgatóságra. A csökkenő munkaerő mellett tehát elodázhatatlan a gépesítés, a . technológiák fejlesztése. Kor­szerűsítése. A korszerű géppar­kot pedig csak korszerű tudás­sal lehet gazdaságosan üzemel­tetni. Az elmúlt bét végén ezek a gondok szerepeltek a KPM Békés megyei Igazgatóságának ifiúsági parlamentjén. A három megyei vállalat if­júságáról az ifjúsági parlamen­tek, illetve az Ifjúsági Törvény helyi végrehajtásáról’ szóló be­számoló alapján is csak azt mondhatjuk közös tanulságul; a bizalmat előlegező, az erőpró­bát jelentő megbízatások, felada­tok formálják igazán fiataljain­kat! Köpenyes—Köváry—Szekeres Páratlan értékű kincsek a pannonhalmi várban A csaknem ezeréves pannon­halmi várban sok páratlan érté­kű kincset őriznek. A több mint 300 ezer kötetes könyvtár, a kö­zépkori kódexek és aranykincsek mellett különösen nagy értéket képvisel az éremgyüjtemény. Mintegy 30 ezer érmet gyűjtöttek össze a várban több évszázad alatt. Csupán a magyar, vala­mint a római korból származó érmek rendszerezése több évet vett igénybe. A mintegy 30 ezer darabos gyűjteménvböl sok száz pénz és érem készült aranyból, ezeket külön őrzik. A gyűjtepiény ál­landóan gyarapszik. Falbontá­sok ásatások, felújítási munkák végzése során gyakran kerülnek elő újabb értékek. A legutóbb négy dobo^, összesen 200 darab régi kínai rézpénzt is találtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom